Evangélikus Élet, 2009. július-december (74. évfolyam, 27-52. szám)
2009-08-23 / 34-35. szám
Evangélikus Élet KULTÚRKÖRÖK 2009. augusztus 23-30. » 27 „A kereszt tövénél nagy dolgok történnek” Beszélgetés Szeverényi Mihály festőművésszel ^ Tizenkilencedszer várta résztvevőit az idén a békési Csuta Nemzetközi Művésztelep. Az ez alkalommal tizenkét országból érkezett művészek július 30. és augusztus 8. között dolgoztak az alkotótábor szervezőjének és művészeti vezetőjének, Csuta György festőművésznek a műtermében. Szeverényi Mihály festőművész - aki a békéscsabai evangélikus Nagytemplom új oltárképét is alkotta néhány évvel ezelőtt - rendszeres résztvevője a telepnek. Vele beszélgettünk a helyszínen.- Milyen a tábor hangulata?- A Csuta-művésztelepnek kezdetektől résztvevője vagyok, szinte mindegyiken jelen voltam. Nagyon jó az alkotó szelleme, és kimagasló a vendégszeretet. Leginkább az különbözteti meg a többi alkotótábortól, hogy itt kialakult a szervezőt és névadót, Csuta György festőművészt és családját segítő művészetpártolói kör, amelynek tagjai nagyon lelkiismeretesen pátyolgatják a tábor munkáját. Ennek is köszönhető, hogy a békési polgári otthonok tele vannak igazi festményekkel. Ilyen értelemben ez a tábor egyben az ízlésformálásnak a színtere, és a kisváros kulturális életében kiemelkedő szerepe van.- Az idei téma bizonyára nem mindenkinek a kedvence - ellentétben Önnel -, hiszen nem minden művész áll közel szükségképpen a kereszténységhez. Mi jutott eszébe a „kereszt” szó mint motívum hallatán?- Az oltárképhez készített egyik lábtanulmányomra gondoltam, és ezt festettem tovább. A festményen csak a kereszt tövénél lévő lábak láthatók. Nincsenek szögek, nincs alátámasztás. A mondanivalója pedig az, hogy a kereszthez nap mint nap oda kell lépnünk, naponként kell megtérnünk, ahogy Luther is mondta. A kereszt tövénél nagy dolgok történnek. Megszabadulhatunk a terheinktől, érezhetjük és tudhatjuk, hogy Jézus helyettünk szenvedett, a büntetést a mi bűneinkért is viselte. A keresztnél felszabadulhatunk a terhek alól, bűnbocsánatot és örök életet nyerhetünk. Mindezt kifejezi az alkotás. Az egyik szervezővel úgy döntöttünk, hogy a festményt a táborzáró kiállításon mint installációt mutatjuk be, aláteszünk egy bárdolatlan faronköt kovácsoltvas szegekkel és régi kalapáccsal. Címe ez lett: „Tied... Érted...” A kiállítás a békéscsabai Jankay Galériában szeptember elejéig tekinthető meg.-A tábor szobrász alkotói monu- A kereszténynek mondott Európa kellős közepén vagyunk, egy kereszt felállítása a legteljesebben magától értetődő, mégha egyes gondolkodók ezt másképpen látják is. A kereszt, különösen a kettős kereszt, amely ismereteim szerint 13. századi, bizánci eredetű királyi szimbólum, történelmünk, múltunk egy darabja. A gyökereinkre emlékeztet, akárki tekint is fel rá. A keresztnek mindenkor politikamentesnek kellene lennie, ebből nem volna szabad politikát csinálni. ■ Szegfű Katalin Csillagászattörténeti ritkaságok az érseki könyvtárban A csillagászat nemzetközi éve tiszteletére 2000 év csillagászati könyveiből Kalocsán - Ptolemaiosztól Fényi Gyuláig címmel rendezett kiállítást a római katolikus Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár. Patachich Ádám érsek 1782-ben saját gyűjteményét egyesítette a káptalani bibliotéka állományával, majd két évvel később végrendeletében a kollekciót az egyházmegyére hagyományozta. A könyvtár mindig is elkötelezettje volt a tudománynak: a terem körívekbe zárt portréin feltűnik Arisztotelész és Newton; csillagászati könyvállománya világviszonylatban is ritkaságszámba menő köteteket tartalmaz; s az intézmény tagja volt az 1946 és 1949 között működő Magyar Csillagászati Egyesületnek is. Jelen kiállítás gerincét a páratlan csillagászattörténeti könyvritkaságok alkotják. Ahogy a tárlat címe is utal rá, találkozhatunk ókori szerzőkkel, illetve a középkor alkotásaival. Láthatók továbbá kódexek, ősnyomtatványok, illetve már nagyobb példányszámban sokszorosított, koruk legkorszerűbb tudományos nézeteit közlő, sőt világképformáló asztronómiai kiadványok. A szerzők -közt ott találjuk a komoly műszerezettséggel észlelő evangélikus csillagászt, Tycho lira ■ hét; a bolygók mozgására vonatko-^ zó törvényeivel a 21. századi fizikai tananyagban is szereplő lutheránus asztronómust, Johannes Keplert; vagy Philipp Melanchthon vejét, a tudós Caspar Peucert. A tárlat másik fele Kalocsa csillagászati múltját idézi meg. Az egykoron a kalocsai Szent István Gimnáziumban működő - ma kihasználatlanul álló - Haynald-obszervatóriumban Fényi Gyula jezsuita szerzetes a 19-20. század fordulóján világszínvonalú napmegfigyelési anyagot gyűjtött össze. Megtekinthetők az asztronómia mellett botanikával is aktívan foglalkozó Haynald Lajos érsek által alapított intézmény korhű műszerei, eredeti dokumentumai. Sőt olyan kiadványok is, mint a Vatikáni Csillagvizsgáló éves tudományos jelentése, melyet hatvan évvel a Haynald-obszervatórium kutatóhelyként történt diktatórikus megszüntetése után is automatikusan postáznak. ■ R. N. A kiállítás 2010. január 6-ig tekinthető meg az érseki palota épületében (6300 Kalocsa, Szentháromság tér 1.). Nyitva keddtől vasárnapig 9 és 17 óra között. A kiállítás csak csoportosan, tárlatvezetéssel látogatható. Egyéni látogatóknak (tíz fő alatt) 12 és 14 órakor indul vezetés. November 1. és március 31. között csak előzetes bejelentkezés alapján fogadnak csoportokat. További információk a http://konyvtar.asztrik.hu/?q=konyvek/csillagaszati-kiallitas honlapon. A hit, az öröm és a jó hír zenéje újra Solymáron ^ Kilencedik alkalommal rendezik meg augusztus 29-én, szombaton 17 és 22 óra között a lapunkban már több ízben is népszerűsített gospelzenei fesztivált Solymáron, a helyi sportcentrumban. Az idei év egyik újdonsága, hogy a nagyszabású rendezvény nevébe most már a „nemzetközi” szó is beillesztendő, hiszen a fellépő művészek, zenekarok közül többen is külföldről érkeznek majd. Ez a tény, valamint a fesztivál fővédnökeinek személye - dr. Mádl Ferencné, Dalma asszony és dr. Beer Miklós római katolikus püspök - is jelzi, hogy Jeney Erzsébet alapító-főszervező, a Magyar Rádió zenei szerkesztője minőséget és értéket hordozó, építő tartalmat közvetítő fesztivált valósított meg. A média figyelmét szintén felkeltette a nívós zenei program (szervezője a Magyar Rádió elnökétől 2001-ben Nívódíjat kapott), amit a médiamegjelenések impozáns listája is tanúsít. Ám Jeney Erzsébetnek nemcsak életben tartania sikerült a 2001-ben induló álmot, hanem az egykor ültetett kicsi magból növelni, bővíteni is az országos szinten egyedülálló fesztivált, ami - ha belegondolunk - vallásos-kulturális rendezvény esetében, amely speciális közönség elérésére hivatott, igen tiszteletreméltó teljesítmény. Jeney Erzsébet zenei szerkesztőként immár húsz éve foglalkozik hivatásából adódóan és szíve vágyából is a gospellel. Mint rámutatott, méltatlanul kevés figyelmet kapnak ezen színvonalas együttesek a könnyű műfaj feledhető, felkapott sztárjaihoz képest, noha a zene nyelvén valódi értékekről szólnak. A nemzetközi gospelfesztivál ars poeticája több célból-szándékból állítható össze. A műfajteremtő, hiánypótló kezdeményezésnek induló színes program Budapest környékének egyik legszebb, leghangulatosabb településén - hiszen azért erről is érdemes szólni: aki járt már Solymáron, az tudja: „nem könnyen feledhető” atmoszférájú nagyközségről van szó - évről évre több látogatót vonzva, ma már szerepel a műfaj kedvelőinek fesztiválnaptárában, s lehetőséget ad a fellépő művészeknek is a találkozásra, tapasztalatcserére. A gospel az 1920-as években az amerikai nagyvárosok feketék lakta kerületeiben felállított utcai templomokban létrejött vallásos dalforma. Szó szerinti fordításban az evangélium dalaira vonatkozik. Vallásos költők és zeneszerzők olyan műveire, amelyeket vallási ünnepségek céljára írtak, s mindenekelőtt a tradicionális afroamerikai énekek (spirituálék) mintájára születtek. A gospel másik ága az úgynevezett „fehér" Egy korábbi fesztivál pillanatképe vagy kortárs keresztény könnyűzene. Ez a műfaj az 1920-as évek közepén alakult ki Amerikában. Története az európai emberek számára is nagyon érdekes: Bibliával házaló könyvügynökök szívesen alkalmaztak énekeseket, énekegyütteseket a Biblia, illetve az abban leírtak népszerűsítésére. Közülük a Homeland Harmony Quartet vált a legismertebbé 1948-ban a Gospel Boogie című slágerlistás dalával. Visszatérve a jelenre: a szintén rádiós személyiség, Csűrös Csilla újságíró műsorvezetőként olyan vendégeket konferálhat fel idén, mint a csákvári Gyémánt gospel, a tapolcsányi Pax Vobis ifjúsági kórus, a Credo együttes Kárpátaljáról, a „fekete hangú fehér” Dávid Viktória gospelénekesnő, Regős Zsolt és a Fráter kórus Miskolcról, a Lumen Christi gospelkórus, valamint az igazi szenzációt ígérő, nagy létszámú Sienna gospelkórus Varsóból. Az idei év két fontos újdonsága még, hogy egyrészt lesz egy előkoncert is augusztus 5-én, amikor is egy svájci gospelkórus, a Swiss Gospel Choir lép fel magyarországi turnéja keretében Solymáron. (A koncert este 7 órakor kezdődik a művelődési házban.) A másik pedig, hogy a fesztivál kísérőprogramjaként augusztus 28-án 18 órakor különleges ikonokból nyílik kiállítás a solymári Apáczai Csere János Művelődési Házban. Alkotójuk Callmeyer Ferenc építész, egyetemi tanár, sokoldalú, nemzetközi elismertségnek örvendő művész. A gospelfesztivál ezzel egy újabb lépést tesz az összművészetek irányába. S hogy miért öröm évről évre beharangozni a nemzetközi gospelzenei fesztivált, majd pedig beszámolni róla e lap hasábjain? (S az Evangélikus Életnek médiatámogatóként is az ügy mellé állnia?) Azért, mert Isten szeretetének örök üzenetét továbbítja, s már választott jelmondatával is — „Hogy egyek legyenek..!’ -bizonyságot tesz arról, hogy jó ügy érdekében igenis van összefogás, van adakozó kedv, van közös célért való együtt munkálkodás, lehet együtt örülni Isten evangéliumának, őt dicsérni felekezettől függetlenül, annak az ajándéknak a felhasználásával, amelyet tulajdonképpen tőle kaptunk: a zene és az emberi hang által. ■ K.D. mentális kettős fakeresztet készítettek, melyet a város egyik közterén állítottak fel. Mit gondol az efféle szimbólumokról?
