Evangélikus Élet, 2012. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)
2012-03-25 / 12. szám
Evangélikus Élet EVANGÉLIKUS ÉLET 2012. március 25. » 3 (El) ismert evangélikusok tP Folytatás az 1. oldalról Ugyancsak szerdán dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter - Magyarország köztársasági elnökének megbízásából - március 15-e alkalmából a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adta át - többek között - Ribár János esperesnek, az Orosházi Evangélikus Egyházközség igazgató lelkészének négy évtizedes lelkészi szolgálatáért, egyházszervezői, oktatói-nevelői, publikációs és közéleti tevékenysége elismeréseként. Előző nap, március 13-án Magyarország köztársasági elnökének megbízásából dr. Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter, Halász János parlamenti államtitkár és dr. Jávor András közigazgatási államtitkár adott át érdemrendeket a március 15- ei nemzeti ünnep alkalmából. Az Iparművészeti Múzeum aulájában a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét vehette át - többek között - dr. Dobos Krisztina, a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium tanára, volt országgyűlési képviselő, Novotny Zoltán sportújságíró, rádióriporter, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap szerkesztő-műsorvezetője, valamint dr. Rókusfalvy Pál pszichológus, nyugalmazott egyetemi tanár. M Forrás: MTI Túrmezei Erzsébet Csömör díszpolgára lett Fábri István polgármester ünnepi köszöntő beszéde után került sor a Csömör Községért emlékérem és a díszpolgári címek átadására. Túrmezei Erzsébet sok szállal kötődött a fővárossal határos településhez. Két és fél évig élt Gubek Máriának, az evangélikus gyülekezet felügyelőjének otthonában, így a csömöriek közvetlenül megismerkedhettek vele az istentiszteleteken, a konfirmációs alkalmakon vagy a legendás farsangi imaheteken. Nemcsak a csömöri közösségnek nőtt a szívéhez Túrmezei Erzsébet, hanem a költő, műfordító is kötődött Csömörhöz: a diakonisszát végakaratának megfelelően a helyi temetőben helyezték végső nyugalomra. A megemlékezésen díszpolgári címben részesült még Sasvári Sándor színművész, musicalénekes, akit olvasóink közül többen a legutóbbi országos evangélizáció alkalmával is hallhattak Deák téri templomunkban. ■ EvÉlet-infó p Posztumusz díszpolgári címet adományozott Csömör képviselőtestülete a száz éve született evangélikus költőnek és diakonisszának, Túrmezei Erzsébetnek, kiemelkedő irodalmi munkássága, áldozatkész közösségi tevékenysége elismeréséül, valamint a település jó hírének öregbítéséért. A február 16-ai képviselő-testületi ülésen odaítélt kitüntetés átadása a március 15-ei rendezvénysorozat kiemelkedő ünnepi pillanata volt a csömöri evangélikusok számára. Túrmezei Erzsébet posztumusz díszpolgári kitüntetését Gubek Mária, a helyi evangélikus gyülekezet felügyelője, Túrmezei Sándor, a költőnő unokatestvére és - a Fébé Evangélikus Diakonisszaegyesület képviseletében - Madocsai Miklós nyugalmazott lelkész vette át. Az ünnepi programok a Petőfi Sándor Művelődési Ház és az önkormányzat közös szervezésében zajlottak. A Petőfi-emléktáblánál elhelyezték koszorúikat a csömöri civil szervezetek, a szlovák és a német nemzetiségi önkormányzat, továbbá a pártok helyi csoportjainak képviselői, majd a zsúfolásig megtelt művelődési házban folytatódott az ünnepség. A megemlékezésen az evangélikus egyház képviseletében részt vett és koszorút helyezett el Mekis Ádám, az Észak-Pest Megyei Egyházmegye esperese és Johann Gyula csömöri lelkész is. A Tiszta Forrás népdalkor Kossuth-nótákat, 48-as dalokat adott elő, a Mátyás Király Általános Iskola tanulói pedig prózai és énekes műsorral készültek. A népszerű Misztrál együttes többek között Tompa Mihály, Bajza József, Petőfi Sándor, Falu Tamás verseinek megzenésített változatát tűzte műsorára. Tóth Dominik Túrmezei Erzsébet Flazám című versét szavalja Nem csak evangélikusoknak épül az evangélikus óvoda Nyíregyházán p Építőmunkások tűntek fel januárban - még a nagy hidegek előtt - Nyíregyházán a Szent István és a Béla utca sarkán már évtizede üresen álló és omladozó, amúgy nagyon szép épület portáján. A hajdan szebb napokat látott kollégiumépület az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziummal együtt került a várostól az evangélikus egyház tulajdonába. Az értékes telken óvoda épül. Önfeledten játszanak a gyerekek a nyíregyházi evangélikus óvoda egyetlen, huszonöt személyes