Evangélikus Élet, 2011. július-december (76. évfolyam, 27-52. szám)
2011-07-17 / 29. szám
Evangélikus Élet »PRESBITERI« 2011. július 17. *• 13 KIRÁNDULÓ GYÜLEKEZETEK (ELSŐSORBAN „IFIK”) FIGYELMÉBE! Baradla barlangi barangolás Ugyanaz kétszer Praktikus evangélikus tudnivalók nyomtatásban ► Hogy a karsztterületek képződményei miként keletkeznek, ma már nem titok. Tudósoknak való talányok, apró részletekről folyó viták persze manapság is akadnak, de a folyamatokat korunkban már meglehetős részletességgel le tudjuk írni - akár egy egyszerű félévi földtanvizsgán is. Arra azonban aligha tudnak választ adni a természetet még oly jól ismerő geológusok is, hogy miért jöttek létre a földkerekség e csodálatos képződményei, a barlangok. Hiszen valószínűleg létezhetne bolygónk ezek nélkül is, mint ahogy zavartalanul fejlődtek a felszínen a biológiai lét legkülönfélébb megjelenési formái, a földi lét lényegét tényleg nem a földkéreg e különleges képződményei határozták, határozzák meg. De egészen biztos, hogy szegényebbek lennénk a varázslatos helyszínek nélkül! A miértekre természetesen csak a mindenség Ura tudja a választ, mi azonban megkaptuk a rácsodálkozás, a csendes szemlélődés, a gyönyörködés ajándékát, ami egyáltalán nem kevés. * S Baradla barlangi hosszú túránkat az aggteleki barlangbejáratnál kezdjük. (A Baradla barlangot sokszor Aggteleki-cseppkőbarlangnak is nevezik.) Az ötvenméteres sziklafal tövében megbúvó - ma már vasajtóval lezárt - nyílás már nagyon régóta ismert. S nemcsak számtalan külföldi és hazai híresség kereste fel, hanem már az ősember is használta, ha veszély esetén menedéket keresett, vagy az időjárás viszontagságai elől akart behúzódni. Legalábbis erre utalnak az első teremben talált temetkezési nyomok és számtalan régészeti emlék. Hiszen jól tudta, hogy a barlangban állandó hőmérséklet van, s bár nyirkos a levegő, nem kell esőtől, széltől, vihartól, hirtelen időjárás-változástól tartania. Mára már mérések igazolják, hogy a nagyjából állandóan tízfokos hőmérséklet mellett a magas relatív páratartalom az oka, hogy rendkívül tiszta, gyógyhatású a levegő: ami nyáron kellemesen hűs, télen csalogatóan langyos. Indulás után nem sokkal első állomásunkra, a Hangversenyterembe érkezünk. Nyáron jeles zenei eseményeket szoktak itt rendezni, a sajátságos környezet, a kitűnő hangzás különleges élménnyel ajándékozza meg a zeneszerető közönséget. Rövid pihenőt tartunk, amely egyben egy utolsó lehetőség is a felszerelés ellenőrzésére, hiszen nemsokára elköszönünk a kiépített járdáktól és villanyvilágítástól, és megkezdjük kalandozásunkat a sötétség birodalmában. Mintegy öt és fél kilométert kell megtennünk, hogy ismét kiépített szakaszhoz érjünk. Az út valójában nem nehéz, mert ha nem is betonozott járdán, de kialakított, biztonságos útvonalon haladunk: agyagos járatban, néhol köveken vagy kemény folyami hordalékon kell lépdelni, időnként a föld alatti folyó mellett, máskor meg átkelve az utunk során érintett számos híd egyikén. A felfelé és lefelé vezető szakaszokon mindenhol biztonságos korlátokkal ellátott lépcsők segítik a közlekedést. Mindezt a saját lámpánk fényénél kell megtennünk, sorban haladva, pontosan betartva a túravezető utasításait. Hiszen mégsem egy nagyváros sétálóutcáján járunk kirakatokat nézegetve az éltető napsütésben... A túravezetők valamennyien gyakorlott szakemberek, néhányuk talán több százszor is végigjárta már ezt az útvonalat. Egyik ámulatból a másikba esünk! Néha a zúgó patak ereje, szilajságának látványa ragad magával, de amikor szárazság van, s éppen csak csordogál a víz a mederben, akkor sem kell elkeserednünk. A járatok formája, a csaknem mindenhol felA Baradla barlang lelhető cseppkövek szín- és formagazdagsága, a termek mérete, változatossága lenyűgöző. A hét kilométeres, általában négy-öt óra alatt teljesíthető út felénél padok fogadják a túrázókat. Bizony jólesik a rövid pihenő, a magunkkal hozott szendvics elfogyasztása, és szükségünk van egy kis folyadék-utánpótlásra is. (Alkoholt szigorúan tilos barlangban fogyasztani.) Miközben megmásszuk a Libanon hegyét, megállunk tisztelegni Vass Imre emléktáblájánál, szemünk és fantáziánk el-elkalandozik, s a különleges látványba feledkezve elhagyjuk a kinti világ gondjait. Feledésbe merülnek a bevásárlással, a lakásfelújítással, a gyerek továbbtanulásával kapcsolatos gondok vagy a napi munkahelyi problémák, s teljes kikapcsolódást ígér a föld alatti varázslat. Észre sem vesszük, hogy már órák óta járjuk az utat, amikor az egyik kanyar mögül a távolban ismét feltűnik egy lámpa, majd kisvártatva megint szilárd talajt, nedves betonjárdát érzünk a lábunk alatt. Átértünk a jósvafői szakaszba, az úgynevezett vörös-tói bejárathoz. Eloltjuk lámpáinkat, innentől nincs már rájuk szükség, hiszen a nemrég lezajlott felújításnak köszönhetően szakszerűen kiépített világítás mellett, elismerésre méltóan szépen kialakított, megépített járdákon, biztonságos korlátok között haladhatunk tovább. Igaz, így többet lehet látni a lecsüngő cseppkőcsodákból, de vannak, akik állítják, hasonlóan szépek és látványosak az elemlámpa szerény fényénél megpillantott képződmények is... Ez a szakasz a barlang cseppkövekben leggazdagabb része. Először a Csipkés-kút mellett haladunk el, melynek képét számtalan könyvből, turisztikai kiadványból ismerhetjük már. Majd megmászhatjuk - ha van hozzá kedvünk és erőnk - a Csillagvizsgálóhoz, a világ egyik legnagyobb cseppkőképződményéhez vezető lépcsőket. Valóban impozáns a huszonöt méteres monstrum! Következő állomásunk az Óriások terme, amely beláthatatlan lenne kivilágítás nélkül. A száz méternél hosszabb teremben az abszolút sötétség még a legerősebb lámpák fénynyalábját is elnyeli. A képződmények bemutatására lámpákat, a csodálatos akusztika érzékeltetésére hangszórókat szereltek fel. Pazar élmény a rövid hang- és fényjáték. Nem csoda hát, hogy a megszállott zenerajongók és gyakorlott barlangászok arcát egyaránt különös áhítat hatja át, amikor megszólal nemzeti operánk Hazám, hazám című részlete. Innen már csak egy rövid nekiiramodás, és elérjük a felszínt: megérkeztünk Jósvafőre. Ha jó az idő, a nap melege fogad, s köszönti, egyesével megsimogatja a felszínre érkezőket. Hátizsákba kerül a kabát és a lámpa, a túracipőnek pedig elkél egy kis tisztogatás. Busszal térhetünk vissza Aggtelekre, de csábító lehet egy jósvafői séta is a környék megannyi látnivalójával, programjával. Megnézhetjük a híres hucul ménest; ha kedvet kaptunk hozzá, újabb barlangtúrákat tehetünk a környék számtalan üregének valamelyikében, de a környező települések is programokkal hívogatnak. Szállás- és étkezési lehetőség több is rendelkezésre áll, mindenki kedvére válogathat igénye, lehetőségei szerint. Útra kelhetünk Szlovákia felé is az Aggtelektől karnyújtásnyira levő határon át. Külön érdekesség, hogy a Baradla barlang áthúzódik a határ alatt, a túloldalon szintén kiépítették, és Domica-barlang néven látogatható. Még előttünk a nyár nagy része. Talán elsősorban az ifjúságnak ajánlott a föld alatti hét kilométer, de aki idősebb létére érez még magában erőt, képes a négy-öt órás gyaloglásra, van egy jó túracipője és egy biztonságos lámpája, nyugodtan nekivághat. Gyermekek tízéves kortól vehetnek részt a hosszú túrán, de számtalan idős ember is megtette már - kényelmes tempóban - az utat. Hiszen nemcsak különleges élményeket garantál a csodálatos, kőbe vésett mesevilág, hanem el is gondolkodtat az Úr teremtő munkájának nagyságáról, felülmúlhatatlanságáról. A baradlai hosszú túrára előzetesen be kell jelentkezni, így mindenképpen szükséges felvenni a kapcsolatot az üzemeltetőkkel (a világhálón). Csoportok kedvezményekre is számíthatnak. Természetesen rövidebb túrák is tehetők, ezek azonban nem igényelnek nagyobb előkészületet; egyszerű utcai ruhában, a pénztárnál megváltott jeggyel bármelyik következő induló csoporthoz lehet csatlakozni. ■ Gyarmati Gábor Mi a korhatára az evangélikus keresztelőnek? Házasodhatnak-e elváltak is? Mi az úrvacsora? Mikor mit kell tenni egy istentiszteleten? Kell-e életrajzot írnom az elhunytról, és egyáltalán, mit mond el a lelkész arról, akit gyászolok? - Néhány gyakori kérdés, amely felvetődhet egy olyan emberben, aki nincs tisztában evangélikus szokásainkkal, és nem mozog otthonosan a mindennapi gyülekezeti életben. A fenti kérdések megválaszolására nemcsak a mosonmagyaróvári gyülekezet készített Gyülekezeti útmutató címmel zsebben is elférő füzetet, hanem a pesti belváros egyházközségei is színes, színvonalas kiadványt jelentettek meg ugyanerről. „Kedves Testvérünk! Örömmel és szeretettel üdvözlünk gyülekezetünkben, a mosonmagyaróvári evangélikus templomban. Nagy öröm számunkra, hogy itt vagy, hogy lelkedet megnyitotta az Úr, és elhozott hozzánk. Mindannyian egyszer így érkeztünk ide. Hívott, megszólított az Isten, igent mondtunk, eljöttünk, és itt maradtunk. (...) Neked is van helyed e közösségben, hívunk, gyere, és tudj meg minél többet rólunk, tartozz közénk!” — olvasható a Gyülekezeti útmutató köszöntésében. A mosonmagyaróvári egyházközségben - egyben esperesi székhelyen - egyre több érdeklődő lépi át a templom küszöbét. Ezért is döntött úgy a gyülekezet vezetősége, hogy a betérőket nemcsak kedves szavakkal fogadják, hanem mielőbbi beilleszkedésüket e kis füzetbe összegyűjtött tudnivalókkal is segítik. A siker bizo-Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke július 5-én hivatalában fogadta Gáncs Péter evangélikus elnök-püspököt és Prőhle Gergely országos felügyelőt. A Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) elnöksége Domokos László meghívására látogatott az Állami Számvevőszékre. A történelmi egyházak vezetőivel jó kapcsolata volt a számvevőszéknek, ezt a hagyományt az ÁSZ jelenlegi elnöke is folytatni kívánja. A találkozón a Magyarországi Evangélikus Egyház képviseletében részt vett Csorba Gábor, az országos iroda gazdasági osztályának vezetője, az ÁSZ részéről pedig dr. Csapodi Pál főtitkár és dr. Elek János főigazgató is. A megbeszélésen a számvevőszék elnöke tájékoztatást adott az új ÁSZGyülekezeti Útmutató “Jöjjetek énhózzam mindnyájan, akik megfáradtaink, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek.' Mt 11,28 Mosonmagyaróvári Evangélikus Gyülekezet nyítéka, hogy a második kiadást megért útmutató segítségével már az énekkar is bővült új tagokkal. Ugyanis volt, aki a füzetből tudta meg, hogy a gyülekezetnek énekkara is van. A főváros belső kerületeiben élő Pesti Nyolcak, azaz az egykori Pesti Evangélikus Egyházból létrejött nyolc gyülekezet - az angyalföldi, a Deák téri, a fasori, a ferencvárosi, a józsefvárosi, a kőbányai, a szlovák és a zuglói - közös munkában egy ismeretterjesztő kiadványt szerkesztett. Ebben az evangélikusság történeti bemutatása és gyakorlati tanácsok mellett a gyülekezetek legfontosabb információi is „színesen” jelennek meg. A legyezőszerűen kinyitható és fotókkal illusztrált színes lapokon az egyházközségek rövid bemutatásán túl a rendszeres alkalmak időpontjai, valamint az elérhetőségek is megtalálhatók. ■ B. Zs. törvényről, melynek köszönhetően a szervezet erősebb jogosítványokkal bír. A leglényegesebb változás a következményekkel járó ellenőrzés. A törvény kiemelt helyen kezeli az átláthatóság és a függetlenség kérdését, amely elengedhetetlen a hatékony munkavégzéshez. Az ÁSZ küldetése, hogy előmozdítsa a közpénzügyek átláthatóságát, és hozzájáruljon a jó kormányzáshoz. A találkozón a felek áttekintették az állami normatívából működő egyházi intézmények működésének átláthatóságát, valamint az egyházakról szóló új törvénytervezetet is. Gáncs Péter püspök szerint a találkozó jó példája volt a két szervezet értékes együttműködésének. M Forrás: ÁSZ Egyházvezetőink a számvevőszéknél
