Evangélikus Élet, 2011. július-december (76. évfolyam, 27-52. szám)
2011-10-16 / 42. szám
8 <m 2011. október 16. IFJÚSÁGI OLDAL Evangélikus Élet PALACKPOSTA AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE 2011 Válaszd az életet! „Koszi, KOSZI!” Ha az üdvözülés attól függne, hogy az ember milyen származással vagy „papírokkal” bír, akkor nekem nagyon előnyös helyzetem lenne. Anyai ágon a felmenőim a dédszülőkig lelkészek voltak, megkereszteltek csecsemőkoromban, mindig is hittem Istenben, hittem a bibliai történetek valóságában, és egészen kis kortól - hároméves koromtól biztosan - ott ültem a különböző, felnőtteknek vagy gyerekeknek szóló alkalmakon. Körülbelül ötéves lehettem, amikor Lucfalván a gyülekezetünkben ifjúsági találkozó volt. Annak ellenére összejöttek a fiatalok - és nagy bátorságot tanúsítottak a lelkészek -, hogy ezt akkoriban a politikai vezetés szigorúan tiltotta. Nagyon szerettem a „nagyok” körül sürgölődni, és figyeltem, hogy mit csinálnak. Egy csoportos beszélgetés során, amikor elmentem a csoport mellett, hallottam egy mondatot, amely máig is a fülemben cseng: „Ha üdvözülni akarsz, akkor meg kell térned.” Amint továbbhaladtam, ezen gondolkodtam: „Én üdvözülni szeretnék, de mi az a megtérés? Ha ez a feltétel, hát kimondom, hogy megtértem.” Mivel nem történt semmi, egy vállrándítással továbbálltam. Tízéves voltam, amikor egy hirtelen fellépő betegség támadott meg, amely nagy fájdalommal járt. Ekkor Istenhez kiáltottam, hogy vegye el a fájdalmamat. Amit kértem, azt megadta, mert a fájdalom abban a pillanatban elmúlt, és később sem lépett fel újra a hosszan, hónapokig tartó betegség ideje alatt. Az orvosok tanácstalanok voltak, én pedig beteg voltam, és féltem, mi lesz, ha meghalok. Kértem egy Bibliát az édesapámtól - ma is ezt a Bibliát olvasom -, és rendszeresen elkezdtem olvasni az Útmutató szerint. Minden ige hozzám szólt, megnyugtatott, és egészen bensőséges kapcsolatom alakult ki Istennel. Addig hittem benne, mert a szüleim beszéltek róla, és én mindent elfogadtam, amit mondtak, most viszont Isten maga közelített hozzám, és kegyelmes szeretetébe vont. Személyesen találkoztam az egy igaz élő Istennel. Egy novemberi nap túláradó öröm feszített belülről. Úgy éreztem, mintha a föld fölött lebegnék. És éreztem azt is, hogy meg fogok gyógyulni, noha az orvosok nem tudtak mit kezdeni a betegségemmel. Olyan erős volt a bennem lévő öröm, hogy nem tudtam magamban tartani. Ki kellett mondanom, hogy „Megtértem!” annak ellenére, hogy egy hang azt kiabálta a fülembe: „Te nem mondhatsz ilyet, mert azt sem tudod, mi a megtérés!” Akkor édesapámmal imádkoztunk, letettem bűneimet Isten kezébe, és kimondtam, hogy mától én Jézus Krisztus követője akarok lenni. Azóta átmentem hullámvölgyeken és magaslatokon is, és sok csoda történt az életemben. A nehézségek között Isten igéje olyan drága kincsnek bizonyult a számomra, amelynek életmegtartó ereje van, amely szó szerinti értelemben is, azaz a fizikai életemet is jelentette és jelenti. Megvan írva: „...az életet és a halált adtam élőtökbe, az áldást és az átkot: válaszd azért az életet” (sMóz 30,19; Károli-fordítás) Én az életet választottam. Válaszd te is az életet! ■ Széll Éva Anna ■ Névjegy: Széli Éva Anna Hittanár, ének-zene tanár, egyházzenész vagyok, jelenleg hatodéves teológushallgató Vanyarcon. A hatodévvel kapcsolatban háromszor is ezt az igét kaptam: „A rád bízott drága kincset őrizd mega bennünk lakozó Szentlélek által” (2Tim 1,14) OSZTOZÓ Kulturális kolbászolás az Alföldön Sok-sok éve a szegedi egyetemi élet velejárója az őszi kulturális fesztivál. Ilyenkor még pezsgőbb lesz a napfény városának kulturális élete. Léptennyomon koncertek, kiállítások, irodalmi estek és filmvetítések plakátjaira bukkanhatsz. Október 18-án este 7-től például a ferencesek alsóvárosi templomában Csanádi László DLA orgonaművész ad koncertet. A szegedi muzsikus korábban Vicenzában élt, majd a Montecchio Maggiore-i dóm orgonistája volt. A szegedi koncerten ezúttal Bach és Liszt orgonadarabjaiból válogat. Október 24-én este a Honvéd téri református templomban Kiss Gergely és barátai megzenésített istenes verseket játszanak. Olyan klasszikusok Istent kereső költeményei hangzanak fel, mint József Attila, Babits Mihály és Ady Endre. Liszt Ferenc születése kétszázadik évfordulójának apropóján pedig a szegedi fogadalmi templomban a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Krisztus-oratóriumot adja elő október 22-én este fél 8-tól. És hogy a könnyedebb műfajból is ajánljunk neked, megemlítjük a 30Y és a Heaven Street Seven október 21-ei koncertjét, amelyre az egyetemisták egyik törzshelyén, a JATE Klubban kerül sor. Október végén érdemes ellátogatni a Dél-Alföld másik megyeszékhelyére, Békéscsabára is. A kolbász fővárosaként ismert településen ugyanis négy napon keresztül a piros és csípős finomságé a főszerep. Száraz, vastag, sült vagy lángolt? Kedveld akármelyiket, biztosan találsz neked ízlőt. Október 28-a és 31-e között a csabai kolbászfesztiválra ráadásul ellátogat a Csík zenekar, a Magna Cum Laude, a Balkan Fanatik és Boban Markovié is. Amíg zenélnek, részt vehetsz a kolbásztöltő versenyen, vagy magad is megkóstolhatod a környék finomságait. Bővebb infó és jobbnál jobb kolbászreceptek a www.kolbaszfesztival.eu internetes oldalon. Arra a kérdésre pedig, hogy mit keres a kolbász egy evangélikus hetilap ifjúsági rovatában, álljon itt válaszul Dedinszky Gyula neve. A békéscsabaiak legendás lelkésze ugyanis egykor nemcsak ette, hanem néprajzi könyveiben népszerűsítette is a csabai csemegét. Nincs más dolgunk ezután, mint kellemes idő- és kolbásztöltést, valamint jó étvágyat kívánni! ■ Jenő Szélrózsa - Megvan a győztes pályázat! Ezúton köszönjük minden pályázónak a Szélrózsa 9. országos evangélikus ifjúsági találkozó reklámarculati pályázatán való részvételt. A Szélrózsa Tízek döntése alapján a Kreatív Flotta Stúdió tervezete nyert. (A plakátot a Szélrózsa Facebook-oldalán vagy a http://www.evangelikus.hu/ifjusag/szelrozsa-megvan-a-gyoztesplakat-es-logo link alatt tekinthetitek meg.) ’ Az oldalt szerkesztette: Vitális Judit ► Fiatalok a fiatalokért - több szervezet tevékenységét is ez jellemzi. A Magyarországi Evangélikus Ifjúsági Szövetségnek (Mevisz), illetve a Keresztyén Ifjúsági Egyesületnek (K1E) több évtizedes múltja van (az elmúlt hónapokban mindkettőről olvashattatok már az ifjúsági oldalon), míg a Keresztény Önkéntesek Szövetsége az Ifjúságért