Evangélikus Élet, 2009. január-június (74. évfolyam, 1-26. szám)
2009-04-19 / 16. szám
14 ◄! 2009- április 19. KRÓNIKA Evangélikus Élet ERŐS VÁRAK A lévai vár Dobó István várkapitány az évszázadok alatt nemzeti, majd regényhőssé nemesült. Ez a hírnév - sajnos azt kell mondanunk, meglepő módon - napjaink deheroizált világában is él, gondoljunk csak a 2005-ös A nagy könyv szavazásra, melynek győztese Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye lett. kezébe. A kiskirály halálát követően ismét törvényes koronás fők, Károly Róbert, később Zsigmond birtokolta. Az erődítmény hadászati jelentősége születésétől egészen pusztulásáig változatlan: a Felvidék ásványkincsekben, aranyban és ezüstben gazdag, polgárosult, a korabeli civil lét bástyáinak tekinthető bányavárosa-Dobó közismert egri emlékhelyei mellett a Felvidéken is találunk életéhez és hadászati tevékenységéhez szorosan kapcsolódó látnivalókat. A tavalyi év egyik régészeti szenzációját az jelentette, hogy Dobóruszkán (Ruská) kétéves munka után sikeresen azonosították, majd újratemették a várkapitány földi maradványait. Másik felvidéki emlékhelye az egykori Bars vármegyei Léván (Levice) található, a lévai vár, melynek 1558-ban lett kapitánya, illetve a várossal egyetemben birtokosa. A lévai erődítmény a tatárjárást követően, a 13. század második felében épült a település mongol hordák által elpusztított föld-palánk várának helyébe. IV Béla király ugyanis ezeket az igencsak sebezhető erődítéseket, a tatárok esetleges újbóli dúlását megelőzendő, kővárakkal helyettesítette. Az uralkodó tulajdonában levő vár a 14. század elején került a nagyhatalmú oligarcha, Csák Máté inak védelme. A sárkányos király adományozta Sárai Lászlónak, akinek leszármazottai a felvett Lévai családnéven másfél évszázadon át birtokolták, majd ismét az uralkodó, utóbb a Dobó família kezébe került. Mind a török, mind a Rákóczi-szabadságharc idejében kulcsszerepet játszott, a hadiesemények többször is jelentős megpróbálták falait, fegyverzetét, védőit. A kurucok pusztították el, 1709-ben erődítményeit felgyújtották, lőporraktárát felrobbantották, kútját és várárkát betemették, nehogy császári kezekben magyarok ellen szolgáljon. A napjainkban is impozáns látványt nyújtó, viszonylagos épségben ránk maradt romok ingyenesen, nyitvatartási időtől függetlenül tekinthetőek meg, míg az erődítményhez kapcsolódó Dobó-kastély és kapitányi épület a Barsi Múzeum kiállítóhelyeként várja látogatóit. ■ Rezsabek Nándor Istentiszteleti rend ♦ 2009. április 19. Húsvét ünnepe után 1. vasárnap (Quasi modo geniti). Liturgikus szín: fehér. Lekció: íjn s,4-ioa; Ézs 40,25-31. Alapige: Jn 5,24-25. Énekek: 388., 214. I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Hokker Zsolt; de. 10. (német, úrv.) Andreas Wellmer; de. 11. (úrv.) Balicza Iván; du. 6. Balicza Iván; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. (úrv.) Veperdi Zoltán; II., Modori u. 6. de. 3/4 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. (összegyülekezés napja) Kovács László Attila; du. 2. vendég a 80 éves Kányádi Sándor író; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. (szuplikáció) Jorsits Attila; Újpest, IV., Lebstiick M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; V, Deák tér 4. de. 9. (úrv., liturgikus) Gerőfi Gyuláné; de. 11. (úrv., kantátazenés) Smidéliusz Gábor; du. 6. (úrv., ifjúsági) Kovács Áron; VII. , Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Aradi György; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Szabó Bertalan; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák, kétnyelvű családi) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII. , Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Szabó Bertalan; VIII., Bláthy Ottó u. 10. (Betánia Szeretetszolgálat) de. 9. Benkóczy Péter; IX., Gát utcai katolikus templom de. 11. (úrv., énekes liturgia) Koczor Tamás; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. (úrv.) Benkóczy Péter; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Czöndör István; de. 11. (úrv.) Czöndör István; du. 6. dr. Blázy Árpádné; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. (úrv., családi) dr. Blázy Árpádné; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Balicza Iván; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Keczkó Pál; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Kendeh György; XIII., Frangepán u. 41. de. fél 9. Kendeh György; Zugló, XIV, Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamás; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamás; Pestújhely, XV, Templom tér de. 10. (úrv.) dr. Szabó Lajos; Rákospalota, XV, Juhos u. 28. (kistemplom) de. 10. Bátovszky Gábor; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. Fekete Gy. Viktor; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Eszlényi Ákos; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Eszlényi Ákos; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Nagyné Szeker Éva; Rákosliget, XVII., Gózon Gy. u. de. 11. Nagyné Szeker Éva; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. Győri Gábor; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. Győri Gábor; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXI., Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Endreffy Géza; Budakeszi (református templom) de. fél 9. (úrv.) Lacknerné Puskás Sára; Soroksár, Otthon Közösségi Ház, Szitás u. 112. du. 4. Győri János Sámuelné. Összeállította: Boda Zsuzsa Kercaszomor, a legbátrabb falu Bizony hősök voltak a kercaszomoriak, ezt sose feledjük! Fegyverrel tettek tanúbizonyságot hazánk iránti hűségükről akkor, amikor már minden veszni látszott. Ők azonban nem adták fel. Éppúgy, mint Sopron, Balassagyarmat vagy Somoskőújfalu lakosai, az apró kis őrségi település is harccal vívta ki a jogot, hogy Magyarországhoz tartozzon. Méltón viselik tehát a Communitas Fortissima, vagyis a legbátrabb falu címet, amelyet az Országgyűlés adományozott a Vas megyei községnek. De mi is történt annak idején a manapság mindössze kétszázhatvan lakosú Kercaszomoron? A válaszhoz az első világháború végéig kell visszautazni az időben. A szerb haderő ugyanis akkortájt lassan, de biztosan nyomult be Magyarország területére. No persze ebben nem volt egyedül, a csehek és a románok is pontosan ugyanígy cselekedtek Észak- és Kelet-Magyarország területén. A franciák pedig a térnyerésüket azzal segítették, hogy egyre előnytelenebb demarkációs vonalakat erőltettek ránk. A szerb katonaság 1919. augusztus 12-én érte el Szomorócot, amelyet rögvest saját országa részeként kezelt. Egy ideig úgy tűnt, hogy ebben nem is csalatkoznak, hiszen az 1920. június 4-én aláírt gyászos emlékű trianoni békedekrétum ezt a kis Vas megyei községet is kikanyarintotta Magyarországból. A francia fővárosban ugyanis hazánk államhatárát éppen Kerca és Szomoróc község között húzták meg. Előbbi a határ innenső, utóbbi pedig a túlsó oldalára került. És ez így is maradt egészen augusztus elsejéig, amikor is a két község férfinépe, no meg néhány magyar katona ki nem űzte a szerbeket Szomorócról, így a település átmenetileg ismét a magyaroké lett. Éjszaka, tizenegy órakor a Kerca községben állomásozó határőr-kirendeltséget vezető Ránki főhadnagy és tizenhét katonája és a hozzájuk csatlakozó falusiak meglepetésszerű támadást indítottak a náluk jóval nagyobb katonai erőt képviselő szerb csapatok ellen. Az akció sikerrel járt: a megszállókat egészen Domonkosfáig, vagyis jóval a trianoni határon túlra kergették. A szerbek azonban nem sokkal később visszajöttek, mégpedig egy jóval nagyobb alakulattal, és elűzték Ránki főhadnagy katonáit. Első tettük az volt, hogy a szomoróci templom tornyára ismét felhúzták a szerb zászlót, majd rögvest összeszedték azokat a falusiakat, akik rész vettek a felkelésben. Ezért tudjuk ma is, kik ragadtak fegyvert ebből a faluból. Hajtsunk fejet előttük: Ábrahám Lajos, Császár Antal Horváth Sándor, Ingiszi Ferenc, Kulcsár Antal, Papp József, Papp Sándor, Pongrácz Sándor, ifi. Pongrácz Antal, Pongrácz Ferenc, Pongrácz Dániel. A szerb katonák a szomoróci férfiakat először is rettenetesen elverték, majd erős felügyelet mellett Muraszombatra kísérték. Az ottani városi börtönbe zárták valamennyit. Több napon keresztül éheztették őket. Muraszombat magyar ajkú lakossága szót emelt ugyan értük a város szerb prefektusánál, ő mégsem gondoskodott a hadifoglyok élelmezéséről. Végül néhány, a városban élő magyar ember megvesztegette az őröket, hogy titokban élelmiszert csempészhessenek be a foglyok celláiba. A szomoróci férfiak amúgy nagyjából egy évig maradtak a börtönben, csak ekkor érkezett meg az ügyükhöz kirendelt belgrádi bíró. Ő azonban néhány nyaklevesből álló penitencia kiosztása után valamennyit hazaengedte. Azt nem tudni, hogy ez pontosan mikor történt. Fennmaradt azonban egy levél, amelyet Horváth Ferenc kercai plébános 1921. július 24- én írt a Vas megyei alispánnak. A levélből