Evangélikus Élet, 2009. január-június (74. évfolyam, 1-26. szám)

2009-02-15 / 7. szám

2 -* 2009- február 15. mrnrmrnmmmiffiwmmrrwMMmmmmmmmmgmmamm Oratio oecumenica Urunk, Istenünk! Igéd üzenete olyan nekünk, mint az üdítő eső. Frissítsd fel szavaddal kiszikkadt lelkünket! Tölts be minket csordultig, hogy akaratod szerint élet támadjon. Ké­rünk, nyisd meg vak szemünket, hogy ne csak nézzünk, hanem lássunk is. Őrizz meg attól, hogy e világi ön­ző dolgok elhomályosítsák tekintetün­ket. Urunk, nyisd meg szívünket is, ' hogy a világ világossága beragyogja életünket, és tisztává tegye szemün­ket. Megújult, tisztább, mélyebb lá­tásért könyörgünk. Urunk, Istenünk! A te igéd olyan, mint a kétélű kard. Áthatol a mi ál­arcainkon. Mindannyian álarcok mögé rejtőzünk, jelmezbe rejtjük szorongásainkat. Ne engedd, hogy életünk megjátszott karnevál le­gyen. Tisztíts meg minket a képmu­tatástól! Istenünk, a te egész lényed szere­tet. Imádkozunk azokért, akik szere­­tetre vágynak. Ez a világ a szerelmet, a vágyat hajszolja, felelősség nélkül. Könyörgünk fiataljainkért, akik a társukat keresik. A te szereteteddel vezesd őket a helyes döntésben. Kö­nyörgünk a házasságokért és a csa­ládokért. A te szereteted adjon pél­dát férjnek, feleségnek, gyermek­nek. Könyörgünk az elváltakért és azokért a gyermekekért, akik cson­ka, rendezetlen családban élnek. Ir­­galmazz a megtört életeknek, szere­tet Istene! Istenünk, oltalmunk és erős vá­runk vagy. Hitünk harcaiban is légy menedékünk. Könyörgünk azokért, akiket temiattad üldöznek. Adj nekik erőt, kitartást és hűséget. De nem­csak a veszedelemben lévő testvére­inkért fohászkodunk, hanem a sze­gényekért, az elesettekért is. Azokért imádkozunk, akik épphogy megél­nek. Azokért, akik erejüket megha­ladó módon mégis élni akarnak. Urunk, adj nekik reménységet, adj nekik segítő kezeket. Indítsd a na­gyobb, erősebb gyülekezeteket, hogy szívükön viseljék a gyengébbek sor­sát. A gyengébbeket pedig figyel­meztesd, hogy hálával becsüljék meg a segítséget. Urunk, Istenünk! A te igéd boldog­nak mond minket. Boldognak, mert láthatunk, hallhatunk, ismerhetünk téged. Urunk, add, hogy ez a boldog­ság meglátsszék rajtunk, és vonzó le­gyen a körülöttünk élők számára. Él­tesd bennünk a reményt, hogy igéd munkájában használni akarsz ben­nünket. Ámen. Reményik Sándor A szőnyeg visszája Kétségbe esem sokszor én is A világon és magamon, Gondolva, aki ilyet alkotott: Őrülten alkotott s vakon. De aztán balzsamként megenyhít Egy drága Testvér halk szava, Ki, míg itt járt, föld angyala volt, S most már a mennynek angyala: „A világ Isten-szőtte szőnyeg, Mi csak visszáját látjuk itt, És néha - legszebb perceinkben - A színéből is — valamit.” (i933) forrás Evangélikus Élet HATVANAD VASÁRNAP - MT 13,10-17 Elrejti vagy felfedi?- Miért beszél példázatokban?- Én ebbe a sarokba állnék. Az el­rejtés oldalára. Jézus elrejti a monda­nivalóját. Jó szándékúan, de elrejti. Meg kell fejteni, és rábukkanunk az Isten országára. Az a legfontosabb, hogy időt töltsünk vele, hogy gondol­kozzunk rajta, hogy hagyjuk kinyíl­ni. Ha megfigyelitek, sikerült is Jézus­nak elérnie ezt, hiszen gondolkozunk a példázatok megfejtésén. Éppen most is ezt tesszük.