Evangélikus Élet, 2010. július-december (75. évfolyam, 27-52. szám)
2010-10-24 / 43. szám
4 ◄! 2010. október 24. EVANGÉLIKUS ÉLET Evangélikus Élet Hit, remény, szeretet Pogány keresztény szeretetotthona Némelyik mag pedig a jó földbe esett, és amikor felnövekedett, százszoros termést hozott. (Lk 8,8) Napjainkban sok ember életében játszik szerepet az egyre inkább reneszánszát élő póker. A Facebook közösségi portálon gyakran érkezik meghívó különböző játéklehetőségekre. A játékosok figyelik tétjeiket, és esténként a fél ország izgul a mind nagyobb nyereményekért. Egy Békés megyei kisváros evangélikus templomában az elmúlt vasárnapi istentiszteleten hasonlóan nagy izgalommalfigyelték a téteket. Az offertóriumra ugyanis egy óvodás kislány nehéz helyzetben lévő családja várt. És a szarvas-újtemplomi gyülekezet tagjainak szívében megszületett a válasz arra a kérésre, hogy segítsenek a beteg kislány műtéti költségeinek előteremtésében. A nem éppen pókerarcú hívek egyetlen vasárnap alatt összegyűjtötték a műtétre szükséges összeget. Ez nem blöff! Ötvenhatvan ember, aki nem dúskál az anyagiakban, egy szempillantás alatt háromszor annyi pénzt tett a perselybe, mint más vasárnapokon. Az elvetett mag tehát jóföldbe hullott, s ha nem is százszoros, de háromszoros termést hozott. Megerősítette a gyülekezetét abban, hogy közös erővel képesek vagyunk tenni egymásért. A hosszú nehéz időszakot megélt szarvas-újtemplomi gyülekezet lassan ébredezik. A szülők, nagyszülők rendszeresen küldik, hozzák gyermekeiket, unokáikat a gyermek-bibliaköri foglalkozásokra, a konfirmációs órákra. Élettel telnek meg a vasárnapok, és megtapasztaljuk, hogy milyen fontosak ezek az alkalmak, amikor az istentiszteleten egy szívvel és lélekkel gondolunk imádságban és tettel gyülekezetünk szükséget szenvedő családjára. Amikor a legkisebbek is szívesen jönnek a templomba, mert Isten szeretete ismét egységbe, családba öleli gyülekezetünket. „Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet, e három; ezek közül pedig a legnagyobb a szeretet.” (íKor 13,13) A katasztrófák és rossz hírek özönében sokszor talán úgy érezzük, alig marad egy szikrányi erőnk hinni ennek az igének az igazságában. A pénzünket a hitelek viszik el, családunkban reménytelenség és szeretetlenség morzsolja fel erőnket. Isten szava azonban egyértelmű: a hit, a remény és a szeretet megmarad. Legyen bármily csekély, amit tenni tudunk, bármily apróság amellyel a körülöttünk élők reménységéért teszünk, Isten azt ígéri, a magvető nem dolgozik hiába. Mi azt gondoljuk: az útfélre, sziklás talajra vagy gyomok közé esett magokkal kár is vesződnie, de számára egyikünk sem felesleges. És minden nap új lehetőség hogy terméketlen szívünket jó földdé tegye, mely azután hitet, reményt, szeretetet teremhet a ránk bízottak számára. ■ Laczi Anikó ► Baldauf Gusztáv lelkész 1917-től haláláig, 1931-ig szolgált a pécsi evangélikus gyülekezetben. Ő teremtette meg az alapjait a róla elnevezett szeretetotthonnak, amelyben idős emberek gondozása folyik. Az országos egyház fenntartásában lévő otthon ez évben Pécsről Pogányba költözött. Az új épületet, melynek alapkövét 2008. május 24-én tették le, múlt szombaton Ittzés János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke szentelte fel. Gondozottak, gondozók, pécsiek, pogányiak gyülekeztek össze szombat délután, hogy részesei legyenek a modern, európai színvonalú otthon - melyhez szervesen kapcsolódik egy gyógyszertár és egy orvosi rendelő is - felszentelésének. Az elnök-püspök ennek keretében egy rózsafát is elültetett. „Nincsen rózsa tövis nélkül - idézte fel a mondást a püspök -, de adja az Isten, hogy ebben a házban a szeretet tövis nélkül legyen jelen.” Az ünnepélyes aktust - az udvaron felállított hatalmas sátorban - úrvacsorái istentisztelet követte. Gáncs Péter, a Déli Egyházkerület püspöke az otthon udvarán elhelyezett emlékkövön olvasható jézusi szavak -„Menjetek, és tanuljátok meg mit jelent ez: Irgalmasságot akarok, és nem áldozatot” (Mt 9,13) - alapján hirdette Isten igéjét. „Mi a különbség irgalom és áldozat között? Ég és föld! Az áldozat üzletkötés, befektetés: adok, hogy kapjak. Az irgalmasság Krisztus szeretetének továbbadása. Adok, mert kaptam. Ezt kell megtanulnunk Krisztustól, ezt kell gyakorolni ebben a házban is” - mondta Gáncs Péter. Az úrvacsora szolgálatában a két püspök mellett Németh Zoltán és Unyi Anikó, a pécsi gyülekezet lelkészei vettek részt. Az istentiszteletet követő ünnepség résztvevői meghallgathatták a dr. Herényi Gejza vezette szeretetotthon idős lakóinak énekét, valamint a pogányi német közösség kórusát. A köszöntések sorát Ittzés püspök nyitotta meg. Az egyházi vezetők mellett megszólalt Varga Károly bácsi, az otthon egyik lakója; Baldauf Gusztáv unokája - Bej te András -, valamint Dragovácz Ágnes, a község polgármestere, aki - utalva az építés nehéz, sok munkával járó, feszültségektől sem mentes időszakára is - visszaemlékezését azzal zárta, hogy jó döntés volt Pogányba hozni a Baldauf Gusztáv Evangélikus Szeretetotthont. Terényi templomépítők ■ W. A. Meglátni a másikban a Megváltót Diakóniai konferencia a Balatonnál ► Százéves templomáért adott hálát a Nógrád megyei Terény evangélikus népe október 17- én vasárnap délelőtt. Az ünnepi istentisztelet és közgyűlés ugyanakkor méltó módon megemlékezett a gyülekezet eddigi lelkészeiről is. A terényiek korábban Cserhátsurányra jártak istentiszteletre, az ottani „Sréter-templomba”. Akkor merült fel a templomépítés gondolata, rényieket templomépítésre indította. A most zsúfolásig telt templom nem pusztán kő és berendezési tárgyak összessége - a közösség hálaadása, a szívek dobbanása és imádsága teszi igazán szent hellyé. Nem mindegy, hogyan imádkozunk. A farizeus imádságában tulajdonképpen önmagával beszélget, mert valójában nem érzi, hogy szüksége van Istenre, s ezért megveti embertársát is. A vámszedő dialógusba kerül Istennel, mert égetik a bűnei, szüksége van a kegyelemre. Reformáció havában különösen is aktuális Isten Krisztus amikor a gyülekezetnek már a kilencven százaléka terényi volt. Szlancsik Pál volt az első lelkészük (1893-1935), őt követte Váczi János (1936-1960), majd Polónyi Zoltán (1961-1991). A rendszerváltás után Klenóczkyné Sulyok Anna, majd Gulácsiné Fabulya Hilda vitte tovább a szolgálatot, közben rövidebb időre Záborszky Csaba, illetve Benkő Ferenc lelkész is helyettesített. Most Fűke Szabolcs galgagutai lelkész gondozza nagy lelkesedéssel Terényt. A hálaadó istentiszteleten elhangzott igehirdetésében dr. Fabiny Tamás püspök a farizeus és a vámszedő példázata alapján szólt arról a belső igényről és bátorságról, amely a teáltali megigazító munkájáról vallanunk - mondta a kerület püspöke. A közgyűlésen Csordás János történész, a gyülekezet tagja tartott érdekfeszítő előadást a közösség múltjáról, a gyülekezeti teremben pedig - a szakember igényességével - nagyszerű kiállítást állított össze. Október 17-e nem csak a múltról szólt Terényben. Szolgálók és szolgálatok sokasága jelezte, hogy a gyülekezet ma is él és élni akar. Versek, énekek és az „asztal körüli” szolgálat mutatta, hogy a gyökerek mélyek és épek, és a tevékeny hit friss hajtásai sarjadnak ma is a megfeszített és feltámadt Krisztusról szóló isteni ige nyomán. ■ Sz. A. ► Újonnan kinevezett közszolga is volt az október n-étől 13-áig zajlott, elsősorban intézményvezetők számára meghirdetett őszi diakóniai konferencia meghívott vendégei között. A Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) Diakóniai Osztálya által szervezett balatonszárszói alkalomra ellátogatott dr. Andráczi- Tóth Veronika, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családi és Szociális Szolgáltatások Főosztályának vezetője is, hogy kötetlen beszélgetés keretében válaszoljon a szociális szakmában tevékenykedők kérdéseire. A szélrózsa minden irányából érkezett csaknem hetven résztvevő ugyanakkor minden napot a Biblia üzenetére figyelve kezdett az Evangélikus Konferencia- és Missziói Központban. Hétfőn, miután Gregersen-Labossa György szombathelyi lelkész, a diakóniai bizottság elnöke és dr. Mekis Viktória országosirodaigazgató-helyettes köszöntötte a megjelenteket, Ittzés János elnök-püspök tartott áhítatot a hét igéje (Jer 17,14) alapján, majd a diakóniai szolgálat bibliai előképeit ismertette a hallgatósággal. A délután folyamán három, az ismeretszerzést és a tapasztalatcserét szolgáló műhelyfoglalkozás közül választhattak a résztvevők; a témák a demencia (szellemi hanyatlás), módszertani kérdések, illetve a vezetői konfliktusok voltak. (Az első nap tartalmas programjának végeztével A Lakmusz, a Rögtönzések Színházának művészei szórakoztatták a jelenlévőket.) Másnap reggel a „diakóniai csapat” új tagja, Laczi Roland lelkész szolgált áhítattal. A szarvas-újtemplomi gyülekezet közelmúltban beiktatott fiatal pásztora - aki egyben az egyházközség Betánia szeretetotthonának intézményvezetője is - Jón 3,1-4 alapján hirdette Isten igéjét. „Rövid távú céljaink között az egyszerűsítés, az ésszerűsítés és az adminisztratív terhek csökkentése szerepel” - hangsúlyozta dr. Andráczi-Tóth Veronika főosztályvezető, aki a Mekis Viktória vezette plénumbeszélgetés keretében - egyebek mellett - arról is szólt, hogy zajlik az országos szociálpolitikai koncepció, valamint - ezzel párhuzamosan - az új szolgáltatási törvényjavaslat megalkotása. (A konkrét jogszabályi változtatások ismertetésére épp ezért - ígérete szerint - csak a diakóniai osztály által jövő januárra tervezett intézményvezetői konferencián vállalkozik.) A munkatársak motiválásának lehetőségeiről Kuna Gábortól, a Cromo Alapítvány képviselőjétől kaphattak ötleteket az evangélikus szeretetszolgálatokat vezetők. Dr. Halászné Kasziba Valéria minőségügyi tanácsadó a Szociális Innováció Alapítvány (SZIA) szakemberei által kidolgozott, öt modulból álló modellt ismertette, amelynek alapja az a „kliensközpontú szemlélet”, melyet egyházunkban öt intézmény, illetőleg a diakóniai osztály ültetett át a gyakorlatba. Ez a modell a munkatársak aktív részvételére alapoz, és a folyamatos kommunikációra buzdít, de lényeges eleme az intézményi működés állandó ellenőrzése és az elégedettségmérés is. D. Keveházi László nyugalmazott lelkész, egyháztörténész A diakonisszák szolgálata a magyarországi szociális ellátórendszerben a 20. században címmel tartott előadást abból az apropóból, hogy a Luther Kiadó gondozásában most jelent meg két általa jegyzett kiadvány, az Jrgalmasságotakarok”-A diakónia bibliai alapjai és vázlatos története című, valamint a győri diakonisszák életét és munkásságát ismertető kis kötet, Isten nagy dolgokat kicsiny kezdetből szokott elindítani címmel. Ez utóbbit dr. Szilvásyné Peregi Eszter, a Börcsi Evangélikus Szeretetház intézményvezetője méltatta. A könyvbemutatók sorát a diakóniai osztály vezetője, Buda Annamária zárta, aki a Tenger harcon át című könyvről szólt. Ebben Joób Olivér evangélikus lelkésznek fia, ifi. Joób Olivér állított emléket. Az utolsó előadó Bozorády Zoltán volt. A nyugalmazott lelkipásztor Közösségépítés lehetőségei a munkatársak között témacímet boncolgatva azt hangsúlyozta, hogy a megújulás Isten tisztelete és a Szentírás tekintélyének elismerése, valamint Krisztus jelenléte által valósítható meg. A nap a Ribár János orosházi esperes-lelkész által tartott úrvacsorái istentisztelettel zárult. A rendezvény zárónapján Decmann Tibor, a lajoskomáromi Agape Evangélikus Szeretetszolgálat igazgató lelkésze az Útmutató aznapi igéjének, Zsolt 27,8-nak az üzenetével bátorította a diakóniai szolgálatban állókat. Dezanove Bartolomeu Inácio intézményvezetőnek és munkatársainak - Papp Andrásnak és Nagy Juditnak - köszönhetően a konferencia résztvevői a nyíregyházi Oltalom Szeretetszolgálat munkájával ismerkedhettek meg, majd Fricker Andrea, a kaposszekcsői Evangélikus Diakóniai Otthon intézményvezetője mutatta be szolgálati helyét, ahol már sikerrel alkalmazzák a fentebb említett SZIA-modellt. Ennél az összetett módszernél léteznek sokkalta egyszerűbb „gyakorlatok” vagyis a mindennapi életben bevált módszerek is, melyekről Molnár István János szociális szakértő vezetésével oszthatták meg egymással tapasztalataikat a résztvevők. ■ Gazdag Zsuzsanna