és Gyermekekért Egyesület (röviden: KOSZI) ennél lényegesen fiatalabb, hivatalosan 2010. július 29-én alakult meg, noha szervezői közössége egy évtizedes múltra tekint vissza. Az evangélikus elkötelezettségű, de a más felekezetekből érkezők előtt is nyitott KOSZI célja olyan programok szervezése, amelyekben a gyermekek és a fiatalok megtapasztalhatják a Krisztus közösségében jelen lévő valódi öröm élményét. Évente négy evangélikus tábort szerveznek, különböző korosztályoknak: a Téli berek hitépítő táborba az 5-10. osztályosokat, az Életfonal életvezetési táborba - tavasszal - a 7-12. osztályosokat, a nyári Napvető gyerektáborba a 3-8. osztályosokat várják, az őszi KÖSZI-tábortalálkozóra pedig mindhárom korcsoport meghívást kap. Emellett az egyesület megalakulása óta eltelt bő egy évben több mint húsz, más jellegű program létrejöttében is közreműködtek: szerveztek családi, ifjúsági csendesnapokat több gyülekezetben és iskolában, tartottak gyermekfoglalkozásokat más evangélikus szervezetek - például a már említett Mevisz - rendezvényein, jótékonysági ruhaosztást a pilisi gyermekotthonban, élő könyvtár programot a Szélrózsa-utótalálkozón, kiscsoportos beszélgetést a Csillagpont református ifjúsági találkozón...- Bármilyen programot szervezünk is, a lényeg mindig ugyanaz: szeretnénk Isten felé közeledni, őt hívni az életünkbe, átélni, megtanulni, milyen keresztény fiatalnak lenni, és mindezt élményszerűen, játékosan, interaktívan, kreatívan megmutatni másoknak, úgy, hogy örömet szerezzen nekik - mondja Ke lény i Zsolt (32), az egyesület elnöke, a Napvető táborok vezetője. A közgazdász végzettségű fiatalember „kenyérkereső” munkája során is vezetésszervezéssel (ezen belül üzletfejlesztéssel és projektmenedzsmenttel) foglalkozik, a KÖSZI-n kívül pedig egy másik civil szervezetnek, nevezetesen a budapesti közösségi közlekedés jobbításáért fáradozó Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesületnek is tagja.- Egyik legfontosabb eszközünk a közösségteremtés - de ez nem jelenti azt, hogy a gyülekezetek helyébe kívánunk lépni, sőt! - hangsúlyozza Zsolt, akinek evangélikus identitása a Deák téri gyülekezetben alapozódott meg.- Azt reméljük, hogy egyegy KÖSZI-rendezvény után a gyerekek, fiatalok nemhogy kevésbé, hanem még erősebben fognak kötődni a saját gyülekezetükhöz, hiszen hétről hétre ott találják, találhatják meg a táborokban megismert, megszeretett programokat: éneklés, áhítatok, beszélgetések, játékok. Ettől függetlenül természetesen igyekeznek tartani a kapcsolatot a látókörükbe került fiatalokkal (és idősebbekkel): hetente küldenek nekik hírlevelet a közeljövő evangélikus/keresztény programjairól - és várják soraikba azokat a tizennégy év feletti érdeklődőket, akik szívesen bekapcsolódnának a KOSZI önkéntes munkájába. Az önkéntesek létszáma folyamatosan nő, jelenleg hatvanegyen vannak. A csapat nagy része főiskolás és egyetemista, de középiskolások és már dolgozó emberek is tartoznak közéjük.- Igazán színes csapat alakult ki, hiszen a lelkészeken és teológushallgatókon kívül vannak közöttünk más, világi tudományokban jártas emberek is. Éppen ez a különlegessége az egyesületnek: különbözőek vagyunk, sokfelől jöttünk, de közös bennünk, hogy szeretnénk másoknak is megmutatni, milyen örömöt jelent Krisztus közösségében élni - emeli ki Horváth Márti (24) Győrben élő joghallgató, a KOSZI egyik elnökhelyettese, aki korábban már a Szélrózsa országos evangélikus ifjúsági találkozók gyermekprogramjaiban és a Közös Pont misszióban is önkénteskedett.- Vannak feladatok, amelyek sok energiát igényelnek, de amikor látjuk-halljuk a végeredményt, a sok mosolygós gyermekarcot, a hálás öleléseket, a kedves szavakat, akkor minden fáradtság szertefoszlik.- A gyerekekben annyi szeretet van, hogy a legzajosabb gyereksereg is hatalmas feltöltődést ad - erősíti meg Erényó István (20), akinek az eddigi legemlékezetesebb KÖSZI-s élménye is hozzájuk kapcsolódik: júliusban néhány társával a Felvidéken segédkezett a lovászpatonai és a százdi evangélikus gyülekezet közös szlovák-magyar gyermektáborának lebonyolításában.- A KÖSZI külső kapcsolattartójaként igyekszem minél több mindenből kivenni a részem: tartom a kapcsolatot a szülőkkel, az egyesületet bármilyen ügyben megkeresőkkel, de az informatikai rendszer építésére is igyekszem időt fordítani, mert ha kész lesz a rendszer, az sok energiát tud felszabadítani - teszi hozzá az ugyancsak Deák téri gyülekezeti kötődéssel bíró műegyetemi hallgató. Mivel programjaikkal elsősorban a nyolc-tizennyolc év közöttieket célozzák meg, a lelki tartalom kidolgozása mellett kiemelten is fontosnak tartják az alkalmak szakmai, pedagógiai előkészítését. A táborvezetőknek például Benkóczy Péter (36), a kőbányai gyülekezet lelkésze is tartott már tréningeket:- A csoportalkalmak játékait, feladatait a biblio- és a pszichodráma eszköztárából merítem. Nagyszerű, meghitt alkalmakat tudhatunk már magunk mögött, olyanokat, ahol a személyes felkészülés, az ön- és társismeret, a spirituális gazdagodás, a vezetői kompetenciák fejlesztése is teret kapott - idézi fel benyomásait az egyesület ellenőrző bizottságának tagja, aki egyúttal a Magyarországi Evangélikus Egyház Gyermek- és Ifjúsági Bizottságával, illetve illetékes osztályával való kapcsolattartásért is felelős.- Azt látom: nem pusztán úgy tekintenek egymásra a csapat tagjai, mint társra az úton vagy jó barátra, inkább mint testvérekre egy családban.- A programjainkat, megoldásainkat ettől függetlenül érhetik persze kritikák - és ezekből igyekszünk is tanulni -, de számomra az a legfontosabb, hogy a szervezőcsapatunk tagjai valóban szíwel-lélekkel, minden érdek nélkül, a gyerekekért és fiatalokért bármit vállalva dolgoznak - teszi hozzá Pellionisz Petra (27), a KOSZI egyik elnökhelyettese, a Téli berek tábor vezetője. Az iskolapszichológusként dolgozó lány eredetileg római katolikus, de az utóbbi években a Deák téri evangélikus gyülekezet alkalmait látogatja.- Minden egyes együttlét, tábor felejthetetlen élményeket nyújt, és egyben lelki feltöltődést is ad, a saját hitbéli életem gazdagodását, Istennel való kapcsolatom elmélyülését jelenti. Ez nemcsak jól hangzó mondat, hanem a legfontosabb élményem valóban az, hogy minden egyes közösen eltöltött táborban elkísér az érzés, hogy a Jóisten velünk van, máskülönben nem szerezne ennyi örömet, épülést alkalomról alkalomra. ■ V.J. A KÖSZI múlt hét végi tábortalálkozója FOTÓ: MALIK MÁTYÁS
