Evangélikus Élet, 2009. január-június (74. évfolyam, 1-26. szám)

2009-04-19 / 16. szám

Evangélikus Élet MOZAIK 2009. április 19. ► 15 „Elköltözöm, az biztos” Beszélgetés dr. Dőry Istvánnal - 2. rész ^ Dr. Dőry István 49 éves, négy­gyermekes családapa, két éve egy kis faluban él. Miért? Ho­gyan? Mi köze ennek a fenntart­ható élethez? Az alábbiakban két hete megkezdett beszélgeté­sünk folytatását olvashatják.- Ott tartottunk, hogy Ön nemcsak az egyetemen tanítja a fenntartható­ság alapelveit, hanem saját családja életében is próbálja megvalósítani. Ez a házukon is meglátszik? Miben kü­lönbözik egy átlagos falusi háztól?- Ez nem a szokásos, hatva­nas években épített, hőszigete­lés nélküli, ócska ház lepusztult nyílászárókkal, hanem egy még régebbi, vályog-, pontosabban vert falú technológiával készült és most már jól hőszigetelt épület. 2006-ban elkezdtünk le­járni a házba, először kicserél­tük az ablakokat, aztán építet­tünk egy szép kemencét, ez melegíti a vizünket is. Fával fűtünk, pontosabban biobri­kettel, vagyis fahulladékból és íurészporból összepréselt pogá­csákkal. A vizet jórészt a kútból szivattyúzzuk, de azért rá va­gyunk kötve egy kerti csap ere­jéig az utcai hálózatra is. Általában az az elvünk, hogy mindenből legyen kettő, és legalább az egyik legyen fenntartható, megúju­ló. A kerti csapból nem sok vizet használunk, de azért biztonság ked­véért az is megvan, és kifizetjük a csa­tornadíjat is, bár nem vagyunk ráköt­ve a csatornára, hanem magunk ke­zeljük a szennyvizünket. Van egy alulméretezett napkollektorunk, ami arra elég, hogy nyáron felmelegítse a fürdővizet. Az átmeneti időszakok­ban jól jön, télen meg amúgy is fűt­jük a kemencét. A napkollektor kö­rülbelül száz liter meleg vizet tud elő­állítani. Télen is rá van kötve a rend­szerre, néhány órára bekapcsol, és mondjuk egy fokkal megemeli a víz hőmérsékletét, ami elhanyagolható. Közben azért az internetet is fej­lesztettük, ez lehetőséget ad arra, hogy naponta összeállítsam egy kö­zösségi internetes tévé műsorát, és ennek köszönhető, hogy most Önnel is skype-on tudok beszélni. Van egy tizenhárom wattos napelemünk, ami arra elegendő, hogy Pityu szobájában egy számítógép meg egy lámpa arról ÜZENET AZ ARARÁTRÓL Rovatgazda: Kézdy Edit működjön. Ez inkább kísérletnek vagy demonstrációnak nevezhető. Arra is jó, hogyha nagy áramszünet van, akkor végigvezetünk a lakáson egy hosszabbítót, és egy kicsit tudunk világítani. Volt egy másfél napos áramszünet, de internetkapcsola­tunk azért volt, a laptopnak egy ki­csit levettük a fényerejét, hogy ne fo­gyasszon sokat. Megnéztünk két fil­met a közösségi internetes tévén, el­beszélgettünk róla, közben két-há­­rom takarékos lámpa is működött, és ezt bírta az akkumulátor. De hát ennyit, nem többet. Ha emellett a mikrohullámú sütőt vagy a mosógé­pet megpróbáltuk volna beindítani, akkor kész, az egész fölborul.- Az Önök családja fenntartható­­an él?- Ezt nem merném kimondani, de már elég közel vagyunk hozzá. Hat évvel ezelőtt kiírtam egy házi pályá­zatot. Várom, hogy jelentkezzen va­laki, aki Magyarországon tudja ma­gáról, hogy fenntartható módon él. Eddig még senki sem jelentkezett. Persze van körülbelül két-három milliárd ember, aki ezen a bolygón fenntartható módon él, de ők általá­ban nem is ismerik ezt a fogalmat, és nem Magyarországon laknak.