Evangélikus Élet, 2011. január-június (76. évfolyam, 1-26. szám)

2011-05-22 / 21. szám

Evangélikus Élet KULTÚRKÖRÖK 2011. május 22. » 7 MEGiNT - II. A hit hallásból van... Magyarországi evangélikus gimnáziumok népzenei és néptánctalálkozója ► Néptáncrajongó diákok, zenészek, néptánctaná­­rok, fasori segítők, érdek­lődők, énektanárok - így állt össze múlt szombat­vasárnap a kétszer félna­pos országos rendezvény közönsége: hat iskola és egy kollégium képvisele­tében hetven-nyolcvan ember. A magyarországi evangélikus gimnáziumok második népzenei és nép­­tánctalálkozóján már a délelőtti programokat is nagy érdeklődés kísérte. A bolgár származású Niko­la Parov zeneszerző, muzsikus és producer világszerte elis­mert képviselője a világzene stílusának, mely több nemzet hangot, majd az aszódi, a bé­késcsabai, a nyíregyházi, a bonyhádi intézmény és a sop­roni Eötvös diákjainak tán­cai, dalai következtek. A szombatot az esti táncház zárta, melyen a négytagú Roj­tos zenekar muzsikájára este ti­zenegyig rophatták a táncos lá­búak. Rendrakás, jókedvben elfogyasztott egyszerű vacso­ra és a tantermekben leterített matracok zárták a napot, reg­gel pedig Csepregi András is­kolalelkész áhítatával indul­tak útnak a résztvevők. — Élvezetes, lelkesítő volt mindegyik fellépő - akár szó­lóénekről, akár teljes néptánc­­csoportról vagy fiatal muzsi­kusok zenekaráról volt szó - állapítja meg Nováky Andrea, a fasori gimnázium énektaná­ra, az ének-zene országos tan­tárgygondozója, az alkalom szervezője.- Természetesen volt - folytatja a tanárnő -, aki mö­gött hosszabb .és komolyabb gyakorlás állt, természetesen voltak különbségek tisztaság-Sebő Ferenc énekes, dalszerző, népzenekutató élvezetes elő­adó stílusban, alapos háttér­tudással tudott újat mondani szakembereknek és laikus ér­pek hangszerein, elvarázsolva a kö­zönséget, egy­szersmind hatal­mas tapsvihart aratva. A találkozó ge­rincét az érkező diákcsoportok előadásai adták, amelyek egyórás műsorrá álltak össze az iskola dísztermében. Martinovszky Ist­ván nyíregyházi kollégiumigazga­tó verbunkos deklődőknek egyaránt. Té­mája — a népzene és népdal mint megújulásra váró tan­tárgy - lehetőséget adott az erdélyi gyűjtéséből hozott szórakoztató adomákra csak­úgy, mint a tudományos elem­zésekre. népzenei sajátosságait ötvözi. Énekes társával, Herczku Ági­val a legkülönbözőbb nép­dalfeldolgozásokat mutatták be különböző né-Sebő Ferenc „Áldjad, én lel­kem...” nótája ad­ta meg az alap­ban, bonyolultságban, fellé­pésben, de mindegyik együt­tesről elmondható, hogy nyil­vánvaló volt az öröm, amit a népzene ad, ez sugárzott min­den produkcióból. Az esti táncház rendkívül barátságos hangulata pedig külön megfo­gott: az igény szerinti táncta­nítás, a mindenkit megforga­tó tánctanárok, a spontán, egymást követő férfiszólók - mindez olyan versengésmen­tes, a közös mozgás és zenélés igazi örömét adó atmoszférát eredményezett, amelyért már érdemes volt a szervezéssel já­ró sok fáradalmat vállalni! Külön meghatódtam saját diákjainktól, akik jöttek segí­teni a kétkezi munkában, terí­tésben, cipekedésben. De így tettek a vendégek is, különö­sen a soproni erdészek vették ki a részüket a táncházat kö­vető rendrakásból. Ezt öröm volt látni. Nováky Andrea Hogy lesz-e folytatás? Bíz­zunk benne! Persze, kiderültek hibák, például hogy a májusi időpont nem a legjobb. De ta­lán valóban van jövője Zsom­bor kezdeményezésének! ■ 1. Sz. „Nem elég megálmodni az álmot” ^ Barcsay Zsombor az utób­bi évek állandó fellépője a fasori bálokon, szalagava­tókon. Társsal vagy szóló­ban ropja a káprázatos néptáncokat. Az orszá­gos néptáncos találkozók ötletgazdáját és minde­nesét még a találkozó előtt faggattuk.- Hogyan jött az ötlet?- Úgy, hogy 2009-ben na­gyon jó élményekkel tértünk haza Győrből az evangélikus gimnáziumok országos találko­zójáról. Ezután fogalmazódott meg bennem, hogy ha van or­szágos kórustalálkozó meg bábfesztivál, vannak nyelvi ver­senyek, akkor miért ne adhat­na otthont az evangélikus egy­ház egy népzenei-néptáncos találkozónak is? A népzene, a néphagyomány olyan értékeket hordoz, amik nemcsak vállal­hatók, hanem kifejezetten őri­­zendők a mai világban.- Neki is álltái a szervezés­nek, ugye?- Igen, persze, noha tud­tam, hogy minden kezdet ne­héz, de vitt a lelkesedés, Roncz LU —I LU I­•LU > —I LU O N CC LU N LO < Névjegy Név: Barcsay Zsombor Született: 1993 Iskola: Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium Kapcsolata a néptánc­cal: Hatévesen kezdte, ma a Bihari János Táncegyüt­tesben táncol, az után­pótlásban. Heti kétszer két és fél órát próbálnak. Véleménye a Fasorról: „Van egy hangulata: az ódon falak és az új beru­házások érdekes keveréke. Szeretek ide járni.” Béla igazgató úr támogatta az ötletet, de eléggé rajtam múlt, hogy lesz-e belőle vala­mi. Ez persze csak tovább fű­tött, és végül tavaly négy isko­lából összejött harminc fellé­pő. Biztattak, hogy idén legyen folytatás.- Az idei találkozó hogyan alakul?- Idén már hat iskolából vá­runk vendégeket, és már nem­csak egy délutánt töltünk együtt, hanem itt alvással megvalósítható az esti táncház - amit a legjobban várok! Az iskolában alszunk, így meg­spóroljuk a szálláspénzt.- Apropó, pénz - minden ilyen program sajnos pénzbe kerül, nem elég a lelkesedés...- Persze, ez az egyik legna­gyobb nehézség. De én na­gyon akartam ezt a találkozót, sőt maga a szervezés mint munka is nagyon megtetszett, még az is lehet, hogy a jövő­ben valami ilyesmivel fogok foglalkozni.- Nem profi néptáncos le­szel?- Nem, műszaki egyetem­re szeretnék jelentkezni mű­szaki menedzser szakra. De at­tól még a táncot szeretem a legjobban! A néptánc szá­momra minden: életérzés, nyelvezet, időtöltés, sport, kö­zösség, kapcsolatok, a jól vég­zett munka öröme - hozzá kapcsolódnak a legszebb és legnehezebb pillanataim.- Visszatérve a szervezés­hez: mik voltak a nagy kihívá­sok? — Talán az, hogy rá kellett jönnöm: az álmot - hogy mi­nél többen együtt táncoljunk és énekeljünk az evangélikus egyház égisze alatt - nem elég megálmodni, meg is kell tud­ni valósítani. Azt gondoltam, hogy majd valaki megszólít, hogy na, hallom, van ez a nagy ötleted, gyere, elintézzük. Persze, most már látom, hogy ez nem így megy! Viszont na­gyon várom a holnapot! Ma este pedig már megyünk ren­dezni a termet, cipelni a szé­keket, holnap meg visszük a párizsit és a kenyeret a vacso­rához! ■ Ittzés Szilvia ► „A hit hallásból van” - üzeni Pál apostol a Ró­maiakhoz írt levél 10. fe­jezetének 17. versével. Ezt a megszívlelendő igazsá­got hordozza nevében a Faith Comes By Hearing (FCBH) nevű szervezet is, melynek tevékenységét ma már - a Magyarorszá­gi Bibliatársulat Alapít­vány jóvoltából - min­den érdeklődő megismer­heti. Az FCBH feladatának tekinti, hogy a Bibliát hangzó anyag­ként a lehető legszélesebb kör­ben - anyanyelven - tegye hozzáférhetővé. Ha belegon­dolunk, hogy jelenleg a Földön csaknem hétezer önálló nyel­vet használó nép, illetve nem­zet él, akkor felmérhetjük, mi­lyen sziszifuszi feladatot vállalt magára a szervezet. De a Má­té evangéliuma szerinti misszi­ói parancs úgy szól, hogy „te­­gyetek tanítvánnyá minden népet..!’, s ez esetben a hang­súly a „minden" szóra esik. A Bibliát olykor Szentírás­ként is emlegetjük, s az euró­pai kultúrkörben ma már ter­mészetes az ennek használa­tához elengedhetetlen olvasá­si képesség. Ez azonban messze nem magától értetődő a harmadik világ országaiban, ahol az analfabetizmus gyak­ran a népesség nagyobb há­nyadának osztályrésze. Arról nem beszélve, hogy az úgyne­vezett fejlett országokban is terjed afunkcionális analfabe­tizmus. Ez nem az olvasni-ír­­ni tudás teljes hiányát jelenti, hanem azt, hogy az egyén ol­vasás-írás útján csak korlá­tozottan képes új információk befogadására és közlésére, te­hát ezt a tudást kevéssé képes eszközként használni. Talál­kozhatunk a kényelmi analfa­betizmussal is, amely a képi és hangzó információkban fulla­dozó, túlnyomórészt - bár nem kizárólagosan - fiata­labb generációk elfordulását jelenti az írásra-olvasásra ala­pozott tájékozódástól. Ezek az embercsoportok nem nyerhetők meg másképp a Biblia üzenetének, csak ha emberi hangon szól hozzá­juk Isten igéje. Szerencsére az elmúlt években a hangrög­zítés és -lejátszás technikai eszközei korábban elképzelhe­tetlen mértékben elterjedtek, ma már a világ minden szeg­letében általánosan elérhető­vé váltak - sokszor olcsóbban, mint az írott információk. Az FCBH célul tűzte ki, hogy 2016-ra a világ kétezer nyelvén, a Föld lakosságának kilencvenhét százaléka szá­mára teszi hozzáférhetővé hangzó anyag formájában a Biblia különböző könyveit. Je­lenleg mintegy 185 ország öt­­milliárd lakosa számára ér­hetők el a szolgáltatások, ami 525 nyelven 557 különböző bibliaváltozatot jelent. (A kü­lönféle változatok egyrészt különböző fordításokat, más­részt az egyszerű felolvasástól a dramatizált feldolgozásokig terjedő hangzó formákat jelen­tenek.) Az FCBH az egyes orszá­gokban számos szervezettel működik együtt. Hazánkban a Magyarországi Bibliatársulat Alapítvánnyal történt megál­lapodás alapján jutott hozzá a protestáns új fordítású Biblia hangzó anyagához, melyet a szervezet honlapján tesz hoz­záférhetővé, s a kölcsönösség alapján a Magyarországi Bib­liatársulat Alapítvány honlap­járól is elérhető az FCBH bir­tokában lévő valamennyi bib­liai hangzó anyag. Az anyagok a honlapokon közvetlenül hallgathatók, illet­ve ingyenesen letölthetők. Az ingyenesség tényleges költ­ségmentességet jelent, de a honlapon keresztül lehető­ség van adományt nyújtani a szervezet céljainak megvaló­sításához. Ez az adományozá­si forma a fejlett országokban viszonylag elterjedt, Magyar­­országon viszont még nem különösebben ismert. Miért érdemes mégis megemlíteni ezt a lehetőséget? Mert az FCBH-hoz beérkező adomá­nyok egy részét az anyanyel­vi letöltések számának arányá­ban visszajuttatják az együtt­működő szervezeteknek. Ez azt jelenti, hogy minden egyes - az FCBH-honlapról ingye­nesen letöltött - magyar nyel­vű hangzó Biblia után a Ma­gyarországi Bibliatársulat Ala­pítvány jogosult a befolyt tá­mogatási összegek arányos részére. így pusztán a hangzó Biblia letöltésével támogatást nyújthatunk a magyarországi bibliamisszióhoz. Természetesen nem csak a magyar nyelvű hangzó Biblia letöltése lehet hasznos a ma­gyar anyanyelvűek számára. Nyelvtanulási célra szintén használhatók az idegen nyel­vű Bibliák. A tapasztalat azt mutatja, hogy az egyik legha­tékonyabb nyelvtanulási mód­szer az anyanyelven már egyébként ismert szövegek idegen nyelven történő hallga­tása, mely rendkívül gyorsan képes a hallás utáni beszéd­­megértést fejleszteni. Ezek után nem marad más hátra, mint közölni a hozzá­férést biztosító honlapok címét. Magyarországi Bibliatársulat Alapítvány - http://www.biblia­­tarsulat.hu/. Faith Comes By Hearing - http://www.faithcomesbyhea­­ring.com/job-opportunities. Befejezésül és biztatásul áll­jon itt Szent Ágoston ismert mondásának - „Tolle, lege!" vagyis „Vedd és olvasd!” - né­miképp aktualizált változata: „Töltsd le és hallgasd!" ■ ZSUGYEL JÁNOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom