Evangélikus Élet, 2012. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-29 / 4. szám
14 ◄I 2012. január 29. KRÓNIKA Evangélikus Élet ISTENTISZTELET-KÖZVETÍTÉS A RÁDIÓBAN Bemutatkozik a Debreceni Evangélikus Egyházközség A16. század első felében Debrecenben és környékén a reformáció lutheri ágához csatlakoztak az emberek, ám a század második felében a reformáció helvét ága vette át a gyülekezetek szellemi vezetését. 1796-ban indult el az evangélikus gyülekezet megszervezése; a közösségnek 1810-től a Miklós utca sarkán bérelt imaház adott otthont. Azonban 1849-ben a városba özönlő cári és császári seregek feldúlták az imaházat, és mindent, amit ott találtak, megsemmisítettek. Többek között ez okozta azt, hogy 1861-ig szünetelt a lelkészi szolgálat, melyet korábban á nyíregyházi, tokaji és nagyváradi lelkészek láttak el. 1882. november 12-én önállósult a debreceni gyülekezet. Eleinte a város több pontján is béreltek istentisztelet tartására alkalmas helyet, míg 1886-ban megvásárolták a Miklós utca 3. szám alatti telket - azóta is itt van közösségünk központja - a rajta lévő épülettel. A templomépítés 1889 májusában kezdődött, és augusztusra már el is készült az épület. Gyülekezetünkben vasárnaponként délelőtt és délután is tartunk istentiszteletet, mely minden hónap első vasárnapján úrvacsoraosztással van egybekötve. Mivel egész Hajdú- Bihar megye a debreceni gyülekezet gondozására van bízva - máshol sem lelkész, sem pedig templom nincs -, így majd minden hétvégére esik szórvány-istentisztelet is. Minden hónap harmadik vasárnapján családi istentiszteletet tartunk a 10 órai istentisztelettel párhuzamosan, mely után közös szeretetvendégségen vehetnek részt kicsik és nagyok. Hittanoktatás és konfirmációra való felkészítés egyaránt folyik gyülekezetünkben, kisiskolás kortól egészen gimnáziumig. Heti rendszerességgel tartunk bibliaórákat, melyeken különböző korcsoportok vesznek részt. Szerdán az idősebbek, míg hétfőn az egyetemisták és a fiatal felnőttek jönnek össze. Kedden-Evangélikus istentisztelet a Magyar Rádióban Február 5-én, hetvened vasárnapon 10.04-től istentiszteletet hallhatunk a Kossuth rádió hullámhosszán Debrecenből. Igét hirdet Balázs Viktória lelkész. ként filmklubba várjuk a filmet szeretőket, csütörtökre pedig társastánctanfolyamot szerveztünk a gyülekezeti házban. 2011 májusa óta két lelkész végzi a szolgálatot: Réz-Nagy Zoltán mellé ekkor választotta meg a gyülekezet Balázs Viktóriát, aki beosztott lelkészi éveit is nálunk töltötte. Gyülekezeti életünk célja, hogy a személyes, emberi kapcsolatokon keresztül tudjuk Isten szeretetét közvetíteni a hozzánk betérőknek. HIRDETÉS________________________________________________________________________________________ Mikroludiumok IL - Konok Tamás kiállítása Az Evangélikus Országos Múzeum új kiállítása január 20-tól megtekinthető. A hivatalos megnyitót és könyvbemutatót későbbi időpontban tartjuk. Az időpontról értesítjük olvasóinkat. Istentiszteleti rend • 2012. január 29. Vízkereszt ünnepe után utolsó vasárnap. Liturgikus szín: fehér. Lekció: Mt 17,1-9; zPt 1,16-21. Alapige: sMóz 18,15-20(21-22). Énekek: 280., 338. I. , Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) dr. László Virgil; de. 10. (német) Johannes Erlbruch; de. II. (úrv.) Balicza Iván; du. 6. dr. László Virgil; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. Madocsai Miklós; II., Modori u. 6. de. 3/4 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. Gálos Ildikó; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Bálintné Varsányi Vilma; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Cselovszky Ferenc; de. 11. (úrv., kantátás istentisztelet) Smidéliusz Gábor; du. 6. (orgonazenés áhítat) Gerőfiné dr. Brebovszky Éva; VII., Városligeti fasor 17. de. fél 10. (angol nyelvű, úrv.) Scott Ryll; de. 11. (úrv.) Aradi György; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Szabó Bertalan; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Szabó Bertalan; IX. Haller u. 19-21.1. emelet de. 11. (úrv., énekes liturgia) Koczor Tamás; IX., Gát u. 2. (katolikus templom) du. 6. (vespera) Bolba Márta; liturgus: Muntag Lőrinc; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. 10. Benkóczy Péter; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Kovács Viktor; de. fél 11. (úrv.) Kovács Viktor; du. 6. (vespera) Missura Tibor; XL, Németvölgyi út 138. de. 9. (úrv.) Missura Tibor; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Balicza Iván; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Keczkó Pál; Angyalföld, XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Grendorf Péter; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamásné; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamásné; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. (úrv.) Szabó B. András; Rákospalota, XV., Juhos u. 28. (kistemplom) de. 10. Ponicsán Erzsébet; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. Börönte Márta; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Vető István; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Vető István; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Kovács Áron; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Kovács Áron; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Nagyné Szeker Éva; Rákosliget, XVII., Gőzön Gy. u. de. 11. Nagyné Szeker Éva; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. Győri Gábor; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. Győri Gábor; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budakeszi, Fő út 155. (gyülekezeti terem) de. fél 10. dr. Lacknerné Puskás Sára; Budaörs, Szabadság út 75, de. 10. Endreffy Géza. Összeállította: Boda Zsuzsa Böhm-emléktáblával gazdagodott Kolozsvár ^ A magyar kultúra napja alkalmából sokszínű ünnepi eseményt szervezett múlt szombaton Kolozsváron a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház. Az evangélikus templomban először ökumenikus istentiszteletre került sor, majd Egyed Péter egyetemi oktató bemutatta a magyar filozófiai iskola megteremtőjének, Böhm Károly (1846-1911) filozófusnak az életét és munkásságát. Rövid zenei műsor után három kolozsvári színészhallgató Heltai-színdarabot adott elő, majd Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök és Tónk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) kolozsvári dékánja leleplezte az egyházi ingatlan udvarán a Kolozsi Tibor szobrászművész által készített Böhm Károly-emléktáblát. Kálit Eszter evangélikus lelkészjelölt kihirdette: a február 12-i istentiszteletet a Duna Televízió is közvetíti, ezért minél nagyobb számban várják a híveket. Egyed Péter Böhm Károly legfontosabb alkotásai között megemlítette a többkötetes, Az ember és világa című munkát. 1908-ban a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tagjai közé választotta a filozófust. Böhm Károly 1911 májusában hunyt el. Szülővárosában, Besztercebányán helyezték örök nyugalomra. Végezetül Egyed Péter köszönetét mondott Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspöknek, hogy támogatta az emléktábla-állítást. A rendezvényen Horváth Zoltán orgonaművész egy Liszt-prelúdiumot adott elő, majd a gyülekezeti ének után Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök köszöntötte a résztvevőket.- A kultúra a változó és az állandó ötvöződése. A keresztény hit elválaszthatatlan a kultúrától. A mai nap irányítsa tehát figyelmünket autentikus tárgyi és lelki értékeinkre. A nemzet a kultúrában konstituálja magát, azaz a kultúra a nemzet alkotmánya. A nemzetek alkotmányát, azaz a jogi alapdokumentumot kikezdi az idő, ám a kultúrát állandó növekedés és gazdagodás jellemzi. Bármit is hoz a történelem, a kultúra, azaz az igazi alkotmány megőriz minket. Ezért imádkozunk a mai napon — összegzett az evangélikus püspök. Ballai Zoltán református lelkész előfohászának központjában a Példabeszédek könyve 2. részének 1-11. verse szerepelt.- Adjunk hálát azért, mert Isten magyarnak teremtett minket - fogalmazott a lelkipásztor, majd Isten áldását kérte a gyülekezetre. Kovács Sándor római katolikus főesperes igehirdetésében kifejtette: globalizált világban, az információrobbanás korszakában élünk, amelyet értékzavar jellemez.- Ebben a helyzetben kapaszkodóra van szükségünk, ez pedig a nemzeti identitástudatból vezethető le - hangoztatta a főesperes, majd a magyar nemzeti identitástudat ezeréves folytonosságát bizonyító szimbólumként emlegette a magyar Szent Koronát és a Himnuszt. Bálint-Benczédi Ferenc unitárius püspök szerint a magyar kultúra napján ugyancsak keressük az Istennel való találkozást, és egyúttal hitet teszünk arról, hogy Istenéi vagyunk.- Ma sem könnyű magyarnak lenni, magyarul alkotni és megszólalni. Reménykedjünk tehát abban, hogy az összetartozás megszületik, és elődeink példáját követve minden magyar egymásra talál. A hit, a kultúra és a nemzettudat elválaszthatatlan egymástól, és ezek megtartanak minket magyarként - hangsúlyozta az unitárius püspök.- Ma este a magyar népet eggyé kovácsolja a magyar kultúra. A ma élő művészeknek köszönhetően kultúránk élővé válik - mondta Kálit Eszter evangélikus lelkészjelölt, majd Horváth Zoltán egy Sulyok Imre-művet adott elő orgonán. Böhm Károly, a magyar filozófiai iskola megteremtője Egyed Péter egyetemi oktató előadásából megtudtuk: tavaly volt száz éve, hogy Böhm Károly elhunyt Kolozsváron. A 2011 augusztusában Kolozsvárt megrendezett VII. nemzetközi hungarológiai kongresszuson pedig külön szekcióban értekeztek Böhm munkásságáról. Böhm Károly 1846-ban született Besztercebányán evangélikus családban, hatodik gyermekként. Tanulmányait a besztercebányai evangélikus népiskolában, majd az evangélikus gimnáziumban folytatta. Pozsonyban először a teológia, majd a filozófia tanulmányozásának szentelte idejét. Felsőfokú filozófiai tanulmányait Göttingenben és Tübingenben végezte. Már akkor feltett szándéka volt, hogy megteremtse „Magyarország nagy filozófiai rendszerét”, illetve hogy „Magyarországon új irányba terelje a filozófiát”. A magyar rendszerfilozófia megalkotójaként, a kolozsvári filozófiai iskola megalapítójaként Böhm Károly azt hangoztatta: minden érvényes filozófiának kritikainak kell lennie, ugyanakkor túl kell lépnie Kant dualizmusán, amely a régi vágású metafizikai örökséget képviselte a kanti életműben. Böhm 1870-től a pozsonyi evangélikus líceum, majd 1873-tól a budapesti evangélikus gimnázium tanára volt. 1872-ben megpályázta a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem tanszékét, ám sikertelenül. Publicisztikai tevékenységének kezdete 1873-ra tehető. 1881-től elindította a Magyar Philosophiai Szemlét, amelyben több tanulmányt közölt. 1896-tól a kolozsvári egyetemen tanított filozófiát. Régi adósságot törlesztett a magyarság Az előadás után Gárdonyi Zsolt, Gárdonyi Zoltán és Mohai Miklós egy-egy művét profi zenészekből álló kamarakórus tolmácsolta. A karnagyi teendőket Demeter András látta el. Heltai Gáspár Egy nemes emberről és az ördögről című színdarabját három kolozsvári színészhallgató adta elő. A darabot Vadas László rendezte, a koreográfus Jakab Melinda volt. A darab bemutatójára február elején kerül majd sor a Reményik Galériában - tudtuk meg Kálit Esztertől. A jelenlevők elénekelték a Himnuszt, és Horváth Zoltán orgonaművész egy Gárdonyi Zoltán-művet adott elő. Az evangélikus egyház tulajdonát képező ingatlan (Kossuth Lajos/1989. december 21-e utca x.) udvarán Adorjáni Dezső Zoltán püspök és Tónk Márton, a Sapientia EMTE kolozsvári karának dékánja leplezte le Böhm Károly emléktábláját, Kolozsi Tibor szobrászművész alkotását. Ezt követően Tónk Mártontól megtudtuk: Böhm Károly koporsójánál Tónk apai dédapja, Tavaszy Sándor mondott gyászbeszédet.- Filozófiatörténészként elgondolkodom a kérdésen: otthon van-e a filozófia a magyar kultúrában? Sokan úgy látjuk, hogy nincs, azaz a filozófia nem kapja meg az őt megillető méltó helyet. Ma azonban, a magyar kultúra napjának szentelt ünnepség keretében, az előadás és az emléktábla-állítás által méltó helyére került a fiozófia - hangsúlyozta a dékán, végezetül megjegyezte: „Régi adósságot törlesztettünk azzal, hogy Böhm Károlynak emléktáblát állítottunk.”- Böhm Károly az első magyar filozófus, aki filozófiai iskolát alapított, és külföldön is ismertté vált. Erdély adta nekünk ezt a gondolkodót, ez pedig büszkeségre adhat okot. Mindez azt is jelenti, hogy az erdélyi magyar közösség hittel és reménységgel él, és hozzájárul a magyarság és a világ kultúrájának fejlesztéséhez. Böhm Károly megérdemli, hogy emléktáblát állítsanak neki. Ez a tábla hozzájárul ahhoz, hogy a román lakosok is hiteles városismeretet alakítsanak ki - magyarázta Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja az emléktábla leleplezése után. ■ Nagy-Hintós Diána Megjelent a Szabadság című, erdélyi közéleti napilap 2012. január 23- ai számában.
