Evangélikus Élet, 2009. július-december (74. évfolyam, 27-52. szám)
2009-07-12 / 28. szám
Evangélikus Élet FÓKUSZ 2009. július 12. *• 7 An die Grenzen ) Jahre gehen Eljutni a határig Európai protestáns egyházak megemlékezése Európa újraegyesítéséről ► Folytatás az 1. oldalról A szombat délelőtti program a soproni Liszt Ferenc Konferencia- és Kulturális Központban folytatódott az Eljutni a határig című, az ORF Burgenland- az osztrák közszolgálati rádió és televízió tartományi stúdiója- együttműködésével megszervezett multimédia-eseménnyel, melynek középpontjában pódiumbeszélgetések álltak. Egykori politikusok, a protestáns egyházak képviselői, újságírók, az események átélői idézték fel emlékeiket, és értékelték az eseményeket húsz év távlatából, azzal a céllal, hogy a jelen és a jövő számára is értékes konzekvenciákat, hasznos tanulságokat igyekezzenek megfogalmazni. A pódiumbeszélgetést Kelemen Dorottya és Walter Reiss, az ORF Burgenland szerkesztői moderálták. Kormányzati tényezők A beszélgetés első körében Németh Miklós, Magyarország 1988 és 1990 közötti miniszterelnöke, Horst Weber korábbi rendőr, Locsmánd (Lutzmannsburg) volt polgármestere, Walter Last, a bajorországi Schrobenhausen lelkésze, valamint Christina Hartmann és fia, Ronny Hartmann egykori NDK-s menekültek vettek részt. Németh Miklós kijelentette, hogy amikor a határok megnyitásának nehéz kormányzati döntését meghozták, mindvégig érezték maguk mögött a magyar polgárok, a civil szervezetek és az egyházak támogatását. Visszaemlékezésében azokat a politikai háttéreseményeket is felidézte, amelyek nem voltak ismertek a szélesebb nyilvánosság előtt. Sokan mindmáig nem tudták, hogy amikor hazánk miniszterelnöke az események alatt Moszkvába utazott, nem engedélyt kért a határok megnyitására, hanem tájékoztatta a szovjet főtitkárt a magyar kormány döntésének kész tényéről. Mihail Gorbacsov nemcsak hogy elfogadta ezt a döntést, de A délutáni választható program után az evangélikus templom adott otthont a Lutheránia ének- és zenekar estjének, melyen Bach-kantátákat hallhatott a közönség. Határ menti hálaadás Vasárnap reggel autóbuszokkal szállították a rendezvény résztvevőit a piknik emlékhelyére, Sopronpusztára, ahová a háromnapos megemlékezés záró alkalmát, a szabadtéri ünnepi istentiszteletet szervezték. A mintegy ezer ember részvételével zajló istentiszteletet az Osztrák és a Bajor Televízió élőben, a Magyar Televízió pedig felvételről közvetítette. A liturgiában Ittzés János elnök-püspök, Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke, Baranyayné Rohn Erzsébet evangélikus lelkész és Mag. Thomas Hennefeld, az Ausztriai Református Egyház országos szuperintendense vett részt. Az ünnepi istentisztelet zenei szolgálatát a soproni Juventus Koncert Fúvószenekar és a Lutheránia ének- és zenekar végezte. Isten igéjét a Bajorországi Evangélikus Egyház tartományi püspöke hirdette Ef 2,14.17-18 alapján. Prédikációjában dr. Johannes Friedrich kiemelte, hogy a határok lebontásával új határok alakultak ki, például a szegények és gazdagok közötti határ, amely országainkon és társadalmunkon belül létezik. A gazdasági válság még jobban kiélezi ezt a cezúrát, és növeli egzisztenciális félelmeinket. „Van-e már okunk az ünneplésre?” - tette fel a kérdést a bajor egyház püspöke. Sajnos korántsem omlott még le minden határ és választófal. Ahogyan a fordulatnak Sopronpusztán megtörtént az első lépése, amelyet sok további lépés követett, úgy a társadalmunkban és az egyházainkban jelen lévő elhatárolások és konfliktusok leépítésének is folytatódnia kell további sok kisebb lépésben, hogy növekedjék a béke Európában és országainkban. ■ Petri Gábor azt is hozzátette: „Amíg én ebben a székben ülök, 1956 nem ismétlődhet meg!” Németh Miklós elárulta, hogy augusztus 19- én, a páneurópai piknik napján ugyanakkor volt miért aggódnia, hiszen a pattanásig feszült helyzetben bármikor történhetett volna akár véres eseményekbe torkolló provokáció is. Christina Hartmann és fia az NDK-ból menekültek át az NSZK-ba. Az ő visszaemlékezésük alapján arról lehetett képet alkotni, mit élhettek át azok, akik keresztülmentek az akkori feszültséggel terhes megpróbáltatásokon. Walter Last bajor lelkész a már szabad földre érkező menekültek lelkigondozását végezte. ő kétségbevonhatatlan történelmi érdemeik azok bűneit is elfedték, akikéit nem lett volna szabad. Protestáns körben A harmadik beszélgetőkörben hívták a pódiumra dr. Michael Bünkért, az Európai Protestáns Egyházak Közösségének főtitkárát, az Ausztriai Protestáns Egyház püspökét, Thomas Wipfet, az Európai Protestáns Egyházak Közösségének dalmi-politikai hatástörténet volt a meghatározó. Dr. Oplatka András történész, a Neue Zürcher Zeitung című svájci napilap korábbi külpolitikai szerkesztője a szakértő tárgyilagos elemzésével világította meg az akkori események külpolitikai összefüggéseit és történelmi jelentőségét. Ebben a körben foglalt helyet Susanne Hackl, az Osztrák Televízió korábbi munkatársa, a petőfalvi (Pöttelsdorf) evangélikus gyülekezet felügyelője, valamint Prőhle Gergely, az MEE országos felügyelője, Magyarország korábbi német és svájci nagykövete. Egyházunk világi vezetője rámutatott: ki kell mondani, hogy a „legvidámabb barakk” egyházai nem játszottak olyan jelentős szerepet a rendszerváltás reformfolyamatában, mint a keletnémet vagy a lengyel egyházak, amelyek a politikai ellenállás fő központjai voltak. Sajnos most tapasztaljuk, hogyan bosszulja meg magát az a szabadság, amelynek kialakítását nálunk a reformkommunista erők vezényelték le, ugyanis az elnökét és - református lelkészi minőségében - Balog Zoltánt, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának elnökét. Bünker püspök úgy fogalmazott, hogy a magyar határnyitás a szétszakított Európa régóta sajgó sebeit kezdte begyógyítani. Balog Zoltán arra hívta fel a figyelmet: az elmúlt húsz év távlatából nemcsak volt szocialista országokról beszélhetünk, hanem „volt nyugati országokról” is. A kommunista diktatúrák megszűnésének, a kétpólusú világrendszer felszámolásának történelmi fordulata ezeket az országokat is végérvényesen megváltoztatta, ezért a nyugat-európai országoknak is van mit feldolgozniuk az elmúlt időszakból. A pódiumbeszélgetések után került sor a médiaanyagok, korabeli dokumentumok, dokumentumfilm-részletek kiállításának megnyitójára a konferencia-központ aulájában. A multimédiás kiállítást dr. Oplatka András történész és Thomas Wipf GEKE-elnök nyitotta meg. Tárgyilagos szemlélet A beszélgetés második körében az objektivitásra törekvő történelemszemlélet és a társa
