Evangélikus Élet, 2009. január-június (74. évfolyam, 1-26. szám)
2009-02-15 / 7. szám
6 «t 2009. február 15. FÓKUSZ Evangélikus Élet „A hívők fogékonyak az értékekre” Beszélgetés Dobos Menyhérttel az MTV vallási műsorairól Dobos Menyhért, a Magyar Televízió (MTV) közéleti igazgatója négy évtizede dolgozik az intézményben, a klasszikus tévékorszak egyik utolsó tanúja. Az elmúlt év végétől közvetlenül felügyeli a Vallási és Egyházi Műsorok Szerkesztőségének munkáját. E szerteágazó terület jelenéről és jövőjéről kérdeztük.- Milyen műsorok tartoznak a közéleti igazgató irányítása alá?- Az elnevezés hűen kifejezi a munkánkat. Vallási, egyházi, kisebbségi és a határon túl élő magyarsággal kapcsolatos műsorok tartoznak hozzánk, valamint olyan tematikájú programok, amelyek közéleti, társadalmi kérdésekkel foglalkoznak. E terület első pillantásra rendkívül szerteágazó, több évtizedes közös munka során kristályosodtak ki a határai.- Hogyan került közvetlenül Önhöz a vallási terület?- Mindenekelőtt szeretnék megemlékezni a szerkesztőség korábbi vezetőjéről, Csiszér Ferencről, aki tizennyolc évi elkötelezett munka után vonult nyugdíjba. A szerkesztőség munkáját alapvetően meghatározza a történelmi egyházakkal 1999-ben kötött szerződés. A heti több mint kétszáz perc adásidő alapján az MTV a megtisztelő ötödik helyet foglalja el az európai televíziók sorában. Szeretném hangsúlyozni, hogy ideiglenesen vontam irányításom alá az egységet, a Magyar Televízió vezetése külön figyelmet szentel e fontos és - valljuk be - érzékeny posztnak, ezért mihamarabb be kívánják tölteni.- Az elmúlt hónapban találkozott a történelmi egyházak vezetőivel. Milyen volta találkozók hangulata?- A vezető egyházi személyekkel való találkozók oldott légköre meglepetés volt számomra. Általában meg vannak elégedve a látottakkal, viszont szóvá tették a műsoroknak a struktúrában elfoglalt helyét. A beszélgetések sorárvfelvetődött a történelmi egyházak gyakoribb megnyilatkozási igénye közéleti, főleg szociális kérdésekben. Ezt az elvárást - a társadalom mai állapotát szemlélve - jogosnak érzem, hiszen a hívőkön keresztül az egyházak is naponta szembesülnek az anomáliákkal.- Mi a műsorok készítésének alapfilozófiája?- Ha rászánunk egy esti órát, és végignézzük a csatornák hírkínálatát, elborzadunk a társadalmunkat átszövő erőszakon, immoralitáson. E változó világban szükség van állandóságra, kapaszkodókra. Ehhez a szerkesztőség a maga szerény eszközeivel támpontokat ad. De szögezzük le: egy közszolgálati televízió nemcsak direkt módon szólhat a kereső emberekhez, egész műsorpolitikájának ezt kell szolgálnia. Egy értékes, lélekre ható film bemutatása néha többet jelenthet, mint egy tematikus összeállítás.- Általában az egyházi ünnepek idején kerülnek előtérbe a vallási műsorok...- Ez így is van rendjén, ünnepeink jelentős része a hithez kötődik. Elég bepillantani egy év végi műsorújságba, kitűnik, hogy milyen gazdag kínálattal jelentkezett mindkét csatorna. De ez csak a kirakat. Nekünk minden adás ünnep, munkatársaink- Négy történelmi egyház, felekezetek, kisegyházak életéről kell számot adni. Hogy lehet ezt megtenni konfliktusok, súrlódások nélkül?- Az előbb említett szerződések pontosan meghatározzák az arányokat is, percre kivetítve az illető egyház, felekezet műsoridejét. Ez azonban csak száraz statisztika, a munkatársainkon múlik, hogyan töltik meg tartalommal az adásidőt. Példamutató a különböző egyházakhoz és felekezetekhez tartozó szerkesztőink együttműködése. Sokat beszélünk manapság az ökumenéről. Ez a vallási műsorok szerkesztőségében élő valóság és egyben a csapat munkamódszere. A műsorokban is látható, hogy azt hangsúlyozzák, ami összeköti, és nem azt, ami szétválasztja a hívőket. tudásuk legjavát adva szerkesztik hétről hétre a műsorokat. A nézői visszajelzések alapján e programok a hívő családok és a kereső emberek életének részévé váltak.- A vallási műsoroknak hol lesz a helyük a jövő televíziózásában?