Evangélikus Élet, 2010. január-június (75. évfolyam, 1-26. szám)

2010-03-07 / 10. szám

12 -m 2010. március 7. IFJÚSÁGI OLDAL Evangélikus Élet Orosházi ráhangolódás a szarvasi Szélrózsára ► Ha páros év, akkor Szélrózsa - ezt egyházunkban már mindenki tud­ja. De az, hogy két „rendes” találkozó között két kisebbre is sor ke­rüljön, még újdonságnak számit. Tavaly február végén Budapesten még a 7. országos evangélikus ifjúsági találkozóra „néztek vissza” a részt­vevők, és a kőszegi emlékeket idézték fel. Az elmúlt szombaton meg­rendezett orosházi alkalom már előre tekintett, és a nyári szarvasi Szél­rózsára hívogatták egymást a fiatalok. A Félúton címet viselő előtalálkozó több mint háromszáz résztvevőjét Gáncs Péter, a Déli Egyházkerület püspöke köszöntötte, emlékeztetve őket arra, hogy Isten - Jézusban - megmutatja az utat, és mindig ad úti­társakat is. Például úgy, ahogyan Fülöp személyében az etióp kincstár­noknak is adott (lásd ApCsel 8,26- 39). Ez az újszövetségi történet állt ugyanis a találkozó középpontjá­ban: a délelőtti műhelymunkákon is részben ezt elemezték a résztvevők, és Deák László orosházi igazgató lelkész is erről a textusról prédikált az esti istentiszteleten. A kiscsoportos foglalkozások és a záróalkalom között eltelt időben például a Láthatatlan Színház Kezek című „előadásán” vagy interaktív irodalomórán vehettek részt a fiata­lok. A Székács József nevét viselő evangélikus általános iskola és gim­názium dísztermében a Szélrózsa Band, a Mezítláb és az Immanuel ze­nekar, valamint a Csabai Színistúdió lépett színpadra. ■ V. J. Lazán és elmélyülve Villáminterjú Smidéliusz Gáborral, a Szélró­zsák megszervezéséért felelős Tízek vezetőjével- Miért pont Orosháza, illetve a Székács József általános iskola és gimnázium adott otthon az előtalál­­kozónak?- A cél az Alföld déli részén, első­sorban a Kelet-, illetve a Nyugat-bé­kési Egyházmegyében élő fiatalok megszólítása volt. Mint ahogyan részben akkor is, áruikor a Tízek úgy döntött, hogy a 8. evangélikus orszá­gos ifjúsági találkozót ez év júliusá­ban, 14-e és 18-a között Szarvason rendezzük meg. Azzal, hogy az elő­­találkozót Orosházára „hoztuk” re­ménység szerint kétszáz potenciális résztvevőt nyertünk a Szélrózsának. Olyan fiatalokat, akik ugyan koráb­ban talán még egyetlen találkozón sem voltak, most azonban velünk töl­tötték a napot, és kedvet kaptak a Szélrózsához.- Pontosan mennyien va­­gyunk/voltunk együtt?- Háromszáz-egynéhányan re­gisztráltak. Ez a szám némiképp el­marad a tavalyi, budapesti Szélrózsa­­utótalálkozón részt vevők számától, de így is felülmúlta a várakozásainkat. Tapasztalataink szerint ugyanis egy­­egy találkozón általában a szervezés­­ben-rendezésben érintettek számá­nak négyszerese van jelen, és ez kö­rülbelül kétszázötven-kétszázhatvan embert jelentett volna.- A nap központi témája az etióp kincstárnok története (ApCsel 8,26- 39) volt...- Félúton vagyunk a nyári találko­zó felé, még ha térben és időben nem is teljesen pontos ez a megfogalma­zás. Az etióp kincstárnok útközben - talán épp félúton - találkozik Fü­­löppel, és ez a találkozás sorsdöntő­nek bizonyul. Mert, még ha az ő szempontjából nem ismerjük is a tör­ténet végét, nyugodt szívvel mond­hatjuk, hogy egy életre szóló döntés született meg akkor a szívében. Re­ménység szerint egy olyan elkötele­ződésről hallhattak, illetve egy olyan „fülöpi” magatartással ismerkedhet­tek meg a fiatalok, amely példaként szolgálhat nekik saját útjuk folytatá­sához.- Érdekes ívet adott az előtalálko­zó programjának a délelőtti foglalko­zások és a záró istentisztelet „össze­fonódása”.- Az ötletet egyrészt az őszi, Győ­rött megrendezett EGOT (evangéli­kus gimnáziumok országos találko­zója - a szerk.) programjából merí­tettük; ott a találkozó végére a részt­vevők egy nagy közös gálaműsort ál­lítottak össze. Másrészt az Evangéli­kus Hittudományi Egyetemen beszél­getünk a teológushallgatókkal - a gyülekezetpedagógiai gyakorlat elne­vezésű szeminárium keretein belül - a modern istentiszteleti formákról. Ezt a kettőt ötvöztük, amikor arra az elhatározásra jutottunk, hogy a dél­előtti műhelymunkák során - ti­zenegy kiscsoportban - a hitvallás, a bűnvallás, a zsoltárolvasás vagy ép­pen az oltárdíszítés mikéntjéről be­szélgetve - készítsünk elő egy mo­dern, kreatív és interaktív istentisz­teletet.-A záró alkalom előtti órák azon­ban mintha kissé „lazán” teltek vol­na...- Mi is érzékeltük, hogy a délutá­ni koncerteken nem volt „telt ház” a díszteremben, ugyanakkor az épület­ben mindenhol egymással elmélyül­­ten beszélgető emberekkel találkoz­tunk. Szándékosan nem is terveztük túl feszesre a programot a délutáni órákra, pont azért, hogy az előtalál­kozó - nevéhez híven - a találkozá­sokra is lehetőséget adhasson.- Az elmúlt hetekben az előtalál­kozó szervezésére koncentrált a Tízek. Nem féltek attól, hogy ez túlságosan elvonja az időt és az energiát a nyá­ri találkozó szervezésétől?- De, és ez részben be is követke­zett. Ugyanakkor, ahogyan már em­lítettem, nagyon fontosnak éreztük az itt élő fiatalok megszólítását. Ez sike­rült is, és így összességében az előta­lálkozó nem vált a nyári találkozó „ká­rára”. Mostantól természetesen min­den idegszálunkkal Szarvasra össz­pontosítunk. A találkozó tematikája már megvan - a mottó így hangzik: Középkezdés Veled... -, és lassan az is körvonalazódik, hogy kiket mire sze­retnénk felkérni; ez utóbbival kapcso­latban konkrétumok március végére várhatók. Reménység szerint mire el­jön július 14-e, minden összeáll ahhoz, hogy középkezdésre találkozhassunk vele, a legnagyobb Szervezővel. ■ Vitális Judit ► Amikor a fiatalokat az oroshá­zi napról kérdeztük, nem felej­tettünk el afelől sem érdeklőd­ni, hogy találkozunk-e velük nyáron is. Tóth Cseperke (Sopron) Az ország legtávolabbi pontjáról in­dulva ötszáz kilométert tettünk meg, hogy itt lehessünk Orosházán. Első Szélrózsám a kőszegi volt, ahol rög­tön szervezőként vettem részt, vala­mint zenekarunkkal is felléptünk. Az idei évre egyelőre nem kaptunk felké­rést, de résztvevőként mindenfélekép­pen ott szeretnék lenni Szarvason. Két éve a bőség zavarával küzdöttem, több - számomra érdekes - program sajnos egy időpontban zajlott. Bohák Evelin és Jankov Mária (Orosháza) Örülünk annak, hogy saját iskolánk­ban rendezték meg az előtalálkozót. Még soha nem voltunk Szélrózsán, de annyira megfogott bennünket a hangulat, hogy nem is kérdés: ott le­szünk Szarvason. Különösen a reggeli püspöki áhítaton kaptunk értékes gondolatokat. Bonnyai Eszter (Békéscsaba) A nyári találkozókhoz hasonlóan a KIE-kávéház dekorációjáért vagyok felelős. Az egyesületből tíz-tizenöt fi­atallal készülünk Szarvasra is a jól megszokott KIE-hangulattal, de az apró meglepetésekről egyelőre nem beszélnék, az maradjon titok. Fontos­nak tartom, hogy a fiatalos hangnem ellenére se veszítsük szem elől a lé­nyeget: Jézus Krisztust. A Szélrózsa célja sem lehet más, mint a Megvál­tó felé terelni a fiatalokat. Vincze Délia (Orosháza) Szélrózsán még soha nem voltam, bár már sok pozitív beszámolót hal­lottam róla. Azt hiszem, osztálytár­saimat rábeszélem, hogy utazzunk el júliusban Szarvasra. Itt Orosházán el­sősorban a koncertek és a mély be­szélgetések fogtak meg. Ajánlom a Szélrózsát minden fiatalnak, aki nor­mális közösséget keres. ■ - JENŐ -Szarvason már várnak Bár nemrég olvadt fel a Körös jege, Szarvas városa már a nyár kellős közepén megrendezendő Szélrózsá­ra készül. Horváth Zoltán Olivér, az ótemplomi gyülekezet beosztott lel­késze az előkészületekről nyilatkozott lapunknak.- A városlakók többsége evangéli­kus, és a városnak is fontos az evan­­gélikussága. Nemcsak gyülekezetünk, hanem az egész település és az önkor­mányzat számára is megtiszteltetés, hogy a nyolcadik Szélrózsának otthont adhatunk. A találkozó közös ügyünk, közösen dolgozunk a sikeréért.- Pontosan hol találkozunk júli­usban?- Szarvas hangulatát meghatá­rozza a víz és a mellette lévő liget. A Szélrózsát is a Körös két oldalán rendezzük. Néhány száz méteren belül megtalálható minden prog­ramhelyszín. Magának a víznek is fontos szerepe lesz a találkozón. A legnagyobb fedett helyszín pedig maga az Ótemplom lesz.- Mikor kezdődtek az előkészületek?- Az első nagy lépés templomunk teljes felújítása volt, amellyel 2009 vé­gére végeztünk. Tessedik temploma lesz az egyik bástyája a találkozónak. A programot szervező csapat vissza­visszatér városunkba. Folyamatosan kutatjuk azokat a helyi partnereket, akikre rábízhatjuk az egyes feladato­kat, például az étkeztetés biztosítá­sát. Az pedig természetes, hogy imádságos szeretettel várjuk a júliust és az evangélikus fiatalokat a szélró­zsa minden irányából. ■ L. J. Cs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom