Evangélikus Élet, 2010. július-december (75. évfolyam, 27-52. szám)
2010-11-07 / 45. szám
Evangélikus Élet EHE-MELLÉKLET 2010. november 7. * 7 Evangélikus Hittudományi Egyetem 2010 Kíváncsiság és alázat Bevezető gondolatok Aki a teológia tudományát választja élethivatásul, annak nagyon hamar fel kell ismernie e két szó összefüggését: alázat és kíváncsiság. Mindkettő az alaphozzáállás szerves része. Nem lehet az egyiket a másik ellen kijátszani. Ugyancsak nem szabad elfelejteni egyiket sem. Az Evangélikus Hittudományi Egyetemre érkező fiatalok - vagy már nem egészen fiatal belépő hallgatók - nagyon kíváncsian érkeznek tanulmányaik kezdetekor. Már az alapkérdés önmagában is izgalmas: lehet-e a hitet tanulni? Lehet-e a Bibliát, a legkedvesebb könyvünket, amelyhez bensőséges viszony fűz, elemezni, vizsgálni? Annyi élmény és sok szép pillanat köt ehhez a könyvhöz, mi lesz velem, ha mától kezdve tankönyv is a Biblia az életemben?! És máris ott az ősi nagy kérdés: milyen viszonyban van egymással a tudomány és a hit? Mielőtt hirtelen válaszolnánk erre a kérdésre, töprengjünk el egy kicsit azon, hogy amikor belépünk egy templomi istentiszteletre, vagy elmegyünk egy gyülekezeti alkalomra, akkor mire vágyunk legjobban. Leginkább színvonalas, tartalmas válaszokra. Tele vagyunk személyes és közösségi életutunkat érintő mindennapi kérdésekkel. De bennünk vannak a mélyen elhelyezkedő sorskérdések is. Sokszor szinte szétfeszítenek minket a másokhoz fűződő viszonyunk problémái. De nem kicsi az a kérdéscsoport sem, amelyet akkor fogalmazunk meg, amikor önmagunkkal nem tudunk zöld ágra vergődni. Miért alakult így az életem? Miért pont velem történik meg mindez? Miért nem látok szebb és biztatóbb jövőt magam előtt? Mi lesz velem, amikor egy betegség megpróbálja az életemet? Hol a helyem? Ki kíváncsi arra, amit én cselekszem? Érdekel valakit a környezetemben az, amin gondolkodom, és ami bennem van? Miért nem kerülhetek közelebb Istenhez? Miért nem kapok világosabb lelki útmutatást? Akik a lelkészi, hittanári, lelkipásztori munkatársi vagy a kántori hivatásra készülnek, jó, ha tudják, hogy munkavégzésük során - ha eltérő intenzitással is - sok ilyen kérdést fognak kapni. Szükség van a felelethordozókra ma is! Nem fogy ma sem azoknak az embereknek a száma, akik keresnek és kérdeznek. Nem mindig érkeznek meg a szakrális terekhez, de a kérdésük ettől függetlenül is valóság. Lehet, hogy valakiből egy értékes művészi alkotás vált ki komoly kérdéseket. Sokszor pusztán maga az élethelyzet olyan, hogy tájékozódni szeretne valaki, akár a mélyben jár, akár a csúcson. A teológia tudománya akkor teljesíti küldetését, ha beszélgető, meghallgató és feleletek születését segítő szakembereket képez. Igen fontos tudatosítani: az egyháznak minden időben szüksége van arra, hogy átgondoltan és megalapozottan tudjon hozzászólni az élet kérdéseihez. Az igehirdetés is akkor válik „hirdetett igévé” és „eseménnyé” az igehallgatók életében, ha színvonalas, megalapozott és aktuális. Ezt a három jelzőt koronázhatja meg aztán az, hogy „szívből jövő” Ezt erőszakosan megfordítani vagy az első hármat kikapcsolni minden korban veszélyes, és gyorsan üres vallásossághoz vezet. Ezért igaz a teológiai munkára ma is Luther közismertté vált gondolatmenete az ész vakságáról: „Amikor az ember Isten dolgait az égbe tolakodva merészeli