Evangélikus Élet, 2010. július-december (75. évfolyam, 27-52. szám)

2010-12-05 / 49. szám

Evangélikus Élet élő víz 20X0. december 5. » 11 A meggyőződéses hit formál, növekedésre sarkall Az üzleti és szakmai életben szinte mindennap látjuk - gyakran ma­gunk szenvedjük el - azokat a követ­kezményeket, amelyeket tiszta és átgondolt hitrendszer nélkül élő em­berek tettei vagy döntései okoznak. Az ilyen emberekről valaki ezt álla­pította meg: „Ha semmiért sem állsz ki, a semmibe fogsz beleveszni.’’ Értelmező szótáraink általában így határozzák meg a meggyőződést: „nem változó, nagyon erős hit valami­ben” A meggyőződéses hit valójában sokkal több ennél - magába foglalja értékeink, elkötelezettségeink, indíté­kaink rendszerét. Nagyon tetszik az a definíció, amelyet egyszer egy neves bibliatanítótól (Howard Hendrickstől) hallottam: „Világnézetemért kész va­gyok vitába szállni. Meggyőződése­mért kész vagyok meghalni!” Meggyőződéseink meghatároz­zák életvitelünket, és arra indíta­nak, hogy bizonyos módon cseleked­jünk. Egy vallásos ember gyakran csak azért tesz meg dolgokat, mert a keresztényektől egy bizonyos visel­kedésmintát lát, vagy javasolják ne­ki, hogy így tegyen. Imádkozik, Bib­liát olvas, istentiszteletre jár, mert kö­veti a keresztények magatartásformá­it. Aki azonban már találkozott Isten­nel, az mindezt hitből teszi. Ahogy hitben növekszik, és érett hívővé válik, ki kell, hogy alakuljanak ben­ne saját indítékai. A kisgyerek is így tanul. Az indítékok idővel meggyő­ződéses hitté válnak. A meggyőződéses hittel kapcsolat­ban álljon itt pár fontos alapelv. A Biblián alapuló, meggyőződéses hit alapvetően fontos lelki növekedé­sünk és érettségünk szempontjából. Mai világunkban az embereknek gyakran erős a meggyőződésük lé­nyegtelen dolgokkal kapcsolatban (mi a kedvenc sportjuk, divatirány­zatuk vagy zenei stílusuk), míg igen­csak gyenge a meggyőződésük lénye­ges dolgokat illetően (például hogy mi a jó, és mi a rossz). Próbáljunk meg összeállítani egy listát lelki kérdésekről meggyőződé­ses hitünk talaján állva. Van olyan lé­nyeges kérdés, melyben gyenge a hitünk? A Biblia így tanít: „Vigyázza­tok, álljatok meg a hitben, légy etek fér­fiak, legyetek erősek! Minden dolgo­tok szeretetben menjen végbe!” (íKor 16,13-14) A meggyőződéses hit nélküli embe­rek ki vannak szolgáltatva a körülmé­nyeknek. Ha elmulasztjuk meghatá­rozni, melyek életünk fontos kérdé­sei, és hogyan akarjuk az életünket le­élni - majd mások meghatározzák számunkra. A meggyőződéses hit nélküli embe­rek nem erős egyéniségek, és gondol­kodás nélkül követik a tömeget. Hi­szem, hogy Pál apostol a meggyőző­déses hitről beszélt a következőkben: „...ne igazodjatoke világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megúju­lásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami ne­ki tetsző és tökéletes.” (Róm 12,2) A meggyőződéses hit segít a kitar­tó lelki fejlődésben. A növekedéshez idő is kell, akarat is. Ha nem vagyunk a növekedés fontosságáról meggyő­ződve, kedvünket veszíthetjük, és feladhatjuk. Senki nem lesz kitartó egy nehéz feladat végrehajtásában, ha­csak nincs meggyőződve annak fon­tos okáról. Ez vonatkozik az imára, a Biblia tanulmányozására, a bibliai