Evangélikus Élet, 2011. január-június (76. évfolyam, 1-26. szám)
2011-06-26 / 26. szám
4 ◄! 2011. június 26. KERESZTUTAK Evangélikus Élet Párbeszéd, szabadság, szeretet Keresztény-zsidó-iszlám konferencia Gödöllőn ► A magyar európai uniós elnökség keretében került sor június 2-3- án Gödöllőn, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) szervezésében a három monoteista (világvallás konferenciájára a vallásszabadságról, a vallási sokszínűségről és a közös értékekről. Evangélikus részről D. Szebik Imre nyugalmazott püspök, dr. Fischl Vilmos csővári és repülőtéri lelkész, dr. Csepregi András teológus, iskolalelkész, továbbá e sorok írója volt jelen. Az összes hozzászólásra, megnyilatkozásra e helyütt természetesen nincs módunk kitérni, az alábbiakban csupán a nagy médiaérdeklődéssel kísért esemény legfontosabbnak tartható megnyilatkozásairól, főképp pedig az első napi plenáris megnyitóbeszédekről és hozzászólásokról szólunk. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a híres katolikus teológus, Kari Rahner (1904-1984) nyomán hangsúlyozta, hogy az ember a végtelenre, a transzcendenciára irányul; ha ezt elnyomják, a lényegét tagadják meg. Magyarország megszenvedte a kommunizmus keserveit, ma pedig a Nyugat problémáit is szenvedi. A kommunisták megpróbálták a vallási hagyományokat elnyomni: karácsony helyett Télapó, Szent István ünnepe helyett alkotmány. Ma Nyugaton kifinomultabb eszközökkel lépnek fel a vallás ellen, a szekuláris ideológia, a világnézeti semlegesség jegyében. A problémát az okozza, hogy az államnak a semleges világnézet iránt is semlegesnek kell(ene) lennie. Ugyanakkor közömbös sem lehet, tiszteletben kell tartania a polgárok értékválasztását. Az állam és az egyház szétválasztása nem egyenlő az egyház és a társadalom szétválasztásával. Szászfalvi László református lelkész, a KIM egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkára többek között hangsúlyozta, hogy a három vallásnak szolgálnia kell Európa és a világ nemzeteinek életét, de nem tudják, ha nincsenek beszélő viszonyban egymással. Református lelkészként nem mulasztotta el megjegyezni, hogy jeles napon kerül sor a konferenciára, mennybemenetel ünnepén, amely - mint a karácsony, a húsvét és a pünkösd - arról szól, hogy Isten nem hagyja elveszni a világot. Igen tanulságos volt a három jelen lévő nagykövet felszólalása, mert nyilvánvalóvá tette, hogy milyen nehéz (szinte reménytelen) a vallásközi párbeszédet a vallásközi párbeszéd keretei között tartani. Aliza Bin-Noun asszony, izraeli nagykövet kifejtette, hogy Izraelben a vallásnak központi szerepe van. Habár nincs alkotmány, törvény biztosítja a vallásszabadságot. Az 1967-es határok között élő araboknak minden állampolgári joguk megvan - mondta -, és tizenegy képviselőjük van a százhúsz tagú Kneszetben. A keresztények különösen sikeresek, átlagon felül iskolázottak. Eleni Tsakopoulos Kounalakis, az Egyesült Államok nagykövet asszonya többek között emlékeztetett: januárban, a vallásszabadság napján Barack Obama elnök felhívta a népet, ragaszkodjanak a vallásszabadság elvéhez hazájukban éppúgy, mint a világ többi részén. Ali al-Mefni egyiptomi nagykövet azzal kezdte, hogy országában január 25. óta demokratikus átalakulás zajlik. Támogatják a vallások közötti párbeszédet - ennek másik oldala, hogy a terror, az erőszak ellen fel kell lépni. Követelte, hogy a palesztin nép végre kapja meg a saját jogait, hogy szűnjön meg az izraeli elnyomás, megszállás a nemzetközi határozatok alapján, és oldják meg a menekültkérdést, továbbá szűnjék meg Gáza 2010. május 28. óta tartó bojkottja. Végül köszönetét mondott Barack Obama amerikai elnöknek, hogy Benjámin Netanjáhú izraeli miniszterelnök ellenében síkraszállt az 1967-es határokért. Tőkés László volt Király-hágó melléki református püspök, az Európai Parlament alelnöke az apostoli üdvözléssel kezdte felszólalását: „Kegyelem néktek és békesség Istentől..!’ (lKor 1,3) - a folytatást nem mondta, pedig az teszi apostolivá... Bár az egyházaknak fontos szerepük volt a kommunizmus megbuktatásában, egyes országokban még mindig vannak nehézségek - állapította meg. Romániában a (nem ortodox) egyházak még mindig nem kapták vissza elvett javaik hatvan százalékát. Ugyanakkor a Nyugat is példát vehet a hithű ortodox és muszlim testvérekről. A 20. század tömeggyilkosságai meg az Európai Szén- és Acélközösség (így kezdődött az Európai Unió 1951-ben) után a szeretet kultúrájára van szükség. „Isten szeretet” (íjn 4,8.16) - ez a közös nevező. Hilarion metropolita, az Orosz Ortodox Egyház Külügyi Hivatalának elnöke kijelentette, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság a legáltalánosabb emberi jog, ezért az üldözés elfogadhatatlan. Ma százmillió keresztény szenved hátrányos megkülönböztetést, különösen iszlám országokban. A párbeszédnek nem az általános nyilatkozatokról, hanem a konkrét helyzetek megoldásáról kellene szólnia. Oroszországban évszázadokig békében éltek zsidók, keresztények és muzulmánok. Magyarország új alkotmánya példamutató abban a tekintetben, hogy a magyarokat Isten és a kereszténység egyesíti. Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója, az Európai Zsidó Kongresszus Végrehajtó Bizottságának elnöke némileg másképp látva elmondta, hogy a 19. században sok zsidó menekült Magyarországra, mert itt viszonylag jól biztosítva voltak a jogaik, a magyarság befogadó nemzet. Ma a magyar zsidóság él a demokrácia lehetőségeivel, élénk hitélet folyik, iskoláikban pedig színvonalas oktatás. Jók a kapcsolatok az egyházakkal. A konferencia résztvevői rövid nyilatkozatot fogadtak el, amelyben mély aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy a világon számos helyen súlyosan korlátozzák a vallás szabad gyakorlását. Aggodalom tölti el őket jelenleg különösen is a keresztények elleni erőszak, de az iszlamofóbia és az antiszemitizmus folyamatos megnyilvánulásai miatt is. Hangsúlyozzák továbbá a dialógus fontosságát és az ezt elősegítő oktatás fejlesztését. A felszólalók közül többen is utaltak rá, hogy az igazi probléma a párbeszéd szellemének és eredményeinek „levitele” a mindennapi élet szintjére. Hadd jegyezzük meg: különösen is, ha arra gondolunk, hogy az üldözött vallási kisebbségek körülbelül nyolcvan százaléka keresztény. ■ SZENTPÉTERY PÉTER A soros magyar EU-elnökség és egyházaink társadalmi elkötelezettsége A kánikulás nyári napokon is sokan emlékezhetünk arra a jeles istentiszteletre, amely januárban, az ez évi egyetemes imahét megnyitóünnepségeként a fasori református templomban zajlott, s széles hazai és nemzetközi ökumenikus jelenléttel tett bizonyságot az európai integráció iránti elkötelezettségről, valamint kérte Isten áldását a soros magyar európai uniós elnökség hat hónapos szolgálatára. Tavasszal a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa - a közgyűlése által decemberben meghatározott tervek szerint - számos programot, tanácskozást, szakmai fórumot rendezett. Találkozóra került sor a miniszterelnökkel és a kormány képviselőivel, s ezen nyilvánvalóvá lett, melyek azok a területek, amelyek a kormány és a magyar társadalom, valamint a magyarországi egyházak számára egyaránt jelentőséggel bírnak. Ilyen a romaintegráció