- Önöknek miben kellene még ja­vulniuk?- A terményeinkre például nem lehetünk büszkék, pedig jó lenne, ha sok mindent a kertben termeszte­nénk, nem kellene messziről szállí­tani. Azért egy kicsit próbálunk gazdálkodni a kertben. Néha van egy-két állatunk is, de nem ez a jel­lemző. Az a lényeges, hogy a legfon­tosabb dolgokra odafigyeljünk, utá­na más problémák szinte maguktól megoldódnak. Például ha az ember kevés pénzből és autó nélkül vásárol, akkor oly kevés hulladéka keletkezik, hogy azon alig van mit válogatni. Persze mi is szépen szétválogatjuk, amink van, de ezzel keveset kell bajlódni.- Nem érzi úgy, hogy a sok le­mondással élményektől, az élet sava-borsától fosztja meg ön­magát és a családját? Mennyi lemondással jár az életvitelük?- Akik a falusi élet hátránya­it hangsúlyozzák, azok a szín­házat, a kulturális lehetősége­ket szokták emlegetni. De az az igazság, hogy akik ezeknek a le­hetőségeknek a hiányát szokták hangsúlyozni, hiába laknak a városban, maguk sem nagyon élnek vele, nem becsülik meg. Valójában Sopronba vonattal el tudunk menni színházba, és haza is tudunk jönni az utolsó­val. Persze tényleg keveset já­runk előadásokra. Viszont úgy érzem, hogy cserébe egy csomó élménnyel gazdagodunk. Múltkor tíz kilométert bicikliztünk az osztrák határig, és összesen négy járművel találkoztunk, az is mind busz volt. Itt körülbelül ekkora for­galom van. Nem fújják az orrunk elé a kipufogófüstöt, nem veszélyeztet­nek, nem kell mindenki máshoz al­kalmazkodnunk. Ez tényleg kerékpá­ros-paradicsom. Azt gondolnám, hogy aki elfo­gadja azt az állítást, hogy Isten terem­tette a világot, és az emberekre bíz­ta, annak megváltozik az élete. Az nem gondolhatja komolyan, hogy az életében a döntő a gazdaság, a pénz, az utak, a munka, a beruházá­sok, az Istennel pedig csak annyi dol­ga van, hogy vasárnap eljár a temp­lomba. Bolygónk megmentése min­denkinek közös feladata, de a hívő­nek mit kell ezen magyarázni? A te­remtett világ megőrzéséért tenni kell. Nem valami keveset, hanem mindent. ■ Gadó György Pál PQ BÉRES 20 éve az egészséges emberért Ha plusz energiára van szükség Az utóbbi években mindenféle szem­pontból felgyorsult az életünk. Egyre több elvégzendő feladat hárul a leg­több emberre. Nem ritka, hogy napi nyolc óránál rendszeresen többet dol­gozunk, a nőkre a munkahelyi felada­tok után az otthoni háztartás gondja­­baja is vár, de még az egyetemistáknak is több a dolguk, mint régebben, hiszen a tanulás mellett sokan már munkát vállalnak. Egyre több és több helyen kell teljesíteni, megfelelni. Amikor jelentős fizikai és szellemi igénybevételnek vagyunk kitéve mun­kahelyen, egyetemen vagy otthon, még fokozottabban oda kell figyelnünk szer­vezetünk tápanyag- és energiaellátásá­ra. Ha tartósan a szükségesnél kevesebb vitamint, ásványi anyagot és nyomele­met juttatunk a szervezetünkbe, felbo­rulhat belső egyensúlya, és különböző panaszok léphetnek fel, például fáradé­konyság ingerlékenység levertség