Evangélikus Élet, 2010. július-december (75. évfolyam, 27-52. szám)
2010-07-04 / 27. szám
6 <41 2010. július 4. KULTÚRKÖRÖK Evangélikus Élet Az országban elsőként indul egyháztörténeti mesterszak Szegeden Magyarországon elsőként a szegedi Gál Ferenc Hittudományi Főiskolán indul egyháztörténeti mesterszak - tájékoztatta Bartucz Katalin, a Szeged-Csanádi Egyházmegye sajtóreferense a Magyar Távirati Irodát. A 2010 szeptemberében induló keresztény egyház- és művelődéstörténet mesterképzési szak egyedülálló lehetőség egyetemi diploma megszerzésére azoknak, akik régebbi osztatlan főiskolai, illetve az újabb, bachelor-, azaz alapképzésben vettek részt - áll az intézmény közleményében. A hallgatók megismerhetik a keresztény egyházak alapvető teológiai gondolkodását, irodalmát, ember- és társadalomszemléletét, valamint a legfontosabb etikai értékeit, elsajátítják a forrásolvasás és -elemzés módszereit, a historiográfiai ismeretanyagot. A négy féléves képzésre bármely államilag elismert egyetemi vagy főiskolai diplomával rendelkező hallgató jelentkezhet, aki korábban nem hitéleti diplomát szerzett. A képzés során további 50 kreditnyi teológiai alapozó ismeretanyagot is el kell sajátítani. A hallgatók a nappali, illetve levelező képzésen ókor-középkor és újkor-legújabb kor szakirány közül választhatnak. N MTI Hívő íjászat íjászgyakorlatra hívta össze híveit egy brit lelkésznő egy régi, ám még mindig érvényes törvény adta jogán. Mary Edwards, Collingbourne Ducis falu tiszteletese szabadtéri hússütéssel, itallal és zenével vendégelte meg a felhívásának engedelmeskedő, az ősi törvényt tisztelő híveit. A középkori „paragrafus” felhatalmazza minden település egyházi elöljáróját arra, hogy íjászgyakorlatra hívja össze a falu férfijait. „A törvényt soha nem érvénytelenítették, én pedig kiterjesztettem mindenkire” - idézte a BBC brit sajtóorgánum a lelkésznőt, aki hozzátette, hogy egyébként is van ok az ünneplésre, mert megépült a templom új vécéje, és végre van folyóvíz az épületben. Az íjászatot III. Edward király tette össznépi sporttá a 14. században, amivel jócskán hozzájárult ahhoz, hogy félelmetes hírük legyen az angol íjászoknak francia földön a százéves háborúban. M MTI A crécyi csata korabeli ábrázolása Villám semmisített meg egy gigantikus Jézus-szobrot Hatalmas, tizenkilenc méteres Jézusszobrot semmisített meg egy villám az Egyesült Államokban, az Ohio állambeli Monroe-ban. A kitárt karú Jézus-alak helyén most csupán két elszenesedett acélgerenda meredezik az ég felé - adta hírül június 16-án az amerikai sajtó. A még a vallásosak között is sokat vitatott, „Királyok királya” címet viselő, fehér műanyagból készült szobrot 2004-ben emelték a kisváros temploma előtt, egy autópálya mellett. A 250 ezer dollárba (57 millió forintba) kerülő szobrot gyakran „Touchdown Jézusnak” is nevezték, mivel a karjait felfelé nyújtó alak az amerikai futball bíróira emlékeztet. Néhány médiumban már elhangzanak olyan vélemények, melyek szerint a villámot isteni jelzésként kell értelmezni. A Washington Post című lap szerint „úgy tűnik, Isten feláldozta egyetlen fiát. Megint.” A lap úgy tudja, három évvel korábban már történt hasonló eset: akkor szintén villám tett tönkre egy tíz méter magas Jézus-szobrot a coloradói Goldenben. M MTI Három Miatyánkot ér egy kávé Zágrábban Imádsággal fizethetnek italukért a vendégek egy zágrábi kávéházban. A horvát főváros turizmusszövetsége honlapján ajánlja a városba látogatóknak a Jarun városrészben lévő Jedro (Vitorla) elnevezésű kávéházat, amely közvetlenül a Sveti Düh (Szentlélek) plébániához tartozó templom mellett található. Itt egy cafe latte csupán három Miatyánkba kerül, a kóla viszont drágább: azért öt Üdvöz légy, Máriával kell „fizetniük” a szomjas híveknek. A Tportal.hr internetes lap szerint a kávéház ötlete papnövendékektől származik, akik a szentmise után szerettek volna egy kicsit még együtt maradni. Az első vallásos horvát kávéházban - ahol az alkohol és a cigaretta tiltott termék - négy-öt önkéntes pincér dolgozik, a hely üzemeltetésének költségeit szponzorok és a plébánia állja. A kávézó csak vasárnaponként, a szentmise után 13 és 14 óra között fogad vendégeket, de az üzemeltetők már a nyitvatartási idő kiterjesztésén gondolkodnak, akkora az érdeklődés. Az eredeti hat helyett már harminc asztalon szolgálnak fel, így hatvannyolcvan embernek jut hely. N MTI Jótékonysági est a Deák téri evangélikus templomban ► Segélykoncertet hirdetett a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Maga Zoltán hegedűművész közreműködésével június 23-án este hét órára a Deák téri evangélikus templomba az árvízkárosultak megsegítésére. A templomban állóhely is alig maradt, annyian jöttek el, hogy meghallgassák a művészt és sztárvendégeit, és hogy adományaikkal segítsenek a rászorulókon. A jótékonysági esten Bach, Schubert, Vivaldi, Albinoni, Verdi, Puccini, Beethoven, Mozart egyházi és klasszikus művei csendültek fel. Az egybegyűlteket levélben köszöntötte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Fellépett - többek között - Frankó Tünde, Pándy Piroska és Csonka Zsuzsa, a Magyar Állami Operaház magánénekesnői, Kalocsai Zsuzsa, az Operettszínház primadonnája, valamint Boncsér Gergely, a Magyar Állami Operaház magánénekese, Vadász Zsolt, az Operettszínház művésze, Adok Zoli énekes és Fodor Zsóka színésznő. Közreműködött a Szolnoki Szimfonikus Zenekar, a Szolnoki Bartók Béla Kamarakórus és a Szená-Torok, a Magyar Országgyűlés képviselőinek énekkara. Mága Zoltán egy mesterhegedűjét is árverésre bocsátotta egymillió forintos kikiáltási áron. ta fel a hallgatóság figyelmét. A kehelyre vésett bibliai héber idézet - „... erőssége a szegénynek a nyomorúságban, oltalom a zivatarban..”(Ézs 25,4) - máig arra emlékeztet, hogy a Deák téri templom, mint Insula Lutherana, Az ünnepi istentiszteleten a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet részéről Lehel László evangélikus lelkész, a szervezet igazgatója volt jelen, a Magyarországi Evangélikus Egyházat pedig Gáncs Péter püspök képviselte. Áhítatában Gáncs püspök az 1838- as pesti árvíz elmúltával készült úgynevezett árvízi kehely üzenetére hívannak idején valóban sziget volt, barátságos és biztos menedéke a bajba jutottaknak. „Ma pedig - folytatta gondolatait a püspök - az együttműködő emberek szigetévé vált, hogy az itt egybegyűltek közösen segíthessenek az árvíz károsultjain." ■ Horváth-Bolla Zsuzsanna (Forrás: www.evangelikus.hu) A HÓNAP KÖNYVE Kossuth és az egyházak Az Evangélikus Gyűjteményi Kiadványok első kötete Kossuth és az egyházak címmel 2004-ben látott napvilágot Kertész Botond szerkesztésében. A művelődéstörténeti könyvsorozatot az az igény hívta életre - amint a borító hátlapján olvashatjuk -, hogy az evangélikus múlttal foglalkozó tudományos munkáknak helyet adjon. A kötetben a Kossuth Lajos születésének kétszázadik évfordulóján megrendezett konferencia előadásainak szerkesztett változatát veheti kézbe az olvasó. A kiadvány tanulmányai főként Kossuth egyházpolitikai munkásságát tárgyalják, de helyet kaptak világi kérdések is. A könyvben való tájékozódást külön személynév- és helységnévmutató segíti. Id. dr. Fabiny Tibor nyitó dolgozatában részletes képet kapunk Kossuth pályájáról. Az evangélikus Kossuthot szülei toleráns nevelésben részesítették. Iskolaéveit Sátoraljaújhelyen, a piaristáknál kezdte, majd az eperjesi evangélikus kollégium következett. Jogi tanulmányait már a sárospataki református kollégiumban folytatta. Egyházának életében tevékenyen részt vett. Ifjú ügyvédként Sátoraljaújhely evangélikus egyházközségének jegyzői, majd ügyészi tisztét töltötte be. Anyagilag is segítette a szegedi árvíz sújtotta evangélikusokat és a tállyai gyülekezetét, ahol keresztelték. Kossuth istenhite sajátos volt - írja Fabiny -, amely eltért egyháza irányvonalától, és megfért erőteljes hazafiságával. E sajátos egyházpolitikai nézetet helyezi tanulmánya középpontjába Zakar Péter. A nemzeti egység kialakításának szerves része volt - írja Zakar - a felekezeti kötöttségektől való elszakadás. Kossuth szerint a vallási hovatartozás nem lehet meghatározó tényező a politikai jogok kiterjesztésénél. Ezt a gondolatot viszi tovább Sarny ai Csaba Máté, aki a katolikus autonómia kérdését tárgyalja. Kossuth a gyakorlati megvalósítás akadályait abban látta, hogy a katolikus egyház Rómától függ. Akkor támogatta volna az autonómiát, ha a Szentszék rendelkezései elé helyezik az országgyűlés által hozott törvényeket. Másrészt - Kossuth szerint - az egyház az egy hitet vallók összessége, tehát a rendelkezési jog a hívőké is. Kossuth házasságkötése a katolikus Meszlényi Teréziával külön helyet kapott a tanulmányok sorában. Fazekas Csaba tanulmányában hangsúlyozza, hogy nem Kossuth indította el azt a lavinát, amely a vegyes házasságok kapcsán keletkezett. Pest megyében több házaspár is bejelentést tett, hogy reverzális nélkül nem áldották meg házasságukat. (A reverzális azt jelenti, hogy a protestáns fél nyilatkozik arról, gyermekeit katolikus hit szerint neveli.) Parázs vita kerekedett - írja Fazekas -, melyben a katolikusok azzal vágtak vissza, hogy az egyházi rendtartásba akarnak beavatkozni állami szinten. A papi eljárásokat végül 1845-ben törölte el Pest megye törvényszéke. Gáborjáni Szabó Botond cikkében Debrecen város Kossuth-kultuszát mutatja be. Kossuth eszméinek terjesztési központjaként tekintett a településre. Ezt a munkát segítette elő a népes diákság, amely legátusként járta a környéket. Berényi Zsuzsanna Ágnes tanulmánya a szabadkőművesség és Kossuth viszonyát mutatja be. 1852-ben, amerikai útja során lett Kossuth páholytag. Tagsága vitatott volt, hiszen politikus léte az ellen szólt. A tagok végül támogatták, mert a szabadságért, az ország függetlenségéért vívott harca felülírta aggodalmaikat. Ezt a tagságot Kossuth arra is használta, hogy a magyar ügynek anyagilag is megnyerje a páholytagokat. A kötet második, jóval kisebb egysége tartalmazza a Kossuth világi munkásságát tárgyaló cikkeket. Erdmann Gyula a hírlapírót ábrázolja, aki életre hívta a modern Pesti Hírlapot. Závodszky Géza a nemzetiség terminológiai kérdéseivel foglalkozik Kossuth egy munkája nyomán. Szabad György a newarki beszéd bibliai műveltségű szerzőjét jellemzi. Zárásként Miskolczy Ambrus tárja elénk Kossuth személyiségét egy eddig ismeretlen napló alapján. írója, Gyulay Lajos véleménye is sokszor változott, benyomásai szerint. Miskolczy összegzése szerint Kossuth a szabad magyarok vezére, aki olyan, mint Álmos vezér: nem léphetett az ígéret földjére, ahová a népet vezette. ■ Széchenyi Magdolna Kossuth és az egyházak. Tanulmányok. Szerkesztette Kertész Botond. Luther Kiadó, Budapest, 2004. (Evangélikus Gyűjteményi Kiadványok 1.) Eredeti ára: 1240 forint. A hónap könyve júliusban a Luther Kiadótól 30% kedvezménnyel Kossuth és az egyházak - Tanulmányok Vásárolja meg a hónap könyvét kedvezményesen! Eredeti ára: 1240 forint. http://bolt.lutheran.hu • E-mail: kiado@lutheran.hu Fax: 1/486-1229 ♦ 1085 Budapest, Üllői út 24.
