Evangélikus Élet, 2010. július-december (75. évfolyam, 27-52. szám)
2010-08-22 / 34-35. szám
Evangélikus Élet FÓKUSZ 2010. augusztus 22-29. » 19 Gizella városa, Veszprém „Eredetileg kolostorba akart lépni: szemlélődő hajlamú, vallásos lélek volt. Amikor Géza fejedelem fia számára megkérte kezét, mégis beleegyezett a házasságba. Erre elsősorban Szent Adalbert püspök bírta rá. Értésére adta, hogy jobban tetszik Istennek, ha közreműködik egy nép megtérésében, mintha kolostori el-Szécsi Antal szobra: Szent István felajánlj a a koronát kápolna búcsújáró hely is volt - István 1016 és 1018 között Bizánccal kötött szövetséget, és ennek során Bazileosz bizánci császárt neki adta a bolgároktól közösen zsákmányolt Szent György-ereklyét -, a felszólítás a koldusoknak szólhatott. A kápolna előtti kertben áll Szent Imre herceg bronzszobra, amely Erdei Dezső alkotása 1940-ből. A vársétányt az északi oldalon a kezében a bírói hatalmat jelképező kardot és a békés szándékot kifejező országalmát tartó István király és - kéttornyú templommal a kezében - Gizella királyné szobra zárja (címlapunkon ennek fotója látható), amelyeket Ispánky József 1938-ban készített első királyunk halálának kilencszázadik évfordulójára. M EvÉlet-összeállítás A Gizella-kápolna belülről, oldalfalán a 13. századi freskókkal A magyarok első koronás királynéja, Gizella bajor hercegnő Henrik bajor herceg és Gizella (Izabella) burgundiai hercegnő leánya volt. A boldoggá avatott bajor Gizella 980 körül született, és 1060 körül hunyt el. Géza magyar fejedelem nyugatra nyitó külpolitikája nyomán került sor házasságukra a keresztségben István nevet kapó magyar trónörökössel. Esküvőjükre a hagyomány szerint a bajorországi Scheyernben került sor 996-ban, talán Szent Adalbert közreműködésével. Házasságukból több gyermek született. Ottó volt az idősebb, majd halálával az öcs, Imre lett a trónörökös. Késői források két leány nevét említik: Ágotáét és Hedvigét. A Gizella életére vonatkozó adatok hangsúlyozzák kegyes életét, az egyházaknak tett adományait, a magyarok keresztény hitre térítésében játszott kiemelkedő szerepét. Városa Veszprém lett, és a veszprémi püspök ettől kezdve a mindenkori magyar királyné gyóntatóatyja, koronázó főpapja. Gizella a városban fölépíttette a székesegyházat, és apácazárdát alapított. Részt vett az esztergomi és a somlyóvásárhelyi zárda alapításában is. István törvényei szerint a templomok liturgikus könyveit és kelyheit a püspököknek kellett beszerezniük, de a miseruhákat és más fölszerelési tárgyakat a királyi udvar volt köteles biztosítani. Ennek gondját a király Gizellára bízta, aki valóságos „paramentumgyárat” alapított városában, Veszprémben. Munkatársnői magyar és bajor udvarhölgyei, valamint a veszprémi zárda apácái voltak. Maga is részt vett a munkában, nagyon szépen varrt és hímzett, a magyar koronázási palást is az ő munkája, de már a Koppány elleni csatához is készített két zászlót Istvánnak Szent György és Szent Márton képeivel. Utódainak, a magyar királynéknak - mutatván, hogy Gizella nyomdokában járnak - a koronázási szertartás alatt néhány varró és hímző öltést kellett a koronázási paláston végezniük háziasszonyi erényeik bizonyítására. Gizella sokszor elkísérte férjét ellenőrző útjaira is az országban. Fia, Imre 1031-ben bekövetkezett halála után mindinkább visszavonult. 