Evangélikus Élet, 2011. január-június (76. évfolyam, 1-26. szám)

2011-02-20 / 8. szám

8 •« 2011. február 20. IFJÚSÁGI OLDAL Evangélikus Élet PALACKPOSTA Örömöm teljessége „Ezeket elmondom a világban, hogy az én örö­möm teljes legyen bennük” (Jn 17.13b) Emlékszel, ahogy táncoltunk? Emlékszel az éjszakai csámborgásokra? A kezünk már fájt és viszketett a tapsolástól. Micsoda koncertek! Fél­szavakból is értettük egymást. Szélrózsa. Még ma is ott lüktet az evangélikus ritmus a lábunkban. Hiába nyújtjuk és lógatjuk az is­kolapadokban. Még ma is ott őrizzük a nyár melegét a bőrünkön. Hiába hordja a havat a szél. Hiába pillant ránk jegesen a tanár: már megint elkalandoztál! Ez az emlékezés több mint nosztalgia. Nosz­talgiázni azon lehet, ami elmúlt. Ami véget ért, visszavonhatatlanul. Ami az öröm hűlt helye. Az emlékezés viszont fölidézi az örömöt. Megeleveníti. Újra jelenvalóvá teszi. Mint az emlékezés a Szélrózsára. A Szélrózsa ugyanis nem magában áll. Hanem olyan esemény, amely örömöt elevenít föl. Az Istennel találko­zás örömét. A Szélrózsa közel hozza Jézust. Jézus Krisz­tust, akivel már így vagy úgy, de találkoztunk. Jézust, aki azért jött, hogy elvezessen bennün­ket az élet örömére és az öröm teljességére. Jé­zust, aki leül közénk ünnepelni, mint egykor a kánai menyegzőn. Jézust, aki megtanítja, hogy alkohol nélkül is meg lehet részegülni. Jézust, aki megmutatja, hogy Isten szeretete jobb bármilyen partidrognál. Jézust, aki biztosít minket arról, hogy a buli nem marad abba, az öröm nem fogy el, a találkozások igazi barát­ságokká válhatnak, mert Isten országa már kö­zöttünk van. Az iskola különleges hely. Miközben odakint az őszből télbe, majd tavaszba fordul a világ, az iskola megmarad időtlen térnek. Miközben hétvégenként más és más helyet keresünk a ki­­kapcsolódásra és szórakozásra, az iskola meg­marad biztos pontnak. Az áhítatok, tanórák, csengők, szünetek mind-mind abban segítenek, hogy az iskola átlátható és biztonságot adó tér lehessen. Erre pedig nagy szükségünk van ah­hoz, hogy megérleljük, növesszük és megerő­sítsük a bennünk rejlő hitmagvakat: a türelmet, a kitartást, az örömöt, a nyitottságot az újra. Hi­szen minden tanóra egyre több mindent fed föl Isten csodálatos világából, ezzel együtt pedig Istenből is. Az áhítatok nem hagyják, hogy elfeledkez­zünk Jézus közelségéről, az imádságok megtart­ják és megszilárdítják barátságunkat vele. A szü­netek, a folyosó végi sutyorgásokkal, a tanárok közvetlenségével átsegítenek a kedvetlen, erőt­len perceken, és kézzelfogható tapasztalattá te­szik, hogy Jézus itt áll mellettünk. Hol egy di­ák, hol egy felnőtt képében tűnik elénk, és ve­lünk marad a világ végezetéig. Az iskola áldott tér és áldott idő, mely valósággá, részünkké te­szi az egyszeri élményt: Krisztus öröme teljes­sé lett bennünk. ■ Rozs-Nagy Szilvia Névjegy: Rozs-Nagy Szilvia A Deák Téri Evangélikus Gimnázium iskolalelkésze vagyok. Amikor 2007-ben először nyitottam be az iskola kapuján, egy álomba kapcsolódtam be. Az iskola összes munkatársával azon dolgozunk, hogy diákjaink egy fölkészült és hiteles keresztény közösség részesei, te­vékeny alkotói és alakítói legyenek. Keze­ink nem akarják hagyni, hogy nemzedé­ki, felekezeti vagy családi háttérből faka­dó szakadékok épüljenek, ezért össze­kulcsolva átívelnek felettük, megtarta­nak, és Istenhez emelnek. Azóta is ebben az álomban élek. Szélrózsa-hosszabbítás 1^ Folytatás az 1. oldalról Az önkéntessarokban ezúttal az evangélikus egyház diakó­­niai osztálya, a Magyaror­szági Keresztyén Ifjúsági Egyesület (KIÉ), a Magyar Ökumenikus Segélyszerve­zet (MOSZ), az Ökumenikus Ifjúsági Iroda (ÖKI) és