Evangélikus Élet, 2010. július-december (75. évfolyam, 27-52. szám)
2010-12-05 / 49. szám
io 4i 2010. december 5. FÓKUSZ Evangélikus Élet Madarat tolláról, reformátort nyelvéről Csepregi Zoltán megvédte akadémiai doktori értekezését A magyar tudományosság megalapítói a 18. század második felétől művelt protestáns lelkészek, tudós jezsuiták és szorgos arisztokraták voltak. 1948 után a teológusok és lelkészek nagy része kirekesztetett a tudományos életből. Így az egyházi tudományosság emancipálását is jelenti, hogy a rendszerváltás után több mint húsz évvel dr. Csepregi Zoltán egyetemi tanár, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Egyháztörténeti Tanszékének vezetője akadémiai doktori címet kaphatott. Az akadémia doktorai tudományterületük elitjét alkotják. Csepregi professzor november 22-i akadémiai doktori védése egy szigorú tudományos eljárás nyilvánosság számára is nyitott eseménye volt. Jó volt látni, hogy a Magyar Tudományos Akadémia kisebbik tanácstermét a tudóstársak mellett egyházunk tagjai töltötték meg: gyülekezeti tagok, teológushallgatók, lelkész- és tanárkollégák, a gyűjtemények munkatársai, püspökök. A doktori védések többféle lehetséges forgatókönyvéből a legelőnyösebb valósult meg: a kijelölt bírálók alapos munkát végeztek, a dicséretek és a bírálatok mellett továbbgondolták a dolgozat állításait, így megkezdődhetett a még nem is publikált tudományos munka eredményeinek megvitatása, hasznosítása. Csepregi Zoltán A reformáció nyelve: a magyarországi reformáció első negyedszázadának vizsgálata alapján címmel benyújtott doktori értekezése a hazai reformáció első évtizedeinek történetét tette vizsgálata tárgyává. Úgy vélhetnénk, hogy a források hiánya miatt újat már nemigen tudhatunk meg erről a korszakról. Csepregi Zoltán disszertációja bizonyította, hogy ez nem így van: ismeretlen források feltárásával, a meglévő források nyelvi elemzésével, a nemzetközi szakirodalom eredményeinek felhasználásával és hazai viszonyainkra való átültetésével alkotott újat. Nyelvhasználatuk elemzésével nagy biztonsággal 2 megállapította, hogy az egyes reformátorok a reformáció mely irányzatához sorolhatók. Tisztázta a városi reformáció szerepét, eddig kevéssé ismert reformátoraink életútját, a Magyarországgal szomszédos területekkel (Szilézia, Csehország, Morvaország) való szoros és kölcsönös kapcsolatát. Egyik bírálójának a véleménye szerint értekezése a hazai reformáció kutatását egyenesen új alapokra helyezheti. Ennek természetesen az az egyik feltétele, hogy a disszertációt mielőbb kiadják könyv alakban. Az ülés evangélikus résztvevőit büszkeséggel tölthette el, hogy a bizottság maximális pontszámmal értékelte Csepregi Zoltán munkáját. Talán még fontosabb volt, hogy a majdnem három órán át tartó vita során sok mindent megtudhattunk elődeink hitéről és egyházunk gyökereiről. ■ Kertész Botond Csepregi Zoltán HIRDETÉS Orgonahangversenyek a békásmegyeri evangélikus templomban Az improvizáció mesterei III, 2010 őszén-telén háröm orgonaestet szervezünk, melyen három kiváló, nemzetközileg is elismert magyar orgoriaművész mutatkozik be első alkalommal a békásmegyeri evangélikus templomban. A közönség nemcsak a klasszikus orgonairodalom remekműveiből, hanem a rögtönzés művészetéből is ízelítőt kaphat hangversenyeiken. A három hangversenyből álló sorozat utolsó koncertje Advent plusz címmel december 5-én, vasárnap 18 órakor lesz. Király Csaba Liszt-díjas orgona- és zongoraművész Bach, Franck és Liszt műveit szólaltatja meg, valamint adventi dallamokra improvizál. A hangversenyre a belépés díjtalan, minden érdeklődőt szeretettel várunk. Helyszín: békásmegyeri evangélikus templom, 1038 Budapest, Mező utca 12. Tel./fax: 1/368-6118, e-mail: evangelikusbekas@t-online.hu. Honlap: www.evangelikusbekas.hu. LELKÉSZPORTRÉ Istent hirdetve - a Napot kutatva Beszélgetés Molnár Iván dunaföldvári lelkésszel ► Akár egy Luther-kabát, egy kémcső vagy egy naptávcső is lehetne a képzeletbeli címerén. Felmenői között csángó és felvidéki - iglói - magyar is van, Magyarországra pedig délkeleti országhatárunk romániai oldaláról, Nagylakról érkezett. Ha beszélgetés közben vele vagy a családjával kapcsolatos téma kerül szóba, biztosak lehetünk benne, hogy perceken belül valami különlegesség fog kiderülni. Néhányat ezek közül olvasóinkkal is megosztunk - ismerkedjenek meg Molnár Iván evangélikus lelkésszel!- Bátran mondhatjuk: az ön családjának az életébe igen alaposan beleszólt a 20. századi történelem.- Dédapám, Molnár Géza a Felvidéken vasutasként dolgozott. A trianoni szerződés megkötése után összecsomagolta mindenét, fogta a családját, és áttelepült Budapestre: azt mondta, hogy ő eddig a magyar vasutat szolgálta, ezután is azt akarja. / Nagypapa, Molnár Rezső felvidéki evangélikus népiskolába járt - még mindig megvan az 1885-ös keltezésű bizonyítványa -, evangélikus lelkész lett, és harminchárom évig, 1949-től 1982-ig szolgált a nagylaki szlovák ajkú evangélikus gyülekezetben. Ez nemcsak a legnagyobb szlovák gyülekezet Romániában a mai napig, hanem a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház szlovák nyelvű egyházmegyéjének esperesi székhelye is.- Az ön édesapja azonban nem folytatta a lelkészi hagyományokat.- Neki más életkörülmények adattak. Ugyan lelkész szeretett volna lenni, de akkor még azt sem tudta, hol fog érettségizni. Papgyerekként a romániai kommunista rezsimtől nem sokat várhatott a továbbtanulást illetően, így tizenhat évesen Pozsonyba ment, szinte menekült. Disszidensként Csehszlovákiában a megélhetéséért küzdött. Az állampolgársága pedig külön történet - például két évig levelet sem válthatott a szüleivel; egyszer tudtak üzenni egymásnak a válogatott jégkorongcsapaton keresztül. 1952-ben érettségizett a tanítóképzőben, majd történelemszlovák irodalom szakon tanult tovább szintén Pozsonyban. Tanárként az oktatás mellett az általános iskola és gimnázium valamennyi évfolyama számára megírta a szlovák irodalom és nyelvtan tankönyvet - de ezt már Romániába visszatérve. A korra jellemzően természetesen egy másik szerző neve is fel van tüntetve rajtuk, mert azt mégsem lehetett, hogy egy pártonkívüli egyedül írjon tankönyvet...- Ón tanárként kezdte a pályáját, majd evangélikus lelkész lett, most pedig ezzel párhuzamosan az Eötvös Loránd Tudományegyetem Csillagászati Tanszékének PhD-hallgatója, a fizikai doktori iskola részecskefizika és csillagászat programjában végzi tanulmányait. Hogy is alakult mindez?- Eredetileg a kolozsvári egyetemen végeztem fizika-kémia szakon. Negyedéves voltam még, amikor úgy döntöttem, teológiára jelentkezem, de azért becsületből - meg persze a szüleim biztatására is - befejeztem az egyetemet, hiszen már csak egy év volt hátra. Később félállásban évekig tanítottam is ezeket a tárgyakat. Azonban hiába vettek fel teológushallgatónak, előbb teljesítenem kellett a kötelező sorkatonai szolgálatot.- Magyarként nem lehetett egyszerű a romániai hadseregben...- Inkább azt mondanám, érdekes volt. Már az iskolában is az egyetlen magyar voltam egy szlovák osztályban Romániában. Itt nemcsak szlovákul tanultam meg, hanem románul is. Nagyon szigorú volt a romántanárunk - jobban is szerepeltünk az érettségin, mint a párhuzamos román tagozatos osztály... Sorkatonaként az egyetlen magyar voltam a Vaskapu környéki határőrségnél. Mivel jól tudtam románul, nem is akarták elhinni, hogy nem az anyanyelvem. Sőt volt olyan egyetemet végzett, matematika szakos társam, aki megkérdezte, hogy miért magyarul írok haza, értik azt egyáltalán otthon? Azt hitte, csak hobbiból tanultam meg ezt a nyelvet, és a családtagjaimnak szótárból kell kikeresniük a szavakat, hogy megértsék, amit írtam.- És tényleg ha az iskolában szlovákul folyt az oktatás, ki tanította meg magyarul írni-olvasni?- Édesanyám. Otthon csak magyarul beszéltünk, és jó volt, hogy a határ menti Nagylakon tudtuk fogni a Magyar Televízió egyes csatornáját. Amikor pedig később anyám észrevette, hogy elkezdtem törni a nyelvet - az iskola hatására -, akkor nagyon sokat olvastatott velem. Tudta, hogy érdekelnek az indiános könyvek, ezért jó párat beszerzett belőlük számomra.- Többek között az idén május 22-i dunaföldvári beiktatására egybegyűltek is igazolhatták, hogy azóta is nagyon sokat olvas. Valószínűleg nem véletlenül lett harmadik helyezett az országos tudományos diákköri konferencián vallástudományból 2001-ben.- A teológiai tanulmányaim harmadévét már Budapesten kezdtem meg, és a rá következő évben volt ez a verseny.- Ebből az olvasásszeretetből és a tudományok iránti érdeklődésből alakult ki az Evangélikus esték Dunaföldváron című rendezvénysorozat is?- Hát igen. 2003-ban, frissen végzett lelkészként Harmati Béla püspök úr küldött ki a dunaföldvári gyülekezetbe. Ennek a maroknyi közösségnek - most negyvenketten fizetnek egyházadót - 1980 óta huszonhárom évig nem is volt helyben lakó lelkésze. Szerettem volna lehetőséget teremteni arra, hogy az érdeklődők helyben találkozhassanak neves értelmiségiekkel, a legkülönfélébb szakterületek kiemelkedő képviselőivel, meghallgathassák az előadásukat, majd kötetlenül beszélgethessenek az előadókkal. S mivel ezeket az alkalmakat nemcsak a gyülekezet tagjainak hirdetjük, hanem a városban is kiplakátoljuk, jó missziói alkalomnak is gondolom az estéinket.- Említene néhány nevet, akika hat év alatt megfordultak már a dunaföldvári templomban?- A kezdetektől visszatérő vendégünk Grandpierre Attila csillagász, de elfogadta már meghívásunkat Raj Tamás főrabbi, Jankovics Marcell művelődéstörténész, Jókai Anna író, Papp Lajos szívsebész, Rákász Gergely orgonaművész, Tolcsvay Béla zenész, Ponori Thewrewk Aurél csillagász vagy Horváth Viktor kutatóorvos is. Legutóbb, november 13-án Csókay András idegsebész tartott előadást Bátorsága boldogsághoz címmel. Nem is tudom az összes nevet felsorolni, de nem is szeretnék megbántani senkit azzal, hogy véletlenül kihagyom a felsorolásból.- Ugye Grandpierre Attila nem véletlenülfordult már meg többször is Dunaföldváron?- Ha már így rákérdezett, akkor bevallom, valóban nem. Ő a témavezetőm a doktori iskolában.- Kérem, ne szerénykedjen, hiszen nem kis dolog amibe három évvel ezelőtt belevágta a fejszéjét. Itt van előttem a „puska” - e nélkül nem is tudnám elmondani a kutatási területének a címét: A Nap-mag magneto-hidrodinamikai leírása Chandrasekhar-egyenletek alapján. Nem kívánhatom, hogy e helyütt bővebben fejtse ki, mit is takar ez valójában, de azért néhány mondatban össze lehet foglalni a témát?- A Földtől százötvenmillió kilométer távolságban ragyog a csillagászati erők számunkra legfőbb megtestesítője, a Nap, amely földi létünknek is nélkülözhetetlen meghatározója. A főleg hidrogénből és héliumból álló, plazmaállapotú csillag tömege a Föld tömegének egymilliószorosa. A közepében, vagyis a Nap-magban, tizenötmillió fokos hőmérsékleten hihetetlen energiák termelődnek. A plazmaállapot rendkívül érzékenyen reagál a magban kialakuló minden apró elektromos, mágneses, gravitációs vagy forgás, beli változásra. Ezek viszont különféle hatásokat váltanak ki, például befolyásolhatják a Nap sugárzásának az erejét. Lehetséges, hogy a jégkorszakok kialakulása is ezen okokra vezethető vissza. Témavezetőm, Grandpierre Attila munkája nyomán néhány évvel ezelőtt létrejött egy olyan elmélet, amely alapján a Nap-magban uralkodó viszonyok számításokkal nyomon követhetők. Rendkívül örülök, hogy magam is részt vehetek e kutatásban, amely nemzetközi szinten is nagy érdeklődést vált ki.- S hogy visszatérjünk a földi síkra: a dunaföldvári lelkészi szolgálat sokszor olyan kihívást jelenthet, mint egy csillagot kutatni...- A tízezres város lakosságának majdnem kilencvennyolc százaléka katolikus. A maroknyi evangélikus gyülekezet a tagjainak képzettségét és életkorát tekintve igen összetett, és hála Istennek, vannak fiataljaink is. Én azt vallom, hogy az emberi problémák mindenhol ugyanazok, a lelkésznek pedig fel kell nőnie a feladathoz, ehhez pedig fontos, hogy naponta élje meg Jézus vezetését.- Mi az, ami Molnár Iván lelkész urat manapság foglalkoztatja ?- Advent időszaka van, amely egy kicsit a mögöttünk álló év összegezésére is indít. Sok örömért - gyerektáborért, erdélyi kirándulásért és egyéb gyülekezeti alkalmakért - adhatunk hálát itt, Dunaföldváron, de megköszönhetjük az épületeinken elvégzett felújítási munkákat is. Advent azonban az őszinte számadásra is int; emlékeztet, mit mulasztottunk el, mit lehetett volna másképp csinálni. December 9-én, csütörtökön 17 órakor tartjuk a dunaföldvári esték legközelebbi alkalmát, amelyen Halasi László hartai lelkész osztja meg gondolatait az adventról. Január 20-án pedig prof. dr. Balázs Lajos, az Akadémia Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének nyugalmazott igazgatója jön közénk a Világegyetem, élet, értelem című előadásával. S ha már a jövő esztendőnél tartunk, feltehetően tavasszal lesz a szlovák nyelvű lelkészvizsgám Pozsonyban, amelyre nagy lelkesedéssel készülök. ■ Boda Zsuzsa
