Evangélikus Élet, 2010. január-június (75. évfolyam, 1-26. szám)
2010-01-24 / 4. szám
EVANGÉLIKUS HETILAP 75. évfolyam, 4. szám ■ 2010. január 24. ■ Vízkereszt ünnepe után utolsó vasárnap Ára: 250 Ft „...mind a liberális, mind a fundamentalista bibliaértelmezésben sok a szünkretista (vallásokat összemosó) vonás. Példaként említette a székely himnusz szövegét, valamint néhány mai jeles közéleti ember egyáltalán nem keresztény gondolatait.” Mit tanít egyházunk...? W- 2. oldal „A folyamat két legfontosabb állomása az Állami Egyházügyi Hivatal jogutód nélküli megszűnése, illetve a lelkiismereti és vallásszabadságról rendelkező 1990. évi IV. törvény elfogadása volt.” Jubiláló törvény ^ 5. oldal „Vagy talán nem ez az egyetlen eset, amikor az úgynevezett »laikus« nagyobb biblikussággal, több gyülekezetismerettel tesz bizonyságot a hívők közössége előtt, mint a tanult, akadémiát végzett lelkipásztor?” Lelkészképzés és „laikusképzés” !► 13. oldal Egy búzaszem halálára 2. oldal Üldöztetések tegnap és ma !► 4. oldal Az ökumené nem emberi találmány W- 6. oldal Kultúra napi gondolattöredékek 6. oldal Összhangzattan 11. oldal Kinek ég a gyertya? W- 11. oldal Deák téri templomunkban nyílt meg az ökumenikus imahét ► 2010. január 17. és 24. között rendezik meg az ez évi ökumenikus imahetet. Országos megnyitóünnepségét január 17-én este hat órakor tartották a Deák téri evangélikus templomban. Szentbeszédet mondott dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergombudapesti érsek, igét hirdetett dr. Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke. A szolgálattevők bevonulása után Smidéliusz Gábor Deák téri igazgató lelkész szólt a sokfelekezetű gyülekezethez. A kezdőimádságot Hajduné Csernák Erzsébet metodista lelkész mondta, majd dr. Mészáros Kálmán baptista egyházelnök olvasta fel Lukács evangéliumának 24. fejezetét. Erdő Péter íKor 15,12-20 alapján mondott szentbeszédet. A keresztények elpusztíthatatlan optimizmusáról beszélt, akiknek a hitük lehet az erőforrásuk és reménységük a nehézségek közepette. „A bizonytalanság, az emberek közötti feszültség, a gyűlölet, a betegség, a háborúk, az anarchia vagy a bűnözés aggasztó jelei más fénybe kerülnek, ha a feltámadás távlatában nézzük a dolgokat" - fogalmazott a bíboros. Szólt arról, hogy az idei ökumenikus imahét központi témája Krisztus feltámadása, „ez az a hatalmas tény, amely miatt a kereszténység létezik, ennek a hite kapcsol össze mindannyiunkat, Krisztus-hívőket megbonthatatlan kötelékkel”. A szentbeszéd után Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke állt „az ország templomának” szószékére, és Lk 24,5 alapján hirdette Isten igéjét. „Krisztus üres sírjának tanúi tudták, hogy épp ott teljesedtek be az ígéretek, ahol üres a sír. Az angyal kérdése arra utal: az asszonyok és a tanítványok először nem az élő, hanem a halott Krisztust keresték. Amikor az angyal kér-Dr. Bogárdi Szabó István dése megnyitja az igazi emlékezetet, már Jézus szavai, sőt maga az élő Jézus nyújtott számukra reményt. Éppen itt, ahol a holtat keresitek és nem találjátok, itt találjátok az élőt- ezt jelentik ezek a szavak. De azt is kérdezhetnénk: mit keres az élő a holtak között? Mit keres közöttünk Isten, aki nem a holtak, hanem az élők Istene? Minket keres, hogy megelevenítsen minket!”- fogalmazott Szabó István. A béke jele után D. Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) elnöke hívott az Apostoli hitvallásra. Közbenjáró és hálaadó imádságot dr. Fabiny Tamás evangélikus püspök és Tarr Zoltán református zsinati tanácsos fogalmazott meg; a Miatyánkot dr. Bóna Zoltán református lelkésszel, a MEÖT főtitkárával együtt mondta a gyülekezet. Dr. Erdő Péter Áldást Kalota József ortodox érseki vikárius, Voiszlav Gality püspöki helynök és Magyar Máriusz román ortodox esperes kért a gyülekezetre, amelynek ajkáról - Gáncs Péter evangélikus püspök elbocsátó szavai után - a Himnusz csendült fel. Az imahetet megnyitó istentiszteleten dr. Finta Gergely és Mekis Péter orgonáit, a Lutheránia énekkart dr. Kamp Salamon karnagy dirigálta. A gyülekezeti énekek mellett felcsendült Kapi Gyula 46. zsoltára, valamint Kodály Zoltán 114. genfi zsoltár című műve is. Az idei imahét során a különböző felekezetek szerte a nagyvilágban a skóciai egyházak által összeállított tematika alapján imádkoznak a Krisztusban hívők egységéért. Az ez évi esemény bibliai mottója: „Ti vagytok erre a tanúk’.’ (Lk 24,48) ■ Horváth-Bolla Zsuzsanna Forrás: evangelikus.hu Istentisztelettel köszöntötték a magyar kultúra napját Államfői főhajtás január 17-én Kölcsey Ferenc síremlékénél, Szatmárcseke temetőjében Jóllehet himnuszunk megírását Kölcsey 1823. január 22-én fejezte be, és 1989 óta ez a nap neveztetik a magyar kultúra napjának, az ünnep „meghonosításában” elévülhetetlen érdemeket szerzett Kölcsey Társaság immár tizenöt éve az évfordulót megelőző vasárnapon tartja - istentisztelethez kötődő - emlékünnepélyét Szatmárcsekén. 1995 óta ekkor adják át a társaság által alapított díjat is, amelyben azok részesülhetnek, akik életművükkel kiemelkedően gazdagították „az össznemzeti magyar és az egyetemes kultúrát” A Melocco Miklós tervezte emlékplakett kitüntetettje volt korábban - többek között - Csoóri Sándor író-költő és Makovecz Imre építész is. Az idei díjazott, Jankovics Marcell érdemeit dr. Imre László egyetemi tanár, a Kölcsey Társaság elnöke méltatta. „Mindig boldog vagyok, amikor megszólal az ünnepélyes magyar himnusz. A magyarok tudják, hogy ennek titka a szöveg és dallam tökéletes egysége. A Himnusz alkalmas volt arra, hogy imádságos jellegével egyesítse és mindenkinek megőrizze azt, amit korábban a tének lelkészi vezetői voltak. A református templom szószékén előbb Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Görög Katolikus Egyházmegye megyés püspöke, majd dr. Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke tolmácsolta az evangélium üzenetét. Protestáns testvéregyházunk zsinatának lelkészi elnöke az idei ökumenikus imahétre választott bibliai szakasz (Lk 24,48) alapján kért és tett tanúságot arról - akihez himnuszunk is fohászkodik. ■ TPK Himnusztörténeti összeállításunka 7-9. oldalon ► ,Jkultúra szavunk eredeti jelentése »földet művelni«, legmagasabb rendű értelme pedig: »tisztelni Istent«” - mutatott rá Jankovics Marcell a magyar kultúra napja alkalmából január 17-én rendezett szatmárcsekei ünnepségen, amelyet - a hagyományoknak megfelelően - ökumenikus istentisztelethez kapcsolódóan tartottak meg az ukrán határ menti település református templomában. A Kossuth-díjas filmrendező a Kölcsey Társaság neki adományozott emlékplakettjének átvétele után szólt a hajlékot zsúfolásig megtöltő gyülekezethez, hangsúlyozva, hogy a megelőző másfél órában tehát a kultúra legmagasabb rendű megnyilvánulását élhette át Isten házának közössége. Az ünnepi eseményen részt vett és beszédet mondott a Magyar Körtársaság államfője, Sólyom László is, majd a templomi együttlétet követően maga is koszorút is helyezett el nemzeti imádságunk költőjének, Kölcsey Ferencnek a közeli síremlékén. magyarok éreztek, amikor a Boldogasszony anyánkat vagy az Erős vár a mi Istenünket énekelték. A Himnusz mindenkit befogadott, és a Himnuszt mindenki befogadhatja. Ez az egyesítés, a közös alap az, ami ma is él” - mondta a múlt vasárnapi esemény díszvendége, dr. Sólyom László, akinek személyében a szatmárcsekei rendezvényt másodszor tisztelte meg államunk legfőbb közjogi méltósága. A köztársasági elnök idézett mondata ugyan római katolikus és evangélikus „himnuszokra” utalt, de az ökumenikus istentisztelet igehirdetői ezúttal a térség két másik nagy felekeze-Négy felekezet püspöke szolgált az imahét második napján, január 18-án Nyíregyházán a római katolikus székesegyházban. A liturgiában részt vett Bosák Nándor (képünkön középen) római katolikus, Kocsis Fülöp görög katolikus és Bölcskei Gusztáv református püspök. Az est igehirdetője Fabiny Tamás evangélikus püspök volt, aki az úton haladó, egymással és Istennel beszélgető kereszténység ismérveiről szólt. ■ Barcza János felvétele
