Evangélikus Élet, 2010. július-december (75. évfolyam, 27-52. szám)

2010-10-03 / 40. szám

8 -m 2010. október 3. PANORAMA Evangélikus Élet A teremtésvédelem hete ► Szeptember utolsó vasárnapjának délutánján ökume­nikus istentisztelet nyitotta meg a teremtés ünnepé­nek hetét a budai Ciszterci Szent Imre-templomban. A központi alkalmon Steinbach József református püs­pök Zsolt 18,49 alapján hirdette Isten igéjét. A litur­gia szolgálatát - Udvardy György római katolikus és Gáncs Péter evangélikus püspök mellett - Karsay Esz­ter református lelkésznő és Brückner Ákos plébános látta el. A teremtésvédelmi hét létrejöttének törté­netét Kodácsy Tamás református teológus ismertet­te, a Fővárosi Protestáns Kántorátust pedig Bence Gá­bor evangélikus karnagy vezényelte. Az idén szeptember 26. és október 3. közé időzített te­remtésvédelmi hetet - az Európai Keresztyén Környe­zetvédelmi Hálózat ajánlása és az Egyházak Világtaná­csának felhívása alapján - immár második alkalommal hirdetik meg a magyarországi egyházak. A tavalyi ün­nephez képest előrelépést jelent, hogy maga a nyitó is­tentisztelet is a történelmi egyházak összefogásával valósult meg. A Magyar Katolikus Egyház Országos Lelkipásztori In­tézetének (ÖLI) teremtésvédelmi munkacsoportja, a Ma­gyarországi Református Egyház teremtésvédelemmel fog­lalkozó munkatársai és a Magyarországi Evangélikus Egy­ház Ararát teremtésvédelmi munkacsoportja, valamint a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) Szociáletikai Bizottsága - segéd­anyagokkal ellátott - körlevélben ajánlot­ta a gyülekezetek, intézmények figyelmé­be az első hitágazat kérdéseire hangsúlyt he­lyező ünnep megtartását. Az ökumenikus budapesti nyitó istentisz­teleten Udvardy György a keresztények te­remtésvédelmi törekvésének és a világ környezetvédelmi felhívásainak különb­ségére mutatott rá. Hangsúlyozta, hogy a keresztény közösségek törekvésének ereje az imádságban és a Megváltóba vetett hit­ben van - a teremtett világ iránt érzett fe­lelősségünk, a teremtett világ védelme ér­dekében véghezvitt cselekedeteink egy­aránt ebből táplálkoznak. Köszöntő gondo­latait erősítette a református igehirdető, aki - a többi között - utalt arra, hogy „ki nem csak önmagának él, az a teremtett világban felismeri az Istent”. (Gáncs Péter evangéli­kus püspök gondolatai lapunk 3. oldalának Égtájoló rovatában olvashatók.) Az istentisztelet végén a szolgálattévők vízzel rajzoltak keresztet az eléjük sorjázok tenyerébe, szimbolikusan közös terem­­tettségünkre és közös keresztségünkre em­lékeztetve. (További információk és ajánlások a www.teremtesunnepe.hu oldalon olvas­hatók.) N EvÉlet-infó BÉKÉSCSABA MÁR SZEPTEMBERBEN VÁLASZTOTT Evangélikus alpolgármestere lett a városnak Az evangélikus gimnázium egyik tanulója lett Békéscsaba egyik di­ák-alpolgármestere. A Garabonci­ás napok szeptember 23-án meg­tartott választásán ugyanis Csordás Ákos nyolc jelölt közül a második helyezést érte el. Mint annak idején lapunk is beszámolt róla (EvÉlet, 2009. szep­tember 15-i szám), tavaly a polgár­­mesteri széket szerezte meg egy­házi iskolánk jelöltje, akkor ugyan­is Bogdányi Tamás nyerte meg a választást. A város első diákja ez­úttal az Andrássy Gyula Gimnázi­um és Kollégium tanulója, Szabó Ábrahám lett, a másik alpolgár­mester pedig Kiss Gergely, a Szé­chenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola ta­nulója. Kampányában Csordás Ákos a közbiztonság javítását nevezte a legfontosabb célnak, különös te­kintettel az oktatási intézmények­ben elkövetett lopások és a szóra­kozóhelyek környékén tapasztal­ható erőszakos cselekmények visszaszorítására. Rámutatott to­vábbá a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára, és szorgalmazni akarja, hogy a város több pontján épüljön ki vezeték nélküli internet­elérhetőség. Az egy esztendőre megválasztott diákvezetőket a békéscsabai vá­rosházán Vantara Gyula polgár­­mester fogadta az eredményhirde­tést követő reggelen. # # * Ide kívánkozó hír, hogy 2010-ben a helyi evangélikus gimnázium pedagógusa - Sándor-Kerestély Ferenc - kapja a Békéscsaba Ifjú­ságáért kitüntetést. A városi kép­viselő-testület a ciklus utolsó, szeptember 24-én megtartott ülé­sén döntött az elismerés adomá­nyozásáról. A kitüntetések alapításáról szó­ló rendelet szerint az elismerés an­nak a személynek adományozha­tó, aki a békéscsabai gyermekek és fiatalok fejlődését, problémáinak megoldását, kimagasló tehetsé­gek gondozását, informális tanu­lását segítő, szabadidejük eltölté­sét értékteremtő módon szervező tevékenységét példamutatóan, ki­vételesen magas színvonalon, lel­kiismeretesen, eredményesen leg­alább öt éve folyamatosan végzi. Az elismerést - amelyből legfel­jebb kettő adományozható - ok­tóber 23-án nyújtja át a város pol­gármestere. M EvÉlet-infó Konzervatív újítás - eg) ► Egyik közismert énekesünk nyi­latkozta egyszer, hogy manapság a legforradalmibb tett konzerva­tívnak maradni. A délnyugati országhatár közelében fekvő ap­ró falu, Markóc iskolapéldája ennek. A mindössze hetven főt számláló Baranya megyei tele­pülés ugyanis a jelenlegi gondol­kodásmódhoz képest újító, való­jában azonban nagyon is régi ko­rokat idéző útra lépett. Az Ormánság területén a magyar vi­dék közismerten kedvezőtlen helyze­tének legtöbb jellemzője tapasztalha­tó: elöregedő népesség, munkahely­hiány, hátrányos szociális helyzet, a gazdálkodás leépülése, szétesett csa­ládok és faluközösség, rossz egészsé­gi állapot és kevés remény mindezek megváltozására. Mit lehet ilyenkor tenni? Ha felül­ről nem jön megoldás, vagyis a kor­mány nem hoz megfelelő intézkedé­seket, leginkább semmit - így véle­kednének a legtöbben, de Markóc polgármestere, Lantos Tamás más­képp gondolta. Ha nincs pénz, ne várjunk arra, hogy legyen, hanem próbáljunk meg olyan életformát ki­alakítani, amelyhez nagyon kevés kell - ez a központi gondolata annak az önellátó életformánál«, amelyet kö­zel négy éve próbál meghonosítani falujában. Oltvány a szaporító kertből A markóciak törekvésének az a lénye­ge, hogy a stratégiai jelentőségű ja­vakat - mint amilyen az ivóvíz, az élelmiszer, az energia - helyben ál­lítsák elő. Sőt mivel állandó orvos sincs a faluban, a kisebb egészségügyi problémákat is önerőből próbálják megoldani gyógynövényekből ké­szített kenőccsel vagy egyéb termé­szetes gyógymóddal, mint például hi­deg vizes fürdő láz esetén. Mindebben kulcsszerepet játszik az úgynevezett közösségi szaporító kert. A polgármesteri hivatal mögött található földön nemcsak a gyógy- és Lantos Tamás polgármester fűszernövények teremnek meg, ha­nem gyümölcsök is vannak: cse­resznye, meggy, szilva, alma, körte, ribiszke - szinte mind kiváló tájfaj­ta. A szaporító kertben előállított gyümölcsfaoltványokból, vetőma­gokból és palántákból ingyen kap minden markod család, ha azokat a saját kertjébe ülteti és gondozza. Ha marad - és gyümölcsfaoltvány min­den évben marad -, akkor a környék falvaiban élők is kapnak, ugyanilyen feltételekkel. így a családok a termés­ből szinte a teljes élelmiszer-szükség­letüket fedezni tudják. A gyümölcs­ből remek lekvárt, befőttet, aszalt gyümölcsöket lehet készíteni, a friss zöldség, gyümölcs, fűszernövény pe­dig folyamatosan fogyasztható. A tervek szerint jövőre kukoricát is fognak termeszteni a kertben, hogy legyen mivel takarmányozni azokat a (régi magyar fajta) barom­­fikat, amelyeket a lakosok - a Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesülete jóvoltából - szintén in­gyen kaptak. így a hús és a tojás is előállítható saját erőből. Az ezen fe­lüli igényeket a családok megoldhat­ják egymás közötti vagy egy másik fa­luval történő cserével vagy ajándéko­zással. Mint ahogy a termesztett nö­vényeknél, a baromfiknál is olyan faj­ták újrahonosítására törekednek, amelyek a helyi adottságoknak leg­jobban megfelelnek, olcsón és egy­szerűen tarthatók, és változatossá, egészségessé teszik az élelmiszer­­ellátást. Ami az élelmiszeren túli szükség­leteket illeti, azokra is van megoldás. Ismét használni szeretnék az ásott kutakat, amelyeknek a vize jobb mi-Fólía alatt a szaporító kert nőségű, mint a központi vízműé. Ehhez azonban gondoskodni fognak a talajvíz tisztán tartásáról a környe­ző területek gazdálkodásának szabá­lyozásával. Az energia tekintetében is régi-új utakon jár a falu: meg akarja őrizni a saját fával való tüzelést, hogy ne külső szolgáltatóktól függjön. A fa­tüzelés technikai fejlesztése még hátravan. A legtöbb markócinak van saját fája, akinek pedig nincsen, az cserével vagy az erdészettől olcsón beszerezheti. Ha mindezek ellenére mégsem boldogul valaki, a markóciak nem hagyják egymást cserben: akinek szüksége van rá, annak segítenek. Ha például valaki már túl gyenge a kerti munkákhoz, annak a kertjét segíte­nek rendben tartani; aki most tanul­ja a gazdálkodást, azt ellátják taná­csokkal. Sokat segítenek a falu idő­sebb emberei, az ügyesebb, szak­munkákhoz jobban értő lakói. A kö­zösségi szaporító kert oltványaihoz sokszor Markóc vagy a szomszédos falvak lakói adják az oltóvesszőt. A kölcsönös segítség igaz az állattartás­ra is: így valósulhat meg a javak he­lyi körforgásán alapuló önellátás, amellyel nemcsak jelentősen csök­kennek a családok kiadásai, de javul az élelmiszerek minősége, értékeseb­bé és biztonságosabbá válik az élet. Költségek természetesen így is vannak, de egyrészt csekélyek - egy­­egy kerti szerszám pótlása stb. -, másrészt a falu él a törvény nyújtot­ta lehetőségekkel is: az önkormány­zat valamennyi munka nélküli lakost közcélú munkásként alkalmazza, így egy kis jövedelemhez tudja juttatni őket. Akinek nem jut elég munka, az ennek a keretnek a terhére elvégez­heti a saját portája karbantartó mun­kálatait: tetőjavítás, kerítésfestés, kertgondozás vagy bármi egyéb, ami adódik. Az önkormányzat a közcélú dolgozóit a faluban tevékenykedő két civil szervezet közfeladatainak el­látásához is „átadja". Erkölcsi megújulás nélkül nincs siker- Azért törekszem ezekre - ma­gyarázza Lantos Tamás -, mert az egyes családok fejlődése az egész közösség érdeke is. Ez Markóc leg­főbb fejlesztéspolitikai elve. Megle­pő módon azonban sokan nem tud­nak mit kezdeni ezzel a lehetőséggel, mert nincsenek hozzászokva, hogy egyáltalán saját elképzeléseik lehet­nek. Ezért - összefogva a környező falvakkal és egy alapítvánnyal - egy­fajta tanfolyamot is indítottunk, ahol a résztvevőket megpróbáltuk arra tanítani, hogyan vehetik kezükbe a saját életüket. Segítettünk nekik a sa­ját életvezetési elképzeléseiket ki­dolgozni vagy legalábbis a kezdeti lé­péseket megtenni. Ez persze nem volt olyan könnyű, mint amilyennek hangzik. Nehéz feladat az önállóságtól történelmi okokból elszokott embereket újra megmozdítani. Sajnos többeknek már maga a tervezés gondolata is túl sok volt, egyszerűen nem értették meg, miért is van rá szükség. Azt mondtuk nekik, hogy azért, mert ha

Next

/
Oldalképek
Tartalom