Evangélikus Élet, 2011. július-december (76. évfolyam, 27-52. szám)
2011-07-10 / 28. szám
Evangélikus Élet EVANGÉLIKUS ÉLET 2011. július ÍO. !► 3 Ordinációk az Északi Egyházkerületben Dr. Fabiny Tamás püspök e hónap elején félnapos konzultációra hívta a püspöki hivatalba azokat a lelkészjelölteket, akiket az elmúlt hét végén állított szolgálatba az Északi Egyházkerületben. Krámer György felvételén Horváth-Hegyi Áron, Fabiny Tamás, Kovács Viktor és Csadó Balázs. Lelkészavatás családi körben Visszavonhatatlanul Családias légkörben zajlott Horváth-Hegyi Áron lelkésszé avatása július 2-án a nyíregyházi Nagytemplomban. Testvérei közül ő már a második, aki ebbe a szolgálatba indul. A liturgiában az Evangélikus Hittudományi Egyetem képviselője, dr. Szentpétery Péter mellett Áron apósa, Adámi László helyi lelkész működött közre. Bátyja, Horváth-Hegyi Olivér szentendrei lelkész és a balatonboglári gyülekezetben szolgáló sógora, Czöndör István pedig áldással köszöntötte új kollégáját. Áront családján és rokonságán kívül a felnevelő gyülekezet szeretete is körülvette az ünnepi istentiszteleten. A lelkészjelölt választott igéje, Ézs 6,8 alapján Fabiny Tamás, az Északi Egyházkerület püspöke Istennek az emberrel való szándékáról beszélt. A szent Isten jelenlétében az ember átéli a saját gyengeségét, esendőségét. De Isten nem hagyja őt az elveszettség állapotában, hanem megtisztított ajakkal, megtisztított élettel küldi őt a szolgálatba - fogalmazott a püspök. Az istentiszteleten a felavatott lelkész a mentorával, dr. Blázy Árpád kelenföldi lelkésszel együtt osztott úrvacsorát - még remegő kézzel, de felszabadult örömmel. Ezt követően Kovács László Attila nyíregyházi igazgató lelkész az egyházközség és az egyházmegye nevében köszöntötte az újdonsült szolgatársat, dr. Szentpétery Péter a teológia, dr. Ittzés András felügyelő pedig a kelenföldiek jókívánságait adta át. Az alkalmon a nyíregyházi énekkar és az ifjúság is énekelt egykori társuk tiszteletére. Adámi László személyes hangú köszöntőjében az igehirdetés felelősségére figyelmeztetett, és az Áron által választott alapigéhez kapcsolódva felidézte egy ének szava-Horváth-Hegyi Áron hatgyermekes család harmadik gyermekeként született. A nyíregyházi evangélikus ifjúság oszlopos tagja, majd évekig vezetője volt. Énekelt a gyülekezet énekkarában, testvéreivel együtt szervezte a húsvéthajnali istentiszteletet. Eredetileg informatikusdiplomát szerzett, majd szakmájában dolgozott. Isten elhívását a lelkészi szolgálatra 2002. június 30- án hallotta meg, Adámi Lászlónak Ézs 6,1-13 alapján tartott igehirdetése során. Jelentkezett a teológiára, de első alkalommal nem vették fel, még egy évet várnia kellett. Így 2004 szeptemberében kezdte meg tanulmányait az Evangélikus Hittudományi Egyetemen. 2008 nyarán megnősült. Felesége Adámi Johanna konduktor-tanító és hittantanár. Házasságkötésük után a 2008- 2009-es tanévet ösztöndíjjal az Egyesült Államokban tölthették, ahol a Trinity Lutheran Seminary hallgatói voltak az Ohio állambeli Columbusban. Fiuk, Ruben 2010 nyarán született. Hatodéves szolgálatát Áron a kelenföldi gyülekezetben végezte. Emellett 2009 őszétől Fabiny Tamás püspök mellett lát el titkári feladatokat. Lelkésszé avatása után egyelőre ebben a feladatkörben marad, és izgalommal várja, milyen szolgálatot szán neki Isten a későbbiekben. ■ Adámi