Evangélikus Élet, 2010. július-december (75. évfolyam, 27-52. szám)
2010-10-03 / 40. szám
Evangélikus Élet KULTÚRKÖRÖK 2010. október 3. ► 7 Mikszáth-termi bemutatók Faludy-nap a Fasorban ► Huszonkét kötetből álló, díszkötéses Mikszáth-sorozatot indított útjára a Kossuth Kiadó. A sorozatot szeptember 22-én mutatták be a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) új, Vörösmarty utcai székházában. A bemutató egyben kiállításmegnyitó is volt: Réti Zoltán grafikus, festőművész Mikszáth prózavilágát megidéző akvarelljei október 28-ig tekinthetők meg a Sajtóházban. A Mikszáthportrét az Evangélikus Országos Múzeum kölcsönözte a múlt szerdai megnyitóra. (A múzeumban a festőművész hasonló tematikájú tárlata október végéig tekinthető meg.) Idén május 28-án volt az evangélikus prózaíró, publicista és politikus halálának századik évfordulója. Nem véletlen, hogy Mikszáth-évhez kötődő programra a MÚOSZ-székházban is sor került. Mikszáth újságírói pályáját a MÚOSZ elnöke, Eötvös Pál villantotta fel, megemlítve, hogy a magyar újságírók első szervezetének, a Budapesti Újságírók Egyesületének (BÚÉ) első elnöke Mikszáth Kálmán volt.- Az épület előterében helyeztük el a BÚÉ megalakítására emlékeztető, az Andrássy útról magunkkal hozott márványtáblát, és egy éppen most lezárult ötletpályázat eredményeként a terem, amiben vagyunk, mától Mikszáth Kálmán nevét viseli - jelentette be Eötvös Pál. A könyvbemutató egyben kiállításmegnyitó is volt. „Fiam, légy ügyvéd, hazudsz egy keveset, és sokat keresel. Nem fogadtam meg a tanácsát, újságíró lettem: sokat hazudok, és keveset keresek” - idézte az író bon mot-ját Praznovszky Mihály irodalomtörténész, megnyitva Réti Zoltán grafikus, festőművész Mikszáth prózavilágától ihletett kiállítását.- Nagyon meg lehet szeretni Nógrádot és a világot is Mikszáth prózáján keresztül - ajánlotta a Mikszáth Kálmán Társaság örökös tiszteletbeli elnöke az újságírók figyelmébe Mikszáth és az ugyancsak evangélikus Réti „hihetetlenül szeretnivaló” szövegeit és képeit. M Forrás: muosz.hu A HÓNAP KÖNYVE A szenvedő ember a megtérés útján Jób könyvének magyarázata Jób könyve az ember igazságérzetét, az isteni igazságosságba vetett hitét leginkább próbára tevő ószövetségi olvasmány. Megrázó és felemelő egyben. Feledhetetlen mű. Csodaszép igék tárháza, és olvasása irodalmi élményt nyújt. Küzdeni kell mondanivalójának megértéséért, megfejtéséért, de a kereső léleknek, a bátran kérdezőnek feltárul Isten üzenetének Jób történetébe rejtett gazdagsága. Az ószövetségi teológiában kimagasló professzor és lelkészként megbecsült, szeretett vezető szakszerű és értő útmutatását ajánljuk most e rovatban azon olvasók figyelmébe, akik Jób könyvéhez keresik az utat. Muntag Andor születésének nyolcvanadik, halálának harmadik évfordulóján, 2003-ban jelent meg második kiadásban e hónap könyve, a Jób könyvéhez írt kommentár. Ki volt Muntag Andor? Ószövetségi teológiai professzor, lelkipásztor, az Evangélikus Teológiai Akadémia O ZZ rC . fV Dr. Muntag Andor s Jób könyve dékánja, „Bandi bácsi” Aki úgy ismerte és szerette az igét, hogy az minden hallgatójára hatással volt, és akinek mindenkihez volt egy jó szava. Nem mellesleg szenvedéllyel kutatta Luthert, és művelte a lutheri teológiát is... „Megajándékozottak általa a legkisebbek és a legnagyobbak, a bibliai tudomány nagyjai és a mindennapok igeolvasói...” - írja ajánlásában dr. Szabó Lajos, az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektora. „Sokan teszik félre Jób könyvét azzal, hogy ha van is benne néhány nagyon szép ige, túl nehéz és túl fárasztó versről versre végigolvasni és az értelmét kutatni. Pedig ez a könyv többszörösen is megéri a ráfordított időt és fáradságot” - olvassuk az előszóban. Az 1981 húsvétján, az első megjelenéskor kelt sorokban az író arra is rámutat: ez a kommentár azokhoz is szól, akikre öregek, betegek, rokkantak vannak bízva, és azokhoz is, akik maguk szenvednek hangosan vagy némán. Igen nagy vigasztalás forrása fakad a szent szöveg olvasása nyomán. Lelkészek választ kaphatnak szakkérdéseikre, a bibliaolvasók pedig általános ismeretekre tehetnek szert, és a hit legnagyobb, végső kérdéseihez kerülhetnek közelebb e kötet által. Ha nincs kéznél Biblia — az sem baj ebben az esetben: Muntag Andor maga nyújtja a fordítást is. Szakszerű interpretálásában - jegyzetekkel ellátva - gyönyörködhetünk a prózai részekben és a költeményekben. Aki netán attól fél, hogy nem elég képzett az Ószövetség egyik legkülönösebb, mondanivalóját tekintve rendkívül nehéz könyvének olvasásához, azt az alapvetés, az első, bevezető fejezet megnyugtatja: közli azokat az alapinformációkat, amelyek birtokában átadhatjuk magunkat a léleképítő utazásnak. A szerző maga javasolja: az első és utolsó két-két fejezet, valamint a részletes tartalomjegyzék fő- és alcímeivel a könyv egészének világos áttekintését adja. Ha Szabad e ponton egy személyes kitérőt tenni: amikor sok évvel ezelőtt először léptem be a teológia kapuján, elsők között ismertem meg a professzor - akkor épp dékán - urat, „Bandi bácsit”. Mert így szólíthattuk őt. Bandi bácsi előadásai, héber-, ószövetségi kortörténet és exegézis órái nem csak azért maradtak emlékezetesek, mert olyan hihetetlen mennyiségű tudást adott át nekünk, hallgatóknak, amelyet egyszerűen áttekinteni és rendszerezni is nehéznek tűnt - ő pedig olyan könnyedséggel, fejből, mintegy „mesélte” - jó adag humorral, derűvel -, hogy csak ámultunk. Hanem azért is, mert e sorok írója például az ő hatására választott ószövetségi témájú diplomamunkát, vállalva a héber nyelv kihívásait is... Amikor az olvasó felnyitja ezt a kommentárt, éppúgy várja majd, ahogy a hallgatók várták óráin a folytatást, hogy az üzenet, az ige mélysége feltáruljon, a miértek megválaszolódjanak, hogy összeálljon a kép. A Jób-kommentár nemcsak írásmagyarázatot, hanem precíz fordítást is tartalmaz. (Muntag Andor az 1975- ben megjelent, majd 1990-ben revideált új fordítású Biblia létrejöttében jelentős szerepet játszott.) Kincsekkel van tele Jób könyvének negyvenkét fejezete - noha az alaptörténet mellbevágó. A feddhetetlen és becsületes, istenfélő Jóbot Isten próbának veti alá, amikor a sátán megrágalmazza. Mit kezdünk ma a szenvedéssel? A máséval? A magunkéval? Hogyan fogadjuk: mint sorscsapást, Isten büntetését, az élet részét, amely mindenkit megtalál, esetleg mint lehetőséget arra, hogy rendezzük lelki dolgainkat, emberi kapcsolatainkat, s főleg: válhat-e az ilyen szenvedés az Istenhez való közeledés, a megtérés útjává? Sokféle fogadtatása és elhordozása (elutasítás, lázadás) lehet a szenvedésnek: annyiféle, ahányan vagyunk, ezért a téma örök aktualitása megkérdőjelezhetetlen. Jób személyét még az is ismeri - legalább névről -, aki magát a Szentírást nem olvassa, nem templomba járó hívő, hiszen szenvedése, türelmesen tűrő lénye, tartása, hite csodálatos, megdöbbentő, megragadó példa minden embernek. „Nemcsak a teológusokat, a Biblia magyarázóit érdekli, hanem az irodalmárokat is. A világirodalom olyan remekműveivel emlegetik együtt, mint Dante Isteni színjátéka és Goethe Faustja. (...) A személyesen átélt emberi szenvedés művészi kifejezését látják benne.” (21. o.) Méltán adja az általános bevezetés fejezete címének Muntag Andor ezt: Jób könyve: a világirodalom remeke. Muntag Andor kommentárját minden teológus, lelkész és minden, Bibliát érteni kívánó ember polcára ajánlom. Nem szobatudósként írta meg művét, amint erre az előszóban is utal. Hiszen az ige él, és embereket ér el, formál át, szólít meg. A szerző megköszöni azoknak a híveknek, közösségeknek, akik között évtizedeken át lelkészként szolgált, hogy közösen fedezhették fel és értelmezhették istentiszteleteken, bibliaórákon, személyes beszélgetésekben Jób könyvének mondanivalóját. Azt a nagy ívű, szakszerű és precíz teológiai munkát, valamint remek stílusú, gördülékeny, olvasmányos szövegmagyarázatot pedig, amelyet ő elvégzett, és azt a legnagyobbakra jellemző szerénységgel párosuló tudást, amellyel ezt a kommentárt írta, mi köszönjük meg most, mikor kézbe vesszük e kötetet, és gondoljunk emlékére, szolgálatára Urunk iránti hálaadással. ■ Kőháti Dóra ► A Magyarországi Evangélikus Egyház, a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium és az Arany János Kör szervezésében a száz éve született Faludy György költőre, egykori fasori diákra emlékeztek szeptember 22-én az intézményben. A gimnázium nevében dr. Roncz Béla igazgató, a kormányzat részéről Szőcs Géza kulturális államtitkár köszöntötte a díszteremben összegyűlteket, majd dr. Blénesi Éva irodalomtörténész, politológus tartotta meg A humanista Faludy című előadását. Az irodalomtörténész szerint a költő személyesen megszólító, lüktető verssoraitól szinte gyorsabban ver a szívünk. Nem hiába, az élete során idézte fel az ünnepség díszvendége: mint mondta, többször is meglátogatta őket Angliában, és büszkén beszélt a Fasorban töltött éveiről, amelyek alatt klasszikus és latintudását is megalapozhatta. Alexander és testvére, Emily - aki Görögországban él és alkot mint festőművész - tisztelettel őrzik nagyapjuk emlékét. Ennek bizonyságául a két testvér elszavalta a költő egy-egy angolra fordított versét (Magánzárka, 1952; Michelangelo utolsó imája, 1935); a jelenlévők kezükbe kapták a költemények magyar szövegét. Alexander - magánemberként és az Anglikán-Lutheránus Társaság tagjaként is - sokat tesz a Magyarországi Evangélikus Egyház és az angliai anglikán egyház közötti kapcsolat építéséért, szervezőmunkával és anyagi támogatással egyaránt. Idén már második alkalommal szervez számos akadályt legyőző nyelvtehetség igazán ismerte az emberi érzések mélységeit és magasságait. Az ünnepség felszólalásai között verses és zenés előadások hangzottak el. A gimnázium által rendezett Faludy versmondó verseny dobogós helyezettjei szavalták el nyertes verseiket, majd átvették díjaikat. A kerekasztal-beszélgetés előtt Tihanyi László előadóművész Faludy György megzenésített Villon-átköltéseiből énekelt el néhányat. Az együttlét záróakkordjaként dr. Fabiny Tamás püspök beszélgetett a költő Angliában élő - magyar állampolgársággal is rendelkező - unokájával, Alexander Faludy anglikán pappal - természetesen a vendég anyanyelvén. (A közönség számára Ittzés Szilvia, a gimnázium angolnyelv-tanára tolmácsolta az elhangzottakat.) A kérdésre, hogyan emlékeznek „nagypapára”, kellemes élményeit ösztöndíjat Angliába az Evangélikus Hittudományi Egyetem diákjai részére. Meglátása Szerint tartozik ennyivel Magyarország fiataljainak, hiszen az ő nagyapját is taníttatta az ország. Faludy György 1938 és 1988 között - kisebb megszakításokkal - hat országban élt, s ennek köszönhetően nemzetközileg (leginkább Kanadában) ismert költővé vált. Itthon számos díjjal tüntették ki a rendszerváltást követő időszakban. Emléke előtt tisztelegnek a gimnázium dísztermében Damó István grafikusművész Villon-grafikái és Bahget Iskander fotóművész Faludy-fotói. A Petőfi Irodalmi Múzeumban kiállítás idézi fel a költő, író és műfordító gazdag életútját. Az október 31-ig megtekinthető tárlaton látható többek között a költő legkorábbi - tizenhat évesen írt - versének kézirata is. ■ Horváth-Hegyi Áron Michelangelo utolsó imája Üllőd a föld s az égi boltra állván oly ívet írsz karoddal, mint a nap. Hetvenhat éve állok fenn az állvány deszkázatán, de nem találtalak. Vésőm alatt porladva hullt a márvány s öklömben torzó, vagy bálvány maradt. Nem leltelek meg, illanó szivárvány, ki ott ragyogtál minden kő alatt. Magam lettem vén kőtömb, száz bozótban megszaggatott, mogorva, durva, szótlan, de lelkemben még égi fény ragyog. Hogy tudnám testem börtönét levetni? Üss rám, ha tudsz még vén bűnöst szeretni, Istenszobrász! A márvány én vagyok. (Firenze, 1935) FOTÓ: HORVÁTH-HEGYI ÁRON _____________ FOTÓ: MÉSZÁROS GÁBOR
