Evangélikus Élet, 2010. július-december (75. évfolyam, 27-52. szám)
2010-10-03 / 40. szám
8 -m 2010. október 3. PANORAMA Evangélikus Élet A teremtésvédelem hete ► Szeptember utolsó vasárnapjának délutánján ökumenikus istentisztelet nyitotta meg a teremtés ünnepének hetét a budai Ciszterci Szent Imre-templomban. A központi alkalmon Steinbach József református püspök Zsolt 18,49 alapján hirdette Isten igéjét. A liturgia szolgálatát - Udvardy György római katolikus és Gáncs Péter evangélikus püspök mellett - Karsay Eszter református lelkésznő és Brückner Ákos plébános látta el. A teremtésvédelmi hét létrejöttének történetét Kodácsy Tamás református teológus ismertette, a Fővárosi Protestáns Kántorátust pedig Bence Gábor evangélikus karnagy vezényelte. Az idén szeptember 26. és október 3. közé időzített teremtésvédelmi hetet - az Európai Keresztyén Környezetvédelmi Hálózat ajánlása és az Egyházak Világtanácsának felhívása alapján - immár második alkalommal hirdetik meg a magyarországi egyházak. A tavalyi ünnephez képest előrelépést jelent, hogy maga a nyitó istentisztelet is a történelmi egyházak összefogásával valósult meg. A Magyar Katolikus Egyház Országos Lelkipásztori Intézetének (ÖLI) teremtésvédelmi munkacsoportja, a Magyarországi Református Egyház teremtésvédelemmel foglalkozó munkatársai és a Magyarországi Evangélikus Egyház Ararát teremtésvédelmi munkacsoportja, valamint a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) Szociáletikai Bizottsága - segédanyagokkal ellátott - körlevélben ajánlotta a gyülekezetek, intézmények figyelmébe az első hitágazat kérdéseire hangsúlyt helyező ünnep megtartását. Az ökumenikus budapesti nyitó istentiszteleten Udvardy György a keresztények teremtésvédelmi törekvésének és a világ környezetvédelmi felhívásainak különbségére mutatott rá. Hangsúlyozta, hogy a keresztény közösségek törekvésének ereje az imádságban és a Megváltóba vetett hitben van - a teremtett világ iránt érzett felelősségünk, a teremtett világ védelme érdekében véghezvitt cselekedeteink egyaránt ebből táplálkoznak. Köszöntő gondolatait erősítette a református igehirdető, aki - a többi között - utalt arra, hogy „ki nem csak önmagának él, az a teremtett világban felismeri az Istent”. (Gáncs Péter evangélikus püspök gondolatai lapunk 3. oldalának Égtájoló rovatában olvashatók.) Az istentisztelet végén a szolgálattévők vízzel rajzoltak keresztet az eléjük sorjázok tenyerébe, szimbolikusan közös teremtettségünkre és közös keresztségünkre emlékeztetve. (További információk és ajánlások a www.teremtesunnepe.hu oldalon olvashatók.) N EvÉlet-infó BÉKÉSCSABA MÁR SZEPTEMBERBEN VÁLASZTOTT Evangélikus alpolgármestere lett a városnak Az evangélikus gimnázium egyik tanulója lett Békéscsaba egyik diák-alpolgármestere. A Garabonciás napok szeptember 23-án megtartott választásán ugyanis Csordás Ákos nyolc jelölt közül a második helyezést érte el. Mint annak idején lapunk is beszámolt róla (EvÉlet, 2009. szeptember 15-i szám), tavaly a polgármesteri széket szerezte meg egyházi iskolánk jelöltje, akkor ugyanis Bogdányi Tamás nyerte meg a választást. A város első diákja ezúttal az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium tanulója, Szabó Ábrahám lett, a másik alpolgármester pedig Kiss Gergely, a Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola tanulója. Kampányában Csordás Ákos a közbiztonság javítását nevezte a legfontosabb célnak, különös tekintettel az oktatási intézményekben elkövetett lopások és a szórakozóhelyek környékén tapasztalható erőszakos cselekmények