Evangélikus Élet, 2011. július-december (76. évfolyam, 27-52. szám)
2011-07-31 / 31. szám
Evangélikus Élet KULTÚRKÖRÖK 2011. július 31. » 9 m is lehetne ni séta egyet. A vele feladott levél bathi levél néven került be a köztudatba - sajnos, nem a mi birtokunkban van...- Magyarországon mikor bocsátották ki az első bélyeget?- A világon az elsők között lehettünk volna a bélyegkiadásban. Az I. szekrény 14-es keretében látható a Than Mór festőművész által 1848- ban készített első bélyeg - pontosabban akkoriban még „postajegy” - tervrajza, amelynek kiadására azonban a szabadságharc leverése miatt már nem kerülhetett sor. Pedig ezzel mi adtunk volna ki a világon nyolcadikként bélyeget, még az osztrákokat és a franciákat is jóval megelőzve! 1850. június í-jén került sor Ausztria első bélyegének kibocsátására, ezt Magyarországon is haszépp biológiaórán szerzett ismereteinek elmélyítését. Hiszen itt még az országok flórájának és faunájának ábrázolását is a legmagasabb színvonalon láthatjuk. Nem véletlen, hogy legtöbbször a nemzetek legkiválóbb grafikusai és képzőművészei dolgoznak a bélyegtervéken!- Gondolom, egyházi témájú bélyegeket is jócskán rejtenek a múzeum szekrényei.- így van. 2008-ban, a Biblia évében nagyszabású kiállítást is rendeztünk belőlük.- Az Evangélikus Élet szempontjából nem közömbös az Ön evangélikus kötődése...- Én valójában majd negyvenévesen, a gyermekeim jóvoltából lettem evangélikus. Katolikusnak kereszteltek, de nem volt egyházi kötődésem. Első nyomású kétkrajcáros, 1871 ♦ Az 1867-es kiegyezési törvény lehetővé tette Magyarország számára az önálló bélyegkibocsátást. Az első, hazánkban gyártott példányokat Unrein János terve alapján réznyomással kívánták létrehozni, majd 1871. január í-jével forgalomba hozni. A tervezett időre azonban nem érkeztek meg a réznyomó gyorssajtók, így az utolsó pillanatban a posta úgy döntött, hogy ideiglenesen kőnyomással állítják elő az első magyar bélyegeket. Az elsőként kinyomtatott 2 krajcáros bélyegeken az uralkodó, Ferenc József arcképe foltosra sikerült. A selejtezésre ítélt ívekből azonban néhány elkerülte a sorsát, és két évvel később fel is használták őket. A gyűjtők ezeket a bélyegeket igen tiszteletlenül „Pöttyös Jóskának” szokták nevezni. nálták egészen az 1867-es kiegyezésig. Bár az 1867-es kiegyezési törvény értelmében jogosultak lettünk önálló kibocsátásra, a megvalósulásnak volt egy technikai akadálya: nem volt az ország területén bélyegkibocsátásra alkalmas nyomda. Mire minden politikai és technikai akadály elhárult, 1871 májusát mutatták a naptárak.-A múzeumban nemcsak a különböző korosztályhoz tartozófilatelista csoportok találkoznak rendszeresen, de- a hagyományos tárlatvezetésen kívül -gyakran fogadnak különféle iskolai csoportokat is. Miért ajánlja - akár gyülekezeti csoportoknak is -, hogy jöjjenek el a Hársfa utcai Bélyegmúzeumba?- Mert ebben a gyűjteményben számtalan - kultúrtörténeti, történelmi, hadtörténeti, képzőművészeti, néprajzi, biológiai, földrajzi, és még hosszan folytathatnám a sort - megközelítési lehetőség közül választva nézelődhet, kutathat az érdeklődő, s ez valóban párját ritkítja. A bélyegekben rejlő reklám- és propagandalehetőségeket például már viszonylag korán felfedezték a bélyegkibocsátó országok. Épp ezért érdemes megfigyelni, hogy az egyes államok a különböző történelmi és politikai korszakaikban mit vagy épp kit tartottak fontosnak megjeleníteni ezen a mindössze néhány négyzetcentiméteres, ám a világ minden tájára eljutó felületen. Az uralkodók és a nemzeti jelképek ábrázolásán túl a mesefiguráktól kezdve az űrkutatásig nincs olyan téma, amely ne jelenne meg a bélyegeken. Horváth Lajos történész például bélyegeket és postai küldeményeket használva forrásanyagként írta meg Kárpátalja történetét. Épp ezért mi is tervbe vettük olyan tantervek kidolgozását, amelyek segíthetik a különböző korosztályú iskolások történelem- vagy A kislányunk hatéves lehetett, amikor bejelentette, hogy hittanórára szeretne járni. Kissé meglepődtünk ezen a kérésen, de végül beírattam katolikus hittanra. A keresztelőre azonban nem került sor, mert magam nem jártam templomba. Mivel akkoriban Pestlőrincen laktunk, felkerestem az ottani evangélikus lelkészt, Győri Gábort, hogy megkérdezzem, milyen feltételei vannak az evangélikus keresztelőnek. Ő annyi törődéssel és felelősségteljes szeretettel kezdett foglalkozni nemcsak a gyerekeimmel, de az egész családdal, hogy rengeteg - előbb egyéni, majd a gyülekezeti csoportokban folytatott - beszélgetés után végül nekem is helyet adott a közösségben.- Mi az, ami kívülállóként megfogta önt az evangélikusságban?- Az a végtelen derű és nyitottság, amely nekem az Istennel való kapcsolatomban felszabadult örömöt jelent. Hogy nem a bűnön és az érte járó súlyos büntetésen van a fő hangsúly, hanem a Teremtővel való bizalmon és a közösségben megélt szereteten. Amikor az ember a mindennapjaiban sokszor nagyon kemény harcokat vív meg általa jónak tartott ügyekért, akkor nagyon fontos az a megerősítés, amelyet a gyülekezet közösségétől kap. Mert a világi értékrend sajnos nagyon sokszor eltér az Istenétől. Őszintén hálás vagyok, hogy a családommal együtt egy ilyen közösség tagja lehetek. ■ Boda Zsuzsa Fordított Madonna, 1923 • A tévnyomatok tulajdonképpen nyomdai selejtek addig, amíg a nyomda falain belül maradnak. Ha azonban átcsúsznak a szigorú ellenőrzésen, és véletlenül forgalomba kerülnek, rögtön keresett filatéliai értékké válnak. A fordított Madonna a leghíresebb tévnyomatunk, mely az 1921- 1925 között megjelent koronás Madonna sor ötezer koronás címletének hibás változata. A bélyeget két menetben nyomták - előbb a külső keretrajzot, majd a belső bélyegképet. Egy ív fordítva került a gyártás második fázisában a nyomdagépbe, így keletkezett ez a híres tévnyomat. Templomok I. - a Deák téri evangélikus templom, 1939 ♦ A Magyar Posta 1939-ben Légrády Sándor tervei alapján adta ki először a Templomok nevű sorozatát. Az ötvenfilléres bélyegen a Deák téri evangélikus templom látható. Luther-blokk, 1983 ♦ Luther Márton születésének ötszázadik évfordulójára jelent meg az a Dudás László tervezte blokk, amelyen a reformátor mellképe mellett Wittenberg városképe, valamint az égő pápai bulla ábrázolása is látható. Bélyegmúzeum: 1074 Budapest, Hársfa utca 47.; tel.: 1/341-5526; www.belyegmuzeum.hu. Nyitva tartás: hétfő kivételével mindennap 10 órától 18 óráig. Belépőjegyek: felnőtt: 750 Ft, diák és nyugdíjas: 375 Ft, családos belépő: 1500 Ft (kétfelnőtt és egy vagy több gyermek); csoportos felnőttbelépő (11-20 főig): 7500 Ft, csoportos gyermekbelépő (11-30 főig): 3750 Ft, múzeumpedagógiai foglalkozás: 400 Ft/fő. A tárlatvezetés ingyenes. CwurrrnutHi Koleralevél, 1831 ♦ Az 1830-ban Indiában kitört kolerajárvány Oroszországon és Lengyelországon keresztül hazánkba is eljutott. Megfékezésére lezárták a határt Galícia felől, és a záróvonal átkelőhelyein fertőtlenítő állomásokat állítottak fel. A postai küldeményeket átlyukasztották, ecetgőzzel fertőtlenítették, ennek megtörténtét pedig bélyegzéssel igazolták. Than Mór bélyegterve, 1848 ♦ Az 1848-as eseményekhez kötődik az első magyar bélyegnek szánt „postajegy” tervrajza is. Az akkor húszéves Than Mór valószínűleg feladatul kapta ennek elkészítését Länderer Lajos bankjegynyomdájában. A belső bélyegképen az Erdély címerével kiegészített magyar középcímer látható, melyet ívelt formában övez a Magyar Álladalmi Posta felirat, ezt pedig külső keretrajzként búzakalászok fogják közre. A talapzatot az egy krajczár felirat adja. A papír szélén látható tolltisztító rajzok között szerepel az 1848. VII. 3-i dátum - ez valószínűleg a készítés napjára utal -, a sugárkoszorúval övezett 1848. III. 15. és az alatta olvasható szabadság felirat az akkori lelkes történelmi napokat idézi. A csinos, Mitzi nevű hölgy rajza, valamint a szerelem szó az alkotóművész fiatalember személyes dolgaiba is bepillantást enged. Az ifjú festő játékos, csúfolódó jókedvének kitöréséről pedig a Länderer Lajosról mintázott, kopaszodó, hátul hosszú hajú, nagy állú férfiút ábrázoló karikatúra tanúskodik. Magyarország új alaptörvénye bélyegblokk, 2011. • Magyarország új alaptörvényének tiszteletére április 25-én ünnepi bélyegblokkot bocsátottak forgalomba. A Magyar Posta piros sorszámozású filatéliai különlegességén a papír síkjából kiemelkedő, 23 karátos aranyfóliával nyomtatott Szent Korona látható - az ékkövek helyén csiszolt üvegkristályok csillognak. A keretrajzot - Köllő Miklós alkotását - az Országház kupolacsarnokának Szent István király szobra és a boltívek díszítik. A blokkot ultraviola fénybe helyezve a Legyen béke, szabadság és egyetértés felirat olvasható rajta.