- Mint minden televíziós produkciónak, a vallási műsoroknak is haladniuk kell a korral. A témáknak, a képi világnak, a kamerakezelésnek, a vágástechnikának, a rendezésnek is alkalmazkodnia kell a modern, digitális világ megváltozott követelményeihez. De nem lehet öncélúan, mert a lényeg továbbra is a tartalom. Nem aggódom a jövő miatt, a köz szolgálata mindig értéket teremt, s tapasztalatom szerint a hívő emberek fogékonyak ezekre az értékekre. ■ Csermák Zoltán Mondatok- és ami mögöttük van ■ Petri Gábor Egy mondat végső és teljes értelme elválaszthatatlan annak a szövegkörnyezetnek a jelentésétől és átfogó mondanivalójától, amelynek eredetileg a része. Zilált honi közéletünkben unásig ismert már az a módszer, amikor egyes mondatoknak a kontextusból való kiragadásával gyökeresen eltérő jelentést adnak az eredeti szerzői szándékhoz képest. Vessünk egy pillantást a következő két mondatra: „A világon eluralkodó gazdasági és morális válság az eredendő bűnben gyökerezik. A válság megoldása Jézus, azaz az új Ádám születése.” E rövid szakaszt Sándor Zsuzsanna újságíró idézte Ittzés János evangélikus püspök karácsonyi igehirdetéséből a 168 Óra című hetilapban megjelent interjújában, amelyet Gábor György vallásfilozófussal készített annak okán, hogy a szerzőnek nemrég jelent meg Az idő nélküli hely című tanulmánykötete. így önmagában olvasva e néhány szót az olvasó rögvest elcsodálkozhat: vajon hogyan gondolhat ilyet egy komoly szellemi hagyományokkal és értékekkel bíró történelmi egyház első embere? Az újságíró is kontextusba ágyazta az általa választott idézetet: felhívta rá a figyelmet, hogy „több vallási vezető a karácsonyi ünnepet használta fel arra, hogy hangot adjon közéleti, politikai nézeteinek”. Ittzés János mondatai után még egy - a református egyház lelkészi vezetőjétől származó - idézet következett, majd pedig az interjúalany válaszával sietett értelmezni az elhangzottakat: „Ezek pártpolitikai beszédek. Ittzés püspök hihet abban, hogy a válságban Jézus a »megoldás«, de tudomásul kellene vennie: e földön élnek olyanok is, akik nem Krisztusban hisznek.” Nem érdemes túl sokat elidőznünk annak a rejtélynek a megoldási kísérletével, hogy a kifogásolt mondatok vajon mitől „pártpolitikai" célzatúak. Sokkal fontosabb azt észrevenni, hogy ebben az esetben az újságíró nem tudta, mert nem értette, hogy az általa hatásosan tálalt mondatoknak mi a jelentésük. Az Ittzés János igehirdetéséből kiragadott szavaknak - akárcsak a teljes igehirdetésnek - ugyanis semmi közük a pártpolitikai dimenzióhoz, mégpedig azért, mert elsősorban és mindenekelőtt teológiai üzenetet és jelentést hordoznak, és csakis a keresztény spiritualitás dimenziójában értelmezhetők helyesen. Az inkriminált mondatok értelmezése kapcsán a keresztény (és evangélikus) teológia tételeinek már a legelemibb ismerete is elegendő ahhoz, hogy szóba se kerülhessen az_az interjú által sugallt, súlyosan leegyszerűsített és torzított értelmezés, mely szerint íme, egy mai püspök abban hisz, hogy a földre leszálló Jézus fogja megoldani a pénzügyi és gazdasági világválságot. A „válság” a keresztény teológiai antropológia egyik alapfogalma, amely a bűnös létállapotban élő földi ember Istentől reménytelenül eltávolodott helyzetének leírására szolgál. Az isteni világrendből önmagát kiszakító ember olyan permanens ontológiai válságban van, amelynek minden egyéb - morális, tudatállapotbeli, egzisztenciális, pszichológiai, közösségi, gazdasági s a többi - krízis már csak következménye. Minden igehallgató előtt nyilvánvaló, hogy a pénzügyi és gazdasági válságnak nem Jézus - mint afféle mennyei közgazdász - a megoldása, és főleg nem közvetlenül. Krisztus örömüzenete, a szabadítás evangéliuma az ember permanens létválságának megoldását kínálja a lélek újjászületésén keresztül - és ha ez megtörténik, akkor minden egyéb válság (a pénzügyi és gazdasági is) az új ember újjáteremtett világában az „alapválság” megszűnésének folyományaként — megoldódik. Ha egy teológiai ismeretekkel nem rendelkező újságírótól nem várható is el, hogy a fenti tanítást ismerje, az azonban már elgondolkodtató, hogy egy vallásfilozófus ne tudná, milyen kontextusból származtatnak egy evangélikus igehirdetés válságra vonatkozó szavai, az pedig megdöbbentő, hogy azonnal „pártpolitikainak” minősíti őket. Bár ez esetben újságíró és interjúalanya egy érezhetően tendenciózus egyházkritikai összekacsintás révén volt igazságtalan egyházunk elnök-püspökével szemben, az azonban nem lenne szerencsés, ha az evangélikus egyháztagok is ugyanezt a hibát követnék el - a kérdéses példák értelmezésénél tehát igyekezzünk minél objektívebbek maradni. Finoman szólva nem elegáns és nem tisztességes egy teológiai tartalmú szövegrészt olyan megnyilatkozások közé helyezni, amelyeknek már valóban vannak erőteljesen politizáló vonatkozásaik és utalásaik - amit kétségtelenül el lehet ismerni és éles kritika tárgyává lehet tenni. Gábor György ugyanis egy kalap alá veszi Ittzés püspök mondatait teljesen más jellegű megnyilvánulásokkal. Például annak az egyházmegyei bíróságnak a határozatával, amely felmentette ifi. Hegedűs Lórántot, aki engedélyezte egy holokauszttagadó történésznek, hogy előadást tartson egy református egyházközség termében. A vallásfilozófus gondolatmenetében a fenti igehirdetés egy szintre kerül azzal a jelenséggel, amikor a felekezetek lelkészei magánemberként megáldották a Magyar Gárda zászlaját, megint úgy állítva be az eseményt, mintha tettükkel egyházuk hivatalos álláspontját hirdették volna. (Annak említése kimaradt a cikkből, hogy az evangélikus egyház több sajtóorgánumban fizetett hirdetésben jelentette meg a szélsőségektől világos egyértelműséggel elhatárolódó nyilatkozatát.) Az újságíró azon felvetésére, hogy a keresztény egyházak nem tiltakoztak a kisebbségeket érő erőszak ellen, „holott 2008-at ők a Biblia évének nyilvánították” a vallásfilozófus azzal válaszolt, hogy „a Biblia éve idehaza a csendes kirekesztés eseményévé vált. A nagy keresztény egyházak kisajátították maguknak a rendezvényeket, mintha csak hozzájuk szólna a szöveg.” A „csendes kirekesztés” vádja csendes tűnődést válthat ki sokunkból: vajon hogyan válhat a kirekesztés eszközévé egy olyan programsorozat és médiakampány, amely a Biblia szélesebb társadalmi népszerűsítését, az egyházon kívüliekkel való megismertetését tűzte ki céljául, és e téren nem elhanyagolható eredményeket is elért? Az elmúlt években egyre fokozódó mértékben vagyunk tanúi a társadalmi és politikai közbeszéd minőségromlásának, eldurvulásának, a megosztást célzó, a tényeket elferdítő, tudatosan csúsztató, manipulativ megnyilatkozásoknak. A vallásfilozófussal készült interjú érezhetően arra tesz kísérletet, hogy helyénvalónak látszó, intellektuális stílusban mutasson rá a közbeszédnek ezekre a társadalmi tudatot romboló, deformált jelenségeire. (A cikk egyébként nemcsak az egyházi, hanem a politikai szférában jelen lévő, kétségkívül vitatható közszereplői megnyilatkozások értékelésére is kitér.) A sok megfontolásra érdemes felvetés mellett azonban az nem segítette elő ezt a törekvést, hogy egy olyan teológiai tartalmú és motivációjú igehirdetés mondatait is odasorolták, amelynek semmi keresnivalója nincs az említett példák között. Napi húsz órában sugároz Kárpátaljáról a Sión Rádió E hónaptól lényegesen megújulva, bővebb műsoridőben és élő adásokkal jelentkezik a Kárpátaljai Református Egyházközség interneten is hallható Sión Rádiója. A Beregszászból sugárzó rádió február elejétől az előre rögzített műsorok mellett élőben közvetített adásokkal is jelentkezik annak köszönhetően, hogy támogatói jóvoltából sikerült beszereznie az ehhez szükséges műszaki eszközöket - nyilatkozta Bírta Zoltán, a Sión Rádió adásszerkesztője a beregszászi Kárpátalja című hetilapnak. Bírta elmondta, hogy a technikai berendezés beüzemelésében a miskolci Európa Rádió munkatársai segítettek berégszászi kollégáiknak, s ennek köszönhetően a csatorna húsz órában lesz hallható a www.refradio.eu internetes honlapon naponta reggel kilenc órától másnap hajnali fél ötig. Ez a műsoridő lehetővé teszi, hogy - sok hallgató kívánságának eleget téve - az Amerikai Egyesült Államokban élő magyar közösség is megfelelő időben hallhassa a kárpátaljai rádiót - tette hozzá a szerkesztő. Mint kifejtette továbbá, bővült a rádió munkatársi gárdája, több riporter, egy vágó és önkéntesek gyarapították a munkaközösséget. Változott a műsorok tartalma is, így naponta friss közéleti és egyházi hírekkel, magazinjellegű műsorokkal és időjárás-jelentésekkel jelentkezik - részben élő adásban - a stúdió. Újdonságnak számít a naponta - budapesti idő szerint - délután fél háromkor jelentkező, élőben közvetített és aznap este fél hétkor megismételt kívánságműsor, amely mobiltelefonon, e-mailben és skype-on is fogadja a hallgatók jelentkezését - közölte végül Bírta Zoltán. M MTI