csök­kent fizikai és szellemi teljesítmény. Az Actival Energia gondosan kivá­lasztott hatóanyagai hozzájárulnak a felnőtt szervezet vitamin-, ásványia­nyag- és nyomelemszükségletének biz­tosításához, ezáltal a teljesítőképesség fenntartásához, az idegrendszer ki­egyensúlyozott működéséhez, az ellen­álló képesség megőrzéséhez. Az Acti­val Energia tartalmaz ginszenget, amely hozzájárul a szervezet szellemi és fizikai teljesítőképességének fenntar­tásához, L-karnitinint, amely hozzájá­rul a szervezet energiatermeléséhez, il­letve emelt mennyiségű B-vitaminokat, amelyek elősegítik az idegrendszer ki­egyensúlyozott működését. Az Actival Energia azokban az idő­szakokban nyújthat segítséget, mikor jelentős fizikai és szellemi igénybevé­telnek vagyunk kitéve (például megfe­szített munkatempó, túlórázások, vizs­gaidőszak, rendszeres sportolás, fo­kozott fizikai megterhelés), állandóan fáradtak, kimerültek, „energiaszegé­nyek" vagyunk, így még fokozottabban kell odafigyelnünk szervezetünk táp­anyag- és energiaellátására. Az Actival Energia filmtabletta komplex étrend-kiegészítő multivita­min. Elsősorban menedzsereknek, di­ákoknak és sportolóknak ajánlott fo­kozott fizikai, szellemi megterhelés esetén. ACE0904PR EVÉL&LEVÉL&LEVÉL Hogy bírjuk ki ezt? A március 29-i Evangélikus Életben olvastam: „Hogy bírod ezt?” Többször is szerepelt ez a kérdés. Tényleg, hogy bírjuk ezt? Milliók! Gyerekek, felnőttek. Egy példa a nagyon sok közül. Megszüntetik a vasúti szárnyvonalakat, hi­tegetve, hogy majd járnak, jönnek a buszok, jönnek, de mikor? Azt senki nem tudja. Marad a bicikli vagy a gyaloglás. Persze ott, ahol a madár se jár. Ne­ki jó, mert van szárnya, nem kell a hóban, sárban tapickálnia. Kora reggel, késő este. Szegény gyerekek, már iskola sincs a faluban. Hogy bírják ezt? Új­ságban, rádióban, tévében pedig azt olvassák, hallják, hogy öröm itt, Magyar­­országon élni! Büszkék lehetünk rá, hogy magyarok vagyunk. Jó lenne ezt a valóságban is megtapasztalni, mind a tízmilliónak. De sajnos ez csak ke­veseknek adatik meg. Eddig ez világi, földi dologról szólónak tetszik. De a ma reggeli csendes perceinkben férjemmel olvastunk hivatkozást Ézsaiás 58-ra, elolvastam az egész részt. A 7. verstől: „Oszd meg kenyeredet az éhezővel, vidd be házad­ba a szegény bujdosókat, ha mezítelent látsz, ruházdfel, és ne zárkózz el test­véred elől! Akkor eljön világosságod, mint a hajnalhasadás, és hamar behe­ged a sebed. Igazságod jár előtted, és az Úr dicsősége lesz mögötted. Ha se­gítségül hívod az Urat, ő válaszol, ha kiáltasz, ezt mondja: Itt vagyok!” Ha Ézsaiás politizált, én is politizálok. Sőt az Úr Jézus Krisztus is hason­lót mond az ítéletről szóló példázatában, a jobb és bal keze felől állóknak. A megoldás: Vegyük halálos komolyan ezeket a szavakat. A milliomosok, milliárdosok sem viszik a sírba a vagyonukat, mindent itt kell hagyni. (...) Tehát ne a szegényeket sarcolják, hanem szánják oda feles­legüket az „illetékesek”! Esetleg javasoljunk erre is népszavazási kezdeményezést!? Bánszky Mihályné (Békéscsaba) A szülőfalu üzenete Az Iharosberényi Evangélikus Egyházközség vezetőségének tagjaiként