Evangélikus Élet, 2011. július-december (76. évfolyam, 27-52. szám)

2011-12-18 / 51-52. szám

20 2011. december 18-25.

KERESZTUTAK

Evangélikus Élet

Doktoravatás a hittudományi egyetemen

Ünnepélyes keretek között vehette át doktori (PhD-) oklevelét Gömböcz Elvira és Szent-lványi Ilona december 7-én az Evangélikus Hittudományi Egyetemen (EHE). Ahogyan Gáncs Péter elnök-püspök fogalmazott köszöntőjében, az intézményben a reformációi tematikus évek sorában ez alkalommal kezdődött el a 2012-es, a reformáció és a nők témájú esztendő. (A püspök ezzel arra utalt, hogy az egyetem két hölgynek adományozott doktori címet.)

A frissen avatott doktorok laudációját Béres Tamás egyetemi docenstől, a rendszeres teológiai tanszék vezetőjétől hallhatták az egybegyűltek.

PhD-disszertációjában mindkét doktor olyan aktuális és gyakorlati kérdéssel foglalkozott, amely nemcsak teológiai szakmai berkekben, hanem szélesebb körben is érdeklődésre tarthat számot: Szent-lványi Ilona a keresztyén-iszlám vallásközi megbékélés kérdését vette górcső alá, Gömböcz Elvira pedig az egyház globalizációval kapcsolatos felelősségét vizsgálta dolgozatában.

■ Kiss Tamás felvételei

Egyházak és globalizáció

Interjú a frissen doktorált Gömböcz Elvirával

► Dr. Gömböcz Elvira közgazdász, teológus; az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) tanársegédje, valamint a nemrégiben átvett Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium etikatanára. Az Evangélikus.hu munkatársa, Kiss Tamás doktori disszertációja megvédésének apropóján beszélgetett vele.- Disszertációjának fő célkitűzése az egyházak felelősségének szemszögéből vizsgálni a világban tapasztalható jövedelmi egyenlőtlenségeket, illetve magát a globalizációt. Mindenekelőtt arra kérem, mutassa be röviden az olvasóknak a globalizáció jelenségét.- Maga a globalizáció nagyon aktuális és sokféle összefüggésben definiálható fogalom. Dolgozatomban elsősorban a gazdasági globalizáció kérdéseivel foglalkoztam, így az ezen a területen elterjedt fogalmakból alkottam meg az általam használt definíciót. E meghatározás szerint tehát a gazdasági globalizáció egyrészt a nemzetek közötti kölcsönös függés erősödése, másrészt pedig - az 1970-es évektől kezdődően - a kapitalista gazdálkodás világméretű (transznacionális) elterjedése.

Jellemző a folyamatra, hogy a gazdasági globalizáció előnyös és hátrányos hatásai egyenlőtlenül oszlanak meg a világban. Például egy közelmúltbeli ENSZ-jelentés szerint a világ kétszáz leggazdagabb emberének a jövedelme nagyobb, mint két és fél milliárd ember, azaz a világ lakossága negyvenegy százalékának az együttes jövedelme. Vagy egy másik adat szerint a világ három leggazdagabb emberének jövedelme meghaladja a világ negyvenegy legszegényebb országának összesített jövedelmét. A negatív hatások pedig, bár globálisak, súlyosabban érintik a szegényebbeket. A déli országok szenvednek először és legerőteljesebben a klímaváltozástól és a környezetpusztítástól.

