Evangélikus Élet, 2010. január-június (75. évfolyam, 1-26. szám)
2010-01-10 / 2. szám
Evangélikus Élet KERESZTUTAK 2010. január 10. *■ 5 „Az ökumenikus mozgalom terén ú] utakat kell keresnünk” Interjú Wagner Szilárd Tübingenben doktorált teológussal ► Wagner Szilárd harkai evangélikus lelkész, a soproni Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola iskolalelkésze és egyházzenész tavaly december elsején sikeres doktori vizsgát tett - „magna cum laude” minősítéssel - Tübingenben, az Eberhard Karls Egyetemen. Doktori disszertációját az ökumenikus teológia témakörében írta, a lelkészi hivatal római katolikus és evangélikus összefüggéseit vizsgálta a kinyilatkoztatás tükrében. A dolgozat apropóján a lelkésszel - régi ismeretségükre való tekintettel tegező formában - Horváth-Bolla Zsuzsanna, az evangélikus.hu főszerkesztője beszélgetett.- Mi volt a doktori dolgozatod pontos címe, témája?- Lelkészi hivatal és kinyilatkoztatás - a két teológiai téma kapcsolatának meghatározása a római katolikus és a lutheránus teológiában.- Miért épp ezt a témát választottad? Régóta foglalkoztatott ez a kérdés?- Már a diplomamunkámat is a lelkészi szolgálat teológiai alapjairól írtam, így amikor az első megbeszéléseket folytattam németországi témavezetőmmel, logikusnak látszott, hogy valamiképpen ezt a témát folytassam. így aztán, mire a disszertáció elkészült, már öt-hat éve foglalkoztam vele.- Mit lehet elmondani röviden és közérthetően a téma súlyponti kérdéseiről?- Meggyőződésem, hogy minden teológiai témát el lehet mondani közérthetően, így ezt is. Mindannyian tudjuk, hogy bármennyire sok próbálkozás történt is a 20. században megindult ökumenikus mozgalom során a felekezetek közötti megértés előmozdítására, a római katolikus és az evangélikus egyház között nem sikerült megteremteni azt az egységet és megegyezést, amely lehetővé tenné az úrvacsorái közösséget a két felekezet hívei között. Ennek egyik alapvető oka, hogy a római katolikus egyház a saját teológiai meggyőződése szerint nem ismeri el a protestáns lelkészi szolgálatot a római katolikus papi státussal egyenértékűnek. Ennek teológiai következménye, hogy a római katolikus egyházzal nem teljes egységben lévő reformátori egyházakban - római katolikus meggyőződés szerint - nem is lehetséges szabályos úrvacsorái istentisztelet. Mindaddig tehát, amíg a lelkészi/papi szolgálat értelmezése területén nem jutunk előbbre, nem várható érdemi fejlődés az ökumenikus párbeszédekben. Világossá vált továbbá az is, hogy ezt a kérdést nem lehet izoláltan tárgyalni, hanem csakis szoros összefüggésben az egyházfogalommal, s ezáltal nem kerülhető meg a kinyilatkoztatás értelmezésének a kérdése. Ennek különbözősége a két felekezetben ugyanis alapjaiban határozza meg a hit keletkezéséről, az egyház létrejöttéről és alapjairól, illetve a benne történő szolgálatról szóló tanítást. Ezek meghatározása még egy felekezeten belül is eltérő lehet, hát még akkor, ha két különböző felekezet tanítását vizsgáljuk. A kutatás során egyértelművé vált, hogy a két felekezet egyház- és szolgálatfogalma azért különbözik alapjaiban, mert a kinyilatkoztatás - Isten önkijelentése ebben a világban - értelmezése is alapjaiban különbözik egymástól. Ez az az összefüggés, amellyel az eddigi kutatás nem foglalkozott, de amely egyre tudatosabbá válik az ökumenikus teológiával elmélyülten foglalkozók körében. A dolgozatom tehát inkább módszertanilag szeretett volna újat hozni, még akkor is, ha esetleg az lehet az érzése az embernek, hogy megint mindent az alapoktól újra kell kezdeni... Azonban az ökumenikus mozgalomnak a közelmúltban tapasztalt- teológiai értelemben vett - krízise mindennél világosabban hívja fel a figyelmünket arra, hogy az eredményesség érdekében új utakat kell keresnünk.- Azt mondtad, hogy módszertani megközelítésben adsz újat. Erről mondanál nekünk valamit?- Az ökumenikus tárgyalások általában egy-egy témát vesznek elő, amelynél a felek megpróbálják közelíteni az álláspontokat, majd az eredményeikről közös nyilatkozat vagy valamilyen más dokumentum formájában számolnak be. Az egyik első jel, amely megmutatta, hogy a témák ilyen tárgyalása legfeljebb felületes eredményre vezethet, a megigazulásról szóló Közös nyilatkozat, amelynek elfogadása ellen a német egyetemeken oktató teológiai tanárok szinte maradéktalanul tiltakoztak. Arra hívták fel a figyelmet, hogy a római katolikus és az evangélikus egyház között - jelenleg - olyan alapvető, a hit alapját és tárgyát, azaz lényegét érintő különbség van, amely egy ilyen nyilatkozat elfogadását lehetetlenné teszi. Ebből következik, hogy minden tanításbeli kérdésnél itt kell kezdeni. E módszer használatának lehetőségét mutatom meg a dolgozatban a lelkészi szolgálat mint teológiai vitatéma összefüggésében.- Hogyan látod az ökumené jövőjét? Lehet egyáltalán közelíteni az álláspontokat, ha ennyire különbözőek az egyházi értelmezések?- Egyrészt egyértelműen látszik, hogy az utóbbi időben kevésbé aktívan folytatódik a 20. század derekán nagyon intenzíven elkezdődött párbeszéd. Ennek részben az az oka, hogy az eddigi módszerek nem vezettek el azokra az eredményekre, amelyeket a mozgalomtól az Egyházak Világtanácsa 1948-as amszterdami megalakulásakor vártak. Nem szabad azonban elkeseredni, hanem el kell ismerni és meg kell látni azokat az eredményeket is, amelyeket az egyházak közeledésében eddig elértünk. Éppen ezért úgy látom, hogy a megkezdett munkának van jövője, egyrészt a folyamatos kutatás, új módszerek keresésének távlatában, másrészt a testvéri - a közös Krisztus-hit által motivált - együtt munkálkodás területén, ahol szintén komoly fejlődésre van még szükség - a magyarországi ökumené területén is...- Arról még nem beszéltünk, milyen munka előzte mega dolgozatodat. Itthon vagy odakint vettél részt a doktori képzésben?- Magyarországi teológiai tanulmányaim lezárása után négy évet töltöttem Németországban a Német Felsőoktatási Csereszolgálat (DAAD) ösztöndíjasaként, ebből három évet Heidelbergben, egyet Tübingenben. Mindkét egyetemnek doktoranduszhallgatója voltam. Ehhez azt is hozzá kell tennem, hogy a német rendszerben a doktori képzés sokkal több szabadságot ad például az óralátogatás terén az embernek, így a „képzés” végére általában a disszertáció is elkészül. Egy külföldi hallgató esetében ennek természetesen nagy jelentősége van - persze a német hallgatók számára sem kevésbé fontos ez.- Mennyi ideig tartott a felkészülésed, a kutatás, és mióta készítetted magát a dolgozatot?- A disszertációt a kutatással párhuzamosan írtam. Elkészítése összesen négy évet vett igénybe, bár mellette a heidelbergi egyházzenei főiskolán is diplomát szereztem, ez némileg késleltette a munkát.- Ki volt a témavezetőd? Itthonról is választottál valakit?