Evangélikus Élet, 2009. január-június (74. évfolyam, 1-26. szám)

2009-04-12 / 15. szám

Evangélikus Élet KULTÚRKÖRÖK 2009. április 12. » 7 Húsvéti hozsannák „Az Úr érkezése” Április 11. - a költészet napja ^ A Magyar írószövetség kezde­ményezésére 1964 óta április xx-e, József Attila születésnapja egyben a magyar költészet nap­ja is. Immáron negyvenöt éve... Valójában az év minden napja szüle­tésnap, legfeljebb nem tudjuk, kié. S az év sok-sok napja ünnepnap, em­léknap, világnap - legfeljebb nem tudjuk, mié. Hiszen egyházi és álla­mi/ nemzeti ünnepeinken kívül van napja a víznek, a Földnek, a madarak­nak és a fáknak; a színháznak, a tu­dománynak, a zenének és a drámá­nak; a gyerekeknek, a pedagógusok­nak, az űrhajósoknak és az anyák­nak... Lassan nem is lehet észben tar­tani mindet. Pedig e napok épp azért születtek és születnek, hogy felhívják a figyelmet valami fontosra; hogy megállítsák néhány percnyi-órányi emlékezésre vagy elmélkedésre az ember fiát. Aztán hogy megállunk-e, hogy személyes ügyünkké válik-e az ünnep, az már más kérdés... A költészet különleges helyet fog­lal el a művészetek sorában. A versek ritmusa ott lüktet a kisgyermekek mondókáiban, az anyák ringató öle­lésében, a simogatásban, a munká­ban, a temetésben, a gondolatok szárnyalásában. A költészet képes ar­ra, hogy tisztítsa az emberi lelket, összefogja a közösségeket. Juhász Gyula szavaival „megállítja a múlan­dóság napját az égen”. Ebben az esztendőben április 11. nagyszombatra esik, így az egyházi év két legfontosabb emléknapja - nagypéntek és húsvét - közé ékelő­dik. Mi sem természetesebb, mint hogy a költészet napja alkalmából most az ünnepkörhöz illő versekből válogattunk. ■ Bárdos Szilvia Szabó Lőrinc: Valami szép Egész héten köd nyomta téli hegytetőnk: magas fellegek fogták fazekukba a tájat s rácsukták a fedőjüket. Ma se mozdultak meg. De este fent, tág körben, kinyílt az ég, mintha egy nagy kéz felemelte volna a fazék fedelét. Más nem történt. A ködfal állt, és a csöndben csak a céltalan üveghold úszott a magasság még üvegebb habjaiban; de a zord táj már fölfigyelt rá, s bámúlt, mint mikor a sötét kétségbeesésnek eszébe jut hirtelen valami szép. Tollas Tibor: Hozsanna húsvét Kosztolányi Dezső: Húsvét Már kék selyembe pompázik az égbolt, tócsákba fürdenek alant a fák, a földön itt-ott van csak még fehér folt, a légen édes szellő szárnyal át. Pöttön fiúcskák nagyhasú üvegbe viszik a zavaros szagos vizet, a lány piros tojást tesz el merengve, a boltokat emberraj tölti meg. S míg zúg a kedv s a víg kacaj kitör, megrészegül az illaton a föld, s tavasz-ruhát kéjes mámorban ölt -kelet felől egy sírnak mélyiből, elrúgva a követ, fényes sebekkel száll, száll magasba, föl az isten-ember. Hozsanna húsvét! Künn a tavasz száll, Sziklasírodból föltámadtál És csodát műveltél megint. Puszta földünk virággá ébred, Sok zsenge ág zsoltárt zeng néked, Jézus, naparcod rámtekint. Hozsanna húsvét! Hitünk sója, Bénák, betegek gyógyítója Fénypallosodtól a halál Sötét szárnyával éjbe rebben, Szétáradsz bennem győzhetetlen, Romlandó testem talpra áll! S futnék a fénynél sebesebben, Húsvét tüzét a holt lelkekben Gyújtani elvesző úton. Hírül adni a beteg, fáradt Társaknak újuló csodádat. - Hozsanna Néked Jézusom! Ady Endre: A szép Húsvét t és kriptákat pattant jfbús átkokig leér a| szava: tfyen a Húktét sze 1 ilyen marad. tavasza M : tudjon Ő az embervérről, ^or künn, a Tavaszban i csoda csodát csinál S minden drága fizetség megtérül? )h, Tava\^, óh, HúSvét, Emberek ősi, biztatója, Csak azt szóm szét köztünk: Állandó a tavasai óra S ilyen marad. \ Krisztus támad és^szmél, Odúkat és kriptákat pattant. Van-e gyönyörűbb Atnél? mf m Juhász Gyula: Húsvétra Köszönt e vers, te váltig visszatérő Föltámadás a földi tájakon, Mezők smaragdja, nap tüzében égő, Te zsendülő és zendülő pagony! Köszönt e vers, élet, örökkön élő, Fogadd könnyektől harmatos dalom: Szivemnek már a gyász is röpke álom, S az élet: győzelem az elmúláson. Húsvét, örök legenda, drága zálog, Hadd ringatózzam a tavasz-zenén, Öröm: neked ma ablakom kitárom, Öreg Fausztod rád vár, jer, remény! Virágot áraszt a vérverte árok, Fanyar tavasz, hadd énekellek én. Hisz annyi elmulasztott tavaszom van Nem csókolt csókban, nem dalolt dalokban! Egy régi húsvét fényénél borongott S vigasztalódott sok tűnt nemzedék, Én dalt jövendő húsvétjára zsongok, És neki szánok lombot és zenét. E zene túlzeng majd minden harangot, S betölt e Fiúsvét majd minden reményt. Addig-^spld ágban és piros virágban Hirdesd'világ, hogy új föltámadás van!- A kérdések miatt! - válaszol ha­bozás nélkül Hadzsala Éva s/i2.-es tanuló, a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium diákja arra a kérdésre, hogy miért tetszett meg neki Rákos Sándornak az a ver­se, mellyel iskoláját képviselte Az Úr érkezése címet viselő szavalóverse­nyen. Nem, nem azért, mert ez a mondatforma, a gazdag intonációs lehetőség jól megmutatja a szavalói­­versmondói képességeit - bár ez se elhanyagolható szempont egy or­szágos megmérettetés alkalmával. Az érettségi előtt, vagyis döntés­­kényszerben lévő lánynak a kérdések­iránt, a mai középiskolások azonban kizárólag a Gilgames-eposz fordító­jaként találkoznak a nevével tanulmá­nyaik során. Pedig jelentős az istenes költészete; a halállal, az elmúlással kapcsolatban is írt kiemelkedő ver­seket. Elmélyült az ősi, sumer népek vagy például Óceánia népeinek köl­tészetében, nemcsak fordítója volt ezeknek, de saját lírájára is hatottak. Az 1998-ban Kossuth-díjjal ki­tüntetett Rákos Sándor költészetét nyolc előadás mutatta be, köztük Imre László akadémikus a költő ka­­nonizációjának esélyeiről és problé­máiról, Bakajsza András irodalmár Az ökumenikus szavalóverseny első helyezettje - Oláh Gréta - átveszi díját a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium igazgatójától kel való viaskodás most állandó lét­formája: a kérdésekben találkozik a költővel. A munka el is végeztetett a szervezők szempontjából... A Kossuth-gimnázium - miután visszakerült a Magyarországi Evan­gélikus Egyházhoz - minden évben meghirdeti az ökumenikus versmon­dó versenyt. Tizenhatodszor gyűltek össze április 3-4-én az egyházi fenn­tartású középiskolák legjobbjai Nyír­egyházán, ezúttal tizenkilenc intéz­mény harminchárom növendéke. Az eredeti koncepció - hogy tud­niillik istenes versekkel lépjenek pódi­umra a fiatalok - nem változott, de az évek múlása megmutatta, milyen mo­tívumokkal, gondolatokkal gazdagít­ható tovább a töretlenül népszerű rendezvény. A kétszáz éves intézmény padjait későbbi írók-költők is szép számmal koptatták: Krúdy Gyula, Vietórisz Jó­zsef, Ratkó József, avagy épp Rákos Sándor. Utóbbi három életműve talál­kozik a szavalóverseny eredeti kon­cepciójával - legalább egy-egy ciklus erejéig megihlette őket a hit, az isten­keresés -, s milyen jó ennek okán a he­lyi értékeket is felvillantani a felnövek­vők előtt! Rákos Sándor (1921-1999) ezúttal halálának tizedik évfordulója alkal­mából került a rendezvény közép­pontjába. Az elődöntőre kijelölt ti­zenhat verse közül egyet kötelező volt választaniuk a versenyzőknek (a dön­tőben azután a legjobbak egy szaba­don választott, istenes témájú költe­ményt adhattak elő). # * * A költő életútját szombaton - a Mó­ricz Zsigmond Kulturális Egyesület­tel közös szervezésben - szakmai konferencián is elemezték az intéz­ményben. Erről Mercs István, az egyesület vezetője, a Zrínyi Ilona Gimnázium tanára így nyilatkozott:- Rákos Sándor a jelentőségéhez képest kevéssé ismert alakja az iro­dalomnak. A Nyíregyházi Evangéli­kus Kossuth Lajos Gimnáziumban 1940-ben érettségizett. Költészetére kezdettől jellemző a tematikai, formai és hangütésbeli sokféleség. Fáradha­tatlan, sokoldalú kísérletező, elősze­retettel alkalmazta a képvers nyújtot­ta lehetőségeket. A 20. századi ma­gyar líra egyik legkísérletezőbb sze­mélyiségének tartjuk őt. A zsoltárok világában való otthonossága tette fogékonnyá a mítosz és az ősköltészet az istenkeresés és közelítés tárgykö­réről tartott előadást. A programban levetítették a Kiáltásnyi csönd című, Rákos Sándorról készült portréfilmet. * * 4 A konferencia, illetve Az Úr érkezé­se szavalóverseny keretében szomba­ton emléktáblát is avattak az iskola­­épület Szent István utcai homlokza­tán, közvetlenül Krúdy emlékhelye mellett.- Rákos Sándor feleségének, Szent­­pál Mónikának az elmondása szerint a Budapesten, élt költő .soha nem mulasztotta el Nyíregyházán járva, hogy iskolánk mellett elsétálva emlé­kezzen múltjára, itteni diákéveire. Nos, most már mi fogunk az emlék­táblája mellett elhaladva emlékezni rá. Arra, hogy itt tanult, innen indult el azon az úton, mely végül is a teljes el­ismertséget hozta meg számára - mondta Tar Jánosné, a Kossuth-gim­názium igazgatója, aki a szavalóver­seny jelentőségéről így fogalmazott:- Nagyon-nagyon fontos rendez­vény ez számunkra. Egyrészt mert az ország minden részéből érkeznek tehetséges diákok, másrészt mert kevés olyan alkalom van, ahol a fia­talok késztetést kapnak istenes ver­sekkel való ismerkedésre, ahol iste­nes verseket szólaltathatnak meg. Vé­gighallgatni egy ilyen szavalóver­senyt tényleg felemelő érzés. Ebben az évben egyébként Nyíregyháza va­lamennyi középiskolája előtt kitártuk a kaput - hiszen Rákos Sándor nem csak a kossuthosoké! -, és ahogy a korábbi években, most is érkeztek fi­atalok Erdélyből, székelykeresztúri unitárius testvériskolánkból. A verseny színvonalát és kiegyen­súlyozottságát jól jellemzi a díjazot­tak nagy száma. A három 3. helyezett Telepó Zsófia (Szent Imre Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Kol­légium, Nyíregyháza), Szabó Kinga (Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma, Debrecen), Szabó Ist­ván Zoltán (Karácsonyi János Római Katolikus Gimnázium, Gyula). Má­sodik díjat nyert Metál Patrícia (Ber­zsenyi Dániel Evangélikus [Líceum] Gimnázium, Kollégium és Szakkép­ző Iskola, Sopron) és Czibere Izabel­la (Szent Imre Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium, Nyír­egyháza). Az első helyen Oláh Gré­ta (Kölcsey Ferenc Gimnázium, Nyíregyháza) nem osztozott. ■ Veszprémi Erzsébet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom