Evangélikus Élet, 2011. július-december (76. évfolyam, 27-52. szám)

2011-07-31 / 31. szám

8 4t 2011. július 31. KULTÚRKÖRÖK Evangélikus Élet A Bélyegmúzeum kincseiből összeállított mini vándorkiállítás nyílt jú­lius 26-án Győrben, a Bajcsy-Zsilinszky úti í-es számú postahivatalban. A Magyarország élővilága bélyegeken - Bogarak, rovarok - Erdő-mező állatai című válogatás, illetve az Erkel Ferencet és Liszt Ferencet ábrázoló bélyegek augusztus végéig tekinthetők meg. ■ Menyes Marcell felvétele Hawaii misszionáriusbé' lyeg,1851 ♦ A csendes-óceáni szi­getvilág bélyegei közül Hawaii első bélyegei legendás hírűek. Az 1779- ben James Cook által felfedezett szigetre a 18. század elején misszi­onáriusok érkeztek. Elsősorban az ő felmerülő igényeik miatt indítot­ták el a szigetcsoport postaforgal­mát, majd később kezdetleges esz­közökkel bélyegeket is nyomtattak. Az általuk 1851-ben kiadott, három címletből álló bélyegsor nem nevez­hető szépnek, különlegességét ritka­sága adja. A budapesti Bélyegmúze­um tulajdonában lévő, 13 centes példányon látható a piros színű misszionáriusbélyegző is - igazi fi­­latéliai „csemege”. Aranybélyeg, 1972 ♦ Guine­ában Nixon amerikai elnök pekin­gi látogatása alkalmából adták ki azt a 46 x 37 milliméter méretű arany­bélyeget, amely igazi különlegesség­nek számít. A bélyegen ábrázolt két politikus egy asztalitenisz-bajnok­ság meglátogatása címén találkozott - a pingponglabdákat két bíborvö­rös rubin jelképezi. A bélyeg közis­mert neve Nixon-ékszerbélyeg. A hiú postamester bélyege, i860 ♦ Charles Connel, Új-Bruns­­wick egykori angol koronagyarmat postamestere igencsak pályázhatna „a világ leghiúbb közalkalmazottja” címre. 1860-ban - készletei kimerü­lése okán - hat bélyegből álló soro­zatot rendelt meg, ám az ötcentes címletű bélyegen joggal elvárható Viktória királynő-portré helyett a saját arcképével ellátva! Az alkal­mazottak döbbenten fedezték fel fő­nökük szakállas portréját a bélyege­ken. Az ügyből hatalmas botrány lett, a halhatatlanságra vágyó postames­ter az állásával fizetett, gyarmati par­lamenti határozat kötelezte a bé­lyegek megsemmisítésére, sőt még a nyomdaköltséget is ráterhelték. A bélyegek további sorsa vitatott - egy részüket örökségként a lányá­ra hagyta, de valamennyit el is adott belőlük. Szudáni tevepostás bélyeg, 1897 ♦ Az Egyiptomtól délre fekvő Szudán „tevepostás” bélyegeiről vált híressé. Sok-sok kiadást ért meg, és az ország bélyegkiadásának jelké­pévé vált az első bélyegeken ábrázolt tevés kézbesítő. Ennek modelljéül egy helyi sejk szolgált, szalmával kitömött jelképes postazsákkal. Black Penny, 1840 ♦ A világ el­ső, fekete színű bélyege, amelyen Viktória királynő portréja látható, Angliában jelent meg Rowland Hill tervei alapján. Mivel ekkor Nagy-Bri­­tannia az egyetlen bélyegkibocsátó, felesleges volt az államot megne­vezni. Hagyománytiszteletből ma is hiányzik ez a felirat a brit bélyegek­ről, azonosításukra a mindenkori uralkodó arcképe szolgál. Vörös Merkúr, 1856 ♦ Auszt­ria hozott forgalomba a világon el­sőként hírlapbélyeget. Első kiadásuk 1851. január í-jén jelent meg, ábrá­ján egy Merkúr-fej látható. A Mer­­kúr-fejes hírlapbélyegek értékjelzés nélküli kiadások, névértékűket csak színük alapján lehetett megállapíta­ni. Céljuk alapvetően hírlapok, hír­­lapkötegek postai szállításának bér­­mentesítése volt. Mivel újságok címlapjára, újságkötegeket össze­fogó címszalagokra ragasztották őket, legtöbbjük a használatba vétel­kor megsemmisült. így lettek a Vö­rös Merkúr megmaradt példányai valódi világritkaságok. Mezítlábas rendőr, 1988 • Pápua Új-Guinea bélyegén érdekes megfigyelni, hogy az egyenruháját tökéletesen viselő rendőr mezítláb van! Hanglemezbélyeg, 1973 ♦ A Himalája tövében fekvő ázsiai ország, Bhután adott ki a világon elsőként „hangos” bélyeget. Az ilyeneket le­mezjátszóra téve az ország himnusza vagy népi zenéje szólal meg. Népviseletek, Í9Ő9 ♦ a Bélyegmúzeum mongol bélyegei között látható az ország népviseleteit bemutató bélyegsorozat. Akár hungar Bélyegm ► Ki gondolná, hogy a mindössze néhány négyzetcentiméteres papír­darabok, a bélyegek segítségével akár egy egész nemzet történetét fel lehet térképezni? Ki tudja, hogy a magyar országgyűlésben a honatyák még parlamenti interpellációt is benyújtottak egykoron egy bélyeg mi­att? És ki hallgatott már zenét a borítékjára ragasztott bérmentesítő jelzés segítségével? Nos, sok hasonló érdekességgel találkozhat, aki ellátogat a főváros szívében, a Hársfa utca 47. szám alatt található Bélyegmúzeumba. A13 millió darabos, a világon szinte egyedülálló ma­gyar gyűjtemény igazgatója, az evangélikus Nikodém Gabriella ve­zetett körbe a kiállítóteremben.- Mi is teszi páratlanná ezt a múzeumot?- Az mindenképpen, hogy világ­szerte ez a - tudtunkkal - egyetlen, önállóan működő bélyegmúzeum, ahol a világ minden országának ed­dig kiadott szinte összes bélyegéből- legyen az forgalmi vagy emlékbé­lyegként kibocsátott - van példány. Nagyon kevés kivételt tudnék felso­rolni...- Nyilvánvaló, hogy egy ekkora gyűjteményt a maga teljességében nem lehetséges bemutatni. Mekkora részével találkozhat a látogató?- A kiállítóteremben ötszázöt­venezer körül van a megtekinthető darabok száma. A magyar bélyegek- időrendben - az első három tárló­ban foglalnak helyet, míg a külföldi­eket a IV-XXVII. számmal jelzett be­mutatószekrények őrzik földrészen­kénti és azon belül is országonkénti elrendezésben.- Hogyan lett ilyen tekintélyes méretű a magyar múzeumi állo­mány?- Az 1890-es években nemzetkö­zi postai értékcikk-kiállítást rendez­tek Bécsben. Ide természetesen a Magyar Királyi Postát is meghívták, hogy mutassa be termékeit. Az elő­készítés során derült ki, hogy az ad­dig kiadott bélyegek közül jó néhány hiányzik. Baross Gábor miniszter ekkor körlevélben arra kérte a pos­taigazgatóságok vezetőit, hogy ha a kerületükben tudomásuk van jó ál­lapotú gyűjteményről, azt juttassák el a szervezőkhöz. Tudomásunk sze­rint ekkor merült fel az ötlet egy ve­zérigazgatósági gyűjtemény létre­hozására. A világgyűjtemény gyarapításá­ban nagyon fontos szerepet játszik az 1874-ben életre hívott Egyetemes Postaegyesület (UPU). A tagországok által aláírt szerződés alapján minden új bélyegből - bármely országban bo­csátották is ki - egy példányt minden­hova eljuttatnak egy központi irodán keresztül. Ezek a bélyegek képezték a múzeum gyűjteményének alapját. Mivel azonban bélyeget már 1840- ben kiadtak, az UPU-szerződést meg­előző időszakban megjelent bélyegek­hez csak vásárlás, illetve csere útján juthattak hozzá.- Emiatt kerülhetett sor arra a bi­zonyos, a harmincas évek elején el­hangzott parlamenti interpellációra is, ugye?- Pontosan. Egyes honatyák nem nézték jó szemmel, hogy a Magyar Királyi Posta viszonylag sok pénzért vette meg az úgynevezett „hawaii misszionáriusbélyegek” egy példá­nyát - a másik darab csere útján ke­rült hozzánk. Természetesen a Ma­gyar Posta megvédte az álláspontját, hiszen egy-egy „sztárbélyeg” na­gyon jó anyagi befektetés is, mint­hogy napról napra emelkedik az értéke. A múzeum gyűjteményeit egyéb­ként a mai napig is a Magyar Posta gyarapítja leginkább azzal, hogy a külföldi bélyegek köteles példánya­in túl nekünk adja át a magyar bé­lyegek gyártásával kapcsolatos vala­mennyi rekvizítumot a bélyegtervek­től a nyomóeszközökig. Büszkék lehetünk arra, hogy az illetékesek a mai napig ennyire fontosnak tartják kulturális kincseink gyarapítását.- És hogyan lett mindebből mú­zeum?- Az 1910-es évekre akkora bélyeg­állomány gyűlt össze, hogy sürgető­vé vált megszervezni a megfelelő kezelését. Az intézményi feltételek végül a húszas évek végére teremtőd­tek meg. Először a Krisztina körúti posta-vezérigazgatóság legfelső eme­letét alakították ki a múzeum céljára, ahol 1930. április 28-án volt a várva várt megnyitó. Tíz év múlva azonban költözni kellett, mert a gyűjtemény ki­nőtte akkori helyét. így lett új ottho­na ez a Dob utcai épület, amely akkor a Budapesti Postaigazgatóság székhe­lye volt.- Ennek a felbecsülhetetlen értékű anyagnak a tárolása és állagmegőr­zése, gondolom, nem kis feladat.- Amikor felvetődött a múzeum létrehozásának a gondolata, a Ma­gyar Királyi Posta delegációt küldött ki külföldre, hogy tanulmányozza a különböző bélyegmúzeumok tárolá­si rendszereit. Végül a nürnbergi postamúzeum lett a minta a hazai szakemberek számára. Aki először jár nálunk, talán meg is lepődik, hogy a világ egyik legjelen­tősebb bélyegmúzeumában épp a bélyegek rejtőznek el. Az ártalmas ha­tások - fény, hő, pára, por - elkerü­lése érdekében falba süllyesztett, acélkeretes üveglapok között tárol­juk ezeket az értékes papírokat.- Ha az első fiókokat kihúzzuk a magyar részen, szembetűnik, hogy nem is bélyegeket látunk, hanem „csak” mindenféle jelzéssel ellátott le­veleket.- Ezek az úgynevezett előfutár le­velek. 1722-ben III. Károly király egy postapátens kibocsátásával gyakor­latilag állami kezelésbe vette a pos­tát. Ettől számítjuk a különféle egy­séges postakezelési jelzések kialaku­lását, a védett pecsétnyomók haszná­latát, a viteldíj és a feladási hely rög­zítését a levél előoldalán. Ez utóbbi sokáig egyénileg tervezett és készített bélyegzők segítségével történt. Ezen a renden hazánkban az 1850-ben kiadott első osztrák bélyegek megje­lenése változtatott.- Ha már a bélyegmegjelenésnél tartunk, a világ legelső bélyegéből is láthatunk itt a tárlókban?- Természetesen! Bár rögtön hoz­záteszem, nem ez a gyűjteményünk legértékesebb darabja. A világ első bélyegét 1840. május 6-ai érvényességgel adták ki Angli­ában. Kultúrtörténeti érdekesség, hogy a bélyeggyűjtés viszont már e dátum előtt elkezdődött. A Black Penny néven ismert bélyegeket ugyanis már május í-jén kiküldték a postahivatalokba azzal az utasítás­sal, hogy csak 6-án kezdhetik áru­sítani. A bathi postamester azonban nem figyelt erre a szabályra, és már másnap, 2-án eladott belőlük

Next

/
Oldalképek
Tartalom