- A témavezetőm Christoph Schwöbel professzor volt, aki kikerülésemkor a Heidelbergi Egyetem Ökumenikus Intézetének vezetője volt, később pedig a Tübingeni Egyetem Vallásfilozófia és Dogmatika Tanszékének, illetve a Hermeneutika és Kultúrák Dialógusa Intézetének vezetője lett. Vele mindvégig nagyon jó kapcsolatban voltam, és maximális, rendkívül magas színvonalú szakmai támogatást kaptam tőle a munkámhoz.- Az evangélikus és katolikus értelmezés kibontásában segített neked valaki idehaza, illetve Németországban?- A szempontokat a témavezetőmmel részletesen megbeszéltük, de leginkább a dolgozatban tárgyalt két-két evangélikus- Edmund Schlink és Wolfhart Pannenberg - és római katolikus - Karl Rahner és Joseph Ratzinger {XVI. Benedek pápa)- szerző művei hívták fel a figyelmemet a lényeges szempontokra. És természetesen a rengeteg könyv és tanulmány olvasása, amelyek az említett egyetemek könyvtáraiban korlátlanul rendelkezésre álltak...- Mennyire volt nehéz a védés?- A német rendszerben nincsen védés- a dolgozatot két professzor minősíti -, ehelyett az öt teológiai tárgy mindegyikéből - Ószövetség, Újszövetség, egyháztörténet, rendszeres és gyakorlati teológia - kell doktori szigorlatot (rigorosumot) tenni. A vizsga nehézsége elsősorban abban áll, hogy az egyetem jelöli ki a vizsgáztatókat, akikkel a vizsgázó korábban nem vagy alig találkozott, tehát lényegében ismeretlenül kell vizsgázni náluk. A hozzáállásukra nem panaszkodhatom, mert rendkívül segítőkészek voltak mindvégig.- Fel kell tennem ezt a kérdést is: mennyiben tudod a munkádat majd itthon hasznosítani? Egyetemen vagy a mindennapi lelkészi gyakorlatban?- Biztos, hogy egy ilyen kutatás mindenképpen beépül az ember mindennapi munkájába - a feldolgozott témák és a munkamódszerek tekintetében egyaránt. Iskolalelkészként különösen jól tudom hasznosítani a Németországban elsajátított ismereteket, hiszen egyelőre éppen a dogmatikai és etikai témákat feldolgozó 12. évfolyam számára nem készült még hittankönyv. Sokat segít, hogy saját rendszert tudok felépíteni a tanterv alapján, s így talán egy kissé átlag feletti tájékozottsággal tudom átadni a tananyagot. Az is igaz persze, hogy a tudományos munka szinten tartása és továbbvitele is fontos lenne, s erre a jelenlegi munkaterületemen nemigen van időm. Az ezzel kapcsolatos jövőm nyilván egyaránt függ egyházunk illetékeseinek igényétől és a lehetőségektől... HIRDETÉS wmxmmKMi Felvétel az Evangélikus Hittudományi Egyetemre a 2010-2011-es tanévre Az Evangélikus Hittudományi Egyetemen lelkészek, katekéták/lelkészi munkatársak, kántorok, teológusok és hittantanárok képzése folyik. A képzés lehetőségei a következők: 1. Teológus, lelkész szak: egységes, osztatlan mesterképzés Képzési idő: 12 félév. Megszerzendő kreditek száma: 360. A képzés Budapesten, nappali tagozaton folyik. A képzés célja: felkészítés a teológia tudományának művelésére és az evangélikus lelkészi hivatás betöltésére. A szak a keresztény teológiai hagyomány egészére épülő alapismereteket nyújt és követel meg; felkészíti a hallgatókat az önálló, evangélikus szemléletű teológiai gondolkodásra, továbbá az evangélikus egyházban, de elsődlegesen a Magyarországi Evangélikus Egyházban végzendő lelkészi munkára; kialakítja bennük az ehhez szükséges jártasságokat, készségeket és szemléleti jellemzőket. 