Evangélikus Élet, 2011. július-december (76. évfolyam, 27-52. szám)
2011-07-10 / 28. szám
4 ◄» 20X1. július 10. KERESZTUTAK Evangélikus Élet „NEKEM NEM VOLT PROBLÉMA A MAGYARSÁGOMAT MEGTARTANI” Elhunyt Habsburg Ottó ► Kilencvennyolc éves korában meghalt Habsburg Ottó, az utolsó magyar király és osztrák császár legidősebb fia. Németországi otthonában, a bajor Pöckingben július 4-én érte a halál. Habsburg Ottó (teljes nevén Franz Joseph Otto Robert Maria Anton Karl Max Heinrich Sixtus Xavier Felix Renatus Ludwig Gaetan Pius Ignatius von Habsburg-Lotharingen) az Európai Parlament tagja volt. 1961-ben lemondott osztrák trónigényéről. Békésen elszenderült - közölte az elhunyt egy munkatársa a német hírügynökséggel. Habsburg Ottót hét gyermeke, huszonkét unokája és két dédunokája gyászolja. Felesége, Regina tavaly halt meg. Habsburg Ottó a Wikipédia szócikke szerint az alsó-ausztriai Reichenau an der Rax közelében levő Wartholz villában született az utolsó osztrák császár és magyar király legidősebb fiaként. Édesanyja Zita Bourbon-pármai hercegus 16-án törölte el az osztrák parlament. Habsburg Ottó a Páneurópai Uniónak 1936-tól tagja, 1957-től alelnöke, 1973-tól elnöke volt. 1978- ban német állampolgárságot kapott. 1979 és 1999 között a CSU- frakció mandátumával tagja volt az Európai Parlamentnek, két ízben is a frakció korelnökeként. Nagy szimpátiával kísérte az 1988-1989. évi kelet-közép-európai változásokat. Sokat tett az Európai Unió Habsburg Ottó nő, császárné és királyné volt, keresztapja Ferenc József. Egyetemi tanulmányait a Leuveni Egyetemen végezte Belgiumban, ahol 1935-ben megszerezte a politika- és társadalomtudományok doktora címet. A trónöröklés sorrendjében Habsburg Ottó 1912-ben a negyedik helyen szerepelt. Apját, IV Károlyt (Ausztriában I. Károly császárt) 1921-ben a XLVII. törvénycikkel Magyarországon is megfosztották trónjától. Ottó egészen a második világháború végéig reménykedett a visszatérésben. A második világháború idején Washingtonban tartózkodott Roosevelt elnök környezetében. 1960-ban a Habsburg—Lotharingiai-ház több tagja elfogadta a Habsburg-törvényt, és aláírta a lemondó nyilatkozatot. 1961. március 31-én maga Habsburg Ottó trónörökös, az utolsó császár legidősebb fia, a család feje is aláírta a trónigényről való lemondását, ennek jogérvényessége körül azonban Ausztriában jogvita keletkezett („Habsburg-válság”), ez több évig késleltette hazautazását. Az osztrák közigazgatási bíróság végül Habsburg Ottó javára döntött, így 1966. október 31-én - négy évtizednyi távoliét után - visszatérhetett hazájába. 1996-ban a kiutasítás hatálya már csak a család két tagját érintette. A Minisztertanács a Habsburg-törvény 2. paragrafusát „nem élő jognak” minősítette, és beutazási engedélyt adott nekik. A Habsburgokat azonban egészen a közelmúltig nem lehetett elnöknek jelölni, e tilalmat júnibővítéséért, ennek keretében Magyarország csatlakozásáért. A rendszerváltást követően a Független Kisgazdapárt felvetette köztársasági elnökké választását, ő azonban a jelöltséget rendkívül udvariasan visszautasította. Ottó főherceg 1951. május 10-én a franciaországi Nancyban vette feleségül Regina szász-meiningeni hercegnőt (1925-2010), akitől hét gyermeke született. Habsburg Károly főherceg (elméletileg a „trónörökös”, hiszen Habsburg Ottó a magyar trónról sosem mondott le) 1961-ben született Bajorországban. Legkisebb fia, György 1964. december 16-án látta meg a napvilágot a bajorországi Starnbergben. Jelenleg a Magyar Vöröskereszt elnöke. Feleségével, Eilika oldenburgi hercegnővel és három gyermekükkel (Zsófia, Ildikó, Károly) 2000 óta a Budapest melletti Sóskúton és a bajorországi Pöckingben élnek. Habsburg Ottó szerint apja, IV. Károly nem mondhatott le a trónról: „A Szent Korona, amire felesküdött, az ő számára a magyar állam feje volt. Ő pedig azt szolgálta.” „Három anyanyelvem van - vallotta Ottó -, a magyar, a francia és a német. A később tanult nyelveket elveszítheti az ember, ha sokáig nem tud visszatérni a nyelvterületre, de ez az anyanyelvekkel nem így van. Nekem nem volt probléma a magyarságomat megtartani.” Habsburg Ottó koporsóját a pöckingi Szent Ulrich-templomban ravatalozták fel, ahol három