visszaszorítására. Rámutatott továbbá a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára, és szorgalmazni akarja, hogy a város több pontján épüljön ki vezeték nélküli internetelérhetőség. Az egy esztendőre megválasztott diákvezetőket a békéscsabai városházán Vantara Gyula polgármester fogadta az eredményhirdetést követő reggelen. # # * Ide kívánkozó hír, hogy 2010-ben a helyi evangélikus gimnázium pedagógusa - Sándor-Kerestély Ferenc - kapja a Békéscsaba Ifjúságáért kitüntetést. A városi képviselő-testület a ciklus utolsó, szeptember 24-én megtartott ülésén döntött az elismerés adományozásáról. A kitüntetések alapításáról szóló rendelet szerint az elismerés annak a személynek adományozható, aki a békéscsabai gyermekek és fiatalok fejlődését, problémáinak megoldását, kimagasló tehetségek gondozását, informális tanulását segítő, szabadidejük eltöltését értékteremtő módon szervező tevékenységét példamutatóan, kivételesen magas színvonalon, lelkiismeretesen, eredményesen legalább öt éve folyamatosan végzi. Az elismerést - amelyből legfeljebb kettő adományozható - október 23-án nyújtja át a város polgármestere. M EvÉlet-infó Konzervatív újítás - eg) ► Egyik közismert énekesünk nyilatkozta egyszer, hogy manapság a legforradalmibb tett konzervatívnak maradni. A délnyugati országhatár közelében fekvő apró falu, Markóc iskolapéldája ennek. A mindössze hetven főt számláló Baranya megyei település ugyanis a jelenlegi gondolkodásmódhoz képest újító, valójában azonban nagyon is régi korokat idéző útra lépett. Az Ormánság területén a magyar vidék közismerten kedvezőtlen helyzetének legtöbb jellemzője tapasztalható: elöregedő népesség, munkahelyhiány, hátrányos szociális helyzet, a gazdálkodás leépülése, szétesett családok és faluközösség, rossz egészségi állapot és kevés remény mindezek megváltozására. Mit lehet ilyenkor tenni? Ha felülről nem jön megoldás, vagyis a kormány nem hoz megfelelő intézkedéseket, leginkább semmit - így vélekednének a legtöbben, de Markóc polgármestere, Lantos Tamás másképp gondolta. Ha nincs pénz, ne várjunk arra, hogy legyen, hanem próbáljunk meg olyan életformát kialakítani, amelyhez nagyon kevés kell - ez a központi gondolata annak az önellátó életformánál«, amelyet közel négy éve próbál meghonosítani falujában. Oltvány a szaporító kertből A markóciak törekvésének az a lényege, hogy a stratégiai jelentőségű javakat - mint amilyen az ivóvíz, az élelmiszer, az energia - helyben állítsák elő. Sőt mivel állandó orvos sincs a faluban, a kisebb egészségügyi problémákat is önerőből próbálják megoldani gyógynövényekből készített kenőccsel vagy egyéb természetes gyógymóddal, mint például hideg vizes fürdő láz esetén. Mindebben kulcsszerepet játszik az úgynevezett közösségi szaporító kert. A polgármesteri hivatal mögött található földön nemcsak a gyógy- és Lantos Tamás polgármester fűszernövények teremnek meg, hanem gyümölcsök is vannak: cseresznye, meggy, szilva, alma, körte, ribiszke - szinte mind kiváló tájfajta. A szaporító kertben előállított gyümölcsfaoltványokból, vetőmagokból és palántákból ingyen kap minden markod család, ha azokat a saját kertjébe ülteti és gondozza. Ha marad - és gyümölcsfaoltvány minden évben marad -, akkor a környék falvaiban élők is kapnak, ugyanilyen feltételekkel. így a családok a termésből szinte a teljes élelmiszer-szükségletüket fedezni tudják. A gyümölcsből remek lekvárt, befőttet, aszalt gyümölcsöket lehet készíteni, a friss zöldség, gyümölcs, fűszernövény pedig folyamatosan fogyasztható. A tervek szerint jövőre kukoricát is fognak termeszteni a kertben, hogy legyen mivel takarmányozni azokat a (régi magyar fajta) baromfikat, amelyeket a lakosok - a Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesülete jóvoltából - szintén ingyen kaptak. így a hús és a tojás is előállítható saját erőből. Az ezen felüli igényeket a családok megoldhatják egymás közötti vagy egy másik faluval történő cserével vagy ajándékozással. Mint ahogy a termesztett növényeknél, a baromfiknál is olyan fajták újrahonosítására törekednek, amelyek a helyi adottságoknak legjobban megfelelnek, olcsón és egyszerűen tarthatók, és változatossá, egészségessé teszik az élelmiszerellátást. Ami az élelmiszeren túli szükségleteket illeti, azokra is van megoldás. Ismét használni szeretnék az ásott kutakat, amelyeknek a vize jobb mi-Fólía alatt a szaporító kert nőségű, mint a központi vízműé. Ehhez azonban gondoskodni fognak a talajvíz tisztán tartásáról a környező területek gazdálkodásának szabályozásával. Az energia tekintetében is régi-új utakon jár a falu: meg akarja őrizni a saját fával való tüzelést, hogy ne külső szolgáltatóktól függjön. A fatüzelés technikai fejlesztése még hátravan. A legtöbb markócinak van saját fája, akinek pedig nincsen, az cserével vagy az erdészettől olcsón beszerezheti. Ha mindezek ellenére mégsem boldogul valaki, a markóciak nem hagyják egymást cserben: akinek szüksége van rá, annak segítenek. Ha például valaki már túl gyenge a kerti munkákhoz, annak a kertjét segítenek rendben tartani; aki most tanulja a gazdálkodást, azt ellátják tanácsokkal. Sokat segítenek a falu idősebb emberei, az ügyesebb, szakmunkákhoz jobban értő lakói. A közösségi szaporító kert oltványaihoz sokszor Markóc vagy a szomszédos falvak lakói adják az oltóvesszőt. A kölcsönös segítség igaz az állattartásra is: így valósulhat meg a javak helyi körforgásán alapuló önellátás, amellyel nemcsak jelentősen csökkennek a családok kiadásai, de javul az élelmiszerek minősége, értékesebbé és biztonságosabbá válik az élet. Költségek természetesen így is vannak, de egyrészt csekélyek - egyegy kerti szerszám pótlása stb. -, másrészt a falu él a törvény nyújtotta lehetőségekkel is: az önkormányzat valamennyi munka nélküli lakost közcélú munkásként alkalmazza, így egy kis jövedelemhez tudja juttatni őket. Akinek nem jut elég munka, az ennek a keretnek a terhére elvégezheti a saját portája karbantartó munkálatait: tetőjavítás, kerítésfestés, kertgondozás vagy bármi egyéb, ami adódik. Az önkormányzat a közcélú dolgozóit a faluban tevékenykedő két civil szervezet közfeladatainak ellátásához is „átadja". Erkölcsi megújulás nélkül nincs siker- Azért törekszem ezekre - magyarázza Lantos Tamás -, mert az egyes családok fejlődése az egész közösség érdeke is. Ez Markóc legfőbb fejlesztéspolitikai elve. Meglepő módon azonban sokan nem tudnak mit kezdeni ezzel a lehetőséggel, mert nincsenek hozzászokva, hogy egyáltalán saját elképzeléseik lehetnek. Ezért - összefogva a környező falvakkal és egy alapítvánnyal - egyfajta tanfolyamot is indítottunk, ahol a résztvevőket megpróbáltuk arra tanítani, hogyan vehetik kezükbe a saját életüket. Segítettünk nekik a saját életvezetési elképzeléseiket kidolgozni vagy legalábbis a kezdeti lépéseket megtenni. Ez persze nem volt olyan könnyű, mint amilyennek hangzik. Nehéz feladat az önállóságtól történelmi okokból elszokott embereket újra megmozdítani. Sajnos többeknek már maga a tervezés gondolata is túl sok volt, egyszerűen nem értették meg, miért is van rá szükség. Azt mondtuk nekik, hogy azért, mert ha