szeret­nénk néhány mondattal hozzászólni az Evangélikus Életben megjelent, Káldy Zoltán püspök urat elmarasztaló cikkekhez. Köztudott, hogy a püspök úr Iharosberényben született. Édesapja egyhá­zunk megbecsült és máig emlegetett lelkésze korán, fiatalon meghalt. Édesanyjának el kellett hagynia a paplakot kiskorú gyerekeivel együtt. Iharosberényben követtük a püspök úr életét, és örültünk sikereinek. Mi büszkék voltunk arra is, amikor őt választották püspökké; ennek körülmé­nyeit mi nem ismerjük, de öröm töltött el bennünket. Püspöksége idején a templomok nyitva voltak. A templomokban nem volt politika, hanem istentisztelet, úrvacsora, keresztelés, esküvő, konfirmáció. Azt nem Káldy püspök úr rovására kell írni, hogy voltak olyan szülők, akik nem mertek elmenni saját gyerekük keresztelésére vagy konfirmációjára. A hiba a szülőkben volt. / I !/\ / !'>/\ lN .') / 1 J : I . i T 1 \ DK. KAI I) Y /.( 1.' 1 A V \ / \oí\) ) OiH V / / VA NO ./■ UK ( K, IM )M>( )K /I X / MII K I Á lij Á I 1 l.y/ n 1 1 11 1 , HM A.IA .11 I 11)1 Ál in OM 1 A A /. akuski kínyi i vat!|;;j ue n (AA/CYin J |< l'7n /Wx/ IIIA/ AZ is I I !i ;! Í AlV' i \ y W\ OKOK 10 h l I VA N mm * ’vW 1 'A R ( Ébi R h N Y m Wumtf Az iharosberényi evangélikusok örültek különböző magas rangú tisztsé­geinek is. Nem biztos, hogy egyhamar magyar püspököt választ a Lutherá­nus Világszövetség elnökének, mi ezért is örülni tudtunk. Amikor meglátogatta a gyülekezeteket, valóságos népünnepély volt. Te­le templomok, a környék evangélikussága kíváncsi volt prédikációjára, mert igét hirdetni nagyon tudott. Mi úgy gondoljuk, hogy szolgálata nem volt könnyű, biztos ő is követett el hibákat, és ezzel ő már el is számolt az Isten előtt, legalábbis mi így hisszük. Ezért kéréssel fordulunk a róla írni akarókhoz: őrizzék meg emlékét szere­­tetben és megbocsátásban, annál is inkább, mert ő már nem tud válaszolni az ellene felhozottakra, ez a minimum - engedni kell, hogy nyugodjék békében. Erős vár a mi Istenünk! Dobri Sándor és Varga Dezső (Iharosberény) A rovatban megjelenő írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. HIRDETÉS_________________________________________________________________________________ „Van kiút...” - Összefogás egy élhetőbb Magyarországért címmel rendez­nek fórumot április 23-án 10 órától 13.30-ig az Aranytíz Művelődési Köz­pontban (Budapest V, Arany János u. 10.). Köszöntőt mond Rogán An­tal polgármester és Weisz Péter, a Barankovics István Izraelita Műhely elnöke. Előadók: Balog Zoltán országgyűlési képviselő, bizottsági elnök; Köves Slomó vezető rabbi; Darvas István rabbi; Mészáros Kálmán, a Ma­gyarországi Baptista Egyház elnöke; Bölcskei Gusztáv püspök, a refor­mátus zsinat lelkészi elnöke; dr. Szöőr Anna, az Október 23. Bizottság Alapítvány elnöke; Tempfli /dzse/"nyugalmazott római katolikus megyés püspök; dr. Semjén Zsolt országgyűlési képviselő, a KDNP elnöke; Sze­­verényi János lelkész, az Evangélikus Missziói Központ igazgatója; Szabó György, a Barankovics István Izraelita Műhely alelnöke. Mode­rátor: Nagy Imre, a Magyar Televízió szerkesztője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom