Evangélikus Élet, 2011. július-december (76. évfolyam, 27-52. szám)
2011-08-14 / 33-34. szám
22 •« 2011. aUgUSZtUS 14~21. KERESZTUTAK Evangélikus Élet KIS HÍREK A NAGYVILÁGBÓL Rómában újra forgalomban a „pápabuszjegy” Húsz év Brigetióban Szenzációs régészeti leletek a komáromi kiállításon Két hónappal II. János Pál boldoggá avatása után új jótékonysági kezdeményezés indult az olasz fővárosban. A római tömegközlekedési eszközökön újra használatba került a néhai pápa arcképével ellátott jegy. Május í-jére ötszázezer „pápabuszjegyet” nyomtattak II. János Pál arcképével, július 20-tól pedig ismét használatba került az egyeurós buszjegy az egykori pápa képével. A római tömegközlekedési vállalat (ATAC) és a Caritas összefogásának köszönhetően minden eladott jegyből három centet a Termini pályaudvar mellett található menza és menhely felújítására fordítanak. Egymillió „pápabuszjegy” került forgalomba, amelyből harmincezer euró bevételt várnak a Caritas intézményei számára. Liberio Andreatta prelátus, az ORP rövidítésű, zarándokutakat szervező római utazási iroda alelnöke a kezdeményezés kapcsán elmondta, hogy természetesen fontos az ado-Három év henyélés után ismét munkába jár egy brit lottómilliomos, mert elunta a semmittevést. Az ötvenegy éves Arthur Wright és neje, Jackie 2,9 millió fontot - 900 millió forintot - nyert 2008-ban. A férfi otthagyta gyári állását, új kocsit vett, de feleségével egyetértésben hamarosan úgy találta, hogy a fényűző életmód nem nekik való. A férj unatkomány is, de még inkább az, hogy aki ilyen jegyet vásárol, egy lépést tesz a város legszegényebbjei felé. „Ha egy közösség és a közigazgatás nem fektet be a szolidaritásba, nem igazán látja saját valós céljait” - hangsúlyozta. A „pápabuszjegyek” a tervek szerint szeptember közepéig lesznek forgalomban. „A jegy erőforrást biztosít majd a Caritas-központ számára, ugyanakkor tudatosítani kívánja az állampolgárokban, hogy a Termini pályaudvar melletti karitatív intézmény vonatkozási ponttá kell, hogy váljon a szolidaritás kifejezésére a rómaiak számára” - nyilatkozta a kezdeményezésről Gianni Alemanno, Róma polgármestere. M Magyar Kurír zott, ezért nemrégiben ismét elhelyezkedett, most egy iskolában gondok. Wright a brit Metro újságnak mindazonáltal azt mondta: egyáltalán nem bánja, hogy nyert a lottón, sőt nagyon boldog, hogy az utolsó pillanatban meggondolta magát, és mégis vett egy szelvényt. Eredetileg ugyanis nem is akart játszani. M MTI ► Szenzációs, a nagyközönség által eddig sohasem látott régészeti leleteket vonultat fel az ókori Brigetio két évtizedes feltárásainak szentelt a Húsz év Brigetióban - régészeti kutatások Komárom/Szőnyben 1990- 2010 című időszaki kiállítás, amely szeptember 4-ig látható a komáromi Klapka György Múzeumban. Brigetio volt a Pannónia tartományban állomásoztatott négy római légió egyikének, a légió I Adiutrixnak az állomáshelye az I. századtól a római uralom végéig. Pannónia provincia I. századi meghódítását követően a pannoniai törzseket római közigazgatási egységekbe osztották, amelyeknek elhelyezkedése nagyjából megfelelt az egykori törzsi szállásterületeknek. Brigetio tágabb környékén az illír eredetű, keltizált azalus törzs élt, amelyet ekkortájt az alávetett jogállású civitas peregrina Azaliorum elnevezésű közigazgatási egységbe szerveztek a rómaiak. A brigetiói tábor kiterjedt úthálózat révén kapcsolatban állt a pannoniai határt védő többi légióstáborral, valamint a tartomány belsejében levő településekkel. A tábor stratégiai fontosságára utal a Brigetio név is, amely a kelta briga szóból származik, és várat, erődítményt jelent. „Brigetio teljes területén folynak az ásatások, az egész város