Mária ► Két éven belül már a harmadik lelkész szentelésére került sor a Nógrád megyei Szügyben július 2-án, szombaton délután öt órakor. A zsúfolásig telt templom jelezte, hogy a gyülekezet nagyra becsüli és szereti Csadó Balázs végzett teológust. Fabiny Tamás püspök a meghívón szereplő igét választotta az igehirdetés alapjául. Róm 11,29-ben Pál apostol arról vall, hogy Izrael népe egy részének megkeményedése ellenére is „Isten ajándékai és elhívása visszavonhatatlanok”. Míg a világban sok minden nagyon hamar érvényét és szavatosságát veszti, sokan szószegővé lesznek, mert elfelejtik az adott szót, addig Isten megtartja ígéreteit, és nem felejti el azokat, akiket elhívott az igeszolgálatra. Hívása teljes életre szól. Csadó Balázs sokrétű személyiség. Egyrészt sportember, fiatalon ifjúsági válogatottként képviselte a magyar színeket négyszáz és nyolcszáz méteres futóversenyeken, másrészt a M.Is.K.A. keresztyén könnyűzenei együttes frontembere. A lelkészi szolgálatban mind a sportból hozott kitartásra, mind a zenéből hozott lelkesedésre szüksége lesz - hangsúlyozta igehirdetésében az egyházkerület püspöke. Csadó Balázs Balassagyarmaton született 1986-ban. Már szülei is a gyülekezet aktív tagjai voltak Záborszky Csaba lelkész szolgálata alatt. Az általános iskola első négy osztályát Szügyben végezte, majd a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnáziumba járt nyolc évig, itt tett sikeres érettségi vizsgát. Tizenöt évesen egy gyülekezeti ifjúsági táborban ragadta meg Isten szeretete, s adta életét Jézus Krisztusnak. Több lelkes fiatallal együtt akkor alapította meg a M.Is.K.A. (Mi Isten Követői vAgyunk) együttest. A közelgő pályaválasztást a sport, a zene, illetve a történelem iránti érdeklődése határozta meg. Tusakodása közben ismét megragadta az Isten. Egy ifjúsági tábor záróalkalmán a fenti, Római levélből való igét kapta, amely egyértelmű jelzés volt számára, hogy Isten a lelkészi szolgálatra hívja. Balázs hálásan gondol családjára, küldő gyülekezetére, a teológusévekre, a hévízgyörki gyülekezetben eltöltött hatodévre, barátaira, mindazokra, akiket Isten felhasznált az ő formálására. Fabiny Tamás püspök mellett az Evangélikus Hittudományi Egyetem részéről dr. Varga Gyöngyi docens, valamint Blatniczky János Dániel helyi lelkész szolgált a liturgiában (képünkön), az úrvacsorái szolgálatban Lindákné János Zsuzsanna hévízgyörki lelkésznő segített. A köszöntések megható pillanatai után a szeretetvendégségen igazi meglepetés várta Balázst. A Szélrózsa Band és a M.Is.K.A. tagjaiból összeállt alkalmi együttes - a szügyi fiatalokkal kiegészülve - Balázs két énekét énekelte el neki. A lelkészi szolgálat elején ezek az énekek új értelmet nyernek számára. Csak egy sort idézve: „Egy kis bátorság, nem kell több, egy kis bátorság, hogy azt mondd: kösz.” Hetek múlva Balázs frigyre lép eljegyzett menyasszonyával, Benyusovics Kittivel, s elkezdik szolgálatukat Albertiben. ■ Szabó András Közvetlen hangvételű („nem tudósítás jellegű”) beszámolót kért ordinálásáról a szolnoki evangélikus templomban július 2-án lelkésszé avatott Kovács Viktor. Lehetséges, hogy az egyébként kiváló kvalitásokkal megáldott fiatalember levélbeli kérése műfajismeret-hiányról tanúskodik, ám annál többet elárul szerethető, valóban közvetlen, szolgálatra kész személyiségéről.. A lelkészjelöltet - természetesen - egyházkerületének püspöke, Fabiny Tamás avatta szolgatársává. Az ünnepi liturgiában Győri Péter Benjámin helyi lelkész és - az Evangélikus Hittudományi Egyetem részéről - Korányi András docens, a zsinat lelkészi elnöke segédkezett. A megyeszékhelyen született Kovács Viktor püspökével közösen választotta ki az ordináción elhangzó prédikáció alapigéjét. A Mt 9,30- tól kezdődő versek alapján Fabiny Tamás a szánalom mint egyedül hiteles lelkészi magatartás fontosságáról szólt. Az egyházunk diakóniai munkaágát is felügyelő lelkészi vezető rámutatott, hogy ebben az irgalmatlan világban irgalmas szolgálókra van szükség. A teológiai tanulmányai alatt Kovács Viktort évfolyamfelelősként is közelről ismerő püspök figyelmébe ajánlotta egykori tanítványa konfirmációra kapott igéjét is: „Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket..!’ (Jn 15,16) Szentelés Szolnokon Némi hezitálás után a tudósító úgy döntött, hogy - a műfaji határokat nem átlépve - leginkább az által teheti személyessé e beszámolót, ha egy az egyben idéz Kovács Viktor önéletrajzából. íme: „1985-ben születtem Szolnokon. 1992-ben kereszteltek meg görög katolikusnak. Sok ideig nem jelentett semmit a hit, nem ismertem Jézus Krisztust, annak ellenére, hogy »elsőáldoztam« is. Nem sokkal ezután kerültem családostul a Hit Gyülekezetébe. Majd az 1997-es botrány nyomán mi is eljöttünk a gyülekezetből. Ezek után már nagyobbacska fejjel kerestem az Istent. Mindenhol megfordultam, és nem csak keresztény gyülekezetekben. Voltam baptistáknál, metodistáknál, reformátusoknál, több szabadegyházban eltöltöttem hosszabb-rövidebb időt, de jártam egy jó ideig a Krisna Tudat helyi csoportjába, és mindenfajta keleti vallás után is érdeklődtem. Rövid ideigfoglalkoztam ezoterikus dolgokkal is. De a keresésnek klasszikus vége lett. Az Isten talált meg engem, nem én őt. 2002 vagy 2003 tavaszán, »szinténkereső« ismerősöm mondta, hogy menjek már el az evangélikus templomba, mert igen jól prédikál a lelkész. Ebben az időben már tudtam, hogy (keresztény) lelkész szeretnék lenni, de nem tudtam, hogy melyikfelekezetben. Nem sokkal ezután elmentem a templomba, és én, aki vagy teljes zenekaros dicsőítéshez, vagy a keleti mantrázáshoz szokott ember voltam, otthon éreztem magam a szolnoki evangélikus gyülekezetben. Bár nagyon furcsa és idegen volt számomra minden, de éreztem, hogy itt van a helyem, itt vagyok otthon. így konfirmáltam 18 évesen, és 20 évesen kezdtem el a teológiát 2005-ben. Papírforma szerint végeztem hat év alatt idén, 2011-ben. Talán még érdemes megemlíteni, hogy 2009 tavaszán egy szemesztert tanultam a Kelet-finnországi Egyetem teológiai fakultásán, a 2009-2010-es tanévben pedig szenior voltam az EHE-n.” Az ünnepi istentiszteletet követő közgyűlésen a tudósító örömmel nyugtázhatta, hogy az újdonsült lelkész nemcsak a hittudományi egyetem, de a szolnoki gyülekezet közösségének is hiányozni fog. Mindezt ugyanakkor nyereségként könyvelheti el a - Szolnokra is képviselőket küldő - Kelenföldi Evangélikus Egyházközség, ahová püspöke augusztus elsejével „küldi ki” Viktort beosztott lelkésznek. ■ TPK A püspök jobbján lelkésszé szentelt titkára it, amelyek egykor neki is indítást adtak a nyíregyházi szolgálat elvállalására: „Itt vagyok én! Engem küldesz? Hallom én a hívásod, Uram! Megyek, Uram, ha Te vezetsz. Szívemen hordom a Te néped.”