napig volt látogatható. M Magyar Kurír Magyarországi egyházi képviselők átadták az EU-elnökségi szolgálatot a lengyel egyházaknak ► Ökumenikus istentisztelet keretében nyílt meg Varsóban múlt vasárnap a lengyel európai uniós elnökségi félév a lengyelországi egyházak számára. A magyar és lengyel kormánytagok és tisztségviselők, valamint lengyel egyházi vezetők részvételével zajlott istentiszteleten a magyar EU-elnökségi félév lezárására és az egyházi együttműködéssel járó feladatok jelképes átadására is sor került. Az ünnepi eseményen a lengyel egyházak kifejezték, hogy fontos szerepet kívánnak vállalni az Európai Unió Tanácsa lengyel soros elnökségének félévében. Az EU-t leginkább gazdasági vetületeiről ismerjük - mutatott rá igehirdetésében Jerzy Samiec lengyel evangélikus püspök. Legalább ilyen fontos azonban, hogy a gazdaságilag gyengébbekre is kellő figyelmet fordítsunk - tette hozzá. A jelenlegi válság révén az emberek számára egyre meghatározóbb érzéssé vált a félelem, többek között az egzisztenciális kiszolgáltatottságtól, de attól is, hogy az Európára most jellemző béke is veszélybe kerülhet. Az egyházak szerepe mindig nagy volt a megbékélés előmozdításában, és ez különösen igaz a lengyel egyházakra, például lengyel-német viszonylatban. Céljuk így az EU-elnökség során is az ország vallási és kulturális sokféleségének megjelenítése, a türelem és a békés együttélés erősítése lesz. Ehhez fontos a személyes integritás: csak akkor szólhatunk hitelesen, ha a tanításunk szerint is cselekszünk - hangsúlyozta az evangélikus püspök. Jelezte ugyanakkor: ehhez rendkívüli bátorságra van szükség, különösen, ha súlyos kihívások közepette bonyolult megoldásokat kell választani. A most kezdődő lengyel EU-elnökség felelős alakítóira is ilyen kihívások várnak. Nekik a püspök Jézus Krisztus szavával üzent: „Ne féljetek! Legyetek sóvá és világossággá!” A magyarországi egyházak képviselői - D. Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) elnöke, Bóna Zoltán református lelkipásztor, a MEÖT főtitkára, valamint Hámori Ádám, a Magyarországi Református Egyház EU-referense - egy emlékzászlót, a magyar értékekről és a magyar EU- elnökség prioritásairól szóló kiadványokat, valamint az igehirdetés üzenetéhez kapcsolódva sót és gyertyát adtak át a lengyel egyházaknak, amelyek e gesztust továbbították a lengyel kormány képviselőinek is. Bronislaw Komorowski lengyel elnök kihívásnak, egyszersmind lehetőségnek nevezte az EU-elnökséget üzenetében, melyet Maciej Klimczak államtitkár olvasott fel. Úgy fogalmazott: a mai egyházi alkalom kifejezi, milyen értékeket kíván Lengyelország az EU tagállamai felé közvetíteni az elnökség során. Levélben küldött köszöntésében Donald Tusk lengyel miniszterelnök is lényegesnek tartotta, hogy az egyházak mindig hozzájárultak Európa népeinek lelkiségéhez és jólétéhez egyaránt. Az istentisztelet után prominens személyiségek kerekasztal-beszélgetésükön értékelték a lengyel egyházak részvételének jelentőségét az EU-elnökség programjaiban. Az „emberközeli EU” célkitűzését Magyarország sikerrel valósította meg - mondta Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára, egyházunk országos felügyelője. Rámutatott, hogy a kormány számára nem az elvont célok jelentették a feladatot, hanem a mindennapi életben való megvalósításuk, hogy ennek révén közelítsék az EU-t a polgárokhoz. Úgy vélte, a kelet-európai országok mindig is Európa részei voltak, 2004-es csatlakozásuk ezt csupán helyreállította; ezáltal azonban a nyugati országoknak számukra újszerű, mégis európai sajátosságokkal kellett szembesülniük - például az ortodoxia jelentőségével, ami az olyan ügyek esetében is hangsúlyos, mint a Keleti partnerség vagy az energiapolitika. Az egymást követő kelet-európai EU-elnökségek jelentőségét ez is aláhúzza. Mit tettünk a múltban, és mit tehetünk a jövőben a forrongó északafrikai országokért, ahol a két évtizeddel ezelőtti kelet-európai eseményekhez hasonlóan elűzték a totalitárius vezetőket? - tette fel a kérdést Markus Meckel volt NDK külügyminiszter. Az EU emberarcúsága azt is jelenti, hogy felismerjük, ezeknek a népeknek éppúgy munkára és biztonságra van szükségük, mint nekünk. Az EU nélkül Európában régen katasztrófákkal szembesültünk volna, nem véletlen ugyanakkor, hogy az EU létrehozásánál kezdettől jelen voltak keresztény hívek is. A hidegháborúnak immár vége, nem szükségszerű, hogy a nagyobb országok mutassanak példát a kisebbeknek, és a kelet-európai tagállamok nemcsak új színt hoztak az EU-ba, de az integráció mélyítéséhez is hozzájárultak - mondta. Tornász Siemoniak államtitkár ehhez hozzátette: ahogy az EU általános joganyagának átvétele kötelező volt az újonnan csatlakozó tagállamok számára, ideje feltenni a kérdést, mi mindent kellene a nyugat-európai országoknak átvenniük ezen új tagállamoktól. Az államtitkár ennek kapcsán utalt az értékalapú és határozott lengyel EU-elnökség céljára is. Halina Radacz lengyel evangélikus lelkész egyetértett ezzel, rámutatva, hogy az EU-elnökség révén egymástól is tanulhatunk. A csatlakozások idején sokan mondták, hogy nem a NATO- vagy az EU-tagság teszi európaivá Lengyelországot, hanem a kultúra. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy ez a kultúra a kereszténységben gyökerezik. Az egyházaknak a lengyel EU-elnökséggel kapcsolatos várakozásait firtató kérdésre Henryk Paprocki ortodox lelkipásztor úgy fogalmazott: a felekezetek elvárása az elnökséggel kapcsolatban azonos. A legfontosabb, hogy az olyan elvek, mint például a biztonság, ne csak a katonai biztonságot jelentsék, hanem az EU- polgárok mindennapi egzisztenciális biztonságát is. A Lengyel Ökumenikus Tanács főtitkára, Ireneusz Lukas evangélikus lelkipásztor az európai megbékélés, a kulturális sokféleség és az önkéntesség jelentőségét emelte ki a lengyel egyházak tervezett EU-elnökségi tevékenységei közül. Az elnökségi félév során számos konferenciát szerveznek, többek között környezetvédelmi, a kultúrák közötti párbeszéddel kapcsolatos és történelmi kérdésekről. Ökumenikus találkozót terveznek a lengyel kormánnyal az együttműködés lehetőségeiről, továbbá megemlékeznek az Ökumenikus charta aláírásának tizedik évfordulójáról. Mindezekről egy átfogó ismertető kiadvány is megjelenés előtt áll. Tornász Siemoniak államtitkár a hosszabb távú együttműködési lehetőségekről szólva elmondta, hogy az egyházakkal való párbeszéd nem korlátozódhat az EU-elnökség hat hónapjára. Az egységes Európa víziójának megértésében és elfogadásában, ismerve Európa bonyolult történelmét, éppen az egyházak segíthetnek a legtöbbet. Hozzátette: az egyházak ott is sokat tehetnek, ahol a kormány cselekvési lehetősége véget ér. A lengyelországi és a magyarországi egyházak képviselői ugyanebben a szellemben kötelezték el magukat az európai integrációt is szolgáló további együttműködés mellett. ■ Hámori Ádám Orbán Viktor egyházi vezetőket tájékoztatott az EU-elnökség eredményeiről Magyar és európai egyházak és egyházi szervezetek vezetőivel egyeztetett június 29-én Orbán Viktor. A megbeszélésen a kormányfő beszámolt a magyar uniós elnökség eredményeiről. Szijjártó Péter közleménye szerint az EU-elnökség eredményei között Orbán Viktor szólt a régió nemzeteinek békés együttélését segítő Duna-stratégiáról és a romastratégiáról, amelyben kiemelten fontos az egyházi együttműködés. „Bár az egyházügyi szabályozás nemzeti hatáskörben van, a miniszterelnök kiemelte, hogy a magyar elnökség megerősítette az egyházakkal való európai szintű párbeszédet”- jelentette ki a miniszterelnök szóvivője, hozzátéve, hogy Orbán Viktor beszélt a kontinens előtt álló demográfiai kihívásokról is, és világossá tette, hogy a tömeges bevándorlás helyett erőteljes családpolitikára és a munkaerő-tartalékok mozgósítására van szükség. Szijjártó Péter tájékoztatása szerint az egyházi képviselők gratuláltak a magyar uniós elnökség teljesítményéhez, a vallási diszkrimináció elleni küzdelemhez, a keresztényiszlám-zsidó párbeszéd erősítéséhez, a különböző felekezetek közötti jó kapcsolatok előmozdításához, valamint „az állam és az egyházak közötti együttműködést természetesnek tekintő” új alaptörvény elfogadásához. Egyúttal kifejezték reményüket, hogy az együttműködés az elnökségi mandátum lejárta után is folytatódni fog. A Magyarországi Evangélikus Egyház képviseletében Gáncs Péter elnökpüspök és Fabiny Tamás püspök volt jelen a találkozón. H Forrás: MTI
