Evangélikus Élet, 2009. január-június (74. évfolyam, 1-26. szám)

2009-06-28 / 26. szám

4 2009- június 28. KERESZTUTAK Evangélikus Élet Börzsönyi partecédula Vesztfáliai béke Magyar-német ökumenikus egyházvezetői találkozó „Fog-e a Magyarországi Evangélikus Egyház csendesen tiltakozni az egyre jobban elharapódzó erőszak ellen végre akkor is, amikor az áldozat ma­gyar - gyilkosa pedig bizonyítottan ci­gány? - tette fel a provokatívnak szánt kérdést az ismeretíen telefonáló. Sza­vai a továbbiakban ugyanakkor arra engedtek következtetni, hogy inkább azt szeretné „üzenni”: tartsuk távol ma­gunkat a Magyar Gárda figyelemkel­tő demonstrációjával párosuló ese­ménytől. Miután megtudtam, hogy a család a település korábbi evangélikus lelkészét kérte fel Králik Attila búcsúz­tatásra, már érteni véltem: valójában szerkesztőségünk is meghívást ka­pott a gyászszertartásra... Ha tehát senki más, lapunk egy ol­vasója most egészen biztosan kíváncsi, miként kommentáljuk a június 20-án lezajlott kegyeleti aktust. Előbb azon­ban álljon itt a sajtóorgánumokban többnyire gondosan elhallgatott hír. A hónap elején brutális kegyetlen­séggel meggyilkolt Králik Attila, Nagybörzsöny néhai erdésze a tele­pülés szélén lakott. Az 54 éves férfi torkát otthonában vágta el az időköz­ben kézre kerített tettes, akinek zsák­mánya az áldozat mobiltelefonja és húszezer forintja volt. A ravatalozó­nál felvonult és díszsorfalat állt a Ma­gyar Gárda, amelynek meghívott előadói a gyászszertartás után - im­már a temetőn kívül - intéztek be­szédeket az egybegyűltekhez. Véleményünket illetően abban a „szerencsés” helyzetben vagyunk, hogy idézhetünk a Magyar Gárda honlapján megjelent beszámolóból. Ott ugyanis a tudósító így summáz­ta a történteket: „Az evangélikus lelkész, Thuránszky István megbocsá­tó kegyelmet kért a gyilkosra is, mert mi ilyenek vagyunk, de én most azt mondom nektek, ráérünk még azzal a kegyelemmel.” Nos, mi viszont az evangélikus lelkésszel együtt valljuk: Isten megbocsátó ke­gyelmére (amely nem tévesztendő össze a világi igazságszolgáltatás el­néző kegyével) bizony mindannyian rászorulunk. Jobban, mint arra a védelemre, amelyet a gyászszertartás napján - teljesen szükségtelenül - kétszáz-valahány kivezényelt rendőr jelenlétében élvezhettek - a gyilkos hozzátartozói. ■ T. Pintér Károly ► Először került sor a Magyaror­szági Evangélikus Egyház, a Magyar Református Egyház és az urnáit Vesztfáliai Evangélikus Egyház történetében közös egy­házvezetői találkozóra június 15. és 19. között Vesztfáliában. Egyházunkat dr. Fabiny Tamás püspök, Prőhle Gergely orszá­gos felügyelő és Cselovszkyné dr. Tarr Klára, az ökumenikus és külügyi osztályvezetője kép­viselte az elmúlt héten Észak- Németországban. Együtt utaz­tak a református egyházvezetői delegációval, amelynek tagjai dr. Bölcskei Gusztáv püspök, a zsinat lelkészi elnöke, dr. Hu­szár Pál, a zsinat nem lelkészi elnöke és Odor Balázs ökume­nikus referens voltak. Mint a vörös és fehér csíkok a híres vesztfáliai sonkában, úgy illeszked­nek össze a felekezetek az egyesült Vesztfáliai Evangélikus Egyházban, amely evangélikus és református gyülekezetekből áll. III. Frigyes Vil­mos porosz uralkodó 1817-ben egye­sítette politikai döntéssel a két egy­házat, amelyek így istentiszteleti és úrvacsorái közösségbe kerültek egy­mással. A porosz unió egyik jellegze­tessége mégis az volt, hogy mind az evangélikus, mind a református fele­kezet megtartotta hagyományait és teológiai sajátosságait. S ez ma is érezhető. A négy teljes napot igénylő látoga­tás fő célja az volt, hogy ökumenikus és egyházvezetői szinten is belelás­sanak a partnerek egymás életébe: megismerjék egymás örömeit, gond­jait, s egyúttal tematizálják a sajáto­san magyar evangélikus-református viszonyt. Ahogy a fogadó egyház főtanácsosa, dr. Ulrich Möller fogal­mazott: a látogatóknak bepillantást engedtek saját nappali szobájukba, ta­karítás és rendrakás előtt. Már a szálláson látszott, hogy ki­emelt helyet szántak a magyar dele­gációnak: a Haus Villigst egy a veszt­fáliai egyház három központja közül, amely számos posztgraduális kur­zust, továbbképzést, valamint külföl­di hallgatók számára (is) elitképzést kínál és finanszíroz. A Ruhr folyó menti épületegyüttes gyönyörű park­ban áll, léleképítő ereje kétségbevon­hataüan. Ennek bemutatása, valamint a vesztfáliai egyház aktuális helyze­te volt az első nap témája. Késő es­tig folyt az eszmecsere az északnémet testvéregyház Kirche mit Zukunft (Egyház jövővel) című új stratégiájá­ról, amelyet tíz év óta hajtanak vég­re folyamatosan. A szép környezet sem szépítheti azonban a helyzetet: a vesztfáliai egyház tagjainak száma folyamatosan csökken, sokan kilépnek, a meglévő templomok kiüresednek, a szó szo­ros értelmében. A magyar küldöttség megnézhette a Glück und Seligkeit (Boldogság és üdvösség) nevű temp­lomot, amelyet étteremmé alakított át új tulajdonosa. A szomorú demográfiai adatokat azonban gazdasági racionalitással és lelki megújulással szeretné javíta­ni a vesztfáliai egyház: az új helyzet­ben új módszerekre van szükség. Ez is kiderült a látogatás további programjaiból. Bemutatkozott az egyház továbbképző intézete, amely­nek vezetője, dr. Peter Böhlemann többek között a lelkészakadémiákat rendezi; környezetvédelmi referense, Klaus Breyer lelkész, aki csapatával már több mint húsz éve végzi mun­káját az egyházban és a társadalom­ban; végül pedig bemutatkozott pe­dagógiai intézete, amelynek vezető­je, Marco Sorg lelkész a mi szempon­tunkból irigylésre méltó szervezeti felkészültségről adhatott számot. A négy napon végigvonult egy fontos teológiai téma: idén hetven­öt éves a Barmeni teológiai nyilatko­zat, amelynek lapjain 1934-ben a német Hitvalló Egyház kijelentette, hogy a náci uralom ellenére berkei­ben nem engedi az egyháztól idegen nemzetiszocialista eszmék térhódí­tását. A magyar egyházvezetők és kísé­rőik közös vacsorán vettek részt a vesztfáliai egyház Európa albizottsá­gának tagjaival, akik az ökumenikus, külügyi és missziói kapcsolatok terü­letén tevékenykednek. Számos közös téma került napirendre, többek kö­zött Magyarország európai uniós szerepe, amelynek kapcsán Prőhle Gergely országos felügyelő határozott álláspontja keltett figyelmet: az egy­mással való közösséget nem érhetjük el csupán integrációval, ez utóbbinak is megvannak a maga korlátái. „Az integráció és az identitás kényes egyensúlyára mindig ügyelni kell” - mondta. A látogatás utolsó előtti napján Alfred Buß püspök, a zsinat lelkészi elnöke fogadta a magyar ökumenikus delegációt, csütörtökön pedig kiér­tékelő beszélgetésre kaptak meghí­vást a magyar vendégek az országos egyház bielefeldi központjába. A számos hozzászóló egyikeként Fabi­ny Tamás püspök elmondta: lelki megújulásra, az egyház saját hangjá­ra van szükség. Annak idején az egyház a barmeni nyilatkozat kere­tében lépett fel az uralkodó korszel­lem ellen. Ma ez nem nagyon érez­hető. Határozott egyházképre van szükség, hiszen Barmen jegyében ma is elmondhatjuk: „Csak aki tud­ja, hol áll, az tud ellenállni.” ■ Cselovszkyné dr. Tarr Klára A természet is siratta ismerőjét - a szakadó eső ellenére százak vettek részt a meggyilkolt erdész búcsúztatásán Ahol a profán és a szakrális üzenetek már összekuszálódtak -a szabadtéri emelvény mikrofonjánál ifj. Hegedűs Lóránt református lelkész Első sor (balról jobbra): dr. Bölcskei Gusztáv, dr. Huszár Pál, dr. Fabiny Tamás; második sor: Prőhle Gergely, Cselovszkyné dr. Tarr Klára, dr. Ulrich Möller; harmadik son Odor Balázs, Stefanie Lüders és Peter Ohligschläger (a missziói munkaág vesztfáliai vezetője) Biztonság-bizalom-bizonyosság Október a reformáció hónapja Naponta bőrünkön érezzük a biz­tonságnak, bizalomnak és bizonyos­ságnak a hiányát. Életünk különböző területein szorongások, sőt rettegések uralnak bennünket. Bizalmi válságban élünk, és a nem is olyan régen még biz­tos támpontot jelentő értékrendünk­ben is sokszor elbizonytalanodunk. A reformáció hónapjának témája - ahogyan ezen írás címében meg­jelenik - ehhez az életérzéshez, eh­hez a hiányérzethez igazodik, ezt tükrözi. Mindazonáltal - pozitív szóhasználatával - tükrözi a rendít­hetetlen hitet és konok igényt arra nézve, hogy éljünk, élhessünk bizton­ságban, a bizalom légkörében és bi­zonyosságaink érvényességében. Szükségünk van arra, hogy fentről kapjunk megerősítést, és arra is, hogy minden körülmények között egymás számára a biztonságot jelent­sük, az ősi bizonyosságot tanúsítsuk, és a bizalom légkörét újrateremtsük. Ez a cél, ez az igény nyer kifejezést és ad eszköztárat is ez évi reformációi rendezvénysorozatunkban, amely­nek főbb állomásai a következők. Októberí-jén, csütörtökön 14 óra­kor ünnepélyes megnyitóval kezdőd­nek a rendezvények a Magyarorszá­gi Egyházak Ökumenikus Tanácsa és az egyetemi lelkészségek székházá­nak kápolnájában. A megnyitó alkal­mat ad - a fő téma megfontolásán túl, illetve ahhoz kötődően - a Kálvin Já­nos születésének ötszázadik és Ady Endre halálának századik évforduló­jára való emlékezésnek is. Október 18-án, vasárnap 17 órakor kezdődik az ünnepi reformációi gála a budapesti Uránia Nemzeti Filmszín­házban. Az ünnepi beszédre dr. Bőd Péter Ákos egyetemi tanár kapott felkérést. A gazdag programban - ter­veink szerint - az Unicum Laude énekegyüttes, valamint Pál István „Szalonna” és bandája, továbbá neves előadóművészek láthatók-hallhatók. A Kálvin-évfordulóra is tekintettel el­hangzik Illyés Gyula A reformáció genfi emlékműve előtt című verse. Október 25-én, vasárnap 17 órára az országos reformációi istentisztelet­re várjuk a híveket Miskolcon. Az úr­­vacsorás istentiszteleten igét hirdet D. Szebik Imre nyugalmazott evangé­likus püspök, bizonyságot tesz Mészá­ros Kálmán baptista egyházelnök. A liturgikus szolgálatokban a protes­táns tagegyházak püspökei, országos vezetői és a miskolci gyülekezetek lel­kipásztorai vesznek részt. A feleme­lő spirituális élményhez az egyházi énekkarok szolgálatait kérjük fel. Október 31-én, szombaton 17 óra­kor megemlékezést tartunk Buda­pesten a Reformációi emlékpark­ban. Erre elsősorban a budapesti és a Budapest környéki gyülekezetek, egyházi intézmények és szerveze­tek híveit várjuk. (Mint ismeretes, az emlékpark a Bajza utca és a Városli­geti fasor sarkán az evangélikus és a református templom között van.) Az ünnepségen elmondandó imád­ságra Gáncs Péter evangélikus püs­pök, ünnepi beszédre pedig Tőkécz­­ki László református főgondnok ka­pott felkérést. Közreműködik az Üdvhadsereg fúvószenekara, vala­mint a környék egyházi iskoláinak di­áksága. Az ünnepség - a tervek sze­rint - a fasori református templom­ban zenés reformációi istentisztelet­tel folytatódik. A további központi rendezvények­ről, a női, missziói, tanulmányi, ifjú­sági, zenei programokról később adunk hírt. Szeretetteljes bizalommal buzdít­juk a gyülekezeteket, intézményeket és szervezeteket, hogy - lehetőleg pro­filjuknak megfelelően, de nem kizáró­lagosan - e fő témához kapcsolódva szervezzék meg a maguk helyi prog­ramját, s erről - a programfüzetünk­ben való regisztráció érdekében - leg­később szeptember 5-ig szíveskedje­nek tájékoztatást küldeni a Magyar­­országi Egyházak Ökumenikus Taná­csának. Cím: 1117 Budapest, Magyar tudósok krt. 3.; telefon: 1/371-2690; e­­mail: oikumene@meot.hu. Bizalommal kérem, hogy az októ­ber 18-án, vasárnap 17 órakor az Uránia Nemzeti Filmszínházban megrendezendő ünnepi gálára - te­kintettel az intézmény befogadóké­pességére - a jegyeket szíveskedjenek megrendelni (valamint jegyenként 500 forint/fő adományt is remé­lünk) legkésőbb szeptember 10-ig a fenti elérhetőségek egyikén. Az Október a reformáció hónapja 2009 rendezvénysorozat iránt minden érdeklődő imádságos, aktív részvéte­lét és a határidők szem előtt tartását kéri a szervezőbizottság nevében: f Dr. Bóna Zoltán, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsánakfőtitkára

Next

/
Oldalképek
Tartalom