alapelvek mindennapos megélésére mind a munkahelyen, mind otthon. Ha tudjuk, hogy mit cselekedjünk, miért és miképp - azaz ha megvan bennünk a tudás, az előrelátás és a képesség nem ér semmit, ha a meggyőződéses hit nem motivál a tényleges végrehajtásra! A világ folyá­sára a legnagyobb (jó vagy ördögi) ha­tással levő emberek azok voltak, akiknek meggyőződéses hite a legerő­sebb és legmélyebb volt. Nem feltét­lenül a legokosabb, legtehetősebb, legjobban iskolázott emberek voltak ők, de meggyőződéseik megmoz­gatták a világot. ■ Dr. Rick Warren írása nyomán A HÓNAP KÖNYVE(I) - 30% KEDVEZMÉNNYEL A LUTHER KIADÓTÓL Gyermekvár és Bohócos társasjáték ► A gyerekekre gondolt a Luther Kiadó, amikor decemberben Gyermekvár című füzeteit, vala­mint a Bohócos társasjátékot kínálja egy csomagban 30 száza­lékos kedvezménnyel, összesen 1500 forintért. Mindegyik ki­válóan alkalmas Mikulás-aján­déknak, csakúgy, mint az ottho­ni vagy a gyülekezeti karácsony­fa alá. Az Evangélikus Élet hasábjain 2005- ben indult a Gyermekvár című köz­kedvelt sorozat. A gyermekeknek szóló rovat, melynek Boda Zsuzsa a gazdája, hol egy-egy bibliai személy életét eleveníti fel, hol pedig egy ki­talált kerettörténet segítségével tanít­ja meg vagy ismételteti át a Szentírás egyes részeit. Mindezt a kisebbek életkorának megfelelő nyelven, hu­morosan, néhol izgalmasan ka­­nyarítva a mesélés fonalát. Az írá­sokhoz mindig tartozik egy-egy rejtvény is. A Luther Kiadó 2007-ben füzetekben adta ki az első két évfolyam három-há­rom sorozatát Gyermek­­vári. és Gyermekvár 2. címmel, a Magyaror­szági Evangélikus Egyház Gyermek- és Ifjúsá­gi Bizottságának támogatásá­val. A rovatgazda szerkeszté­sében napvilágot látott és Je­nes Katalin illusztrációival gazdagított kiadványok első részében az olvasók Jézus csodatételeit ismételhetik át Jónának, egy Jézus korában élő képzeletbeli kisfiúnak a segítségével. De megis­merkedhetnek Anitával is, aki szüle­ivel új helyre költözik. Nemcsak új osztálytársai és barátai lesznek, ha­nem a hittanórák változatos percei is újabb és újabb izgalmas feladatok elé állítják; mindkét sorozat szerzője Füller Tímea. A füzetben található harmadik rész öt kőépületet vesz sorra a Bib­liából - Bábel tornyát, Jerikó és Ni­nive városfalait, Filippi börtönépü­letét, valamint Pilátus helytartói pa­lotáját -, majd a hozzájuk fűződő történet felelevenítése után változa­tos rejtvényekkel igyekszik elmélyí­teni az épületekkel kapcsolatos isme­reteket. A második kötetben - amelynek nemcsak szerkesztője, de szerzője is Boda Zsuzsa - a gyerekek Albert és Pongrác lovaggal kelhetnek útra, hogy Bajusz király egérrágta kóde­xe alapján ők is teljesítsék a bibliai történetekhez kap­csolódó próbákat, és együtt megta- U », r-w * i , lálják a Tudás erdejében megbújó várat. A második sorozat József történetét eleveníti fel. A harmadik­nak Panni és Zsolti a főszereplője, akik nagypapájukkal együtt azt a padláson talált füzetet lapozzák át, amelyet még neki készített az ő evangélikus lelkész nagypapája. A Gyermekvár 1-2. című, As-ös méretű kiadványok kiválóan alkalma­sak arra, hogy a bennük található, egy-egy oldalnyi hosszúságú szöve­geket elolvasva és a hozzájuk kapcso­lódó rejtvényeket megoldva