Dolgozatomban arra kerestem a választ, hogy az egyház mint társadalmi szervezet mit tud tenni a negatív hatások enyhítéséért. Az, hogy az egyházak állást foglalnak gazdasági témában, nem új jelenség, hiszen az első ilyen jellegű megszólalásnak XIII. Leó pápa enciklikáját, az 1891- es Rerum novarumot tekinthetjük, amelynek fő témája a munkáskérdés. A pápa felszólalt az ipari forradalom munkásosztályának emberhez méltó élet- és munkakörülményeiért.- Honnan jött az ötlet, hogy ezt a témát válassza a disszertációjához?- 2006-ban Koppenhágában lehetőségem volt részt venni az Egyházak Világtanácsának ifjúsági szervezete, a WSCF (World Student Christian Federation) által rendezett, az egyház és társadalom témájával foglalkozó konferencián, ahol - többek között - az Egyházak Világtanácsának egyik vezetője tartott előadást a globalizációról. Ez adta az inspirációt, hogy a témával mélyebben is foglalkozzam, először az előadáson bemutatott dokumentummal. Ez lefordítva, aktuális magyar tanulmányokkal kiegészítve - Alternatív globalizáció a népekért és a Földért címmel - meg is jelent a Luther Kiadó és a Védegylet gondozásában. Ez a munka indított arra, hogy a doktori értekezésemet is erről a témáról írjam.- Milyen módszerekkel zajlott a kutatás?- A dolgozat két részre bontható. Az első rész elméleti jellegű: a teológia, a közgazdaságtan és a szociológia tudományában való jártasságot kívánt meg. Ennek a résznek a megírásához a legnagyobb segítséget az Osztrák Evangélikus Egyháztól kapott négy hónapos kutatói ösztöndíj jelentette, amelynek révén olyan szakirodalmakhoz juthattam a Bécsi Egyetem könyvtárában, amelyek Magyarországon nem vagy csak részben voltak elérhetők. Sok időt töltöttem a hazai egyetemek könyvtáraiban is, elsősorban a Corvinuséban, ahol sok, viszonylag friss nemzetközi publikáció lelhető fel. Rengeteget böngésztem az interneten is, például a különböző globalizációkritikus mozgalmak honlapjain. Emellett sokat jártam és járok a mai napig a témába vágó előadásokra.

A második rész kérdőíves kutatásaim eredményeit ismerteti. Mivel Magyarországon ebben a témában empirikus kutatás még nem készült, ezért munkámnak ez a része feltáró jellegű kutatás (pilot study). Ebben a munkában a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének professzora, dr. Füstös László és kollégái nyújtottak hatalmas segítséget. A kérdőíves felmérést ezerfős mintán, hólabdamódszerrel végeztük, miután előzőleg mélyinterjúkat készítettünk.

Fontos megjegyezni, hogy amikor egyházakról beszélek, akkor egyházon a Magyarországon működő három legnagyobb történelmi keresztény felekezetet (katolikus, református, evangélikus) értem. Hiszen az volt a kutatásom célja, hogy a magyarországi keresztény egyházak tagjainak körében végezzek felmérést.- A globalizációt divat démonizálni, pedig számtalan pozitív hatása is

van. Mit hozott a globalizáció a vallásos - és itt szándékosan nem csupán a kereszténységre gondolok - emberek, illetve a vallások életébe?- Azzal sok kutató egyetért, hogy a világban összességében csökkent a szegénység, illetve az életszínvonalunk növekedett. Persze sokan ennek ellenkezőjét állítják, hangsúlyozva, hogy a társadalmi rétegek közti szakadék folyamatosan mélyül. Egyértelműen pozitív hatásnak mondhatjuk a technológia fejlődését és a technológiához való könnyebb hozzáférhetőséget, valamint a kommunikáció hatékonyságának növekedését, gondolva itt az internetre, az interneten keresztül zajló telefonálásra, a közösségi oldalakra - hogy a teljesség igénye nélkül megemlítsünk párat.- A globalizáció negatívumai közül mik azok a főbb hatások, amelyek

leginkább befolyásolják a világ népességének életét?- Bár néhányan még tagadják, a kutatók többsége egyértelmű tényként kezeli a globális klímaváltozás létét. Ez olyan változásokat indít el (például a mezőgazdaságban, a környezeti állapotokban, a migráció területén), amelyek mindenkit érintenek. Ugyanilyen súlyos következmény a jövedelmi különbségek fokozódása, ami extrém társadalmi feszültségeket gerjeszt. Ezt láttuk például tavasszal Észak-Afrikában vagy most a New York-i Wall Streettüntetések kapcsán.

Szintén súlyos probléma a természeti erőforrások apadása. A jelenlegi globális gazdaság az olcsó és nem megújuló (fosszilis) energiára épül. A vezérelv pedig az állandó növekedés: arra törekszünk, hogy növekedjen a GDP, növekedjen a termelés és a fogyasztás. Ennek pedig egyenes következménye a Föld erőforrásainak kizsákmányolása, valamint az, hogy irdatlan mennyiségű hulladék és környezetkárosító anyag keletkezik. A Föld eltartóképességét már jelentősen meghaladtuk.- Kutatásai során milyen konstruktív, megoldásokat is kínáló globalizációkritikus mozgalmakkal találkozott?- Számos ilyen létezik. Gyakran járok különböző rendezvényekre, előadásokra, és biztató, hogy sokan beszélnek a valódi problémákról, és valós megoldásokat kínálnak. A minap például a tízéves francia Degrowth (Nemnövekedés) mozgalom előadásán vettem részt. A fő üzenetük az, hogy az olcsó energiára és a növekedésre alapozott gazdaság nem tartható fenn. Tudjuk, hogy 1980 óta túlterheljük a Földet, ez a tendencia azóta egyre csak erősödik. Különösen a nyugati országok terhelik meg életvitelükkel, termelésükkel és fogyasztásukkal a környezetet. A déli félteke szegény országai eközben aránytalanul keveset fogyasztanak, és rendkívül kevés energiát használnak.

Többek között ez a mozgalom is azt hangoztatja, hogy a sok szállítással és nagy energiabefektetéssel járó termelésről át kell állni a takarékosabb, a helyben előállítható termékeket előnyben részesítő, fenntartható gazdaságra és életmódra. A gazdaságnak a tartalmas, közösségi kapcsolatokban gazdag és emberközpontú életet kell szolgálnia. Hibás elv ehelyett egyedül a GDP-növekedésre koncentrálni és mindent egyebet e köré szervezni.- Van-e érdemi hatásuk ma az egyházaknak a globalizáció folyamataira? Próbálnak-e a vallások alternatívát nyújtani a globalizáció negatív hatásainak enyhítésére?- A globalizáció mint gazdasági folyamat nagyon nehezen megállítható vagy lassítható rendszer, és láthatóan az összeomlás felé vezet. Az egyházak szempontjából fontosnak tartom II. János Pál pápa kijelentését, amely szerint létezik egy jó globalizáció: a szeretet globalizációja. Eszerint ha az egyházak - mint jelentős társadalomszervező erők - által hirdetett tanítás megvalósul a világban, vagyis ha mi, egyháztagok felelősen élünk, felelősen megéljük a hitünket, és ezt sugározzuk kifelé, akkor ennek igenis hatása lesz a világra.

Dolgozatom egyik megállapítása éppen az, hogy az elmúlt húsz-harminc évben az egyházi nyilatkozatok mondanivalójában jelentős elmozdulás figyelhető meg: a karitatív tevékenységekről a nyilvános és kritikus - egyfajta prófétai - megszólalásra esik nagyobb hangsúly. Papíron tehát az egyházak részéről mindenképpen szándék mutatkozik arra, hogy megtegyék a tőlük telhetőt a globalizáció negatív hatásainak enyhítésére. Azért mondom, hogy papíron, mert kutatásaim eredményei is nyilvánvalóvá teszik, hogy a gyakorlatban eddig ebből kevés valósult meg.- Melyek a legfontosabb területek, amelyeken a vallás befolyásolhatná a globalizáció jövőbeli alakulását?- Azt hangsúlyoznám ismét, amit az előbb elmondtam: a vallás alapvető értékeket közvetít. Például ha valóban hitelesen megéljük, ami a nagy parancsolatban szerepel - szeretni Istent, önmagunkat és a felebarátunkat -, akkor ez már önmagában is társadalomformáló erővé válik. Ha ezt mindenki hitelesen megvalósítaná az életében, akkor a globalizáció negatív hatásai nem is jelentkeznének, hiszen akkor valóban egy emberközpontú gazdaságot működtetnénk. Akkor nem az ember volna a gazdaságért - ahogy ma tapasztaljuk -, hanem a gazdaság csupán eszközként létezne az emberért.

A vallások és felekezetek alapsejtjei a kis közösségek, gyülekezetek. Ezek a kis közösségek szintén nagy hatással vannak a környezetükre. Fontos tehát, hogy e közösségek egyrészt hitelesen élik-e meg a vallásukat, hitüket; másrészt pedig, hogy miként gondolkodnak a gazdasági, társadalmi, környezeti kérdésekről, milyen programokat vállalnak fel. Hogyan tudják képviselni egyházuk társadalmi tanítását.- Van-e arra egyáltalán esély, van-e akkora súlya az egyháznak,

hogy globális folyamatokon változtasson?- Jó kérdés. Ez tulajdonképpen az egyház „normál missziója”: az evangélium és az ebből fakadó értékrend eljuttatása minél több emberhez. Dolgozatom elsősorban a magyarországi történelmi keresztény egyházakra koncentrált, és ne feledjük, hogy a világban vannak még jelentős világvallások. Én hiszem, hogy minden vallás - ha a hívek hitelesen élik meg - ugyanolyan pozitív hatásokat tudna elérni. Ezzel szemben a tapasztalat az, hogy amiképpen a kereszténységet sokan amolyan kultúrkeresztényként élik meg, ugyanez elmondható más vallásokra is.

De ha belegondolunk abba, hogy a világ lakosságának egyharmada keresztény - több mint kétmilliárd ember -, akkor ez nagyon jelentős súlyt képvisel a világban. Persze csak akkor, ha ez a kereszténység valódi megélt hitet és értékrendet jelent, nem pedig csak névleges, felszínes magatartást, címkét.- Melyek voltak a kutatás legmeglepőbb eredményei?- Nagyon sok globalizációkritikus mozgalommal ismerkedtem meg. Legtöbbjük valláshoz nem köthető, kifejezetten szekuláris mozgalomként is nagyon hasonló elveket és célokat fogalmaz meg, mint amilyeneket a katolikus egyház társadalmi tanítása vagy az Egyházak Világtanácsa által deklarált, témába vágó nyilatkozatok. Mindannyian hangoztatják, hogy fellépnek egy emberközpontú gazdaság felépítéséért. Ehhez képest meglepő, hogy ha mindenki egyetért és ugyanazt akarja, akkor miért ilyen kevés a megvalósult eredmény.

A másik meglepetés a hangsúlyeltolódás az egyházak megszólalásaiban: a karitatív tevékenységről a nyilvános és kritikus felszólalás irányába. Ezzel kapcsolatban az az érdekes, hogy hangzatos és a neoliberális rendszert kritizáló nemzetközi szintű nyilatkozatok születnek, aztán sajnos - egyelőre helyi szinten - ezekből kevés valósul meg. Sőt a gyülekezetekhez e dokumentumok tartalmából is nagyon kevés jut el.

A prófétai megszólalást, amely az ószövetségi hagyományra vezethető vissza, csak nagyon kevesen tekintik az egyház feladatának.- Lesz-e a kutatásnak a gyakorlatban is hasznosuló, kézzelfogható eredménye egyházunkban? Találkozhat-e Önnel az olvasó e téma kapcsán?- Ami a kézzelfoghatóságot illeti, mindenképpen hasznos volna egy kézikönyv kiadása. Akár a vesztfáliaiak által használt globalizációs kézikönyv lefordítása és hazai tapasztalatokkal, aktualitásokkal frissített változatának elkészítése. Mindenképpen dolgozni fogok ez ügyben, mivel látjuk, hogy ma már megkerülhetetlen a gazdasági globalizáció és a válságból való kiútkeresés témája. Ezenkívül szívesen beszélgetek érdeklődőkkel, gyülekezeti csoportokkal, mert azt gondolom, ez olyan téma, amely napról napra aktuálisabbá válik.

M Forrás: Evangélikus.hu