Evangélikus Élet, 2010. július-december (75. évfolyam, 27-52. szám)
2010-08-22 / 34-35. szám
Evangélikus Élet »PRESBITERI« 2010. augusztus 22-29. » 13 Ahol „szuperek” a gondnokok Látogatás a nyolcvannyolc éves Szuper Györgynél ► A nappali szoba falán a Szuperek családfája egészen 1799-től, a szekrény tetején a kovácsok céhének kancsója 1825-ből, míg az asztalon a dunaföldvári evangélikus egyházközség százéves fennállásának alkalmából kiadott jubileumi, 1927-es emléklap másolata - tárgyak, amelyeknek a történetével megismerkedhettem azon a keddi napon, amikor otthonában meglátogattam a dunaföldvári gyülekezet egyik oszlopos tagját. Szuper György hat évig volt presbitere, majd 1952-től 1986-ig, harmincnégy esztendőn át gondnoka a közösségnek. Beléptemkor nevetve kérdezte, hogy hoztam-e magammal pizsamát, mert ha ő egyszer elkezd mesélni, akkor annak még másnap sem lesz vége. Nem maradtam másnapig, de a náluk töltött délután alatt is egy családjához és gyülekezetéhez hű evangélikus örömökben és próbatételekben egyaránt bővelkedő életútja rajzolódott ki előttem. A sváb gyökerű Szuperek férfiai kovácsdinasztiát alkottak, míg a család nőtagjai között az uradalmi szakácsnői poszt öröklődött. Egy 1770- ből származó német nyelvű okirat szerint az ükapa, Szuper József Levél településre szóló borkereskedelmi engedélyt kapott, így a dédapa, Szuper Lőrinc már Magyarországon született 1799-ben, a család pedig 1880 óta él Dunaföldváron, amikor is Gyurka bácsi kovács nagyapja beköltözött a településre. Jellemzően vigyáztak arra, hogy a családba lehetőleg ne kerüljön más vallású és más szakmájú tag - így Gyurka bácsi húszévnyi, hobbiként végzett családfakutatásának eredményeként apai és anyai ágon is rengeteg kovácsot tudnak felmutatni. Ősi evangélikus családról lévén szó a dunaföldvári gyülekezet templomépítő tagjai között is ott voltak. Gyurka bácsi apai nagyapja volt a Szuper családból az első gondnok az egyházközségben. Az anyai, Heusche nagyapa jól állt anyagilag, és valószínűleg ő is hozzájárult a harangöntés költségeihez. Ennek írásos nyoma ugyan nincs, de a harangon található több név közül az egyik az övé. A család - ahogyan ma mondanánk - szakmailag is a csúcson volt. Az apai nagyapa volt a dunaföldvári kovácscéh atyamestere, vagyis vezetője. Ennek emlékét őrzi „Földvár betsületes, érdemes kováts czéhének korsaja” amelyen az idézett soron kívül az 1825. április 25-ei dátum is olvasható. A céhen belül később Gyurka bácsi édesapja lett a korelnök. A kovácsmesterséget a fiú is továbbvitte, bár a kis Gyurka szívesebben lett volna erdész. Különös érzéke volt az állatbetegségekhez is, így nemegyszer megállapította, hogy a lónak mi lehet a baja - az Isten is gyógykovácsnak teremtette. Rátermettsége a családon kívül is hamar kiderült. Szuper György és lánya, Márta Sashalmon töltötte a tanulóéveket 1937 októberétől 1941 októberéig. Még másfél éve sem volt inas, amikor a mestert bevitték katonának, és ő az akkor tizenhat éves tanoncra bízta a műhely vezetését. Két év inaskodás után Gyurka letette a mestervizsgát, bár az ezt igazoló papír még egy darabig váratott magára, hiszen hivatalosan nem lehet ilyen rövid idő alatt mestervizsgát tenni. Sok szempontból nehéz évek voltak ezek, mert megtapasztalhatta a kenyérjegy, az éhezés, a pénznélküliség időszakát. A katonai bevonulást ő sem kerülhette el. A seregben elvégezte a repülőakadémiát, de hiába kapta meg az elméleti képzést, nem repülhetett, mert a gyakorlatra nem volt benzin. És hiába volt osztályelső, nem kapott róla papírt, mert időközben Szálasi átvette a hatalmat. Gyurka bácsi végül a rádiófelderítőkhöz került. 1945 márciusában szüleit a haláláról értesítették - ő pedig október 17- én hazaérkezett a fogságból. Rossz helyre kézbesítették ugyanis az ugyanolyan nevű unokatestvérének elhunytéról szóló levelet. Két hetet volt otthon, de november í-jén újra be kellett vonulnia. A terézvárosi, a ferencvárosi és a józsefvárosi telefonközpont kiépítéséhez vezényelték. Amikor 46 októberében leszerelhetett, néhány evangélikus hittestvérrel két hétig takarították a dunaföldvári templomot, amelyet az oroszok istállónak használtak. Presbiterséget is vállalt. Az idő tájt került a gyülekezetbe Mihácsi Lajos lelkész, aki addig szintén a fronton teljesített katonai szolgálatot. Gyurka bácsi édesapja rövidesen agyvérzést kapott, így rá hárult a feladat, hogy a családról gondoskodjon, ellássa a céhen belüli feladatokat, valamint átvállalja a gyülekezetben a gondnoki teendőket. Mihácsi lelkész úrral járták Földvárt és a környező településeket, hogy életben tartsák vagy újraélesszék a gyülekezeteket. Akkoriban épült ki Pentele mezővárosából hazánk első „szocialista városa” Sztálinváros, a későbbi Dunaújváros. Az ottani evangélikusok összegyűjtésének feladatát a földváriak vették magukra. Az 1952. esztendő azért is fontos az életében, mert - az Úristen kemény próbatételei után - a hétszeres vőlegényből szeptember 20-án férj lett. Feleségével ötvenkét évet éltek le békességben. Két lányuk született, Jutka és Márti. Az idősebbik esztergályos lett, a fiatalabb pénzügyi iskolákat végzett. Az inasévek, a katonaság és a Szálasi-időszak eseményei mind térben, mind lélekben eltávolították Gyurka bácsit a hitbeli dolgoktól. Hazatérte után - saját bevallása szerint - inkább kötelességtudatból intézte a vállalt vagy rábízott feladatokat, de a próbatételek és a nehézségek mind közelebb vitték őt Istenhez. „Sok mindenen mentem keresztül, de a Jóistennek meg az őriző angyalomnak nagyon sokat köszönhetek” - összegezte életét. A dunaföldvári gyülekezet pedig neki és családjának köszönhet sokat, hiszen több évtizedes szolgálatuk alatt szívügyük lett a maroknyi evangélikusság sorsa. Weiss József nevű unokatestvérével együtt nemcsak anyagiakkal, de kétkezi munkával is sokat segítettek például a gyülekezet épületeinek felújításakor. Gyurka bácsinak köszönhetően a templom harangja elektromos működtetésű. Viccesen úgy fogalmazott: „A nagyapám adta a harangot, én pedig a harangozót.” ■ Boda Zsuzsa Reformáció - ötszáz szó Nincs könnyű dolgunk, ha nem mondatokban, hanem szavakban kell gondolkodnunk. Tapasztaltuk: egy üzenet akkor „ütős”, ha rövid és könnyen elvihető, megjegyezhető - de nagyon nehéz megfogalmazni az üzenetet egy szóban, pár betűben. A mi célunk mégsem kevesebb. A balatonboglári evangélikus gyülekezetben 2017-re, a reformáció kezdetének ötszázadik évfordulójára olyan könyvet szeretnénk kiadni, mely ötszáz szót tartalmaz. Szándékunk szerint olyan szavakat gyűjtünk össze, melyek kifejezik, mit jelent a mai keresztény ember számára a reformáció. A szavakhoz pár mondatos magyarázatot várunk. Aki indíttatást érez arra, hogy részese legyen ennek a kiadványnak, az a választott szót és a hozzáfűzött néhány magyarázó mondatot az istvan.czondor@lutheran.hu e-mail címre vagy az alábbi postacímre küldheti el: Balatonboglár-Hács- Somogyvámosi Társult Evangélikus Egyházközség, 8630 Balatonboglár, Hétház u. 17. ■ Czöndör István gyülekezeti munkatárs HIRDETÉS______________________________ Közlemény A közhasznú fokozatú Evangélikus Leánygimnázium Alapítvány ezúton mond köszönetét mindazoknak, akik az 1996. évi CXXXVI. törvény lehetőségével élve személyi jövedelemadójuk egy százalékát az elmúlt évben is alapítványunknak juttatták. Az összes adomány 28 015 forint volt. Ezt az összeget - hasonlóan az elmúlt évekhez - a Deák Téri Evangélikus Gimnáziumhoz továbbítottuk. Az adományt az iskolában folyó nevelés, oktatás segítésére, így könyvtár- és szertárfejlesztésre, valamint szociálisan hátrányos helyzetű tanulók támogatására adtuk. Miután a közel két évtizede működő alapítványhoz az adományok állandóan csökkenő számban érkeztek, az alapítvány szinte felélte vagyonát. így a kuratórium döntése alapján kezdeményeztük a Fővárosi Főügyészségnél, indítványozza az alapítvány bírósági megszüntetését. A Fővárosi Bíróság 2010. április 2. napján meghozott 24. P. 20609/1910/4. számú ítéletével a Fővárosi Bíróság 1991. október 14. napján kelt 9 Pk. 67110/1991/1. sorszámú végzésével a 2180. sorsfám alatt nyilvántartásba vett Evangélikus Leánygimnázium Alapítványt megszüntette. Az ítélet - fellebbezés hiányában - azonnal jogerőre emelkedett. Az ítéletet csak 2010. augusztus 4. napján kézbesítették. A fentiekre figyelemmel kérjük az adományozókat és többi hittestvérünket, hogy a jövőben az iskolának szánt adományukat, tehát jövedelemadójuk egy százalékát a Deák Téri Evangélikus Gimnázium Iskola Alapítvány 11707024-20419266-os számlaszámára utalják át. Eddigi támogatásukért ismételten köszönetét mondunk, és további munkájukhoz sok sikert, jó egészséget és Isten áldását kérjük. Budapest, 2010. augusztus M A kuratórium ► A Szuper család neve szorosan összekapcsolódott a dunaföldvári gyülekezet gondnoki tisztével, hiszen Szuper György lánya, Márta már a negyedik generációként látja el az ezzel járó feladatokat.- Molnár Iván lelkész úrtól tudom, hogy Márti segítsége nélkül bizony nem lenne olyan gördülékeny a gyülekezeti élet, mint amilyen most.- Amikor 2008 elején elvállaltam a gondnoki tisztet, azt gondoltam, kicsi gyülekezet, nem lesz sok feladat, így a munkám és a családom mellett könnyen belefér ez a szolgálat. De ahogy egyre jobban belemerültem a teendőkbe, láttam, hogy bizony sok időt és energiát igényel. Nehezen mondok nemet, és ha valamit elvállalok, azt szeretem minél jobban végigcsinálni.- Itt mit takar a gondnoki szolgálat?- Hosszú évekig nem volt se anyagi fedezetet, se lehetőség arra,*hogy az épületeket rendbe hozzuk, pedig már nagyon rájuk fért a felújítás. Hála Istennek, az utóbbi időkben pályázati pénzekből és adományokból sikerült a legégetőbb teendőket elvégezni. Ezeknek a beruházásoknak a koordinálása részben az én feladatom volt. Emellett a gyülekezet mindennapi életének szervezéséből is kiveszem a részem.- Hogyan jellemezné a maroknyi dunaföldvári gyülekezetét?- Elég összetett a képzettséget és életkort tekintve; őszintén megvallva vannak súrlódások is, hiszen az idősebbek nehezebben fogadják el az újító szándékot. Papíron negyvenkét fő fizet egyházfenntartói járulékot, vasárnaponként azért nyolcan-tízen vagyunk a templomban, és hála Istennek, vannak fiataljaink is. Tavaly például nyolc keresztelő volt a gyülekezetben, bár sajnos nem minden évben mondhatjuk ezt el. Dunaföldvárról tudni kell, hogy a tízezres városban a felekezeteket tekintve mi csak egy csepp vagyunk a katolikus tengerben. A közeli Dunaújváros és Paks kiépülése után érződött, hogy a munkalehetőség reményében néhány család elköltözött. Előttünk áll még a feladat, hogy a Dunaföldvárra újonnan beköltözötteket „feltérképezzük” vannak-e közöttük evangélikusok. A dunaföldvári evangélikus templom