szerkezetét, történetét, kiterjedését igyekszünk megismerni komplex kutatásaink során, amelyek az utóbbi években légi felvételekkel is kiegészültek. Ily módon egyre részletesebb képet kapunk e nagy kiterjedésű város szerkezetéről - az utcahálózatról, az általuk határolt insulákról (lakótömbökről). Minél teljesebb képet szeretnénk kapni az egykori római településről” - hangsúlyozta az ásatásokat irányító Borhy László professzor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára. Ismertetése szerint a tárlat egyfajta visszaemlékező kiállítás, hiszen az elmúlt húsz év alatt több régészgeneráció nőtt fel az ásatásokon. így bemutatják azokat a pillanatfelvételeket is, amelyek az azóta kollégává érett hallgatókat örökítik meg munka közben. Erőteljes hangsúlyt kap a szakmai oldal is, mivel a feltárások során nagyon sok helyszínen ástak, ahol fontos és figyelemre méltó leletre bukkantak. Az érdekességeket sorolva Borhy László kiemelte a római kori fahordót, amelynek most fejeződött be a restaurálása. „Egy teljes épségben fennmaradt fahordó, beleégetett feliratokkal, amelyek szerint a légió I Adiutrix brigetiói tábori kórháza számára ebben szállították illetékmentesen a bort. Aquincumból is, de máshonnan is ismerünk pecsételt hordókat, de Brigetióból ez az első ilyen lelet. További érdekesség, hogy egy kút nyílását foglalta körbe ez a hordó, tehát még a római korban használták fel másodlagosan” - mondta a régészprofesszor. Borhy László külön is felhívta a figyelmet néhány elefántcsontból készült faragványra - ékszerek vagy illatszer tárolására szolgáló fedeles dobozkára és két amulettre -, amely a polgárváros két éve feltárt temetőjéből került elő. A kiállításon nagy számban mutatnak be kerámiaedényeket, valamint üvegtárgyakat is. Az utóbbiak kapcsán Borhy László kitért a néhány éve feltárt brigetiói üvegműves műhelyre. Az előkerült leletek arról tanúskodnak, hogy régi üvegtárgyak felhasználásával készítettek újakat, például színes üveggyöngyöket. A termékek némelyikén a gyártási folyamat során alkalmazott szerszámok, például még a forró, folyékony üveg lecsippentésére szolgáló eszközök nyomai is megfigyelhetők. „Találtunk egy bronzszobrocskát, amely germán alakot ábrázol jellegzetes hajviselettel. Semmi meglepő nincs a leletben, hiszen a Duna másik oldalán, a római kori Barbaricumban éltek azok a germán törzsek, amelyekkel Brigetio lakosai napi kapcsolatban álltak, ez a viszony hol békés, hol ellenséges volt” - jegyezte meg a tudós. A tárgyi emlékek mellett fotókon követhetők nyomon az elmúlt húsz év legjelentősebb felfedezései. Az első jelentős lelet az 1994-ben előkerült hatalmas, kozmológiai tárgyú mennyezeti freskó. De fontos felfedezésnek számított az 1998-ban feltárt pékműhely is a hozzá tartozó elárusító helyiséggel, valamint az ugyancsak 1998-ban előkerült három szarkofág, amely rengeteg tárgyi mellékletet és drágakövekkel díszített arany ékszereket rejtett. Különleges az a 2007-ben napvilágra került szarkofág is, amelyet a másodlagosan felhasznált feliratos kőlapokból alakítottak ki valamikor a 4. században. Itt a latin nyelvű feliratok szolgáltak szenzációval, hiszen Brigetio hadtörténetére, közigazgatására vonatkozó, korábban nem ismert adatok szerepelnek bennük. M MTI Lottómilliomosból gondnok Időkapszulát rejtett a csökmői templomtorony ^ A Hajdú-Bihar megyei Csökmő helytörténeti emlékeit rejtették a helyi református templom felújítása közben talált időkapszulák, amelyeket az iratok szerint 1927-ben helyeztek a templom tornyába. A templom májusban indult felújítása közben a toronyban két bádogszelencét találtak. A település lakói az 1756-ban épült templom minden felújításakor hagytak emlékeket az utókorra. Az épületet többször is átépítették, a torony pedig 1860-ban készült el. A most talált, 1927-es feljegyzések szerint akkor is tettek szelencét az épületbe, de a benne elhelyezett tárgyak többsége a rossz szigetelés miatt 1927-re megsemmisült. A két kapszulában talált tárgyak között a legrégebbi egy 1662-es ezüst „Leopold-veretű” pénzérme Szűz Mária portréjával. Találtak még 1807- es rézpénzeket és Kossuth-bankókat is, de a tárgyak többsége a 20. század elejéről származik. A csökmőiek mindenről pontos leltárt csatoltak az utókor számára, az adakozók és a felújítást végzők névsorát sem kifelejtve. Találtak 1927-es újságokat, közöttük a Pesti Hírlap akkori kiadásaival, az 1926-os népmozgalmi adatsorokat, a templom felújítási szerződését és az egyházi élettel kapcsolatos feljegyzéseket is. Különlegesség volt az „izenet a múltból, melyet átadunk a jövendőnek” kezdetű, többoldalas levél. Ebben a falu lakói a mindennapjaikról értekeztek, és leltárt adtak minden elhelyezett emlékről. Kiss István lelkipásztor vezetésével a gyülekezet mai tagjai is mindent dokumentáltak, mindenről fénykép, fénymásolat és videofelvétel készült, aztán pedig gondosan visszahelyezték a talált tárgyakat a kapszulákba, majd eredeti lelőhelyükre, a templomtoronyba. E mellé tették a saját „üzenetüket”: egy 2011-es fémhengerben Csökmő mai lakói helyi és országos újságokat, napjaink fizetőeszközeit, önkormányzati és egyházkerületi adatokat és a falu mindennapjait bemutató fotósorozatot hagytak örökül a „jövendőnek”. M MTI Grassalkovich Antal mint mecénás Új kiállítás a gödöllői kastélyban ^ A gödöllői királyi kastély új, időszaki kiállítása Grassalkovich Antal gróf egykori egyházi mecénási tevékenységét mutatja be. A Kincses templomok című tárlatot Beer Miklós váci megyés püspök nyitotta meg augusztus s-én. A számos uniós rendezvénynek helyet adó gödöllői kastélyban ez az első kiállítás az uniós elnökség lezárulta óta. Létrejöttéhez két magángyűjtő és több mint húsz intézmény járult hozzá. A kastély Rudolf-szárnyának emeleti termeiben látható tárlat Grassalkovich I. Antal (1694-1771) alakját, egyházi kapcsolatait helyezi a fókuszba, s egyházi mecénási tevékenységét is új megvilágításba helyezi. A kapcsolódó anyag még sohasem volt együtt látható, emellett számos olyan darabot is kiállítottak, amelyekkel korábban nem találkozhatott a szakma és a nagyközönség. A kiállított tárgyak között található a Mária Terézia által alapított Szent István-rend díszruhája, emlékérme és alapszabálya, a királynő által adományozott miseruha és palást, valamint eredeti iratok, relikviák, köztük Grassalkovich Antal végrendelete. Mindezek mellett bemutatják a Váci Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény, valamint a plébániák által küldött 18. századi miseruhákat, kelyheket, szobrokat, festményeket. A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből most először lesz látható a kastélyban Mária Terézia aranyozott ezüst és bécsi porcelán kávéskészlete, melyet 1751-es gödöllői látogatásakor a vendéglátó grófnak ajándékozott, s amely az egyetlen tárgyi emléke a nevezetes vendégeskedésnek. A kiállítás más különlegességeket is kínál, így például láthatók a kor egyik legnagyobb ötvösmestere, Szilassy János által készített tárgyak, de kuriózumnak számít az az aranyozott szobor is, amely a ravatalon fekvő Nepomuki Szent Jánost ábrázolja. A szent kultuszával, annak tárgyi és írásos emlékeivel külön egység foglalkozik, hiszen a gróf maga is sokat tett a kultusz magyarországi elterjesztéséért. A kiállítást Kresz Albert fotóművész képei vezetik be, melyeken a Grassalkovich Antal által egykor támogatott templomok láthatók. A tárlat január 29-ig tekinthető meg. M MTI