- Igaz. Ennek az elrejtésnek ráadá­sul az evangéliumon belül is van ér­telme, hiszen az egyértelműséget a kereszt után találják csak meg a ta­nítványok. Jézus néha kimondottan figyel arra, hogy titokban maradjon egy-egy gyógyítás, hogy csak halála és feltámadása után váljanak ezek ért­hetővé.- Én szívesen állok melléd, sőt töb­bet mondok. Mi van, ha ezek valami­féle rejtvények?- Mint Sándor Mátyás rácsos jel­kulcsa, ha jól forgatjuk, kijön a szö­veg? Vagy a németek enigmája, amellyel a kódolt üzeneteiket közve­títették a háború idején? Amelyekre azt mondták, hogy még a Tigris tan­koknál is nagyobb haderőt képvisel­tek? Ez azért túlzásnak hat.- Vannak, akik a Biblia egészét va­lami ilyennek látják, mint a középko­ri festők műveit, akik üzeneteket rejtettek el a kép apró elemeibe. So­kak szerint csak a kódolást kell meg­fejteni. Sőt vannak, akik már úgy vé­lik, meg is fejtették.- Látod ezt a képet? Különleges technikával készült, megbolondítja a szemed. Ha egy kicsit bambulsz, ha nem akarod élesen látni, akkor hir­telen megmozdul, térré válik, meg­látod, hogy valójában mit ábrázol. Anélkül nem sokat, inkább apró minták vannak csak előtted, de ami­kor így kitárul, akkor valódi csoda ré­szesévé leszel. így is nevezik: sztere­­ogram.- Ezt azért nem mondanám Jézus példázataira. Esetleg lehetne rejt­­vényes történetekre gondolni, mint mondjuk a mesékben, ahol a szegény legénynek ki kell találnia, hogy mit je­lent az, amit a király felad neki.- A Bibliában is vannak ilyen tör­ténetek, amelyeket tényleg meg kell fejteni. Ott van a fáraó álma. Dávid is meghallgatta a szegény ember bá­rányáról szóló példázatot, csak nem tudta megfejteni.- A próféták jelképes történetek egész sorát hozzák, és meg is fejtik őket.- Igen, de ezek már inkább ma­gyarázatok. Jeremiás odavágja a kő­korsót a piac kövéhez, igát vesz a nyakába, de a megszólaltatott mon­danivaló révén ezek illusztrációkká válnak.- Én ezért állok a másik sarokba. Szerintem nem elrejti, hanem meg­magyarázza. Milyen egyszerű ké­pek: a mag, a föld, a szőlő, a szolgák és az úr, az apa és a fiú. Olyan magá­tól értődőek, hogy még egy gyerek is megérti.- A képi ábrázolás a zsidóság jel­lemző gondolkodási formája. Nem allegorikus, hanem analogikus, de mindig is képszerű.- Az élményszerűségnek mindig van ereje. El lehetne mondani sokfé­le meghatározását annak az érzésnek, amely akkor fog el, amikor kiderül, hogy valamelyik szerettünk régen ügynök volt, no de Esterházy Péter Ja­vított kiadása ezt úgy írja le, hogy még én is sírok, pedig apám nem is volt ügynök.- Az inkább csak egy személyes történet, de igaz, hogy a mesék mindig többet mondanak el rólunk, mert belőlünk fakadnak. Egy-egy körmönfont definíció is megteszi - mi, európaiak szívesen gondolko­zunk így -, de a történetek sokkal beszédesebbek. Egy történet elme­sélésekor inkább adom magam, mint amikor magamról beszélek, még akkor is, ha a történet nem is rólam szól.- Másfelől annyira mégsem egy­szerűek a példázatok, hogy ne kelle­ne magyarázni őket. A mi szakaszunk körül is éppen ez folyik. A magvető példázatának magyarázatát kérdezik a tanítványok.- Ne feledd, hogy az írásmagyará­zók legtöbbje megegyezik abban, hogy a magyarázat későbbi hozzáté­tel! Ráadásul olyan, mintha a magya­rázat nem is arról szólna, mint az ere­deti példázat.- Erről beszélhetünk majd máskor, de hogy magyarázatra szorult - akár rögtön, akár később -, az bizonyos. Ha pedig magyarázatra szorul, akkor nem lehet egyszerű illusztráció. Gyermekien egyszerű pedig vég­képp nem.- Luther azt mondja, hogy még egy gyerek is tudja, hogy ki az egyház tagja: az-a kisbárány, akit a pásztor a karjában tart. Ez példázat, és jelen-A VASÁRNAP IGÉJE tősen egyszerűbb, mint mindenféle zsinatok által megkísérelt egyháztag­sági definíció.- Lehet, hogy csak azért értjük könnyen Jézus példázatait, mert át­ment rajtunk sokféle gyermek- és fel­­nőtt-bibliaóra, igehirdetés és írásma­gyarázat?- Lehet, hogy újra kellene néha ol­vasnunk úgy, mintha most látnánk először, mintha nem is értenénk?- Lehet, hogy csak Jézus kereszt­je után válnak számunkra is érthe­tővé?- Minden igaz - a rejtély, a rejt­vény, az illusztráció, a ráfordított idő és csend, a megértés katarzisa -, ha észrevesszük, Jézus példázatainak tényleg van kulcsuk. Isten az. Őt so­ha nem tudjuk kiismerni. A jézusi példázatok Istenről szólnak. így a pél­dázatok is könnyen válnak olyanná, mint Isten, aki olykor elrejtőzik, oly­kor nagyon is egyszerűen ott áll előttünk.- Valaki azt mondta egyszer, Jézus Isten példázata. ■ Koczor Tamás Imádkozzunk! Istenem! Melyik ol­dalra állnál akkor, amikor abban kel­lene döntened, hogy elrejtőzködöm előled, vagy felfedem magam neked? Köszönöm, hogy az élet mindenféle igazsága rajtad szűrődik át, belőled érthető, miattad élhető. Köszönöm tit­kaidat és megértéseimet. Köszönöm, hogy kimeríthetetlenül vágy akozha­tom arra, hogy mindent megtudjak országodról. Add meg ezt nekem itt és odaát! Ámen. Ür Jézusunk, fordulj hozzánk ► A böjtelő időszakának második hetében, hatvanad vasárnapján az óegy­házi evangélium (Lk 8,4-15) a magvetőről, illetve a négyféle földről szól. Isten igéjének a sorsát mutatja meg, amint az ördög, a világhoz tapadásunk és közönyösségünk akadályozza bennünk Isten magve­tésének áldott gyümölcstermését. Az epistola (2Kor 12,1-9) pedig az ige hűséges szolgájának, Pál apostolnak fáradságos Krisztus-szolgá­latában mutatja meg minden akadállyal szemben a győzedelmes Úr kegyelmének a hatalmát. Az epistola záró szavai ezek: „Elég ne­ked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz’.’ A. nap témája: Süketségből az ige hallására! Az ünnep graduáléneke, az Úr Jézu­sunk, fordulj hozzánk (EÉ 279) tema­tikája nagyszerűen illeszkedik mind­ezekhez. A vers 1-3. strófája valószínűleg II. (más számozás szerint IV.) Vilmos szász-weimari herceg (1598-1662) tollából származik, 1648-ban jelent meg. A herceg könyvtárosa, Georg Neumark (ismert éneke a Ki dolgát mind az Úrra hagyja, EÉ 331) ezen­kívül arról is tudósít, hogy Vilmos Der Schmackhafte művésznéven az 1617-ben alapított Fruchtbringende Gesellschaftnak (gyümölcsöző vagy gyümölcstermő társaság), a 17. szá­zad legismertebb költőegyesületé­nek tagja volt. Képzettsége rendkívül magas lehe­tett. Egy ideig Jénában tanult, ahol el­sősorban zenével, matematikával, geometriával és építészettel foglalko­zott. Mindenekelőtt azonban hábo­rús hősként tisztelték; 1620-ban pél­dául részt vett a prágai fehér-hegyi csatában. Később Gustav Adolf svéd királyt követte; 1635-ben csatlakozott a prágai békéhez. A harmincéves háború befejezése után hercegségében szigorú rend szerint próbálta újjászervezni az éle­tet; megtiltotta a mulatságokat, és nyilvános imaórákat rendelt el. La­jos anhalti herceg halála után a Fruchtbringende Gesellschaft elnö­kévé választották. Weimart az iroda­lom, a művészet és az építészet (a Schloßkirche és Wilhelmsburg épí­tése) egyik központjává tette. Énekünk istentiszteleti kezdőének­ként igen népszerű. Az első versszak a Szentlélek kiáradásáért, a második ÉNEKKINCSTÁR Eged Illcn diczertinc. strófa a hálaadás képességéért, az ige befogadásáért könyörög; a harmadik versszak a szent Istent dicsőíti (Sánc­­tus). Az 1651-ben ehhez kapcsolódó (nem Vilmostól származó) negye­dik strófa doxológia. A költemény 8, 8, 8, 8 szótagszámú strófákból áll: az ambroziánus himnuszok óta ez az egyik legelterjedtebb versforma. A dallam először 1628-ban Gochs­­heimban bukkan fel, majd 1648-ban Vilmos versével is összekapcsolják; szerzőjét név szerint nem ismerjük. A német források változatos - hár­mas lüktetésű részeket is tartalmazó - ritmussal közük, a magyar megje­lenések ezzel szemben kiegyenlített ritmust alkalmaznak. A négy dallam­sor főleg skálamenetekből építke­zik; a dallam kezdete hármashangzat­­felbontás. A hangnemi kiegyensúlyo­zottságot az biztosítja, hogy az első és harmadik sor a domináns hangnem­ben, a második és a negyedik sor pe­dig tonikán (alaphangnemben) zár. A Herr Jesu Christ, dich zu uns wend műzenei feldolgozásai közül Jo­hann Sebastian Bach két orgona­művét emeljük ki. Az első egy trió, amely a dallam kezdőmotívumából kifejlesztett, mozgékony témára épül, a végén a pedálban a cantus firmust is megszólaltatva (Lipcsei korálok, BWV 655). A másikban a kiemelt ma­­nuálon felcsendülő díszített dallamot háromszólamú, imitációs kíséret tá­masztja alá (Kirnberger, BWV 709). Nemcsak graduálénekként vagy az istentisztelet kezdetén, hanem min­dig aktuális az ének fohászkodása. Mivel énekeskönyvünk ezt tünteti fel forrásként, most a 18. század legjelen­tősebb gyűjteményéből, az Új zenge­­dező mennyei karból (ÚZMI<) idéz­zük fel a vers magyar verzióját. „Uram Jézus! fordulj hozzánk, / Szent Lelkedet küldd mireánk, / Malasztoddal minket segélj, / Igaz­ság útjára vezérlj. // Nyisd meg szán­kat háladásra, / Készítsd szívünk buzgóságra, / Hitünk s értelmünk ne­veljed, / Neved velünk esmértessed. // Míglen éneklünk mennyégben: / Szent, szent, szent az erős Isten, / És színről színre meglátunk, / A fé­nyességben vigadunk. // Dicsőség Atya Istennek, / Fiának és Szent Lé­leknek, / A dicső Szent Háromság­nak, / Mindenek áldást mondjanak.” (ÚZMK 1743, Invokációk, 221.) ■ Ecsedi Zsuzsa ‘Evangélikus Élet®­■ Evangélikus Élet®» Az Evangélikus Élet 2005., 2006., 2007. és 2008. évi lapszámai PDF formátumban letölthetők a www.evangelikuselet.hu címről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom