Evangélikus Élet, 2010. július-december (75. évfolyam, 27-52. szám)
2010-09-05 / 36. szám
io « 2010. szeptember 5. FÓKUSZ Evangélikus Élet Száz éve született Joób Olivér evangélikus lelkész iwwMiBiBWiiiwwiiiiiiiiiiiiiiiiiBWiBiii^wiiiiri'iiriiiiwwTfiMiiTiiiiTiiwii^ firiiriniCTinr*iriipiiiiiii'iifiiirrrriTiiniiMriiiiiiiniTiiiwiiiiiiriiTiiTr‘riiiiiwiiiiiiiiiiiniM i^ríiiiiiiwiiiiiiiPiiiiwiMiírrTiniiniiiiniiiiioiiiirpiiirTiTiiiiiiiwwwffiiiiiiiíTiiiiTriiiiro 'OiWHiiiiiniiimin Mii1 ihiihiiiiiiiii „Tenger harcon át” ^ Három évtizedes (1939-1969) nyíregyházi parókus lelkészi szolgálata máig elevenen él a fél évszázadnál idősebb hívek szívében, és meleg szeretettel beszélnek Öli bácsiról, aki ünnepi és hétköznapi életüknek egyaránt részese volt, hiszen mindenkivel szót értett, s szívügye volt az evangélizáció és a diakónia. Joób Olivér száz évvel ezelőtti születésére emlékezett múlt vasárnap a nyíregyházi gyülekezet. A századik születésnapot követő reggelen, augusztus 29-én a népes gyülekezet és a családtagok jelenlétében az egyház és a város képviselői megkoszorúzták a Joób család sírját az Északi temetőben, ahol - újratemetését követően - immár öt éve nyugszik feleségével együtt az evangélikusok szeretett lelkésze. Laborczi Géza nyíregyháza-kertvárosi lelkész imádkozott, és dr. Kovács László Attila nyíregyházi lelkész felolvasta a 90. zsoltárt. A délelőtti nagytemplomi ünnepi istentisztelet liturgiájában is ők szolgáltak $ kerület püspökével, dr. Fabiny Tamással együtt. Az igehirdetést if). Joób Olivér nyugalmazott zürichi lelkész végezte. A fiú hitelesen szólt édesapja éleló üzenetét: az ő példájukat követve, egyedül a kegyelemből élve mi is beállhatunk e sorba. Isten mindig alkalmatlannak tűnő embereket tett alkalmassá, hogy hordozzák az ő jó hírét, s így dicsőíttessék meg az Úr neve közöttünk s általunk is! Az istentisztelet végén dr. Fabiny Tamás püspök megnyitotta a templom északi hajójában egy hónapig látható kiállítást. Hat tárlóban kaptak helyet - a család és a gyülekezeti tagok jóvoltából - Joób Olivér életének eddig nyilvánosságra nem hozott, eredeti szöveges és képi dokumentumai. Beszédében a püspök a maga és az evangélikus egyház nevében megkövette a családot az édesapjukat ért sérelmek miatt. Valamennyiünkre, egész egyházunkra érvényes a Joób Olivér életét összegző ige: „Elég neked az én kegyelmem..’.’ A Joób Olivér nevét viselő, Benkő bokorban található szeretetintézményben elfogyasztott közös ebéd után a püspök felavatta az intézmény falán elhelyezett domborművet, Kiss Melinda kolozsvári keramikusművésznek a névadó tiszteletére készített alkotását. (Öli bácsi sokat járt a várost körülölelő bokortanyákba, hogy szolgálatokat végezzen az ottani hívek között.) téről és szolgálatáról 2l<or 12,9 - „Elég neked az én kegyelmem..!’ - alapján. Textusválasztását azzal indokolta, hogy az 59 évesen - máig tisztázatlan körülmények között, tragikus motorbaleset következtében - elhunyt édesapja irattárcájában egy igés lapot találtak ezzel a páli verssel, amely jól jellemzi és összefoglalja Joób Olivér egész földi életét. „Tenger harcon át” visz az út hozzád, Úr Jézus - ahogy azt a centenáriumra megjelent életrajzi könyvének címe is hirdeti. Az ige kapcsán előbb Pál apostol szenvedéseiről, majd édesapja küzdelmes, de boldog életéről szólt az igehirdető, hogy végül megfogalmazhassa Isten nekünk szóAz emléktábla megkoszorúzása után if). Zászkaliczky Pál bemutatta a Joób Olivér életéről szóló könyvet, amelyet az Ordass Lajos Baráti Kör adott ki. A kertvárosi gyülekezet is kiadott egy CD-melléklettel ellátott füzetet Emlékeink Joób Olivér lelkészről címmel, amelyet Laborczi Géza gyülekezeti lelkész ismertetett. Az egész napos ünnepség a püspök imádságával és úti áldásával zárult. ■ Garai András (Az ünnepség telj es hanganyaga elérhető a tudósító honlapjáról: www.garainyh.hu - Hangzó örömhírtár.) Száz évvel ezelőtt, 1910. augusztus 8- án Ózdon született. Édesapja Fancsali Joób Sándor, édesanyja Antony Gizella volt. A gimnáziumot Aszódon, a teológiát Sopronban végezte. Egy évet ösztöndíjasként Finnországban töltött. 1934-ben került Nyíregyházára, az akkor újonnan alakult dél-szabolcsi missziós körzetbe, ahol negyvenöt faluban kellett felkeresnie a gyülekezeti közösségből kiszakadt evangélikusokat. Ez csak motorkerékpárral volt lehetséges. Geduly Henrik püspök rövidesen magához rendelte püspöki titkárnak, és az maradt dr. Dómján Elek és Túróczy Zoltán alatt is. 1939 októberében a nyíregyházi gyülekezet megválasztotta parókus lelkészének. Akkor Nyíregyházán egy teljesen új lelkészi kar kezdte működését, élén Túróczy Zoltán püspökkel. Rőzse István igazgató lelkész mellett Balczó András, Joób Olivér, Solymár János lelkészek megosztották a városi és tanyai körzeteket, valamint a szolgálati területeket - Joób Olivér a missziói feladatokat látta el. 1939. szeptember í-jén kitört a második világháború. Rövidesen lengyel menekültek jelentek meg Nyíregyházán. 1939. november 30-án a finnekre támadt a keleti szomszédjuk. A finnek a téli háborút három hónapig bírták egyedül. 1940 márciusában békét kértek. Elveszítették Kar jalát, amely olyan kedves számukra, mint számunkra Erdély. A finnek háborúja különösen fájdalmasan érintette Túróczy Zoltán püspököt és Joób Olivért, akik egykor jártak Finnországban. 1941-ben mind a finnek, mind a magyarok részt vettek a háborúban. 1944 októberében már Nyíregyházán dúltak a harcok. 1944. november 2-án kétháromezer férfit vittek el malenkij robotra, akik közül csak kevesen tértek haza. Ebben a szörnyű időben Joób Olivér felvette magára a Luther-kabáróczy Zoltán püspököt 1945. június 25-én ugyancsak tíz évi fegyházbüntetésre ítélte, de tíz hónap múlva szabadon engedte. Folytatódott a gyülekezet megpróbáltatása. 1948 júniusában államosították a Kossuth-gimnáziumot, amelyben csak fiúk tanultak, a Geduly-leánygimnáziumot, a központi elemi iskolát, négy városi kisiskolát, illetve valamennyi tanyai elemi iskolát. Akkor Nyíregyházán száz evangélikus pedagógus működött. Túróczy Zoltán püspök 1948 decemberében Győrbe távozott, a dunántúli egyházkerület püspöke lett. Ezután Joób Olivért érték a rendszeres támadások. Harmincöt évi nyíregyházi lelkészi szolgálat után, 1969 júniusában az ország másik részére, Ostffyasszonyfára helyezték át, ahol 1969. október 28-án életét vesztette egy közlekedési balesetben, ötvenkilenc éves korában. tot, és mint valami bátyuska, felkereste a halálra rémült híveit. Sokan áldották ezért az evangéliumi cselekedetéért. 1945. április 3-án a városházán működő népbíróság Máczay Lajost, az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium vallástanárát halálra ítélte, mert a helyi lapban megjelentette a Magyar Távirati Iroda háborús közleményeit. Végül kegyelmet kapott. 1945. június 22-én a népbíróság dr. Belohorszky Ferencet, a Kossuth-gimnázium igazgatóját tíz évi fegyházbüntetésre ítélte. Tú-Felesége, Krompecher Judit, a világhírű Krompecher Ödön orvosprofesszor lánya, 2005-ben meghalt. Ekkor Joób Olivér földi maradványait Nyíregyházára szállították, és kettőjüket a férj szüleinek a nyíregyházi Északi temetőben lévő sírjában helyezték örök nyugalomra. Joób Olivér lelkészi munkáját folytatják fia és unokái. A nyíregyházakertvárosi gyülekezet a lelkészről elnevezett szeretetintézményt működtet Benkő bokorban. Az egész nyíregyházi evangélikus gyülekezet szeretettel emlékezik mártíromságot szenvedett egykori lelkipásztorára. ■ Dr. Reményi Mihály Egy teljes élet - az ige világosságában A „Vezess, Jézusunk...” kezdetű kedves énekünk egyik sora a címadója annak a könyvnek, mely most jelent meg id. Joób Olivér (1910-1969) evangélikus lelkész életéről, születésének századik évfordulója alkalmából.' Joób Olivér földi életútja Ózdról indult, és a harmincöt éves nyíregyházi szolgálat után az ostffyasszonyfai halálos balesettel szakadt meg. A Tenger harcon át című könyvet fia, Joób Olivér - aki maga is lelkész - naplójegyzetek, fennmaradt levelek, jegyzőkönyvek alapján állította össze. Az első, ami olvasása közben megragad bennünket, az, ahogy Isten igéje formálta egy-egy igén és a rendszeres igeolvasáson keresztül Joób Olivért és egész életét. A konfirmációi ige indította el a lelkészi szolgálat felé: „Ezt a parancsolatot adom néked (...), hogy vitézkedjél (...), megtartván a hitet és jó lelkiismeretet, melyet némelyek elvetvén, a hit dolgában hajótörést szenvedtek...” (íTim 1,18-19) Sokszor nagyon nehéz döntések után tapasztalhatta meg Isten vezetését. Az igén keresztül szólt újra Isten ingyen való kegyelme, ahogy elfogad Jézus Krisztus érdeméért. A mai olvasónak reménységet és bátorítást ad, hogy Isten változatlanul igéjén keresztül, Leikével munkálkodik szívünkben, az egyházban és azok életében is, akik elsodródtak Istentől. A másik, amit megérthetünk a könyvből, hogy az ige világosságában rótt életút tenger harcot jelent. Erre utal a könyv címe. A tenger harc vívódást is jelent: „Mikor pedig megfájdul a szívem az igazi, komoly teológiai tudomány után, eszembe jut, hogy én jóformán gyermekkoromtól az egyház robotosa voltam, tanulni nem maradt időm.” A tenger harc üldöztetést is jelentett a pártállami hatalom részéről, aminek tragikus csúcspontja, hogy a halálos balesetet nem követte bírósági tárgyalás, és okozója büszkén beszélt arról, hogy papot ütött el, hozzátéve: „...így legalább eggyel kevesebb van belőlük.” Az olvasó mégis bátorítást kap a küzdelmekhez azzal, hogy lehet az életút nehéz, talán torzónak tűnő, mégis teljes, mert Istenhez vezet, Jézus Krisztusban. A harmadik, amit a könyv alapján Joób Olivér életútjából kiemelhetünk, Túróczy Zoltán püspök hozzá fűződő atyai barátsága. Ezzel kapcsolatban említést érdemelnének a korszak püspökválasztásai, zsinatai, új egyházi törvényei és Ordass Lajos püspök elítélése. A kilencvenhat képet tartalmazó könyv rendkívül sok adat ismertetésével mutatja be a nyíregyházi gyülekezet életét, de olyan eseményekről, mint a világháború idején történt elhurcolások, az úgynevezett malenkij robot, nem ír bővebben. Az életrajz részletes képet nyújt Joób Olivér püspöki titkárként, missziói, gyülekezeti és igazgató lelkészként végzett szolgálatáról. Bemutatja a lelkészcsalád hétköznapjait is, és említést tesz a családnak a reformációig visszanyúló gyökereiről. ■ Rőzse István If). Joób Olivér: Tenger harcon át - Joób Olivér élete (1910-1969). Kiadta az Ordass Lajos Baráti Kör, 2010. Kapható a Luther Kiadó könyvesboltjában (1085 Budapest, Üllői út 24.) és a Huszár Gál papír- és könyvesboltban (1054 Budapest, Deák tér 4.), illetve megrendelhető a nyíregyházi lelkészi hivatalban (4400 Nyíregyháza, Luther tér 14-, 42/508-770).
