Evangélikus Élet, 2011. január-június (76. évfolyam, 1-26. szám)
2011-06-19 / 25. szám
EVANGÉLIKUS HETILAP Ára: 250 Ft gélikus Eletí 76. évfolyam, 25. szám ■ 2011. június 19.76. évfolyam, 25. szám ■ 2011. június 19. ■ Szentháromság ünnepe „Mikor itt a Deák téren átvettem Bach életmű„Mert bár az Istent dicsérő ének kategóriájába az Erős „Mert az igaz szerelemben a Egy gyülekezet kövei 5. oldal vének ápolását, arra törekedtem, hogy annak vár a mi Istenünk is tökéletesen beleillik, de azért a másik a fontos! A szerelem Iskola és szabadság 6. oldal teljességére lehessen rálátás. (...) Ezzel a konmindennapok ökumenéjét ismerve teljesen katolikus összetartozás, két lélek egybe-Krisztusra hagyatkozni !► 7. oldal cepcióval állandósultak a Bach-hetek.” környezetben evangélikus himnusszal elindulni nagyon fonódása.” Alpha nemzetközi hét Londonban 9. oldal Beszélgetés dr. Kamp Salamonnal, kényesnek érezték.” Szerelem a legfelsőbb Evangélikus pünkösdi fesztivál 10. oldal a Lutheránia Liszt-díjas karnagyával !► 5. oldal Alku nélkül V* 6. oldal szinteken? !► 7. oldal Melléklet: Űtitárs - magyar evangéliumi lap SEMPER REFORMANDA „Ez ama három személy és egy Isten, aki magát nekünk mindnyájunknak mindazzal, ami ő és amije van, teljesen odaadta. Az Atya nekünk adja magát az éggel és földdel, minden teremtménnyel együtt, hogy ezek szolgáljanak, és hasznunkra váljanak. Ámde ez az adomány Ádám esete következtében elhomályosodott, és haszontalanná lett. Azért utóbb a Fiú is odaadta magát nekünk, megajándékozott minden ő dolgával, szenvedésével, bölcsességével és igazságával, kiengesztelt az Atyával, hogy újra élők és igazak lennénk, és az Atyát az ő ajándékaival megismernők és megnyernők. Minthogy pedig ez a kegyelem senkinek sem válnék hasznára, ha titkon és elrejtve maradna, azért jőve a Szent Lélek, és ő is teljesen odaadja nekünk magát; ő oktat minket Krisztus emez irántunk tanúsított jótéteményének megismerésére, segít, hogy azt elfogadjuk és megtartsuk, hasznosan használjuk és közöljük, növeljük és terjesszük. És ezt úgy belsőképpen, mint külsőképpen cselekszi; bensőképpen a hit és egyéb lelki adományok által; külsőképpen pedig az evangélium, a keresztség és az oltáriszentség által, amik útján, mindhárom eszköz vagy mód útján, hozzánk jő, és Krisztus szenvedését reánk alkalmazza és üdvösségünkre fordítja.” M Luther Márton: Nagy hitvallás az úrvacsoráról (Masznyik Endre fordítása) Meghívó püspökiktatásra „Nem azé, aki akarja, nem is azé, akifut, hanem a könyörülő Istené” (Róm 9,16) A Magyarországi Evangélikus Egyház Nyugati (Dunántúli) Egyházkerületének gyülekezetei Szemerei János kaposvári lelkészt, a Somogy-Zalai Egyházmegye esperesét püspökké választották. Ünnepi beiktatására a győri Öregtemplomban (Petőfi tér 2.) június 25-én 14 órakor kezdődő istentisztelet keretében kerül sor. Az iktatás szolgálatát Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke végzi. Az istentiszteletre és az azt követő fogadásra tisztelettel és szeretettel hívunk mindenkit. Az egyházkerület közgyűlése Különleges együttállása mutatkozik meg a Szentháromság Istenről nevezett ünnepben mindannak, amit az egyházi esztendő kezdettől felcsillantott Isten javunkra kezdeményezett művéből, gazdag ajándékaiból, személyének titkából. Pünkösddel a Szentlélek missziója tág körben és legbensőségesebb módon is arra a hitre világít rá, hív el, amely a názáreti Jézust Krisztusnak, az Atya szeretett Fiának vallja. Nem tantétel tehát a Szentháromság, hanem szüntelen kihívást jelentő elevensége az Istenre vonatkozó tapasztalatunknak. Az élő Isten személyes önfeltárása, túl a teljes körű befogadás határain. Hiszen a mégoly frappáns képek és a megvilágító erejű összefüggések, gondolati rendszerek sem tudják visszaadni azt, ami Isten személyéből megmutatkozik az üdvösség történetében és jelen világunkban. „Itt élő személyekről s nem elvont elvekről beszélünk”- állapítja meg egy elemző Andrej Rubljovnak, az ötszáznyolcvanegy éve elhunyt orosz ikonfestőnek a Szentháromság című művéről. Szépségével, harmóniájával, csendjével késztessen elmélkedésre: három szárnyas alak látható rajta, amint egy kisebb asztalt ülnek körül. Mindhárom pálcát tart és glóriát visel. Arcvonásaik szinte egyformák, mozdulataikban különleges belső rendet sugallnak. A három alak mögött feltűnik a háttér különbözősége: a bal oldali mögött egy ház látható, a középső mögött egy fa, a jobb oldali mögött pedig egy szikla. Az Atyát a bal oldali angyal jelképezi. Testtartása teljesen egyenes, a másik kettő pedig felé fordul. Sajátos, kimondhatatlan módon tőle származik a Fiú és a Szentlélek, akik az egész teremtett világot vezetik. A számunkra még láthatatlan Atya halványbíbor színű, arannyal szegélyezett köpenyt visel. Az Atya mögötti ház arra is utalhat, hogy „Atyám házában sok hely van”. Krisztust a középső angyal reprezentálja, aki értünk lett emberré. Ruhája királyi ruha, erre utalnak a színei is: bíbor és kék arannyal átszőve. Krisztus mögött egy fa van, amely egyszerre jelenti az életfát, ugyanakkor magában foglalja keresztfáját is. A Szentleiket a jobb oldali angyalban ismerjük fel. Az Atya felé fordul, fejét lehajtja, egész testtartása alázatot sugall. Halványzöld köpenybe öltözött. A Szentlélek mögött egy szikla jelképezi a földet, amelyen a Fiú második eljöveteléig művét beteljesíti. A zöld az új élet jelképe, a pünkösd liturgikus színe az orosz ortodox hagyományokban. Az Atya és a Lélek arcán mosoly tűnik föl. A három isteni személy közötti mozgás, a Szentháromságon belüli párbeszéd a Fiútól indul. Kérőn tekint az Atyára, jobb kezével szenvedése kelyhére, illetve a Szentiélekre mutat. A tekintet és a mozdulatok a Szentlélek leküldését kérik, amely a Fiú önátadása árán valósulhatott meg. Hogy válaszol a Szentlélek? Fejét megadóan lehajtva teljesíti a felé irányuló kérést. És jön, hogy megújítson bennünket is. E kép üzenete is jelentsen inspirációt a nyárra. Hogy legyen időnk megragadni a Szentháromság legmélyebb titkát. Szentháromság ünnepe után - mondjuk még fél éven át - jó lenne megint észrevenni, hogy milyen gazdag utakat kapunk, melyek „a vallástól Isten országához, az egyháztól a világhoz és a saját magunkról való gondoskodástól az egész mindenség felőli reménységhez vezetnek” (Cristoph Blumhardt). Legyen áldott találkozásunk nekünk is a dicsérendő Szentháromsággal. ■ Aradi György Jubileumi pünkösd a Deák téren ► Pünkösd vasárnapján Budapest legrégibb protestáns templomából, a kétszáz évvel ezelőtt - szintén pünkösdkor - felszentelt Deák téri evangélikus templomból közvetített istentiszteletet a Magyar Rádió. Az ünnepi alkalmon a lelkészként az egyházközségben szolgáló elnökpüspök, a Déli Egyházkerület lelkészi vezetője hirdette az igét, a liturgiában pedig - az eredetileg háromnyelvű gyülekezet múltjára emlékeztetve - Milan Krivda szlovákiai püspök és Kari Schiefermair osztrák egyházfőtanácsos olvasta fel az evangélium kijelölt szakaszát. Az ApCsel 2,1-13 alapján tartott prédikációjában Gáncs Péter az egyház születésére irányította a figyelmet: az első pünkösdnek arra a csodájára, amikor a soknemzetiségű tömeg minden tagja értette Jézus tanítványainak beszédét. A püspök rámutatott, hogy ma sincs ez másképp: úgy megszoktuk, hogy elbeszélünk egymás feje felett, hogy szinte zavarba jövünk, ha értjük, megértjük egymást... Pünkösd azonban nem emlékünnep, mert Isten nem múlt idő A pünkösdi liturgiában - dr. Kamp Salamon dirigálásával - közreműködött a Lutheránia ének- és zenekar, valamint az Ozvena (Visszhang) budapesti szlovák ökumenikus kórus, Pálmainé Pápay Márta vezényletével. Az istentiszteletet követő ünnepi közgyűlésen Sólyom Jenő akadémikus, az egyházközség felügyelője foglalta össze a kétszáz éve felszentelt épület, illetőleg az 1787-ben megalakult pesti evangélikus gyülekezet történetét, utalva arra, hogy Pest-Buí A Deák téri templom legrégibb ismert ábrázolása (1837)- hangoztatta Gáncs Péter -, nem csupán arra emlékezünk ilyenkor, hogy a tanítványokra, hogyan áradt ki a Szentlélek, hanem azt ünnepeljük, hogy ez egy folyamatosan átélhető lehetőség. Isten ma is kész a dialógusra, hogy újra megtanítson bennünket az „Atya-nyelvünkre” helyreállítva a kommunikációt és kommuniót (közösséget) vele és egymással. da első protestáns hajléka evangélikus egyházunkban méltán neveztetett egykor „az ország templomának” A közgyűlés díszvendégeként Pálinkás József rajzolta meg élőszóban a gyülekezet két tudós lelkipásztorának - Székács Józsefnek és Győry Vilmosnak - a portréját. W- Folytatás a 3. oldalon