kiderül, hogy aláírásakor a foglyokat még Muraszombaton őrizték. Érdemes idézni belőle: „A gyalázatos vérlázító Trianoni szerződés a franczia parlamentben jóvá hagyva érvénybe lép. Minden elzárás, levél és lapok elkobzása daczára a községek lakói szívfájdalommal jajdulnak fel, hogy a drága édes Magyar hazától elszakíttatnak, de különösen a nálam siránkozva panaszkodó Szomorócz községiek tettek panaszt, és plébániám még más nyolc község lakosai is ugyanúgy, arra kérvén, hogy megkeressem és kérjem a nevökben méltóságod közbenjárását, hogy őket Jugoszláviához ne csatoltassák.” Nem maradt azonban hatástalan a felkelés. A Magyarország új déli államhatárát a helyszínen kijelölő úgynevezett határmegállapító bizottság 1922-ben ért erre a területre, és február 8-án úgy döntött, hogy Szomoróc újra Magyarországhoz csatlakozhat. Egy évvel később az 1919 és 1922 között álló határvonalon a kercaiak és a szomoróciak közösen emlékoszlopot állítottak, és emlékfát ültettek Tisza István tiszteletére. Aztán egy nemzedékkel később megint nagyot fordult a világ. A kommunista hatalomátvétel után, vagyis 1949-ben párttitkári ukázra az emlékfát is, az emlékoszlopot is ledózerolták. Ettől kezdve évtizedeken át tabunak számított mindaz, ami itt történt. ■ Jezsó Ákos HIRDETÉS_________________________________________________________________________________________ Az Evangélikus Hittudományi Egyetem Doktori és Habilitációs Tanácsa tisztelettel meghív minden érdeklődőt Gerőfi Gyuláné Brebovszky Éva evangélikus lelkész Verbum Domini manet in aeternum -Az Ószövetség recepciójának vizsgálata a Zsidókhoz írt levélben az intertextuális módszer segítségével című doktori értekezésének nyilvános megvitatására április 29-én, szerdán 14.30-ra az Evangélikus Hittudományi Egyetem (1141 Budapest, Rózsavölgyi köz 3.) 10-es számú tantermébe. A doktori értekezés egy példánya megtekinthető az egyetem könyvtárában. Dr. Reuss András, a Doktori és Habilitációs Tanács elnöke HIRDETÉS_________________________________________________________________________________________ A Páratlanklub következő alkalmát április 29-én, szerdán 18 órai kezdettel tartjuk a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodájának földszinti termében (1085 Budapest, Üllői út 24.). Vendégünk, Polgár Rózsa Munkácsy- és Kossuth-díjas kárpitművész Kárpitba szőtt reménység címmel beszél művészetéről, hitvallásáról. Minden 25 és 50 év közötti egyedülállót - nemre, felekezetre való tekintet nélkül - sok szeretettel várunk. Az alkalomról érdeklődni a 20/824-2791-es mobilszámon, valamint a marta.pinter@lutheran.hu e-mail címen lehet. A Páratlanklub ötletgazdái és a Magyarországi Evangélikus Egyház Női Missziója HIRDETÉS_________________________________________________________________________________________ Pályázat egyetemi lelkészi állásra Az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) pályázatot hirdet egyetemi lelkészi állás betöltésére a Magyarországi Evangélikus Egyház 2005. évi VIII. törvénye 47. § (4) alapján a 2009/2010-es tanévtől. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó eddigi pályafutásának leírását, valamint a munkakör betöltésére vonatkozó részletes elképzeléseit. A pályázat mellékleteként csatolandó dokumentumok: lelkészi oklevél; esetleges egyéb végzettség(ek) igazolása; választhatósági igazolás. A pályázat beadási határideje: május 15. További felvilágosítás az EHE rektori hivatalában kérhető. Dr. Csepregi Zoltán rektor HIRDETÉS____________________________________ Szavalóverseny A budafoki evangélikus templomban április 24-én, pénteken délután 4-kor rendezik meg a VIII. magyar istenes versek szavalóversenyt. Kerületünk felső tagozatos diákjai és a gimnazisták vetélkednek Szabolcs Attila polgármester különdíjáért, valamint a Benedek György szobrászművész által készített értékes, kétoldalas bronzplakettét. A zsűri elnöke Bánffy György, aki egyenként értékeli a résztvevők teljesítményét. Szeretettel várjuk az érdeklődőket. A szervezők HIRDETÉS____________________________________ Meghívó Házaspári csendesnap lesz a Bibliai Házassággondozó Szolgálat és a csillaghegyi református gyülekezet szervezésében a csillaghegyi református templomban (1039 Budapest, Vörösmarty u. 2.) április 25-én, szombaton 10-től 15 óráig. Előadók: Battyányi Géza lelkész, dr. Bajtsi Miklós, dr. Tolnay Lajos. Információ: www.bhsz.hu; e-mail cím: csillaghegyiref@t-online.hu; telefon: 30/400-9807, Battyányi Géza lelkész.