a gyere­kek rövid idő alatt megismerkedjenek vagy újra találkozzanak bizonyos bibliai történetekkel. A képes felada­tokat lelkészek, hitoktatók is jól tud­ják használni a foglalkozásokon. A decemberben kedvezménnyel kapható csomagban egy tátsasjáté­­kot is ajánl a kiadó. Már a játékme­ző maga is - amely egy színes, vidám bohócalak - kedvet csinál a játék ki­próbálásához. A mellékelt negyven­­nyolc kártyán szereplő meghatáro­zások alapján bibliai személyeket és tárgyakat kell felismerni. Egy pél­da, amikor személy(eke)t keresünk: Nem félünk a vadállatoktól sem (6 pont); Egy éjszaka mégis megijed­tünk, de nem holmi ragadozó miatt (5 pont); Akkor nagy fényesség vett körül minket (4 pont); A hallottak­nak utánajártunk (3 pont); Az Úr angya­la jelent meg nekünk (2 pont); Láttuk a jászolágy­ban a kisdedet (1 pont). A játékosoknak az az érde­kük, hogy a hat megadott meghatározás közül a mi­nél több pontot érőnél ta­lálják ki a keresett sze­mélyt vagy tárgyat. Családban, gyülekezeti és iskolai hittanórán, ifjú­sági bibliakörben, gyermek-bibliakö­­ri órákon vagy táborokban, vetélke­dőkön remek szórakozási lehetősé­get kínál a Boda Zsuzsa által készí­tett társasjáték. ■ Balog Eszter Joób Olivér: Ünnep Az adventi időszak elején jelenik meg az Ordass Lajos Alapítvány kiadásá­ban Joób Olivér új kötete Ünnep címmel, amely az egyházi esztendő vasár- és ünnepnapjaira írt hetven áhítatot tartalmaz. Az alábbiakban Ittzés Já­nos püspöknek a kötethez írt ajánlójából idézünk. Nagy öröm és megtiszteltetés szá­momra, hogy Joób Olivér lelkész testvérem igehirdetései elé rövid ajánlást írhatok. Milyen könnyű is volt a régieknek! Nevük után egyszerűen odaírták a három betűt: VDM, és mindenki tudta, kiről-miről van szó: Verbi Di­­vini Minister, azaz Isten igéjének szolgája. Nincs ennél nagyobb fele­lősség, és nincs ennél nagyobb mél­tóság! Ebben a kötetben, kedves Olvasó, Isten igéjének szolgája szól! Csodál­koznék is, ha nem írhatnám le jó lel­kiismerettel ezt a mondatot. Hiszen a negyvennyolc év távolából őrzött emlékeim kaptak friss igazolást e kézirat olvasása közben. Amikor 1962-ben megkezdtem teológiai ta­nulmányaimat az Evangélikus Teoló­giai Akadémián, e kötet igehirdető­je éppen a végére ért szolgálatra va­ló előkészületének. Szívesen ajánlom minden jövő- és reménybeli Olvasó figyelmébe ezt az igehirdetés-kötetet. Mindenekelőtt azért, mert hiánypótló. Ugyanak­kor nincs kétségem, némelyeknek csalódást fog jelenteni, esetleg leki­­csinylik, mert egy ügyű. Mert nincs más vezérlő elve, homiletikai (azaz igehirdetési) szempontja, mint az, hogy egyedül Isten igéje a mérce. Mi­lyen hiánya van az ilyen műveknek ma az evangélikus könyvpiacon! A stilisztikai igényesség és közérthető­ség szinte már csak ráadás. A meg­bízható teológiai bázis, az igényes, de sohasem mesterkélt szövegformá­lás és a gyülekezetszerűség olyan értékei ennek a posztilláskötetnek, JOÓB OLIVÉR amelyek predesztinálhatják arra, hogy sok evangélikus család ottho­nában betöltse a tradicionális posz­­tilláskötetek feladatát, vagyis azt, hogy ne csak az egyéni elcsendese­­dés, hanem a családi áhítatok lelki tápláléka is legyen. Kísérje a Szentlélek Úristen áldá­sa e kötet szolgálatát! HETI ÚTRAVALÓ „Egyenesedjetek fel, és emeljétek fel a fejeteket, mert közeledik a megváltá­sotok’.’ (Lk 21,28) Advent második hetében az Útmu­tató reggeli és heti igéi arra emlékez­tetnek, hogy két advent között élünk: ítélet előtt, kegyelem alatt. Kétezer éve Jézusban eljött a Megváltó; ő eltá­volítja a gonoszságot népe közül, eltörölve bűneiket: „...az Emberfia eljön az ő Atyjának dicsőségében, és megfizet mindenkinek az ő cselekedetei sze­rint.” (Mt 16,27; LK) „Jön a mi Istenünk (...), mert ítélni akarja népét’.’ (Zsolt 50,3.4) Ti „hirdessétek a népeknek, és mondjátok: íme, az Isten, a mi Üdvö­zítőnk eljő.” (GyLK 709) „Vigyázzatok! Az irgalmas Isten nem akarta, hogy az ítélet napja hirtelenséggel lepjen meg bennünket. Ezért kegyelmével hí­ven figyelmeztet. Hirdetteti igéjét, megtérésre hív; a Krisztusban minden bű­nünk bocsánatát kínálja - ha mi szent Fiában hiszünk!” (Luther) Az Ember­fia második eljövetele - kozmikus jelek kíséretében - a felhőben, nagy ha­talommal és dicsőséggel történik majd; heti igénk szerint ekkor „közel van az Isten országa”. Jézus Urunk megerősíti, hogy a világítélet bekövetkezik: „Az ég és a föld elmúlik, de az én beszédeim nem múlnak el’.’ (Lk 21,31.33) Az ítélőbíró az ajtó előtt áll. „Legyetek tehát ti is türelemmel, és erősítsétek meg a szíveteket, mert az Úr eljövetele közel van” (Jak 5,8) Ezért fogadjuk el a bá­torítást: „...ne legyetek restek, hanem kövessétek azokat, akik hit és türelem által öröklik az ígéreteket’.’ (Zsid 6,12) Isten ígéretei változhatatlanok, s Jé­zusban teljesednek be. A mennyből tőle jövő két levélben két ígéret, két fel­szólítás és egy közös feltétel olvasható: „Térj meg!”„Aki győz, annak adok az elrejtett mannából”; „annak enni adok az életfájáról”. „Akinek van füle, hall­ja meg mit mond a Lélek a gyülekezeteknek!” (Jel 2,5.16.17.7) Pál figyelmez­tetése sem csak a levél címzettjeihez szól: „Mert mindnyájunknak leplezet­lenül kell odaállnunk a Krisztus ítélőszéke elé, hogy mindenki megkapja, amit megérdemel, aszerint, amit e testben cselekedett: akár jót, akár gonoszát’.’ (2Kor 5,10) De ez az ige nincs ellentétben az apostol kegyelemből, hit által való meg­­igazulásról szóló főtanításával (lásd Róm 1,16-17 és Ef 2,8-10). A nagytanács előtt mindenki számára világossá válhatott, hogy Jézus a Messiás - csak ezt nem hitték el vádlói; „de mostantól fogva ott ül majd az Emberfia Isten ha­talma jobbján”. Ő kijelentette: „Ti mondjátok, hogy én vagyok” az Isten Fia (Lk 22,69.70). Ez ellenségei szemében istenkáromlás és halálos bűn volt (3MÓZ 24,16 alapján). Ám Krisztus isteni teljhatalmával fogja tartani az utolsó íté­letet; akkor minden térd meghajol előtte, s „minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére” (Fii 2,11). Pál szerint a feltámadás rend­je Jézus jövetelekor: „...előszörfeltámadnak a Krisztusban elhunytak, azután mi, akik élünk, és megmaradunk, velük együtt elragadtatunk felhőkön az Úr fogadására a levegőbe, és így mindenkor az Úrral leszünk” (iThessz 4,16-17) Hiszem: „Jön Jézus, Megváltóm. / Magához vesz engem. / Itt marad gond, gyötrelem, bánat. / Rám öröm és vigasság árad...” (EÉ 511,4) Ő jön érted is! ■ Garai András

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom