Evangélikus Élet, 2010. július-december (75. évfolyam, 27-52. szám)
2010-12-19 / 51-52. szám
io 41 2010. december 19-26. FÓKUSZ Evangélikus Élet Keresztény nyomok Maláj földön ► Ki hinné, hogy a világ nagyvárosai közül a leglátványosabb karácsonyi dekorációkkal az Egyenlítő közelében fekvő Szingapúr metropolisának bevásárlóutcái büszkélkedhetnek? Az örök nyárban verejtékező Malájfélszigeten a keresztények ugyan elenyésző kisebbségben élnek, de - mint az alábbi írásból kitűnik - jelenlétük nem csupán trópusi délibáb... ■ Dr. Csermák Zoltán Szingapúr 1965-ben vált ki a Maláj Államszövetségből, s fejlődése azóta is töretlen. A városállamot gazdagsága, gyors fejlődése alapján az ázsiai kis tigrisek között tartják számon, noha nevének jelentése: „az oroszlánok városa”. Az ötmillió lakosú országban az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) az egyik legmagasabb a világon, a telekárak is tekintélyesek, ennek ellenére naponta nőnek ki az új felhőkarcolók a földből. A gazdagságra jellemző, hogy az Egyenlítő mentén ivóvíz folyik a csapokból, a tisztaság és a rend irigylésre méltó. Négy kultúra: a kínai, a maláj, az indiai és az angol formálta az ország mai arculatát; a bábeli körülmények között a közvetítőnyelv az angol, amelyet mindenki jól beszél. Szingapúrban nagy szerepük van a hagyományoknak. Az ideérkező az indiai és kínai negyed mellett megcsodálhatja az angol gyarmati építészet alkotásait, választhat a szupermodern kulturális központ, az Esplanade gazdag kínálatából, vagy a hőség ellen a légkondicionált múzeumokban kereshet menedéket, s gazdag kiállításokon alkothat képet a tradíciókról. Az egymás mellett békében élő kultúrák megkívánják tagjaiktól a maximális alkalmazkodást. A toleranciára való nevelés már az iskolában megkezdődik, a gyermekek megismerik a másik szokásait, és az iskolatársak együtt ünnepük egymás ünnepeit. Vallásbékés városállam A tolerancia egymás hitének tiszteletében is megnyilvánul, a vallási villongás ismeretlen fogalom a városállamban, s ha véletlenül valaki mégis viszályt szít, annak a törvény szigorával kell szembenéznie. Szingapúr alapításával egy időben a keresztény egyházak is megjelentek a városban. Részben a betelepültek lelki életének gondozását, részben a missziók megszervezését vállalták föl. A kereskedő örményeket tradicionális kapcsolat fűzte a városhoz, így nem meglepő, hogy az első keresztény templomot is az örmény katolikusok építették 1835- ben. A hajlék az örmény egyház megalapítójának, Világosító Szent Gergelynek a nevét viseli. Két évvel később az anglikán telepesek is felépítették klasszicista stílusú imaházukat, s a gyarmatbirodalomnak köszönhetően hamarosan a legnagyobb keresztény közösséget alkották. Legimpozánsabb templomukat, a Szent András-katedrálist 1870-ben szentelték fel. Napjainkban a Szingapúri Anglikán Egyházhoz huszonhat parókia tartozik, emellett hat, más ázsiai országokban lévő parókiáról is gondoskodik. 1846-ban épült fel a város első katolikus, a jó pásztorról elnevezett temploma. Mára harminc templom szolgálja a hívőket. Jelenleg a lakosság tizenöt százaléka vallja magát kereszténynek, arányuk megegyezik az iszlám hívőkével, s harmada a buddhista tanok követőiének. A vallási tolerancia legjellegzetesebb példája a Waterloo Street s a vele párhuzamos Queen Street, ahol öt világvallás él együtt néhány száz méteren belül. (Talán száraznak tűnik a felsorolás, de e békés egymás mellett élés meglepő a vaüási harcoktól eldurvult korunkban.) A Maghain Aboth zsinagógát 1878-ban eklektikus, viktoriánus stílusban építették, s azóta is a városban élő zsidó kereskedők vallási és kulturális központja. A zsinagógával szemközt a Francia Misszió Szent Péterről és Szent Pálról elnevezett templomát III. Napóleon támogatásával 1870-ben a korábbi kápolna helyén emelték. Az épülettől néhány lépésre a Szent József-templom található. Nem messze tőlük a hindu Sri Krishnan-templomba, valamint a múlt század végén - hagyományos kínai stílusban - épült buddhista Kwan lm Tong Hoodtemplomba léphet be a látogató. Az utca másik oldalán található a kantoni metodista templom, s néhány utcányira tőle a Malabar Muslim Jama-Ath mecset, ahol háromnyelvű: maláj, arab és tamil felirat várja a hívőket. Torony és túlsúly Szingapúr csupán Malajziával határos, az egyetlen határátkelő Johor Baru. A városállam gyors fejlődési üteme csak a külföldi munkaerő beengedésével tartható fenn, a legtöbb vendégmunkás Malajziából érkezik. A naponta beutazó és távozó tömegek fogadására mindkét oldalon impozáns, többszintes határállomás épült, s a kiváló szervezésnek köszönhetően a várakozás minimális időt vesz igénybe. Pedig a vámellenőrzés igen szigorú, az alkoholt magas vám terheli, a drogcsempészés többévi börtönt, súlyosabb esetben halálbüntetést von maga után. A Malajziába belépőt meglepi az ország gyors fejlődése. Korszerű autóút-hálózat biztosítja az akadálymentes közlekedést, mindenütt építkezés folyik. Kuala Lumpur jelképe, a Petronas-torony sokáig a világ legmagasabb épülete volt, de figyelemre méltó a főváros hatalmas repülőtere és kulturális központja is. Szingapúri maszkák A harmincmilliós ország lakosságának több mint fele muszlim, harmada taoista, buddhista és konfuciánus, a keresztények aránya kilenc százalék, a hinduké ennél alacsonyabb. Az ország alkotmánya biztosítja ugyan a vallásszabadságot, de az iszlám túlsúly azért gyakran vezet nézeteltérésekhez. Az iparosítással, a migrációval és a városok fejlődésével az iszlám hatás fellazul; ezt az állam szigorúbb oktatással kívánja ellensúlyozni. Melaka kolonialistái A maláj kereszténység bölcsője Melaka. Egykor a Maláj-félsziget legjelentősebb kikötővárosa volt, ma már inkább a múltjából és a turistákból él. Melaka az ország történetének skanzenje, színes kínai és indiai negyed teszi vonzóvá az idelátogató számára, s a régi európai küllemű épületek között a messziről jött idegen is otthon érezheti magát. A csatornarendszer különösen az esti kivilágításban kívánkozik a fényképezőgépek lencséjére. Az érdeklődő gazdagon berendezett múzeumokban ismerheti meg a város múltját, az ország kultúráját. A megfáradt idegen esténként a kiváló éttermek tucatjaiban kóstolhatja meg a multikulturális város ételspecialitásait. A portugál hódítók először mint kereskedők látogattak — a 16. század első éveiben — a városba, s felismerve a kikötő stratégiai jelentőségét véres harcok árán foglalták el a melakai szultántól a települést. A korszakból csupán néhány épület maradt az utókorra. A Porta de Santiagón, az egykori portugál erőd kapuján keresztül lehet feljutni a domb tetején álló, romjaiban is impozáns Szent Pál-templomba. Az ősi falak között megfordult Xavéri Szent Ferenc jezsuita misszionárius is. A szent hittérítő Mélákéból indult régen áhított kínai útjára, de küldetését már nem tudta teljesíteni, 1552 decemberében egy kis kínai szigeten hunyt el. Földi maradványait visszahozták Melakába, s ideiglenesen e templomban helyezték el, majd továbbszállították végleges nyughelyére, az indiai Goába. A hollandok 1641-ben foglalták el a várost, és másfél százados ottlétük alatt virágzó kereskedelmi kikötővé fejlesztették. A Néprajzi Múzeumban, az egykori városházán ízléses kiállítás mutatja be a kolonialisták mindennapjait, a Szent János-erőd pedig a hely stratégiai jelentőségét idézi. Ha belelapozunk a Mélákéról írt útikönyvekbe vagy visszaemlékezésekbe, legtöbbjüket a város középpontjában épített templom illusztrálja. Az 1753-ban, a holland jelenlét századik évfordulójára épített imaház építészetileg nem túl jelentős, de vörös színe - különösen naplementekor - festőivé teszi. Az egykori református templom napjainkban az anglikán egyház kezelésében van. A mellette lévő tér a fiatalok kedvelt találkozóhelye, s itt várják utasaikat a színpompás riksák is. Temető a magnóliák alatt Amíg Melaka a gyarmatosítás kezdetének tanúja, addig Georgetown az angol koloniaüzmus legjelentősebb városa. A Penang szigeten elterülő kikötőt 1786-ban Francis Light angol kereskedő alapította, s uralkodójáról, IV. Györgyről nevezte el. A 600 ezer lakosú város erős ütemben fejlődik, s ma már prognosztizálható, hogy Szingapúrhoz hasonlóan a jövőben az egész sziget egy összefüggő településsé olvad össze. Az etnikai sokszínűség Georgetownra is jellemző, itt él az ország legnagyobb kínai közössége. A hőskor impozáns emléke a Cornwallis-erőd, ahol a szokásos történelmi tárlat és természetesen az alapító Francis Light szobra, illetve egy 17. századi, híres ágyú mellett Malajzia legrégebbi anglikán kápolnája is található. Az erődtől sétára indulva az angol gyarmati építészet szép alkotásait láthatjuk: a Viktória királynőről elnevezett óratornyot, a városházát, a Parlamentet s a Szent, György-katedrálist, Délkelet-Ázsia legrégebbi anglikán templomát. Az 1818-ban felszentelt épület a háború alatt jelentős károkat szenvedett, ottlétemkor is restaurálták. Az angol gyarmati korszak emléke a protestáns temető. A magnóliafák alatt vezető utakat több száz éves síremlékek szegélyezik, szebb időket látott gondos kidolgozásuk egy gazdag korra emlékezteti a betérőt. A táblák külön felhívják a figyelmet a városalapító, valamint Thomas Leonowens sírjára. A fiatalon meghalt katonatiszt feleségének történetét Andy Tennant 1999-ben forgatott filmje, az Anna és a király örökíti meg. Az alkotásban a hitves szerepét Jodie Foster alakította. Vasárnap lévén az 1860-ban épült Szűz Mária Mennybemenetele katolikus templomba mentünk misére. Mint a trópusokon mindenhol, a templom nagy nyitott ablakai és ventilátorok biztosították a levegő mozgását. A templom tele volt hívővel, európaiak csak mi voltunk. Egy keleti vonású nővér külön üdvözölt minket, s érdeklődött, nem akarjuk-e felolvasni angolul az egyik szentleckét, de tartózkodásunkon sem sértődött meg, kedvesen átadta a mise menetét tartalmazó papírt, s a szertartás alatt is volt egy-egy mosolya számunkra. A kínai atya nekünk kissé furcsán, recitálva prédikált, és a hazai szokásoktól eltérően minden hívő aktívan vett részt az éneklésben, a szövegek mondásában. A kiengesztelődésnél mindenki tiszta szívből fordult a másik felé. Tízezer kilométer távolságra otthonunktól is éreztük, hogy egy nagy család tagjai vagyunk. A szerző a Magyar Televízió kiemelt szerkesztője A hollandok által épített református imaház ma már az anglikánok temploma Melakában Várkápolna Georgetown protestáns temetőjének közelében