méricskélni, ugyanakkor nem veszi észre azt, ami a szeme előtt van.” Ezért a kifürkészhetetlen kutatásánál sohasem hiányozhat az emberből az alázat és a kíváncsiság. E kettő ad ma is örömöt a teológiai tudományos munkának - egyetemünkön is. ■ Dr. Szabó Lajos rektor Az intézményről Mikor is kezdődött? Máig vitatott kérdés, melyik esztendőt tekinthetjük hazánk jelenleg egyetlen evangélikus felsőoktatási intézménye, az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) alapítási évének. iSS7-et, az egyetem pecsétjén található évszámot, a soproni latin iskola indulásának évét? 1892-t, a teljes teológiai képzés kezdetét? 1923- at, amikor a pécsi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Evangélikus Hittudományi Kara lett? Vagy éppen 1950-et, amikor kimondták a fakultás jogutód nélküli megszűnését, és nevét Evangélikus Teológiai Akadémiára változtatták? De szóba jöhet 1990, a Magyar Országgyűlés azon határozatának dátuma is, amelynek eredményenként az Evangélikus Hittudományi Egyetem ismét a magyar felsőoktatás szerves részévé, államilag elismert egyházi egyetemmé vált. Hagyománytisztelet és nyitottság Bármelyik évszámot részesítjük is előnyben, elmondhatjuk, hogy az intézmény elsődleges célja 1557-től a mai napig nem más, mint az evangélikus lelkészutánpótlás képzése, nevelése. Ezt mutatja, hogy az egyetem Isten földön vándorló népe... Teológiai ösztöndíjjal a nagyvilágban A hittudományi egyetem hallgatói sem lehetnek kivételek az alól az elvárás alól, hogy világot látott, nyelvekben jártas emberek legyenek. Mivel gyülekezeti tagjaink is egyre többször külföldön is képzett emberek, ennek szinte természetesnek kell lennie; a testvér-gyülekezeti kapcsolatokon keresztül pedig az egész egyház számára fontos és hasznos az ösztöndíjas tapasztalat. A teológiai felkészülés idején azonban még ennél is fontosabb, hogy ki-ki betekinthessen más egyházak tudományos eredményeibe, sokszínű képzési kínálatába. A teológia hallgatói hagyományosan olyan egyházi ösztöndíjakra pályázhatnak, amelyeket nemzetközi szervezetek biztosítanak - a német Martin-Luther-Bund, a Gustav- Adolf-Werk, a Lutheránus Világszövetség, a Diakonisches Werk, de az Egyesült Államokba kint élő magyarok alapítványa révén, Bajorországba pedig a két egyház közötti partnerség keretében is el lehet jutni. Ezt egészíti ki két nemzetközi együttműködés: egyrészt az Európai Unió által működtetett Erasmus-program, másrészt a minden földrészt összekötő, nyolctagú hálózat, az INATE. Ezekkel az ösztöndíjakkal évente tíz-tizenkét hallgató szerezhet nemzetközi tapasztalatot és tudást. Mindezt talán érdemes kiegészíteni azzal, hogy az egyetem oktatói is kaphatnak támogatást az Erasmus-keretből ahhoz, hogy külföldön oktathassanak, illetve külföldi kollégákat láthassanak vendégül Budapesten. Az ösztöndíjas vendégség is akkor érdekes, ha kölcsönös: Németországból és Finnországból szinte minden tanévben érkezik hozzánk egyegy ösztöndíjas, akik nemcsak rövid teológiai élménnyel térnek haza, hanem többnyire a magyar nyelv és evangélikus egyházunk mélyebb megismerésével is. A nemzetközi kapcsolatok lehetőségei - sokszor csendes természetességgel - így állnak a teológiai képzés és egész egyházunk szolgálatában. ■ Dr. Korányi András docens, külkapcsolatokértfelelős Erasmus-koordinátor tanszékei profiljukat tekintve máig a hagyományos teológiai diszciplínákat követik: ó- és újszövetségi teológia, egyháztörténet, rendszeres és gyakorlati teológia. Utóbbiak az idők során a vallás- és társadalomtudománnyal, illetve az egyházzenével egészültek ki. A hagyományokhoz tartozik, hogy a hallgatók nagy többsége az Evangélikus Teológusotthonban kap elhelyezést, ahol a szálláson, étkezésen, sportoláson és zenélésen kívül fontos szerep jut a lelki tápláléknak és a közösség összetartó erejének. A hagyományok ápolása azonban nem jelent, nem jelenthet elzárkózást korunk kihívásai elől, állandó megújulásra, nyitottságra van szükség. Nyitottságra mindenekelőtt a teológiatudomány legfrissebb eredményei iránt, nyitottságra más tudományágak és a művészetek felé, nyitottságra az evangélikus gyülekezetek irányában, a társadalom aktuális problémái és a felekezetközi párbeszéd iránt. Képzési lehetőségek Az EHE hallgatóinak mintegy kétharmadát (kilencven-száz főt) a teológuslelkész egységes, osztatlan mesterszak hallgatói teszik ki. Ez a hatéves képzés csak nappali tagozaton folyik. Célja a Magyarországi Evangélikus Egyház leendő lelkészeinek felkészítése hivatásuk gyakorlására. A másik fő terület a hittantanárképzés, amely az utóbbi évek során az úgynevezett „bolognai rendszer” következtében több változáson ment át. A tanárképzés jelenleg a kétlépcsős formát követi: a 6 féléves katekéta-lelkipásztori munkatárs alapszakra (bachelor vagy BA) az 5 féléves hittanárnevelő tanár mesterszak (master vagy MA) épül. Akit pedig nem a tanítás vonz, hanem „laikusként” például egy gyülekezet világi tisztségviselőjeként vagy csupán a szellemi kihívás kedvéért szeretne teológiát tanulni, a kétéves teológus mesterszakon, azon belül a biblikum vagy a szociáletika irányában folytathatja tanulmányait. Erre a szakra más alapszakon szerzett BA/BSc, főiskolai, illetve egyetemi oklevéllel rendelkezők is jelentkezhetnek, ha vállalják egy ötvenkredites teológiai előtanulmány elvégzését. A lelkészek, teológusok és hittantanárok képzése mellé 2007-ben a kántorképzés társult. A 3 éves egyházzenei alapképzés lehetővé teszi, hogy minél több felsőfokú oklevéllel rendelkező kántor és karvezető lássa el a gyülekezeti szolgálatot. Természetesen erről a szakról is tovább lehet lépni a hitéleti mesterszakok felé. A képzések harmadik, legfelső szintjét a doktori iskola jelenti. A hároméves szervezett képzésre teológiai vagy vallástudományi területen szerzett egyetemi vagy MA-oklevél birtokában lehet jelentkezni. I Tények, számok o Az Evangélikus Hittudomᣠnyi Egyetemnek jelenleg százötvennégy aktív hallgatója van, közülük százharmincán - beleértve a tíz doktoranduszt - nappali, huszonnégyen levelező tagozaton tanulnak. A tizenöt főállású oktató közül tizenketten doktori fokozattal, négyen doktori fokozattal és habilitációval rendelkeznek. Az oktatási tevékenységet rajtuk kívül két professor emeritus és tizennyolc óraadó látja el. Az Evangélikus Teológusotthonban nyolcvankét hallgató elhelyezésére van lehetőség. Az EHE könyvtára nyilvános könyvtár, köteteinek száma meghaladja az ötvenötezret. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) nyolcévenként esedékes akkreditációs eljárása során 2009 decemberében másodszor is kimondta, hogy mind az intézmény, mind annak doktori iskolája teljesíti az akkreditációs követelményeket. ■ Szűcsné Prőhle Lívia főtitkár