1038- ban elvesztette férjét is - ezután a környezetétől (Péter és Aba Sámuel alatt) sok méltánytalanságot viselt el. Özvegysége alatt még bőkezűbben gyakorolta a jótékonyságot, mint azelőtt, ezért gondnokság alá helyezték, bevételeit lényegesen csökkentették, Veszprémben házi őrizetben tartották. 1042-ben visszatért Bajorországba, és a passaui Niederburg bencés kolostorban apáca lett. 1045-ben apátnővé választották. A kolostortemplom kápolnájában temették el. A padlóba mélyített sír fölé 1420 körül gótikus síremléket emeltek. 1908-ban egy gondos vizsgálat során kiderült, hogy a sírlap alatti, kora középkori falazott üreg csontvázmaradványokat és koponyát őriz. A régészeti kutatás szerint a sírkő 1060 körül készült. A csontmaradványok hetven év körüli, magas termetű nőre vallottak. A Szent Mihály-székesegyház vonultságban él. így lemondott a szemlélődő életről, és erős hitű hittérítőnő lett.” Gizelláról, István király feleségéről olvashatjuk e sorokat a katolikús egyház honlapján. Szent Imre Augusztus 20-a alkalmából Veszprémbe, a királynék városának tartott településre látogatunk, melynek kövei, ha mesélni tudnának, bizony sok érdekességről számolnának be. A veszprémi várnegyed egyik meghatározó épülete a Szent Mihály-székesegyház. A veszprémi püspökség alapítását 1001-ben a ravennai zsinaton hagyták jóvá. István király 11. század végén írott nagyobb legendájában olvashatjuk: „Gizella... (építette) alapjától kezdve, aranyban, ezüstben minden, ami az isteni szolgálatba megkívántatik, s különféle szent öltönyökkel nagyszerűen felékesítette.” A templom ma látható formája természetesen nem egyezik az eredetivel, hiszen az ezer esztendő alatt számtalanszor esett tűzvész és különféle csaták áldozatává. A templom dél felőli oldalán található térről nyílik a Gizella-kápolna, az egykori palotakápolna. Csak nevében kötődik első királynénkhoz. Az egyhajós, keresztboltozatos lelki hajlék északi falát apostolokat ábrázoló, 13. századi freskók díszítik. A Szent Mihály-székesegyház főbejáratával szemben áll a Tejfalussyház, amelyet 1772-ben Tejfalussy (másképpen Milchdorfer) György éneklőkanonok építtetett. Jelenleg ma a Gizella Királyné Múzeumnak ad otthont. Az itt található egyházi gyűjtemény legértékesebb darabjai között szerepel az 1410-ből származó fájdalmas Krisztus-szobor, Vetési Albert püspök miseruhája, amely az 1470-es években egy velencei műhelyben készült vagy Szécsi Antal Szent István felajánlja a koronát című Zsolnay-kerámia szobra 1891-ből. A múzeumban megváltott jeggyel nemcsak a már korábban említett Gizella-kápolna látogatható, hanem a székesegyház tőszomszédságában álló Szent György-kápolna is. Ez Veszprém legkorábbi ismert építészeti emléke - az István idejében épített első változat egyterű körkápolna, rotunda volt, félkörívesen záródó szentéllyel. A hagyomány szerint Szent Imre herceg ebben a kápolná-A Szent György-kápolna belülről ban tette szüzességi fogadalmát. Az 1200-as években a rotundát lebontották, és helyére nyolcszög alaprajzú kápolnát építettek. A15. század második felében Vetési Albert püspök - aki Hunyadi János kormányzó titkára, a későbbiekben Mátyás király diplomáciai követe is volt - felújíttatta, majd a bevett szokástól eltérően nem a székesegyházba, hanem ide temetkezett. A kápolnában a sírhelye mögött az István korabeli körkápolna maradványai láthatók, amelyek az 1957-es ásatások során kerültek napvilágra. A nyugati kapu ajtajának küszöbkövébe vésett latin nyelvű szöveg - „In Limie no sedeto” („A küszöbre ne üljetek”) - ma is jól olvasható. Mivel a A Gizella-kápolna bejárata
