Evangélikus Élet, 2012. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)

2012-05-06 / 18. szám

14 •« 2012. május 6. KRÓNIKA Evangélikus Élet A rákosszentmihály-sashalmi evangélikus gyülekezetben (1161 Budapest, Hősök tere ío-n.) minden hónap második keddjén, legközelebb május 8-án 19 órától Taizé-ima és énekegyüttlét. Minden alkalommal van ige­hirdetés is. Információ: http://gyertyafeny.lutheran.hu. HIRDETÉS________________________________________________________________________________________ Meghívó családi csendeshétre Családi csendeshét lesz a piliscsabai Béthel Evangélikus Missziói Otthon­ban június 25-30. között a Budai és a Pesti Egyházmegye szervezésében. Téma: növekedés a hitben, keresztyén nagykorúság. A délelőtti áhítatok, beszélgetések alapjául Az új reformáció című könyv néhány fejezete szol­gál. Délután evangélikus gyülekezeteinkből hallunk jó példákat, illetve sze­mélyes bizonyságtételek által gazdagodhatunk. A napot esténként evan­­gélizációval zárjuk. Gyermekeknek, fiataloknak külön programokat is biz­tosítunk. Szervező lelkészek: Horváth-Hegyi Olivér és Hulej Enikő. Részvételi díj 16 800 Ft (14 év alatt 8400 Ft). Részletes program: http://www.evangelikus.hu/Members/ehulej/csendeshet-piliscsaban. Jelentkezni június 11-ig lehet e-mailben (eniko.hulej@lutheran.hu) vagy telefonon (20/824-3397). Szeretettel várjuk! Evangélikus műsorok Evangélikus istentiszteletet hallhatnak Orosházáról május 6-án, va­sárnap 10.04-től a Kossuth rádióban. Igét hirdet Ribár János esperes, igazgató lelkész. Evangélikus magazint láthatunk május 6-án, vasárnap az mi-en 10.40-kor, az m2-n 13.35-kor. Mai hitvallások címmel május 6-án, vasár­nap az mi-en 11.30-kor, az m2-n 14.25-kor KubikAnna Kossuth-díjas szín­művésszel beszélget Nagy László. Istentiszteleti rend ♦ 2012. május 6. Húsvét ünnepe után 4. vasárnap (Cantate). Liturgikus szín: fehér. Lekció: Jn 16,5-15; Ézs 12,1-6. Alapige: Jel 14,1-5. Énekek: 233., 318. Budavár, I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bence Imre; de. 10. (német, úrv.) Jo­hannes Elrbruch; de. 11. (úrv.) Balicza Iván; du. 6. Bencéné Szabó Márta; Fébé, II., Hűvösvölgyi út 193. de. 9. (úrv.) Keveházi László; Sarepta, II., Modori u. 6. de. 3/4 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Sztojanovics András; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. (úrv.) Donáth László; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. (úrv.) Bálintné Varsányi Vilma; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. (úrv.) Soly­már Péter Tamás; Káposztásmegyer, IV. Tóth Aladár út 2-4. de. 9. (úrv.) Soly­már Péter Tamás; Deák tér, V., Deák tér 4. de. 9. (úrv., családi) Gerőfiné dr. Brebovszky Éva; de. 11. (úrv., kantátás istentisztelet) Gáncs Péter; du. 6. (úrv., ifjúsági) Lénárt Viktor; Fasor, VII., Városligeti fasor 17. de. fél 10. (angol nyelvű imádság) Scott Ryll; de. 10. (családi) Pelikán András; de. 11. (úrv.) Aradi György; Józsefváros, VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Szabó Bertalan; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Szabó Bertalan; Ferencváros, IX., Gát u. 2. (katolikus templom) de. 11. (úrv., énekes liturgia) Koczor Tamás; du. 6. (vespera) Bolba Márta, liturgus: Muntag Lőrinc; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. 10. (úrv.) Benkóczy Péter; Kerepesi út 69. de. 8. (úrv.) Tamásy Tamásné; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) dr. Blázy Árpád; de. fél 10. (úrv., családi) Kovács Viktor; de. fél 11. (úrv.) dr. Blázy Árpád; du. 6. (vespera) Kovács Viktor; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. dr. Blázy Árpádné; Egyetemi és főiskolai gyülekezet, XI. Magyar tu­dósok krt. 3. du. 5. (a Láthatatlan színház előadása); Budagyöngye, XII., Szi­lágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Balicza Iván; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; de. negyed 12. (családi) Keczkó Szilvia; Angyalföld, XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. (úrv.) Grendorf Péter; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamásné; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamásné; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. (úrv.) Szabó B. András; Rákospalota, XV., Régi Fóti út 73- (nagytemplom) de. 10. (úrv.) Ponicsán Erzsébet; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. (úrv., családi) Börönte Márta; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. (úrv.) Vető István; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. (úrv.) Vető István; Rákoske­resztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. (úrv.) (finn lelkész); Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. (úrv.) Deák László; Pestszentimre, XVIII., Rá­kóczi út 83. (református templom) de. 8. (úrv.) Deák László; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. (úrv.) Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. (úrv.) Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. (úrv.) Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. (úrv.) Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. (úrv.) Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. (úrv.) Endreffy Géza; Budakeszi, Fő út 155. (gyülekezeti terem) de. fél 10. dr. Lack­­nerné Puskás Sára. Összeállította: Boda Zsuzsa Búcsú a szerkesztőségtől közel tizenegy év után ► Bő évtized múltán elbúcsúzik a szerkesztőségi munkától Boda Zsu­zsa, az Evangélikus Élet korábbi szerkesztőségi titkára, majd szer­kesztőségvezetője. Ám a búcsú szerencsére nem azt jelenti, hogy megszakad a kapcsolata hetilapunkkal, mert az EvÉlet szerkesztő­­bizottságának új munkahelye révén is tagja marad, és külső munka­társként továbbra is számíthatunk írásaira, sőt az általa gondozott rovatok vezetését is vállalta. Ám hogy a „helyzetváltozás” mégse ma­radjon dokumentálatlanul, szerkesztőbizottságunk oszlopos tagját, Kiss Miklóst kértük meg, hogy készítsen interjút az EvÉlet elmúlt év­tizedének szolgálatában meghatározó szerepet játszó munkatársunk­kal. (T. Pintér Károly főszerkesztő)- Több szállal is kötődik az evan­gélikus egyházhoz. Mesélne ezekről?- A csömöri egyházközség tagja vagyok, amelynek életében igen ak­tívan veszek részt - például tizen­nyolc éves korom óta vasárnapiisko­­la-vezető vagyok. Régebben ifjúsági munkát is végeztem a gyülekezetben, de sajnos idő hiányában azt ab­ba kellett hagynom. A mosta­ni tisztújításig - két cikluson keresztül - presbiteri tisztsé­get is vállaltam. A tágabb egyházi körökkel a Keresztyén Ifjúsági Egyesület (KIÉ) révén kerültem kapcso­latba, eleinte nyári ifjúsági ve­zetőképző tanfolyamokon vet­tem részt. 1997 októberében kerül­tem egyházunk országos iro­dájának ifjúsági és gyermek­­osztályára, másfél éven át a gyermekreferensi munkakört töltöttem be. Ez idő tájt ne­vezték ki Gáncs Pétert orszá­gos missziói lelkésznek, vele közösen kezdtünk el gyülekezeti és megyei, úgynevezett missziós napo­kat szervezni. Ennek keretében szá­mos gyülekezetbe látogattunk el. Ilyenkor a felnőttprogramokkal pár­huzamosan mindig volt bibliai fog­lalkozás a gyerekek számára is. Ta­lán sokan emlékeznek, hogy Pötty bohócként vezettem ezeket a foglal­kozásokat. Nagyon sok kedves em­léket őrzök azokból az évekből...- Úgy tudom, abban az időben lett az EvÉlet egyik rovatának gazdája is...- Igen, amikor a gyermekosztályon dolgoztam, akkor vettem át a Gyer­meksarok címmel futó rovatot ifi. Cselovszky Ferenc lelkész úrtól.- 2001 szeptemberében szerkesztő­ségi titkárként belső munkatársa lett a lapnak.- A sajtóosztály addigi vezetője, Tóth-Szöllős Mihály 2000. decem­ber 31-ével vonult nyugdíjba. Az il­letékes vezetők érzékelték, hogy a kommunikáció, a média az egyház számára is egyre fontosabb, ezért úgy döntöttek, hogy megerősítik ezt a munkaágat. Első lépésként a ki­adói és a hetilap-szerkesztői munka­kört szétválasztották. Ekkor nevez­ték ki a sajtóosztály, azaz - későbbi nevén - Luther Kiadó igazgatójának Kendeh K. Pétert. Az Evangélikus Élet új főszerkesz­tője viszont nemcsak a hetilap tartal­máért lett felelős, de feladatául kap­ta a külön épületrészbe költöztetett szerkesztőség „megszervezését”, sze­mélyi állományának és tárgyi feltéte­leinek szükséges szintre bővítését is. Néhány hónap múlva így kerültem T. Pintér Károly és az akkori tördelőszer­kesztő, Rezessy Szabolcs mellé harma­dikként az EvÉlet csapatába. Abban az időben még hat oldalon, fekete-fehérben jelent meg a lap. Nagyon nehéz időszak volt ez, hiszen már az új koncepció jegyében dolgoz­tunk, de kulcsfontosságú munka­körök még betöltetlenek voltak. In­ternetes egyházi hírportál hiányában nóvumnak számított, hogy egy-egy hétvégi eseményről már a követke­ző szerdán megjelenő lapszámban ol­vasni lehetett.- Idővel aztán szinte teljesen átala­kult a lap. Mit tart a legjelentősebb változásnak?- Talán az oldalszám bővülését és az ezzel összefüggésben átgondoltan kidolgozott, megváltoztatott és letisz­tult struktúrát; Nagy Bence tervező­­szerkesztőnk munkáját dicséri az újság új tipográfiai megjelenése.- Aki egy kicsit is ismeri a lap munkatársi gárdáját, irigykedik, mert látszik: összeszokott csapatról van szó.- Ajándék volt ebben a közösség­ben dolgozni! Nem vagyunk sokan - mindössze hat főállású munkatár­sa van a lapnak -, de minden kollé­gámról elmondhatom, hogy a maguk területén kiváló, elismert szakembe­rek. Dobsonyi Sándor olvasószer­kesztőnk például éveken át állandó meghívottja volt a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Magyar Nyelvi Bi­zottságának, részt vett a helyesírási szabályzat következő kiadásának előkészítésében. Nagy Bence terve­zőszerkesztő több sikeres internetes közösségi portál létrehozójaként a webes fejlesztők között tett szert köz- és elismertségre, rendszeresen hívják előadást tartani különböző szakmai konferenciákra... Jó látni azt, hogy a szerkesztőség­ben ugyanakkor mindenkinek sze­mélyes ügye az EvÉlet, és hogy mennyire bántja a csapatot, ha hiba csúszik a lapba. Ami az összeszokottságot illeti, bár természetünknél fogva eléggé kü­lönbözőek vagyunk, az évek során valóban szinte már családi közösség­gé váltunk. Ha voltak is személycse­rék az elmúlt évek alatt, a mai napig tartjuk a kapcsolatot korábbi mun­katársainkkal. Meggyőződésem, hogy a jó közösség kiformálódásában je­lentős szerepet játszottak és játsza­nak a heti rendszerességű lapindító munkatársi értekezletek. Ezeket min­den egyes alkalommal a bibliaolvasó Útmutató aznapi igéinek elolvasásá­val és imádsággal kezdjük... Munkám során személy szerint magam is folyamatosan megtapasz­talhattam azt a sok segítséget, amely fentről jött.- Jelentett valami pluszt egyházi közegben dolgozni?- Bejárati ajtónk felett nap mint nap olvastam a szerkesztőségünk mottójává lett igét: „Nem magunkat prédikáljuk, hanem az Úr Jézus Krisz­tust’.’ (2Kor 4,5a) Én magam is ennek a páli gondolatnak megfelelően pró­báltam végezni itteni munkámat. Ez az időszak a hitemet is erősítet­te, mert szembesített azzal, hogy ugyan szép számban lehetnek ötle­teink és terveink, de ha nem bízzuk azokat az Istenre, akkor csak embe­ri okoskodások maradnak. Hálával gondolok vissza arra a sok-sok sze­­retetre, támogatásra, imádságra, amelyet az olvasóktól kaptunk. Ezek mind nagyon fontosak voltak.- Mi az, ami jó érzéssel töltötte el a közel tizenegy év alatt, és mi je­lentette a legnagyobb nehézséget?- 2007-ben szerkesztőség­vezetővé neveztek ki, ami gya­korlatilag főszerkesztő-helyet­tesi munkakört takar, vagyis gyakorta szerkesztettem is az újságot. Nagy örömöt jelentett, amikor az olvasók pozitív visszajelzéseivel találkoztam, de mindig nagyon fontosak voltak az építő jellegű kritikák is. Ajándék volt megtapasztal­ni, hogy mekkora feladat és fe­lelősség hétről hétre tartalom­mal megtölteni egy egyházi lapot. Hálát adok az Istennek azokért a külső munkatársa­kért, akik - sokszor a szabad idejükben - segítenek abban, hogy az olvasók hetente változatos tartal­mú lapszámot vehessenek a kezükbe. S hogy mi jelentette számomra a legnagyobb nehézséget? Talán az, hogy az újságírói-szerkesztői mun­ka nem egy klasszikus nyolcórás el­foglaltság... A hétfői lapzárta után sokszor éjfélkor vagy akár kedd haj­nalban megyünk haza a szerkesztő­ségből, attól függően, hogy mikor ér­keznek be az aktuális cikkek. És mit tagadjam, az utóbbi évek­ben több kellemetlenség is adódott abból, hogy - nevünk hasonló hang­zása miatt - gyakorta összekevernek minket Bolla Zsuzsannával, egyhá­zunk honlapjának szerkesztőjével.- Tulajdonképpen miért és milyen érzésekkel búcsúzik a szerkesztőségtől?- Az igazság az, hogy eredetileg csak néhány évet vállaltam... Ahogyan itt volt az ideje 2001-ben annak, hogy el­fogadjam ezt az állásajánlatot, úgy azt érzem, közel tizenegy év után el­jött az ideje annak is, hogy továbblép­jek, vagy legalábbis ezt a szoros, napi szintű kapcsolatot megszakítsam, és ezentúl külsősként legyek tagja az Evangélikus Élet csapatának. Nagyon szép, áldásokban és élményekben gaz­dag évek voltak ezek - hálás vagyok, hogy ez alatt a bő évtized alatt renge­teg olyan emberrel találkozhattam, akiktől sokat tanultam és sokat kaptam.- Hogyan tovább, és milyen kap­csolatban marad az Evangélikus Élettel?- Május elsejével félállásban a Déli Egyházkerület püspöki titkára le­szek. Az Evangélikus Élet szerkesztő­­bizottságának ilyen minőségemben hivatalból tagja maradok. Azokat a rovatokat, amelyeket eddig én szer­kesztettem - gyermekoldal, istentisz­teleti rend, Szeretetvendégségre -, rovatgazdaként szeretném továbbra is megtartani. A másik félállásban an­golt fogok tanítani. ■ Kiss Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom