Evangélikus Élet, 2011. január-június (76. évfolyam, 1-26. szám)
2011-02-20 / 8. szám
Evangélikus Élet »PRESBITERI« Mekkora egy jegygyűrű súlya? ► Ellentétben a témát feldolgozó darabok többségével, Az aranyműves boltja nem a humor eszközével kívánja bemutatni a párkapcsolatok természetét - II. János Pál pápának ez az oratorikus elmélkedése a házasság szentségéről szól. A kecskeméti Katona József Színház Kelemen László Kamaraszínházában 2010 adventiének első vasárnapján mutatták be a darabot, amelyről az előadás rendezőjével, Cseke Péter igazgatóval beszélgettünk.- Ezt a darabot Karol Wojtyla 1960-ban krakkói érsekként írta, Andrzej Jawien álnéven. A művészetekkel még a város megszállása után, egyetemi tanulmányai idején köteleződön: el; előadásokat rendezett, és színészként is „működött” Verseket és színdarabokat is írt, melyeket egyáltalán nem prédikációknak vagy a térítés eszközének szánt. Nem papként, hanem művészként alkotott. Egy helyütt így ír: „A művészi alkotás mindig váratlanul születik. Az ihlet a lélek titka.”- Mikor találkozott először Az aranyműves boltjával?- Egy barátomtól, Balássy Pétertől - Wojtyla több alkotásának magyarra fordítójától - kaptam ajándékba a darabot, amikor a Szentatya először járt Magyarországon. Elkezdtem olvasni, és mélyen megérintettek a benne található gyönyörű gondolatok. Könyvtáram egyik becses helyére tettem, és tudtam, egyszer még dolgom lesz vele. Később egy másik igen jó barátom, a Budapest-Rózsák terei Árpád-házi Szent Erzsébet-templom plébánosa, Vértesaljai László atya kikerült a Vatikánba. Tőle kaptam egy olyan kazettát, amelyen a Szentatya versei hallhatók a híres olasz színész, Vittorio Gassman tolmácsolásában. Annyira tetszett, hogy eldöntöttem: megpróbálom megszerezni a jogokat a magyar kiadáshoz. Az Útitársaknak című CD végül Magyarország apostoli nunciusának, Julius Janus atyának a közbenjárása nyomán készülhetett el. Közben Az aranyműves boltjával is „házaltam” de sehol nem fogadták tárt karokkal az ötletet. Miután kineveztek a kecskeméti színház igazgatójának, adott volt a lehetőség, hogy műsorra tűzzem. A Vatikán ezúttal is szigorúan megszabta, milyen feltételekkel járul hozzá a darab előadásához. Ragaszkodtak hozzá, hogy II. János Pál rendelkezésének megfelelően oratorikus formában vigyük színre, és eredetileg jelmezeket és díszleteket sem engedélyeztek. Végül némi dramatizálásra mégis lehetőségem nyílt.- A tekintetben is voltak megkötések, hogy milyen zenei betétek lehetnek a darabban?- A zeneválasztásban teljes szabadságot élvezhettem. Mióta Kecskeméten vagyok, vasárnapi misére legtöbbször a Szent Miklós-templomba vagy más néven a barátok templomába járok. Itt hallottam a Barátok zenekart, amely azokat a dalokat játssza, amelyeket fiatalabb koromban magam is gyakran énekeltem. Őket kértem fel, hogy működjenek közre az előadásokon, és hogy közösen találjuk ki, milyen számok illenének a darabba.- A három idősíkon játszódó, egymásba fonódó monológokon keresztül három pár történetébe pillanthatnak be a nézők...- A darab első, 1939-ben játszódó része Teréz és András jegyességéről szól. Régóta barátok már, amikor megbizonyosodnak arról, hogy az életük csak együtt folytatódhat. A szerelem érzéséhez gondolat, határozott szándék is társul. Házasságuk - a Szentírás példázatából vett hasonlattal élve - kősziklára épül. Anna és István házassága ugyanakkor hirtelen jött érzelemből köttetett. Nincs igazi alapja, homokra épült. 1947-ben járunk; kapcsolatuk ekkorra már kezd végérvényesen szétszakadni. Az asszony, akinek szemszögéből a történetet megismerjük, csak vergődik a kapcsolatban. A harmadik egységben - 1960-at írunk - a két korábban megismert házasságból született gyerekek, Kristóf és Mónika terveznek házasságot kötni. Közös életükre készülve azon gyötrődnek, vajon létezik-e egész életen át tartó szerelem. Mindketten más-más példát hoznak magukkal: Kristóf még egészen kicsi volt, amikor a háborúban elesett az édesapja; Anna azt látja, hogy szülei egy fedél alatt élnek ugyan, de lélekben külön utakat járnak. A szereplők sorsát végigkíséri Ádám is. Ő az, aki az okos és a balga szüzekről szóló példázat (Mt 25,1- 13) felidézésével arra figyelmeztet bennünket, hogy legtöbbször mi is alva járkálunk, és nem állunk készen a Vőlegény érkezésére. Az elkeseredett, házasságát felrúgni készülő Annának segít felismerni, mit is tegyen ebben a helyzetben. A darab végén pedig - talán még idejében - Anna férje, István is rádöbben, hogy milyen felelősséget is jelent a házasság: ha két ember valaha úgy döntött, hogy összekötik az életüket, akkor mindkettejüknek tenniük is kell azért, hogy működjön a kapcsolatuk.- Mindhárom történetben fontos szerepe van az aranyműves boltjának.- A darabban eredetileg András és Anna idézik fel az aranyműves szavait, aki az' én rendezésemben sem jelenik meg a színpadon, viszont Bőzsöny Ferenc gyönyörű bariton hangján megszólal. Drámai pillanata a darabnak, amikor Anna elmegy hozzá, hogy eladja a jegygyűrűjét, ami már semmit nem jelent neki, és ő azt mondja: hiába teszi az ékszert a mérlegre, az nem jelez semmit. Mert a jegygyűrűk külön-külön mit sem érnek - csak párosával van „súlyuk”. ■ - vitális -Teréz szerepét Cseke Péter felesége, Sára Bernadette, András szerepét Fazekas Géza alakítja Erő, szeretet, józanság ► Házasságkötések megáldása alkalmából ritkán idézett szentírási igére irányította a házasság hete 2011 nyitó sajtótájékoztatóján - február 11-én az Országház Fidesz-frakciótermében - megjelentek figyelmét Steinbach József. A Dunántúli Református Egyházkerület püspöke Pál apostol Timóteushoz írt második leveléből idézett: „Mert nem a félelemnek lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét!’ (2Tim 1,7) Márpedig bizonyára az életre szóló elköteleződéstől való ódzkodás is közrejátszik abban, hogy Magyarországon 2002 és 2009 között a házasságkötések száma mintegy nyolcezerrel csökkent. Ráadásul ma már a házasságok több mint hatvan százaléka válással végződik; ez az arány egy évtizeddel ezelőtt még „csak” ötvenszázalékos volt. A riasztó statisztikák ellensúlyozásaképpen Soltész Miklós, a sajtótájékoztató első felszólalója azt is elmondta: a felmérések szerint a házasság még mindig a legfontosabb értékek fontosnak tartó, atomjaira bomló, de közben emberi kapcsolatok után sóvárgó társadalomban élünk, és ez az ösztönös vágyódás emeli a kezdeményezést ünneppé. Novotny Zoltán, Bíró László, Rónaszékiné Keresztes Mónika, Soltész Miklós, Steinbach József, Szabóné Nemesy Krisztina és Szabó Endre közé tartozik, és szívük szerint az emberek átlagosan eggyel több gyermeket vállalnának, mint amennyi végül megszületik. Ezért - tette hozzá a Nemzeti Erőforrások Minisztériumának szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkára - a polgári kormány családi adókedvezményekkel és a gyes megreformálásával kívánja családalapításra és gyermekvállalásra ösztönözni az állampolgárokat, és szorgalmazza a családi életre nevelés beépítését a tantervbe. Divattá kell tenni a családot - foglalta össze a feladatot Rónaszékiné Keresztes Mónika országgyűlési képviselő, az Országgyűlés népesedéspolitikai albizottságának elnöke. Követendő és követhető példaként kell megjeleníteni a házasságkötést és a gyermekvállalást, nem elhallgatva azt sem, hogy ezek „műhelymunkája” bizony hitet és türelmet igényel. Miközben azonban ezt az ideált felmutatjuk, és a házasság és a család pótolhatatlanságáról tanúskodunk, vigyáznunk kell arra, hogy ne okozzunk fájdalmat azoknak, és ne rekesszük ki azokat, akiknek ez (még) nem adatott meg! A figyelmeztető szavakon túl Bíró László tábori püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia családreferens püspöke, a Magyar Katolikus Családegyesület elnöke azt is megfogalmazta, szerinte miért is olyan népszerű a házasság hete. Értékvesztő, ugyanakkor az értékeket nagyon is A házasság hete - miként azt a moderátort feladatot ellátó Novotny Zoltán újságíró, a Protestáns Újságírók Szövetségének elnöke is felidézte - tizenhat éve indult el Angliából (a sajtótájékoztatót a mozgalom alapítója, Richard Kane is megtisztelte jelenlétével); hazánkban a Magyar Evangéliumi Szövetség (Aliansz) és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa honosította meg 2008-ban. Az idei év házaspárjának a négy gyermeket nevelő Szabó Endre orvost, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének korábbi elnökét és feleségét, a február 11-én éppen születésnapját ünneplő Szabóné Nemesy Krisztina gyógyszerészt választották, akik a sajtótájékoztatón a Veled vagyok egész mottóról beszéltek az egybegyűlteknek. (Lapunk olvasóival az EvÉlet múlt heti számában osztották meg gondolataikat. - A szerk.) Példájukkal maguk is alátámasztották mindazt, amiről a már idézett bibliai szakasz kapcsán Steinbach József beszélt. A református püs- • pök szerint Krisztus gyermekeiként a házasságunk „működtetéséhez” is kapunk segítséget: felülről való erőt az eskü megtartásához, olyan szereteted amely képes háttérbe szorítani, sőt feláldozni önmagát a másikért, és józanságot ahhoz, hogy a kapcsolatot odafigyeléssel, tudatos munkával ápolni tudjuk. ■ V.J. Budapesti koncertjét megelőzően az alberti evangélikus gyülekezet templomában vendégszerepeit múlt szombaton Mekis Péter orgonaművész és a - Bre- bovszky Klára vezette - Boyzless Voice kórus (képünkön). A házasság hete alkalmából a településen első ízben szervezett istentisztelet igehirdetője a tizedik házassági évfordulóját ünneplő Péter Zoltán ceglédi evangélikus lelkész volt. ■ Lukács Gabi felvétele FOTÓ: KISS TAMAS