a Ke­resztény Önkéntesetek Szö­vetsége az Ifjúságért (KO­SZI) mutatkozott be. Volt láthatatlan színház, a MOSZ elhozta a Marczibányi térre a migrációt bemutató vándorkiállítását is, a KOSZI által szervezett élő könyvtár­ban pedig az érdeklődők tíz, nem mindennapi élethelyzet­ben lévő embert „kölcsönöz­hettek ki”. Önkéntessarok Tengerre, Szélrózsa! Volt már ifjúsági találkozó többek között a dunántúli dombok lankáin, az Alföld kö­zepén, az osztrák határ közeli hegyek lábánál. Bár az elmúlt nyáron a vízpartot is újfent kipipálhat­ták, a szervezők úgy döntöttek, e tekin­tetben „ismétlés” lesz a 9. országos evangélikus ifjúsági találkozó. Jövőre ugyanis - hangzott Gáncs Péter elnök­püspök bejelentése - a Balaton partjá­ra, egészen ponto­san Fonyódligetre költözik a Szélró­zsa. A Somogy Me­gyei Gyermektábor vezetője, Szegedi Ágnes - mi­ként a Marczibányi téren is el­mondta - nagyon várja már az evangélikus fiatalokat. Ugyancsak lelkesen készül­nek a 2012. július 18. és 22. közötti találkozásra a házi­gazda gyülekezet tagjai is. Ennek kifejezéseképpen még egy evezőt is küldtek a Tízek­nek. Az ajándékot - melynek párját saját templomukban őrzik - Czöndör István, a Balatonboglár-Hács-So­­mogyvámosi Társult Evangé­likus Egyházközség vonzás­­körzetében élő hívek pászto­ra adta át Mesterházy Balázs­nak. Egyúttal tolmácsolta is a helyiek üzenetét, melyet az evezőre is felírtak: „Evezz a mélyre!” (Lk 5,4) ■ Vitális Judit A MOSZ vándorkiállításán a be- és kivándorlók élethelyzetével ismerkedhettek az érdeklődők Stafétaváltók OSZTOZÓ Farsangi hangulatban Igazán nem panaszkodhatsz, rég nem volt az ideihez hason­ló hosszú farsangi szezon. A böjt kezdetéig pedig még min­dig van két és fél hetünk, ezért e heti Osztozó rovatunkban is a táncé, az örömzenélésé és a nevetésé a főszerep. Az ExperiDance több mint egy táncegyüttes. Náluk a ze­ne, a mozgás, a jelmez és a fény mindegyike fontos. Ezer­­háromszáz előadáson tapsol­hatott már nekik a közönség. Eltáncolták népünk ezeregy évét, bepillantást engedtek táncjátékukkal a nagyidai ci­gányok és Mátyás király életé­be is. Boldogság 69:09 címet vi­selő előadásuk szüléink gyer­mekkorát, az 1969-es eszten­dőt, illetve 2009-et idézi. A szereplők keresik a boldogsá­got a negyven évvel ezelőtti és a mai Magyarországon is. Közben a két kor könnyűzenei slágerei szólnak az Illéstől a Kispál és a Borzig. Az Experi­Dance következő különleges időutazása február 27-én lesz Budapesten, a Művészetek Palotájában. A Szélrózsa-utótalálkozón túl is elcsípheted az evangéli­kus ifjúsági találkozó hangu­latát. Ezúttal a fővárosi Erzsé­bet téri Gödörben. Február 27- én, vasárnap este fél 9-kor, az Etnogödör koncertsorozat ré­szeként a Mezítláb együttes koncertezik. Több Szélrózsán is hallhattad már őket. Kon­certjeiket egyszerre jellemzi a hagyománytisztelet és az alá­zat a múlt értékei iránt, vala­mint a kísérletező jókedv. A Mezítláb feje tetejére állítja a népzenét. Ahogyan ők írják honlapjukon (www.mezit­­lab.com): „Tiszteljük a nép­zenéből előtörő őszinte erőt, amelyet időnként páratlan lüktetéssel, disszonáns futa­mokkal megfűszerezve fiatal lendülettel próbálunk átadni a hallgatóinknak.” A koncertre készülve üsd be a Youtube keresőjébe a „Mezítláb: Széki csárdás” szókapcsolatot! Az otthon maradók pedig kapcsolják be tévéjüket 27-én, és hangolják készüléküket a Filmmúzeumra! Este nyolc után öt perccel találkozhattok a Kaleb nevű fiatal csavargó­val, aki különböző vásáro­kon lép fel bűvészmutatvá­nyaival. Deborától, dúskeblű szerelmétől megtudja, hogy a közelben jár egy konkurens názáreti, akit Jézusnak hív­nak. A víz borrá változtatásá­tól nem esik hanyatt, ezt a „trükköt” ő is ismeri, de a ví­zen járás lenyűgözi. Mivel úgy véli, hogy a názáretinek nem sok érzéke van a biznisz­hez, a Gecsemáné-kertben felajánlja neki segítségét... A lator című francia-olasz vígjáték bizonyára vidámság­gal fűszerezi meg a farsangi vasárnapot. ■ Jenő Az oldalt szerkesztette: Vitális Judit Tavaly október í-jén Smidéli­­usz Gábor utódaként Mester­házy Balázs lett a Szélrózsa­atya. Smidéliusz Gábor ne­véhez - aki egyházunk ifjúsá­gi bizottságának elnökeként és Tízek-tagként aktívan kive­szi majd a részét a soron kö­vetkező országos evangélikus ifjúsági találkozó szervezésé­ből is - két Szélrózsa és egy utó-, illetve egy előtalálkozó fűződik.- Mind a két találkozóra lel­kesedéssel tekintek vissza. Úgy gondolom, a 2008-as kő­szegi Szélrózsa kiemelkedően jól sikerült, és a gyönyörű szarvasi helyszínben rejlő le­hetőségeket is igyekeztünk ki­használni. 2009-től kezdődően - a nyá­ri nagy táborokhoz képest csa­ládiasabb hangulatú - utó-, il­letve előtalálkozókat is tartunk. A tél végéhez közeledve a fia­talok nemcsak a nyári élmények felelevenítését igénylik, hanem lelki feltöltődésre, „spirituális vi­taminra” is vágynak.- Mi jelentette a legna­gyobb örömöt?- Látni, hogy újabb és újabb generációk kapcsolódnak be a Szélrózsa vérkeringésébe. A legnagyobb élmény ennyi fia­tallal együtt munkálkodni egy­­egy találkozó létrejöttéért. Kő­szegen ötszáz, Szarvason há­romszáz önkéntes munkatár­sunk volt. Úgy érzem, ebben az összefogásban rejlik a Szél­rózsa egyik nagy titka. * * * A február 12-ei Szélrózsa-utó­­találkozó fő koordinátora már Mesterházy Balázs volt.- A találkozások és a mo­solyok jelentették számomra ma a legtöbbet. Hálás vagyok érte, hogy olyan emberekkel dolgozhatok együtt, akikben megbízhatok, és akiknek a munkája miatt nem kell szo­­ronganom. A gyermek- és if­júsági osztály hathatós segítsé­gével, hetven munkatárs köz­reműködésével valósult meg a program. Lelkesítő így indul­ni előre, Fonyódliget felé.- Korábban voltak olyan hírek, hogy megszűnik a Tí­zek... „Evezz a mélyre!” - Szegedi Ágnes, Mesterházy Balázs, Gáncs Péter, Smidéliusz Gábor és Czöndör István a fonyódligeti helyszín bejelentésekor- Valóban volt egy olyan el­képzelés, hogy az ifjúsági bi­zottság a saját hatáskörébe vonja a találkozó szervezését, de rájöttünk, a gyakorlatban továbbra is csak úgy tud mű­ködni a dolog, ha a konkrét fel­adatokat egy külön stáb és az általuk felkért munkaági fele­lősök irányítják. Az újraalakult Tízeknek elődömön, Smidéli­usz Gáboron kívül Baranyay Csaba, Czöndör István, Cser­háti Sándor, Dobos Réka, Lá­­zárné Skorka Katalin, Magyar Csaba, Pál Marietta, Réz-Nagy Zoltán és Végh Szabolcs lett a tagja. A korábbi Tízek-tagok közül többen tanácsadóként segítik a munkánkat. A tervek szerint március elején ülünk össze legköze­lebb. Azon dolgozunk majd, hogy év végére nagyjából összeálljon a program váza. A találkozó mottójára már most vannak javaslatok, hamaro­san választunk is közülük.- A Balaton partján még nem volt Szélrózsa.- A konkrét helyszín kivá­lasztásánál nem feltétlenül a magyar tenger volt a cél. Olyan kompakt táborhelyet keres­tünk, ahol minden programot ugyanazon az összefüggő terü­leten belül tudunk megrendez­ni. A fonyódligeti tábor meg­felelt ennek a kritériumnak. A Somogy-Zalai Egyházmegye területén pedig még nem volt ilyen nagyszabású egyházi ren­dezvény. A helyi, bizonyos szempontból szórványhely­zetben lévő gyülekezet támo­gatásáról biztosított bennün­ket; a Szélrózsa missziós fellen­dülést jelenthet a térségnek. ■ V.J. A Mezítláb koncertje a tavaly nyári Szélrózsán

Next

/
Oldalképek
Tartalom