hazai és európai összefüggése; a vallásszabadság és keresztyénüldözés jelenségei; a Duna-stratégia, régiónk interkulturális gazdagsága és a megbékélés feladatai; a családközpontú társadalmi és gazdasági gondolkodásmód, illetve az önkéntesség európai éve. Az elmúlt hónapokban e témakörök kerültek terítékre az említett találkozókon, konzultációkon, nemzeti és nemzetközi konferenciákon. # * * Az Európai Egyházak Konferenciája Egyház és Társadalom Bizottságának meghívására június 14-16. között nyolctagú delegáció látogatott Brüsszelbe. A református egyházat dr. Huszár Pál, a Dunántúli Egyházkerület főgondnoka, a zsinat világi elnöke, a Magyarországi Evangélikus Egyházat Gáncs Péter elnök-püspök, a baptista felekezetet dr. Mészáros Kálrpán egyházelnök, a metodistákat Csernák István szuperintendens, az ortodox egyházat Kalota József érseki vikárius, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsát D. Szebik Imre elnök (nyugalmazott evangélikus püspök) és e sorok írója, a MEÖT főtitkára képviselte. Tolmácsként Bukovszky Ákos baptista külügyi titkár segítette a delegáció munkáját. A látogatás egyik célja az volt, hogy az egyházak képviselői az Európai Unió intézményeiben elmondják a maguk tapasztalatait, beszámoljanak eddig végzett munkájukról és további terveikről az integráció folyamatát illetően. Másrészt megbeszélésekre is sor került az Európai Egyházak Konferenciájának tisztségviselőivel a programok értékeléséről, valamint további konkrét tervek kialakítása érdekében. Brüsszeli csoportkép a magyar delegációról A delegáció látogatást tett az Európai Parlamentben, ahol Tőkés László egyházi kapcsolatokért is felelős alelnök adott tájékoztatást azokról a lehetőségekről, amelyeket az unió alkotmányának 17. paragrafusa kínál az egyházaknak, illetve a vallási és humanista közösségeknek, felajánlva a rendszeres és nyilvános dialógust. E gesztusértékű rendelkezés gyakorlati megvalósítása nem kis feladat, mindazonáltal az egyházaknak kínált olyan lehetőség, amellyel közösen szolgálhatják a legalapvetőbb társadalmi, gazdasági és kulturális értékeket egész Európa javára. Munkaebéden fogadta a delegációt az Európai Parlamentben Gyürk András képviselő (Fidesz), s a jelen lévő felvidéki és erdélyi magyar képviselőkkel együtt adott bepillantást a parlament döntéshozási mechanizmusába és azokba a témakörökbe, amelyek különösen is fontosak Közép-Európa népei és így a magyar nemzet számára is. A magyar állandó képviseleten a magyarországi vendégek Zákonyi Botonddal, az emberi jogokért, kisebbségpolitikáért és kulturális ügyekért is felelős munkatárssal tanácskoztak az egyházi/vallási üzenet továbbadásának lehetőségeiről. A beszélgetés jó alkalmat kínált továbbá a kultúrák és vallások közötti párbeszéd titkárságának felelős munkatársával, Hölvényi Györggyel való találkozásra is. A vendégek megismerhették, miként értékelik Brüsszelben a magyar elnökség elmúlt hónapokban végzett munkáját. Jó volt hallani, hogy - a sajtóból is ismert kezdeti feszültségek után - az Európai Unió Tanácsának agendájában szereplő feladatoknak, programoknak a magyar elnökség sikeresen eleget tett, méghozzá úgy, hogy elismerést és jó minősítést szerzett magának és hazánknak. Külön említést érdemel az unió Horvátországgal való bővítése érdekében végzett munka, valamint az európai romastratégia kereteinek kidolgozása. Ugyanezt ismerte el, sőt erősítette meg az Európai Bizottságban tett látogatás alkalmával a szociális ügyekért felelős magyar biztos magas rangú munkatársa, Hegyi Gyula és Kovács Krisztina referens is. Az Európai Egyházak Konferenciája Egyház és Társadalom Bizottságának munkatársai elkötelezték magukat a megkezdett munka folytatását illetően, különös tekintettel a romaintegráció stratégiájára és a közép-európai regionális ökumenikus együttműködésre. A programból természetesen nem hiányzott a városnézés, az európai intézmények különös világával és Brüsszel szépségeivel való ismerkedés sem. Utolsó programként az európai intézmények hivatalainak szomszédságában működő ökumenikus Feltámadás-kápolnában a meghívók és a vendégek áhítaton adtak hálát az elnyert áldásokért, és kérték a Szentháromság Isten kegyelmes vezetését a jövőben is. A vendégek itt mondtak köszönetét a meghívó Egyház és Társadalom Bizottságnak, különösen pedig Rüdiger Noll református lelkésznek, a bizottság igazgatójának. He * * A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának tervei között szerepel még a kormány képviselőivel való újabb tanácskozás, illetve július első vasárnapján részvétel a lengyelországi ökumenikus tanács ünnepségén Varsóban. Az ökumenikus tanács képviselői ez alkalommal adják majd át a szolgálat stafétáját a lengyel testvéreknek. ■ Dr. Bóna Zoltán, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára Húsz év múlva a föld lakóinak negyede muzulmán lesz A muszlim népesség minden más népcsoportnál gyorsabban fog növekedni a következő húsz évben, és 2030-ra a világ népességének több mint negyede Mohamed prófétát tiszteli majd - ez derül ki egy amerikai kutatóintézet, a Pew Forum tanulmányából. A muzulmán népesség évente 1,5 százalékkal növekszik, a nem muszlim lakosság azonban csak 0,7 százalékos ütemben gyarapszik. A Pew Forum ugyanakkor rámutat, hogy ez a növekedés visszaesést jelent a muszlimoknál az elmúlt húsz évben tapasztalt 2,2 százalékos évi gyarapodáshoz képest. A kutatók szerint a csökkenés oka az, hogy egyre több muzulmán nő vesz részt az oktatásban, az életszínvonal emelkedik, illetve hogy az emberek vidékről a városba költöznek, s ezek a tényezők nem kedveznek a termékenységi rátának. Azokban a muszlim országokban, ahol az oktatás elérhetőbb a lányok számára, a nők átlagosan 2,3 gyereket szülnek, míg ott, ahol csak kevés ideig járnak iskolába, körülbelül 5-öt. A világ muszlim népességének jövője című kutatásból az is kiderül, hogy húsz év múlva már a világ 79 országában lesz egymillió fölött az iszlám hívők száma, szemben a mostani 72-vel. 2030-ban tíz muszlimból hat az ázsiai-csendes-óceáni térségben fog élni, és Indonéziát megelőzve Pakisztán lép elő a legnépesebb muszlim állammá. Az amerikai intézet becslései szerint egyes európai országokban - például Franciaországban és Belgiumban - két számjegyűre nő a muszlimok százalékaránya, Svédországban pedig egyenesen megduplázódik. De egész Európában összesen csak a népesség 2,5 százaléka lesz Mohamed követője. Az Egyesült Államokban a jelenlegi kevesebb mint egy százalékról 1,7 százalékra emelkedik majd a muszlimok aránya 2030-ra (ez körülbelül a zsidó felekezet és az episzkopális egyház híveinek mai számarányával egyezik meg). Izraelben húsz év múlva a népesség csaknem negyede lesz iszlám hívő. A kutatók szerint nehéz kiszámítani az iszlámnak a születési rátákra gyakorolt hatását, mivel a szociokulturális, gazdasági, politikai és történelmi tényezők ugyanolyan - ha nem nagyobb - szerepet játszanak ezek alakulásában. A tanulmány készítői belevettek a számításaikba minden olyan csoportot, amely muzulmánként azonosítja magát, beleértve a világias, a parancsolatokat be nem tartó muszlimokat is. Az intézet azt tervezi, hogy hasonló jelentést ad ki a hindu, a keresztény, a zsidó és a szikh népesség alakulásáról is. M MTI