2. Katekéta-lelkipásztori munkatárs alapszak (BA) Képzési idő: 6 félév. Megszerzendő kreditek száma: 180. A képzés Budapesten, nappali és levelező tagozaton folyik. A képzés célja olyan felkészült gyülekezeti hitoktatók, illetve lelkészi munkatársak képzése, akik gyülekezeti lelkész vagy hittanár felügyelete mellett önálló hitoktatói szolgálatot láthatnak el, illetve segíthetik a lelkész adminisztratív, lelkigondozói, gyülekezetépítési munkáját. 3. Kántor alapszak (BA) Képzési idő: 6 félév. Megszerzendő kreditek száma: 180. A képzés Budapesten, nappali tagozaton folyik. A képzés célja felsőfokú elméleti és gyakorlati ismeretekkel és kompetenciákkal rendelkező kántorok képzése, akik jól hasznosítható alapozást kapnak a teológiai alapismeretek, az orgonajáték és a karvezetés mellett a pedagógia, az ifjúsági zene és a gyülekezetépítés területén is. 4. Hittanár-nevelő tanári mesterszak (MA) Képzési idő: 5 félév. Megszerzendő kreditek száma: 150. A képzés nappali tagozaton, az EHE és az ELTE PPK közös képzése keretében Budapesten történik. A mesterképzés azoknak nyújt továbbtanulási lehetőséget, akik katekéta-lelkipásztori munkatárs vagy kántor alapszakon végeztek, továbbá akik főiskolai hittanári oklevéllel vagy egyetemi szintű teológus-lelkész oklevéllel rendelkeznek. A jelentkezésnél feltétel nélkül elfogadott a katekéta-lelkipásztori munkatárs BA oklevél. A jelentkezéshez feltétellel elfogadott oklevelek a következők:- teológus-lelkész egyetemi oklevél;- főiskolai szintű hittanár/hitoktató oklevél;- kántor BA oklevél. Az utóbbi három esetben előfeltétel 10 kreditnyi pedagógiai-pszichológiai modul elvégzése, amelyet szükség esetén az ÉLTE PPK biztosít. Más alapszakokról való jelentkezés esetén a belépés feltétele legalább 50 kredit megszerzése az alábbi ismeretkörökből: alapozó rendszeres teológiai és/vagy filozófiai ismeretek, történeti teológiai ismeretek, biblikus teológiai ismeretek, gyakorlati teológiai ismeretek. 5. Teológus mesterszak (MA) Szakirányok: 1. biblikum; 2. szociáletika. Képzési idő: 4 félév. Megszerzendő kreditek száma: 120. A képzés nappali tagozaton, Budapesten történik. A képzés célja olyan értelmiségiek képzése, akik a teológia tudományát magas szinten művelik, és be tudnak kapcsolódni az egyes egyházak, vallási közösségek szellemi vezetésébe. A jelentkezéshez feltétel nélkül elfogadott oklevél:- teológus BA oklevél;- katekéta-lelkipásztori munkatárs BA oklevél. A jelentkezéshez feltétellel elfogadott a nem teológus szakon szerzett legalább alapfokozatú (BA) oklevél. Az utóbbi esetben feltétel, hogy a jelentkezőnek a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek - felsőoktatási törvényben meghatározott - összevetése alapján elismerhető legyen legalább 30 kredit a teológus BA képzés törzsanyagának ismeretköréből. A biblikum szakirányra jelentkezők számára feltétel továbbá bibliai héber vagy görög nyelvismeret igazolása (egyetemi záróvizsga vagy állami nyelvvizsga). Ezek hiányában a felvételi alkalmassági vizsgával egy időben a görögvagy hébervizsga letehető. A felvétellel kapcsolatos részletes tájékoztatás az EHE honlapján (http://teol.lutheran.hu) található. A szükséges mellékletekkel ellátott kitöltött jelentkezési lapnak, valamint a piros postautalványon feladott 4000 Ft felvételi eljárási díjnak 2010. február 15-ig kell az Evangélikus Hittudományi Egyetem Rektori Hivatalába beérkeznie (1141 Budapest, Rózsavölgyi köz 3., tel.: 1/469-1051., fax: 1/363-7454-. mobil: 20/824-9263). A felvételi vizsgákra 2 010. július 5-6-án kerül sor.
