Evangélikus Élet, 2011. július-december (76. évfolyam, 27-52. szám)
2011-08-07 / 32. szám
12 « 2011. augusztus 7-IFJÚSÁGI OLDAL Evangélikus Élet PALACKPOSTA Ezeken a hasábokon kéthetente evangélikus iskolalelkészek, egyetemi lelkészek írásaival találkozhattok. Ezúttal - rendhagyó módon, de az oldal témájához illően - egy református lelkipásztort kértünk meg arra, hogy „lelki útravalót” adjon nektek. Fogadjátok szeretettel Márkus Dániel tatai lelkész gondolatait! Esővíz és Élő Víz Tata a vizek városa. Most már tudjuk, megtapasztaltuk. Bár sok csillagot nem láttunk az égen tornyosuló felhők miatt, de egyet biztosan észrevettünk. Egy csillagot. Pont. Tatán rendezték meg, az olimpiai edzőtábor lassan mocsárrá változó fövenyén, az idei Csillagpont református ifjúsági találkozót. Nemcsak lelkünket öntözte Isten igéjének áldott esője, hanem testünket is, sátrainkat, ruháinkat is a megnyíló égi csatornák megannyi könnye. Mégis: a sok-sok eső nem a kedvünket szegte, hanem mintha megannyi igazgyönggyel áldotta volna meg ottlétünket. Már a nyitó istentiszteleten - elmondhatjuk — szem nem maradt szárazon. Na meg ember sem. Hullott az égi áldás. Éreztük, hogy az eső összemossa szívünket. Eggyé. Egy ponttá. Egy pillanattá zsugorítva a hosszú, fárasztó utat, amelyet megtettünk Tatáig. Egy pontban gyülekeztünk, csillagpontban; s a rossz idő okozta kényelmetlenségeket a modern technika segített leküzdeni. Az egyik teremben zajló eseményeket kivetítették a másikba, így mindenki részese lehetett az igei alkalmaknak, a koncerteknek, előadásoknak. Jó volt. Jó volt újra egy pontban látni több ezer fiatalt, akik egy szívvel és egy lélekkel gyűltek össze az imádságra, a kenyér megtörésére. Fiatalok, akik annyira különböznek, mégis Krisztusban annyira egyformák, hiszen ugyanannak a testnek tagjai. Jó volt összegyülekezni a Csillagponton, hogy azután a szélrózsa minden irányába vigyük, elvigyük a jó hírt, az örömhírt: Isten él, és megérint bennünket. Most is. Ma is. A 21. században itt, Tatán, a vizek városában. És nem csak tóvizek, esővizek formájában, hanem az Élő Víz szeretetének belső csobogásában. Köszönet és hála. Istennek és megannyi embernek, akik jöttek, segítettek, hoztak, vittek, zenéltek, énekeltek, előadtak, imádkoztak, kenyeret és bort osztottak. Gyúljon fel két év múlva is ez a református csillag emberezrek szívében. Akik akár a szélrózsa minden irányából is jönnek, hogy egy pontban találkozzanak igaz hitük tiszta fényével. így legyen. Ámen. ■ Márkus Dániel OSZTOZÓ Add tovább az áldást! ► Rovatunkban most kivételesen nem könyvet, hanglemezt, színdarabot vagy egyéb programot ajánlunk a figyelmetekbe, hanem az osztozásnak, a megosztásnak egy különleges módját, mégpedig az áldást. A „legősibb szentségről” dr. Varga Gyöngyit, az Evangélikus Hittudományi Egyetem docensét, a népszerű Áldáskönyv szerzőjét, a tatai Csillagpont református ifjúsági találkozó egyik előadóját kérdeztük.- Az áldás Isten érintése, mindannak a jónak, igaznak és értékesnek az összefoglaló neve, amely az életet teljessé teszi, létté emeli. Olyan tapasztalat, amikor azt érezzük, hogy megnyílik az ég, és átragyog rajta a kegyelem.- Hogyan válhatunk méltóvá rá?- Szerintem az áldás olyan, mint a levegő: itt van körülöttünk, és tőlünk függ, hogy belélegezzük-e. Ez egy olyan területe az életnek - Isten országának -, amely nem kötődik feltételekhez.- Hogyan fogadjuk jól az áldást?- Nyitott szívvel és nyitott lélekkel. Az áldás ajándék, amit nem illik visszautasítani. Egy óriási adag csoda, és csak a „kibontása” során érthetjük meg, mi mindent rejt magában: védettséget, békességet, a közösség, a társakkal való összekapcsolódás örömét.- Előadásában azt mondta, nemcsak a lelkészek kiváltsága az áldás közvetítése, hanem mi magunk is tehetünk azért, hogy minél többen lélegezzenek ebből a „friss, éltető levegőből”.- Azt gondolom, el kellene szakadnunk attól az álságos megközelítéstől, hogy az áldás továbbadása valamiféle liturgikus, fennkölt, egyházias cselekedet. Azért küzdők, hogy ne csak istentiszteleti keretek között tudjuk elképzelni, hanem váljon sokkal természetesebb, mindennapibb élménnyé, „gyakorlattá”. És itt jön be a képbe a bolti eladó és a postáskisasszony! A hétköznapok egyszerű történéseiben - a semmibe nem kerülő apró gesztusokkal, egy mosoly, egy kedves szó révén - is részesülhetünk áldásban, illetve kívánhatunk áldást másokra. Sőt akár fogmosás közben is lehet áldást mondani azokra, akiket szeretünk. Ugyanígy a buszmegállóban állva a várakozás perceit arra is szánhatjuk, hogy végiggondoljuk, kik azok, akikért ma külön is imádkozunk, és kiknek küldünk gondolatban egy „lelki SMS-t”. Hiszek abban, hogy ezek a gondolatok - mivel az áldás teremtő szó - továbblüktetnek a mindenségben, és megérkeznek a címzettekhez. ■ Judit Az oldalt szerkesztette: Vitális Judit Érintések ► Égi áldásban nem volt hiány az ötödik Csillagpont református ifjúsági találkozón - és ezzel a szófordulattal nem csak a viharos időjárás miatt a táborozok nyakába (és sátrába...) zúduló sok-sok csapadékra gondolunk! A július 19. és 23. között a vizek városának (!) is nevezett Tatán megrendezett alkalom résztvevői számtalan más módon is körüljárták és megtapasztalták, mi mindent jelenthet a találkozó mottójául választott „Minden oldalról körülfogtál, kezedet rajtam tartod” (Zsolt 139,5) igeszakasz. Több mint három és fél ezer - köztük sok evangélikus - fiatal hagyta magát megérintődni az Északnyugat-magyarországi Általános Olimpiai Központ területén megrendezett találkozón. Az idei Csillagpont igei alkalmainak, főelőadásainak és kiscsoportos beszélgetéseinek témái ugyanis a lényünkre tapintó érintések voltak. Mielőtt azonban a fő üzenetre terelnénk a szót, lássuk, mi minden volt még a Csillagponton! A gazdag kínálatból ezúttal sem hiányoztak az esti nagykoncertek, illetve a kimellett Erőss Zsolt hegymászó és Gundel Takács Gábor televíziós műsorvezető is. a tapasztalás, a vigasztalás, a marasztalás és a magasztalás megélése állt a középpontban, az élménykertben, avagy az érintések kertjében pedig különféle csapatépítő - nyitottságot, odaadást, egymásra hagyatkozást igénylő - játékokban vehettek részt a jelentkezők. Délelőttönként dr. Bagdy Emőke pszichológus szuggesztív, magával ragadó stílusú főelőadásait hallgathatták meg a csillagpontozók. A Károli Bolyki Brothers - Csillagpont blueszal is készültek a fiúk Séta a levegőben - bizalompróba az érintések kertjében sebb komoly- és könnyűzenei produkciók. (A kitartóan szakadó eső miatt a nagyszínpadra vagy más szabadtéri helyszínre tervezett programok jelentős részét fedett helyre kellett „menekíteniük” az összesen hatszázhat - vankét önkéntes segítségére támaszkodó szervezőknek.) Színpadra lépett a Non Stop együttes, a Pannónia Allstars Ska Orchestra, a Bolyki Brothers és a Csík zenekar, és a már két éve Fadd-Domboriban is vendégszereplő Szélrózsa Band is meghívást kapott a fesztiválra. A délutáni és esti előadásokon, kerekasztal- és fórumbeszélgetéseken a legkülönfélébb témák kerültek terítékre, így például a református egység és a református identitás kérdését is napirendre tűzték a szervezők, és a fiatalokkal „edzőtáborozott” - legalábbis néhány óra erejéig - mások Volt lelkész stand up és láthatatlan színház, mesemondás és táncház, KIE-, SDG- (Soli Deo Gloria) és El Mondo-kávéház... Dr. Bagdy Emőke (Inter)aktivitásra nem csupán a foci és a(z éjszakai) gyorstollaslabda űzése révén volt mód. Az emmausi tanítványok történetét alapul vevő „négy asztal áldása” alkalmon Gáspár Református Egyetem tanára beszélt az életadó (azaz életbátorságra tanító, szeretetre, kötődésre és bátorságra képessé tevő), a közösségteremtő (vagyis interakciót és empátiát feltételező), valamint az egészségmegőrző (a személyiség növekedését és a spiritualitás kiteljesedését jelző, egyúttal a boldogságérzetet növelő) érintésekről. Reggelente tizenhárom különböző típusú alkalmon lehettek közösségben egymással és az Úrral a résztvevők, az esti áhítatokon pedig Steinbach József szolgált rövid igehirdetésekkel. Prédikációiban - 2Kor 11-13 alapján - arra mutatott rá a Dunántúli Egyházkerület püspöke, hogy a Krisztus által megérintett ember önmagára, társakra és örömre talál. A Csillagpontot keretbe foglaló nyitó és záró istentiszteleteken a leprás (Mk 1,40- 42), illetve a vérfolyásos asszony (Mk 5,25-34) történeteiből indultak ki az igehirdetők. Soós Szilárd mocsai és Százvai László kisvárdai lelkipásztor arra irányította a figyelmet, hogy Jézus Krisztus egyetlen szóval és mozdulattal képes alapvetően megváltoztatni, gazdagabbá és teljesebbé tenni az életünket - feltéve, ha hagyjuk neki, hogy megérintsen bennünket. ■ Vitális Judit Záró istentisztelet - Százvai László' igehirdetése alatt újra előkerültek az esernyők
