Evangélikus Élet, 2010. július-december (75. évfolyam, 27-52. szám)
2010-09-12 / 37. szám
8 * 2010. szeptember 12. PANORÁMA Evangélikus Élet Egymilliárdot pótolhat az állam idén az egyházi közoktatásnak Egymilliárd forintot pótolhat az állam idén az egyházi közoktatási intézmények kiegészítő normatívájának négymilliárd forintos elmaradásából az ősszel megszavazandó zárszámadási törvényjavaslat szerint - közölte Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkára a Magyar Távirati Iroda megkeresésére. A zárszámadási törvényjavaslat idevonatkozó számadatai az egyházi szakértők és a Nemzetgazdasági Minisztérium szakértőinek szakmai egyeztetése alapján alakultak ki. Ennek eredményeként idén a 2009-re vonatkozó egyházi közoktatási kiegészítő normatíva 757 millió forint lesz, illetve 1 milliárd 17 millió forintot kapnak az egyházak szociális intézményeik kiegészítő normatívájaként. Szászfalvi László kiemelte: a közoktatási rendszer „stabil, kiszámítható állami finanszírozásra” való átállításáig is a kormány az állami és önkormányzati intézményekkel egyenrangúan támogatja majd az egyházi közoktatási intézményeket, s ez már a jövő évi költségvetésben megmutatkozik. A kormányzat egy bizonyos ütemezési terv szerint az állami finanszírozást szeretné bevezetni a közoktatási rendszerben, „és ez nyilván érinti majd az egyházi fenntartású oktatási intézményeket is”. A részleteket azonban még egyeztetni kell az egyházi szakértőkkel. A szeptember-október folyamán összehívandó vatikáni-magyar vegyes bizottság egyik legfontosabb témája az egyházak, illetve az egyházi intézmények finanszírozása lesz, ezeket a kérdéseket részletesen elemzik majd. „Reménység szerint konszenzusra tudunk jutni egymással” - tette hozzá az egyházügyi államtitkár. A vegyes bizottság témája lesz továbbá, hogy közösen vonják le a konzekvenciákat a vatikáni szerződés megkötése, az 1997 utáni évek tapasztalatai alapján. Végig kell gondolni, hogy miként érvényesült a vatikáni szerződés az elmúlt nyolc év szocialista kormányzása alatt. Szászfalvi László közölte: a vatikáni-magyar vegyes bizottság ülésein hangsúlyos lesz az 1990-ben meghozott, lelkiismereti és vallásszabadságról, illetve az egyházakról szóló törvény felülvizsgálatának kérdése is, mert „nyilván érinti a vatikáni szerződés az egyházi törvény felülvizsgálatát” Ehhez kapcsolódóan elmondta: nagyon sok minden idejétmúlt az 1990- ben hozott törvényben. A legfontosabb feladat az, hogy „le kell zárni a lehetőséget az úgynevezett bizniszegyházak előtt, amelyeket nem a hitéleti tevékenységre hoztak létre, hanem spekulációs céllal arra, hogy miként használják ki a kiskapukat, és hogyan éljenek vissza a törvény adta lehetőségekkel” Magyarországon példátlanul alacsony számhoz, száz főhöz kötik az egyház megalapításának kritériumát, ugyanez a szám például Ausztriában tízezer fő. A leendő új egyházi törvényt azonban feltédenül a később megszavazandó új alkotmánnyal kell összhangba hozni. Októberben egyébként az államtitkárság egy „salátatörvény’’-javaslatot is tervez benyújtani az Országgyűlésnek, amelyben az egyházakat érintő, „a szocialista kormányok alatt létrejött diszkriminációt” igyekeznek felszámolni. Az Orbán Viktor miniszterelnök és a történelmi egyházak vezetői között tervezett találkozóról Szászfalvi László azt mondta: az időpontot egyeztetik, bíznak benne, hogy még szeptemberben megvalósul a tárgyalás. Ezen ugyanazok a kérdések kerülnek elő, amelyeket a vatikáni-magyar vegyes bizottság is tárgyal majd. M MTI Új összetételben dolgozik a vatikánimagyar vegyes bizottság Új összetételben dolgozik a továbbiakban a vatikáni-magyar vegyes bizottság egy miniszterelnöki határozat alapján - áll a Magyar Közlönyben. A testület feladata, hogy ellenőrizze az Apostoli Szentszék és Magyarország között 1997-ben létrejött megállapodásban foglaltak végrehajtását. Orbán Viktor miniszterelnök a határozatban közzétette: a magyar kormányzatot képviselő delegációt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vezeti. További tagok: Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzétiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, Jávor András, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közigazgatási államtitkára, Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára, Soltész Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkára, Naszvadi György, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára, Schanda Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának dékánja. Ezzel egy időben megszűnt a megbízatása az augusztus 11-i határozat értelmében Hiller István korábbi oktatási és kulturális miniszternek, Csepregi Andrásnak, a korábbi kulturális tárca egyházi kapcsolatokért felelős titkárságvezetőjének, Bujdosó Sándor, Kovárik Erzsébet, Medgyaszai Melinda, Várfalvi István korábbi szakállamtitkároknak és Horváthné Fekszi Márta államtitkárnak. A vatikáni szerződést 1997. június 20-án kötötte meg Magyarország és az Apostoli Szentszék, az Országgyűlés ezt 1999-ben ratifikálta. A szerződés meghirdetett célja a magyarországi római katolikus egyház független működésének biztosítása volt. A megállapodás szerint a katolikus közoktatási és felsőoktatási intézmények az állami és önkormányzati intézményekkel azonos támogatást kapnak, és ez vonatkozik a katolikus tulajdonú műemlékekre, múzeumokra, könyvtárakra is. A vatikáni szerződés adott módot arra is, hogy a személyi jövedelemadó egy százalékát valamely egyház kaphassa meg. A vatikáni szerződés hatására az állam további néhány egyházzal is kötött hasonló megállapodásokat. M MTI Elindultak a béke hullámai a Dunán Ünnepi istentisztelet keretében nyitották meg szeptember 5-én az ulmi székesegyházban azt a programsorozatot, amely közel egy esztendőn át kívánja felhívni Közép-Európa keresztényeinek figyelmét Istentől kapott feladatukra: a béketeremtés szolgálatára. A Duna mentén élő evangélikus egyházak - havonkénti váltásban - stafétaszerűen vállalják, hogy istentiszteleti alkalmaikon, gyülekezeti rendezvényeiken szólnak az erőszak megfékezésének eszközeiről, és közösen könyörögnek a népek, nemzetek békés egymás mellett éléséért. A programsorozat kapcsolódik az Egyházak Világtanácsa által 2000- ben meghirdetett „az erőszak leküzdésének évtizede” zárórendezvényeihez. A Békehullámok a Dunán (Donau-Friedenswelle) elnevezésű programsorozatnak, és egyben megnyitó istentisztelete mottójának a szervezők Ámósz könyvének egy sorát adták: „Áradjon (...) az igazság mint a bő vizű patak’.’ (Ám 5,24) Az ulmi nyitó istentiszteleten színészek mutatták be apróbb jelenetekben Ámósz próféta életét, illetve küzdelmeinek állomásait. Az ünnepi alkalmat színesítette egy alkalmi budapesti néptáncegyüttes fellépése és a jénai Friedrich Schiller Egyetem kórusának éneke. Az igéről dr. Frank Otfried July württembergi püspök prédikált. A liturgiában részt vettek a Duna menti evangélikus egyházak képviselői. Magyar nyelven Grendorf- Balogh Melinda lelkésznő köszöntötte az ünnepi gyülekezetei. A programsorozat 2010 novemberében Bajorországban folytatódik, Magyarországra 2011 áprilisában jut el. ■ BPM Magyar néptánc - a prédikáló püspök és a liturgus, Tabea Frey figyelmének középpontjában Cigányúton a romaintegráció eddigi gyakorlata? Három Komárom-Esztergom megyei település roma felzárkóztatási programját összegezte a ferences rend a napokban Bajnán. A konferencián előadást tartott a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára is. Balog Zoltán elmondta: segítséget kérni jött azoktól, akikben belső készség van a segítségadásra, s akik egyúttal értenek is hozzá. A politikus nemzeti érdeknek nevezte a cigányság ügyének megoldását. Mint mondta, két vesztese lesz annak, „ha nem tudunk előrelépni”: a kisebbség,, amely sokkal mélyebbre már nem nagyon tud csúszni, és a többség, amely még igen. Egy felmérést ismertetve hangsúlyozta, hogy tíz év múlva Borsod- Abaúj-Zemplén megyében minden második ember cigány lesz. Ez azt jelenti, hogy minden második ember inaktív lesz, és semmivel nem tud hozzájárulni a közteherviseléshez. A feladat az, hogy ez az előrejelzés ne váljon valóra, mert egy tízmilliós ország nem engedheti meg magának, hogy „hétszázezer, uszkve egymillió embert a hátán cipeljen” anélkül, hogy azok bármit be tudnának vagy be akarnának tenni a közösbe. Mint fogalmazott, ő a cigányság védelmében állítja, hogy „ma a cigányügyön egy hatalmas, elsősorban nem cigányokból álló magyar lobbi élősködik” Megjegyezte: olyan emberekre van szükség, akik nem a saját önfenntartásukat látják az ügyben. Az egyháztól azt várja, hogy elkötelezett embereket küldjön a feladatok elvégzése érdekében, a kormány pedig biztosítja majd a szükséges infrastruktúrát. „Nagy liberális hazugságnak” és „képmutatásnak” nevezte azt, hogy a társadalom többségétől elvárható lenne, hogy egy szülő a gyerekét olyan iskolába járassa, ahol az csak „leszakadni tud”. Megfogalmazta ugyanakkor: az igazi, hiteles kereszténység képviselői, tehát azok, akik felebaráti szeretetre hajlandók, akik vállalják, hogy áldozatokat hoznak, a világon mindenhol kisebbségben vannak. Semmiféle szociális helyzet nem mentesít a törvények betartása alól - jelentette ki az államtitkár. Változtatni kell a beszédmódon is. Őszintén kell beszélni azokról a problémákról, amelyeknek etnikai vonatkozásai vannak, „különben nem szerezzük meg a többség támogatását” - fogalmazott. Véleménye szerint ma erős lobbi áll azok mögött, akik úgy próbálnak aktívak lenni a cigányság ügyében, hogy inkább az indulatok gerjesztésében legyenek érdekeltek. Ilyen motiváció nemcsak a szélsőjobb térfelén, hanem a radikális liberális oldalon is létezik. Szerinte ez utóbbi „a cigány öntudatot a magyarsággal szemben próbálja megteremteni” Balog Zoltán bírálta a romák integrációjának eddigi gyakorlatát. Úgy vélje, minél több olyan egyházi iskolára lenne szükség, ahol többségében cigány gyerekek tanulnak. Mindez előkészítés lenne az integrációra. Sass Levente, a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány fejlesztési igazgatója a Magyar Távirati Irodának elmondta: a két éve indult programban azt vállalták a helyi plébánosokkal és önkormányzatokkal együtt, hogy a térségben élő romákat eljuttatják az érettségiig. Csaknem nyolcvan roma származású embert vontak be a programba. Voltak, akik számára munkalehetőséget tudtak felkínálni. A ferences rend tervezi, hogy más településeket is bevonnak a programba, illetve elmozdulnak a szakképzés irányába - közölte a rendtartomány fejlesztési igazgatója. M Forrás: MTI