csoportszobájában, a központi egyházközség 1910-ben épült lelkészi hivatalának épületében elkülönített részben, mit sem sejtve az őket vigyázó, értük felelősséget érző felnőttek gondjairól. Egyrészt arról, hogy a Túróczy Zoltán Evangélikus Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola tagintézményébe - az óvodába - két és félszeres a túljelentkezés, másrészt arról, hogy bár megvan a nyilvánvaló lehetőség a fejlesztésre, milyen nehézségek árán valósul meg az új kisdedóvó. Már évtizede állt kihasználatlanul a belvárosi gyülekezet - még omladozó állapotában is tetszetős, szép - épülete a Kossuth-gimnáziummal szemben, a Béla utca sarkán. Ide régóta óvodát tervez az egyházközség, de mint Sallai Gábor másodfelügyelő mondja, le kellett mondaniuk a hajdani kollégium egyszerű átalakításáról:- Mind az egyház, mind a város szakértői hosszasan vizsgálták, mi módon lehetne megmenteni az épületet. Manapság vannak ugyan ígéretes technológiák, de a vizesedés alattomos dolog, épp az alapokat veszélyezteti. A Béla utcában tehát mostanra lebontották az épületet, és a helyére a környezetbe illő, vadonatúj óvodaépületet emelnek. A tervek szerint nyárra megteremtik a feltételeit a dicső múlt folytatásának:- Nyíregyháza első óvodáját is egyházunk alapította 1846-ban, s jó, ha tudjuk, óvó bácsi dolgozott benne: Kremerszi Andornak hívták az első nevelőt. A szabadságharc miatt egy évig szünetelt a működése, de 1849-ben ismét megnyitották. A most működő óvodát 2009-ben indítottuk. Az igény óriási, az evangélikus családokban tapasztalható születésszám ígéretes jövőt sejtet, noha az intézményben nem csak gyülekezetünk gyermekei kaphatnak ellátást. A kétszintes, 766 négyzetméteres épület mintegy százötvenmillió forintból épül föl. A finanszírozás részleteiről dr. Kovács László Attila, a Nyíregyházi Evangélikus Egyházközség igazgató lelkésze adott tájékoztatást:- Az Észak-alföldi operatív program pályázatán mintegy százmillió forintos támogatást nyertünk a hatvanszemélyes gyermekintézmény építésére, a költségekből hiányzó egyharmadot pedig a Magyarországi Evangélikus Egyház biztosítja. Az új óvodában három csoportszoba lesz, a hozzájuk tartozó öltözővel, mosdóval, tornaszobával, egyéni fejlesztésre szolgáló helyiségekkel, egészségügyi, orvosi és nevelői helyiségekkel, raktárakkal, szertárakkal, melegítőkonyhával, a kor követelményeinek megfelelő felszereléssel és fejlesztőeszközökkel. Az új evangélikus óvoda akadálymentes lesz, ami annál is inkább lényeges, mert pályázatukban fogyatékos gyermekek integrált nevelését is vállalták. Mint Kocsisné Sárossy Emőkétől, az óvodát is magában foglaló intézmény igazgatójától megtudtuk, a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése már ma is gyakorlat, nem várnak vele az új épületre. Reményeik szerint az új épületet már az új nevelési évben birtokba vehetik. Fokozatosan, csoportról csoportra haladva, ahogyan a feltételeket megteremtik. A fejlesztés mindenesetre két újabb óvónőnek és három dajkának is munkahelyet teremt Nyíregyházán. ■ - veszprémi -HIRDETÉS VtÁlV.VRNV as * 311 DIGITALSTAND 3 r *É www.digitalstand.hu n* ■* ■«_ r »«a Olvassa az Evangélikus Elet digitális változatát! Válogasson az első magyar platformfüggetlen online újságosstand kínálatából, olvasson számítógépen, táblagépen vagy okostelefonon! ■ Bifc?.B ww.digitalstand.hu Csatlakozzon hozzánk a Facebookon isi f Megjelent a Keresztyén Igazság A Keresztyén Igazság legújabb száma Karner Károly hetvenhét évvel ezelőtt írt igehirdetésével kezdődik, mely az eltelt évtizedekben semmit sem vesztett aktualitásából. Folytatódik A lutheri teológiáról mindenkinek című sorozat, mely ez alkalommal az úrvacsora témáját járja körül. A tanulmányok sorát Isó Zoltán írása nyitja, melyben a szerző a konfirmáció előtti úrvacsoravétel biblikus és lutheri teológiai alapjait tekinti át. Érdekes és mélyen elgondolkodtató a néhai schaumburg-lippei püspök, Joachim Heubach tanulmánya arról, hogy melyek a lelkészi szolgálatra való felkészítés és felkészülés nélkülözhetetlen összetevői. Ezt követi Böröcz Enikő Ordass és Nagybörzsöny című írásának második része. Néhány hónappal ezelőtt volt Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója. Az Emlékezünk című rovatban ezért róla ír Wulfné Kinczler Zsuzsanna. Végül a folyóirat első felelős kiadójáról, id. Kendeh Györgyről készült emlékkönyvet ajánlja az olvasók figyelmébe ifi. Zászkaliczky Pál, a jelenlegi kiadó.
