Evangélikus Élet, 2010. január-június (75. évfolyam, 1-26. szám)
2010-01-17 / 3. szám
6 m 2010. január 17. FÓKUSZ Evangélikus Élet „Bellől arannyas, küel irgalmas...” A mátyásföldi evangélikus kápolna és kazettás mennyezete „A mennyezet virágai” Régi magyar templomok festett kazettái hímzéseken Érdekes könyvbemutatónak lehettek tanúi az érdeklődők még tavaly novemberben a budapesti unitárius könyvesboltban. Ritka, hogy egy szerző - Tomcsányiné Szemere Sarolta - könyvének illusztrációjaként bemutatja négy legújabb hímzett falikárpitját. A kötet új, bővített kiadásában és a bemutatott falikárpitokon régi magyar templomok kazettás mennyezeteinek motívumai láthatók hímzett textíliákon. A szerzőnek, aki kézművesmester is, célja, hogy ezeket a festett motívumokat átültesse saját munkáira, fejet hajtva a régi mesterek és a magyar múlt előtt. Tomcsányiné Szemere Sarolta nagy gyönyörűséggel ásta bele magát a témába vágó könyvekbe, fényképes albumokba, melyek azt sugallták, hogy tenni kell valamit ezeknek az emlékeknek a megmentéséért. Régi magyar templomaink olyan kincseket rejtenek, amelyekről a látogatóknak sejtelmük sincs. Ki tudja azt ebben a rohanó világban, hogy valamikor 1503 és 1520 között egy asztalosfestő mester milyen csodákat alkotott Gogánváralján? Vagy ki tudja, hogy miközben dúlt a mohácsi csata, Erdélyben, Ádámoson imádkoztak a szebb jövőért, és festették kicsi templomuk mennyezetét? A könyvben fényképen és meghímezve láthatjuk a miklóstelki evangélikus templom három megmaradt, 1532-ben festett kazettáját. Énlaka „cifrán kifestett deszkafölepe” rovásírásáról Orbán Balázs is említést tesz A Székelyföld leírása című művében. Á mempeset migm Nem véletlen, hogy erdélyiek ezek a példák, ahol a vallásszabadság a legkorábban nyilvánult meg, párosulva az „ecclésiák” szegénységével és az erdőben való gazdagsággal. Erdélyben találkozhatunk a legtöbb festett kazettás famennyezettel, a legtöbb „mennyezetfestő” nevével. A könyv huszonhét templom kazettamotívumait mutatja be, közölve a forrásmunkákat, a templom rajzát, adatait és a kazettamotívumok megjelenését, térítőn, díszpárnán, falikárpiton. Találkozhatunk Kárpátalja, Felvidék, Délvidék és Északkelet-Magyarország szívet gyönyörködtető emlékeivel is. Adja Isten, hogy többen kapjanak kedvet ezen örökségünk megismeréséhez, és látó szemmel nézzék a festett mennyezeteket, amelyek valóban a menny virágai, mint ahogy a könyv címe is: A mennyezet virágai. ■ Jaskó György Tomcsányiné Szemere Sarolta: A mennyezet virágai - Régi magyar templomok kazettás mennyezetképei hímzéseken. Magánkiadás. Budapest, 2009. Ára 5200 forint. Jó érzéssel őrzöm az Újszövetség 1990-es kiadását, amelyet Blatniczky János (időközben nyugdíjba vonult) evangélikus lelkész ajándékként nyújtott át nekem a mátyásföldi evangélikus kápolnában egy vasárnap délelőtti istentisztelet után. Többszörösen is szép emlékeket őrzök e napról. Az egyébként a házunk szomszédságában álló kis templom tatarozási munkálataihoz annak idején a mi kerti csapunk szolgáltatta a vizet. Míg addig csak kívülről szemléltem az ékszerdoboz épületet, a kőművesmunkák befejezése után - akkori közös képviselői minőségemben - meghívást kaptam a következő istentiszteletre, így végre feltárult előttem a belseje is. A kis kápolnába érve még egy meglepetés várt rám. Ekkor fedeztem fel ugyanis, micsoda kincset rejt belülről: csodálatos, díszes, festett kazettás mennyezetet. Köpeny, kápolna, káplán A kápolna, templom, katedrális a nagyságával, arányaival, architektúrái szépségével is jelzi rendeltetését. Erre utal Erdélyi Zsuzsanna méltán híres gyűjteményében a címadó, archaikus imádság nyitó négysorosa is: „Hegyet hágék, / Lőtőt lépék, / Kőkáplonicskát láték, / Bellől arannyas, / Küel irgalmas...” A kápolna - a szó a latin capella, cappa szóból ered, amely a fejet is betakaró köpenyt jelent - istentiszteletre szolgáló, templomszerű kisebb épület. Ilyeneket eredetileg a vértanúk sírjai fölé emeltek, később a plébániatemplomoktól messzebb fekvő községekben vagy tanyákon, főképp a temetőkben, utak mellett, bérceken vagy az előkelők palotáiban létesítettek. A nagyobb templomokban is lehet kápolna, rendesen a mellékhajókban. Egyes kápolnáknak speciális funkciójuk van: keresztelőkápolna, sírkápolna, emlékkápolna stb. Ha egy kápolnának külön lelkésze van, azt hívják tulajdonképpen capellanusnak, káplánnak. A reformáció sok mindenben az ősi egyszerűséget hozta vissza a kereszténységbe. A templomok falát lemeszelték, egyszerűsödött a bútorzatuk is. Központi szerepet kapott az igehirdetés helye, a szószék és az úrvacsora kiosztásának helye, az úrasztala. Az ünnep azonban mindig megkövetelte azt, hogy különös gondossággal alakítsa ki a közösség akár az egyszerű helyszíneket is. Megmenekült a háborús pusztítástól A mátyásföldi evangélikus kápolna - bár 20. századi épület - a kazettás mennyezetű templomok sorában is gyöngyszem. Megvalósulásáról a Budapesti Városvédő Egyesület templomtörténeti sorozatának a XVI. kerület templomait bemutató füzetében Blatniczky János lelkipásztor adatközlése nyomán olvashatunk: „A mátyásföldi evangélikus fiókegyházat a gyülekezetalapító Blatniczky Pál szervezte meg a Cinkotai Gyülekezeti Ház építésével egyidejűleg, aki 1943 tavaszán kezdett temploma építéséhez. A Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesületétől ajándékba kapott telek elcserélése adott lehetőséget arra, hogy az Erzsébet-ligetben, a nyaralótelep legszebb helyén építhesse fel templomát. (...) Sándy Gyulának, a legtöbb (különösen Pest környéki) XX. századi evangélikus templom tervezőjének egyik utolsó temploma volt ez. 1944 őszén még csak fala és a tetőzete készült el. Hiányoztak az ablakok, ajtók, padlózat, belső berendezés is. Székely stílusú mennyezete azonban a helyén volt már, amikor a háború vihara Mátyásföldet elérte. A szemben lévő házat földig leromboló bomba a templom pótolhatatlan értékű kazettás mennyezetét Isten kegyelméből sértetlenül hagyta. A háború befejezése után a fiókegyház tagjai a templomot igyekeztek mielőbb használható állapotba hozni. Elkészült az asztalosmunka. 1949. május 22-én az évek óta otthont adó református templomtól búcsút véve tartották meg az első istentiszteletet. 1956. november 4-től Erzsébet-liget épületegyüttese a szovjet főparancsnokságé lett, tiszti lakások céljára. A templomot az 1960-as évekig nem használhatták, tönkrement, ablakait betörték. Végül az egyházközség lebontatta, s egy, az akkori tanácstól kapott új telekre szállíttatta át. Ifj. dr. Kotsis Iván tervei alapján (Hevesi László kivitelezésében) nagyrészt külső segítséggel, egy kisebb, csak szélességében azonos méretű templom épült fel helyette, melyhez az eredeti épület tégláit, tetőszerkezetét és fakazettás mennyezetének jelentős részét használták fel. 1964. december 13- án szentelte fel Káldy Zoltán püspök. Az új templom alaprajza nyolcszögletű, de ez téglalap alakú belsejében csak az oltártérben érzékelhető. A régi torony négy fiatornyával nem épült fel. (...) A templombelső azonos a régi temploméval, eredeti jellegét tükrözi. Hossza négy méterrel rövidebb, ezért a mennyezet néhány sor kazettája nem került helyére (a többször is előforduló elemekből hagytak el). A keresztirányban megmaradt kilenc sor kazetta ma is a templom fő ékessége, melyet Scholz Erik festőművész tervezett és festett meg. Az egy méterszer nyolcvan centiméter méretű kazettabetétek sakktábla elrendezésben, magyaros motívumokkal, ó- és újszövetségi eseményekre utaló képekben az őskereszténység szimbólumait hordozzák. Felújításukat Szita István festőművész-lelkész végezte. A belső berendezés asztalosmunkáit Osztroluczky János mester készítette tölgyfából, a padok és a szószék szintén tölgyfából készültek. A szószék mellvédjén faragott Luther-rózsa. Az oltáron a lépcsős talapzatból kiemelkedő monumentális tölgyfa keresztet még 1944-ben ajándékozta Blatniczky Pál esperes lelkész emlékére családja. Lingl Károly asztalosmester munkája. A kis karzaton a régi harmonium. Á falakon a kovácsoltvas lámpákat Krisztus-monogram díszíti.” A menny boltozata - kazettás mennyezet Pap Gábor művészettörténész írja: „A Kárpát-medencében még a mai, erősen leromlott állapotban is több kazettás mennyezet található, mint a maradék Európában összesen.” A mátyásföldi kicsi templom mennyezetén az ismert egyházi jelek sajátos dekorativitással tárulnak fel. így a Bárány. Az Isten-szem - a Szentháromság jelképe. Az oroszlán, amely Márk evangélistát idézi. A kehely - a protestáns úrvacsora jelképe. A kakas - a hűség, éberség szimbóluma. A kereszt, horgony és szív képlete - a hit, remény, szeretet keresztényi gondolatának képi kifejeződése. A szőlő és a kenyér Jézusnak a kenyérről és borról az utolsó vacsorán mondott szavait és ottani cselekedeteit ismétlik meg liturgikus módon. A kezdet és vég jele - „Én vagyok az Alfa és az Omega, kezdet és vég ezt mondja az Úr, a ki van és a ki vala és a ki eljövendő, a Mindenható. (Jel 1,8; Károli-fordítás) Krisztus - mint kereszt, két oldalán tizenkét galamb alakjában a tizenkét apostollal. De a bűnbeesés jelenete is, a csábítás eszköze az alma és eszközlője, a kígyó, és sorolhatnánk a teljes palettát. A Luther-rózsának - az öt egyenlő szirmú virág, benne a szív és kereszt, a szeretet és megváltás jelei -, az evangélikus egyház jelképének jelentését legrövidebben egy Luther korabeli vers foglalja össze: „Rózsákon jár Krisztus híve, ha keresztet hordoz szíve.” Akárcsak az archaikus népi imádságban: „Házamnak négy szögletibe négy őrzőangyal, / Őrizzetek, szent keresztek, forogjatok...” - a „négyosztású” virágos díszítőelemek megkülönböztetett „középpontja” az egyenlő szárú kereszt. Úgy is, mint eget és földet összekötő „forgástengely” a nyitottság: a sugárzás és egyben az égtájak megidézője, és a zártság: az óvás, az erők megtartása és egybevetése. Amint a lutheri rózsa a „hit virága”, úgy a sajátosan magyar „virágvilág” világmintázatot: a mindenséget jeleníti meg. Az életfa tetején a kinövő, kinyíló tulipán a léleknek a világra, az ég felé tárulását jelképezi, a díszítőelemek „kettős töltetűek” mindennapi és átvitt értelműek. A vallási szimbólumok s a magyaros díszítmények így együttesen arról szólnak, hogy a világ jelenségei között érzékfeletti összefüggés létezik... Isten rendet teremtett a világba, s ezt a rendet a magyarság díszítőkedvében is mindmáig megőrizte. ■ Borka Elly
