Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)

2008-04-06 / 14. szám

‘Evangélikus ÉletS PANORAMA 2008. április 6. )► 7 leszdnsza Mátyás király egyházpolitikája ► Az egyik legtehetségesebb magyar király volt Mátyás; trónra léptekor III. Kallixtusz pápa úgy üdvözölte, mint Isten küldöttét, ki hivatva van nemzetét a belső viszá­lyoktól megszabadítani s az ország erejét a törökök ki­űzésére szentelni. Az antik kultúra és a pogány életörömök felé forduló rene­szánsz uralkodókat Európa-szerte a legjobb esetben is csak hu­manistákként lehet jellemezni, mintsem példamutató életet élő keresztény királyokként. Nincs ez másként az egyik legna­gyobb magyar uralkodóval, Mátyással sem. A kortársak sze­mében ennek ellenére egyértelmű volt, hogy a magyar király szilárd tartópillére az egyháznak. A király temetéséről szóló beszámoló is ezt erősíti. A törté-' netíró Bonfini lejegyezte: „Ranzano Péter lucerai püspöknek, a tudós férfiúnak, a nápolyi követnek adatott az a megbízatás, hogy a szertartás alatt a királyt magasztalja. Dicső tetteiről elég­gé ékes és hosszú beszédet mondott. Az országtanács és az összes főpap helyeslése közben részletesen kifejtette, hogy Má­tyás királyt mint a keresztény világ védelmezőjét, a legyőzhetet- . len fejedelmet, s aki a római egyházért mindig hatalmas érde­meket szerzett, joggal a szentek közé kellene iktatni.” A kortársak tudták: nem túlzott a nápolyi követ, midőn Má­tyás vallásosságát dicsérte, aki noha szilárdan hitt Istenben, mégis akár még a katolikus egyházzal is szembefordult, ha po­litikai céljai úgy kívánták. Erre számos példát lehetne hozni. Éles vitába került a főpapokkal az egyháziak örökös főispánsá- gával kapcsolatban. Ráadásul a magyar egyház fejeként tisztelt esztergomi bíborost, Vitéz Jánost két ízben le is tartóztatta. Ilyenre egyébként legközelebb ötszáz évvel később vetemedett uralkodó. (Csupán érdekességként: őt is Mátyásnak hívták. Családneve Rákosi volt - Hunyadi Mátyást pedig azok kiáltot­ták ki királyukká, akik a rákosi mezőn gyűltek össze.) De térjünk vissza a 15. századba, hiszen Mátyás király, ha kellett, még a Szentszékkel is vitába szállt. A vita pedig nem nélkülözte a komoly fenyegetéseket sem. Az egyházi javadal­mak betöltésével kapcsolatban is szembeszállt a pápa akaratá­val, és boszniai hadjárata miatt is vitába keveredett vele. Má­tyás reálpolitikus volt, és ha az érdekei megkívánták, kemény hangú fenyegető levelet is írt a pápának. Egy ízben például megüzente, hogy kész „a kettős keresztet hármas keresztté ala­kítani”, vagyis a latin kereszténységből a keleti egyházba át­menni, ha a pápa nem enged. És a pápa engedett... Mindez azonban csak a mérleg egyik serpenyője. A másikba a személyes hitéről szóló tudósításokat kell berakni. Epre példa az az 1480-ban írt levél, melyben IV. Sixtus pápának kifejti: „Gondjaim, bajaim közül kiváltképp a szívemen viselem, hogy uralkodásom alatt országom minden templomát a hívek áhíta­ta tölthesse be.” Mátyást ifjúkorában Szánoki Gergely, Kapisztrán János és Vitéz Já­nos nevelte. Jól ismerte azt a történetet, amelyet II. Pius pápa írt le apjáról, aki a nándorfehérvári diadal előtt így biztatta katonáit: „Vagy megszabadítjuk Európát a törökök erőszakos uralmától, vagy elesvén Krisztusért, elnyerjük a mártírok koronáját!... Véd- jétek meg Krisztust!” Ezt a szemléletet hozta a szülői házból. Mátyás király képmása - ismeretlen olasz szobrász alkotása (1480-90) Uralkodása alatt végig nagy tisztelettel tekintett a szentekre. Ezt még az ellenségei is tudták róla. A török szultántól például ajándékba kapta Alamizsnás Szent János mumifikálódott holttes­tét, a porta így akarván elnyerni jóindulatát. A tetemet Mátyás a budai Vár kápolnájában helyeztette el, amelyet egy ajtó vá­lasztott el a vallásos írások százait tartalmazó világhírű könyv­tárától. Szorgalmazta boldog Margit és Kapisztrán János szent­té avatását, a pálos rend tagjai iránt érzett szeretete pedig le­gendás volt. Mint ahogyan legendás volt a műveltsége, beleért­ve a teológiát is. Bonfini feljegyezte, hogy több esetben is ko­moly teológiai vitát folytatott az udvarában megfordulókkal. Ha tehát Mátyás király vallásosságát nézzük, akkor ezt az el­lentétpárt egységben kell szemlélni. Az összképből pedig sem­mit sem von le az a tény, hogy Estei Hippolitot, Beatrix királyné rokonát hatéves korában esztergomi érsekké nevezte ki. H JezsóÁkos anizmus hazánkban építése felé. 1468-ban ezt írta a pápának: „Főpapoknak nem mernék meggondo­latlanul, találomra akárkiket kinevezni (...), csak olyanokat, akiknek, egyéb eré­nyeiken túlmenően, irántam való őszin­te és szilárd hűségéről meggyőződtem." Egy alkalommal megfenyegette a pápát, hogy inkább országával együtt elszakad a római egyháztól, semhogy tűrje, hogy a pápa nevezze ki a magyarországi püs­pököket - a király hozzájárulása nélkül. Mátyás visszautasított mindenfajta, Magyarország belügyeibe történő be­avatkozást, megakadályozta a pápa adó­szedését is. Egy alkalommal szemébe mondta a pápa követének: „Őszentsége tehát tizedeket akar kapni. Bizony, nem fogtok kapni!” Egyházkormányzati ér­dekesség, hogy 1483-ban a gyermek Estei Hippolitot, felesége unokaöccsét tette meg esztergomi érsekké. A magyar főpapság elvilágiasodása segítette az itáliai eszmék térhódítását. A főpapok mint kincstárnokok, kancellá­rok sokszor és sokat adtak a művésze­tekre, és nemegyszer maguk is tevékeny­kedtek a művészetek valamelyik ágában (Vitéz János, Janus Pannonius, BakÖcz Tamás, Oláh Miklós, Brodarics István, Temesvári Pel- bárt, Laskai Osvát...). Mátyás király különösen második fe­lesége, Beatrix hatására tette Budát a kül­földi és hazai humanisták kedvelt tar­tózkodási helyévé. Közülük is kiemel­kedett Galeotto Marzio és Johannes Regi­omontanus. Mátyás corvinái a humanista műveltség jelentős dokumentumai. Út­törő vállalkozása volt Hess Andrásnak, hazánk első könyvnyomtatójának a bu­dai nyomdája. A humanizmus terjedését segítette a közeli bécsi, krakkói és természetesen a pécsi egyetem, mert már nem kellett a humanista műveltségért a távoli Itáliába menni. A rövid ideig létező óbudai és pozsonyi egyetem is humanista jelleggel működött. Mohács humanistáink és alkotásaik te­metője lett. A független Erdély művészet- pártoló fejedelmei mentették értékeinket. II. Lajos király felesége, Mária királyné is művelt humanista volt. Különösen férje halála után rokonszenvezett a re­formációval, amelyről már egyre gyak­rabban beszélgettek, írtak... A latint tartósan felváltó magyar nyelvű kiadványok szerzői már a reformáció előfu­tárai: Komjáthy Benedek, Pesti Mizsér Gábor és Erdá'si Sylvester János. A Biblia egyes részeit fordították magyarra. Sylvester az első magyar grammatika (1539) mellett az Új­szövetség első, teljes fordítását is elkészítette (1541). Műveik művészi módon, veretes magyarsággal szólalnak meg. Ezután a nagy részben magyar nyel­vű, reformációs jellegű irodalmi alkotá­sok következnek: prédikációkkal, népies iratokkak hogy az ige továbbadása mel­lett tanítsanak s erősítsenek a hazafiság- ra, az igaz emberségre. A reneszánsz-humanista kultúra érté­kei szervesen beépültek hazánk történe­tébe: gazdagították a gondolkodást, a szép térhódítása pedig széppé tette a la­kosság egy részének életét. Végezetül vegyük sorra, hogy melyek a humanizmus és a reformáció közötti kap­csolópontok! Az emberszeretet. Az ember­nek és alkotásainak a megbecsülése egy­aránt megtalálható a humanizmusban és a reformáció egyházaiban. A függetlenség. A katolikus dogmák és előírások halma- zatával szemben hangsúlyos az egyén sza­badsága és embertársaihoz, népéhez, ha­zájához való viszonya. Az egészséges kritika az egyházi és a társadalmi életben. Ezt a kritikát már nem lehetett elnémítani. Az anyanyelvű műveltség hangsúlyozása. Ezért sokat tett a humanizmus és a reformáció. Nyelvi-filo­lógiai kutatásaival a humanizmus komoly segítséget adott a reformációnak. „Patva- ros” nyelven hangzott a jó szó, hogy biz­tasson a jelenre és a jövőre. Hunyadi-emlékhelyek a budai Várban 1458. január 24-én választották királlyá Hunyadi Mátyást. Mátyást, az igazságost, akit mind a hivatalos történetírás, mind a magyarság emlékezete, sőt a környező államok nem magyar ajkú népessége is minden idők egyik legjelentősebb ural­kodójaként tisztel. Az évforduló alkalmából 2008-ban a reneszánsz éve elnevezéssel zajlik ese­ménysorozat: az egyes programokról a napisajtóból bőséggel lehet tájékozódni. Az alábbiakban néhány, Corvin Mátyás­sal és a Hunyadi családdal kapcsolatos - „rejtőzködő” - emlékhelyet keresünk fel a budai várkerületben. Első állomásunk a Szent György tér. Itt, a Sándor-palotában székelő Köztársasá­gi Elnöki Hivatal és a Nemzeti Táncszín­ház - a korábbi Várszínház - épületé­nek, valamint az egykori Honvéd Főpa­rancsnokság évtizedek óta romos építményének ölelésében, a tér közepén egy hajdani templom konzervált alapfa­lait találjuk. Az 1410 táján Zsigmond kirá­lyunk által emelt királyi kápolna régé- szetileg feltárt és a nagyközönség szá­mára is láthatóvá tett maradványairól van szó. Az egykori templomban he­lyezték örök nyugalomra Corvin Mátyás első feleségét. Az 1449-ben született Pod- jebrád Katalin Podjebrád György cseh király lánya volt. Igen fiatalon, első gyermeké­nek, a leendő trónörökösnek a világra- hozatala közben, 1464-ben halt meg. A templom török időket túlélt falait 1767- et követően bontották el. Szintén a templomrom őrzi a trónon Mátyást kö­vető II. Ulászló király feleségének, az utolsó vegyes házi király, II. Lajos édes­anyjának, Candalei Anna királynénak a földi maradványait. A Hess András tér 4. számú épület nap­jainkban vendéglátóipari egységként üzemel. Kevésbé ismert, hogy ez a tulaj­donképpen három, az 1300-as években emelt házból az 1700-as években össze­épült építmény egyik középkori tagja a Hunyadi család budai városi palotája volt. Egykori fontossága és szépsége ma is átsugárzik az épülettömbön. Elég csak a bal oldalán láthatóvá tett egykori fal­maradványaira, első emeletének eredeti ablakkeretére, kapubejáróira, két kapu- aljának gótikus ülőfülkéire és gótikus la­kótermeire pillantani. A másik két kö­zépkori épületrész egyikét 1522-ben Bát- hori István erdélyi vajda bírta, a másik Szeged város tulajdonú volt. Mátyás király második, Aragóniái Beat­rixszal kötött házassága is gyermektelen maradt. Egyetlen utóda az 1457-ben há­zasságon kívül - egy német polgárlány­tól, Edelpeck Borbálától - született fia, Corvin János volt. Mátyás őt szemelte ki utódjául, de a király halálát követő küzdelmekben Corvin alulmaradt. Az utolsó Hunyadi, Corvin János Kristóf nevű kisfia hatéves korában, 1505-ben hunyt el. Korai halála a Hunyadi-ház fennmaradásának minden esélyét és reményét szertefoszlana. A budai várkerületben, az Úri utca 49. szám alatt ma is áll és látható Corvin Já­nos palotájának egy része. A 14. század­ban emelték gótikus stílusban. Eredeti tu­lajdonosa után Szerecsen-háznak hívták 1410-től a Gara család birtokolta, majd ez­után került az ifjú Hunyadi János tulajdo­nába. A 18. században beépült a kla- risszák kolostorába, melyet 1784-ben a Királyi Kúria, majd a magyar Helytartóta­nács számára terveztek át, az országgyű­lés is többször tartotta itt üléseit. A napja­inkban az MTA intézeteinek helyet adó épülettömb déli oldalán láthatjuk a párat­lanul ékes Hunyadi-emlékhelyet. Végezetül térjünk vissza a Hess And­rás térre, az 1-3. szám alá. A domonkosok Szent Miklós-temploma 1252 körül épült ezen a helyen. A kolostorépületben a 14. századtól Studium Generale néven műkö­dött domonkos oktatási intézmény, mely egyben Buda városának első isko­lája is volt. 1478-ban Mátyás király itt he­lyeztette el tudományegyetemének teo­lógiai és filozófiai karát. A török hódolt­ság idején mindkét épületrész szinte tel­jesen elpusztult, a templomot lóistálló­nak használták. Az épületegyüttesre a felszabadító ostrom mért újabb csapást. Ezután a templom megmaradt részeiben a hadse­reget kiszolgáló pékség működött, majd a jezsuiták palotájának egyik szárnyába olvasztották be. A kolostor az 1784-ben épült gimnázium épületébe tagozódott. Szerencsére számos részlete manap­ság is megfigyelhető a Hilton Szálloda ré­szeként előtűnve, illetve a bástya falát ké­pezve. Ilyen a két modem épülettömb között emelkedő, 1926-ban felújított, 15. századbeli templomtorony, a ma is láto­gatható főhajó és szentély, illetve a temp­lom és kolostor számos alap- és támfala. A Hess András térre néző jelenlegi to­ronymaradvány ékessége a kilenc méter magas Mátyás-emlékmű. A gazdagon díszített, reneszánsz stílusú műemlék eredetijét Hans Olmützer készítette a szászországi Bautzen városa számára 1486-ban - Hunyadi Mátyás iránti hódo­lata jeléül. A Várban álló másolatot Lux Kálmán tervei alapján a főváros állíttatta 1930-ban: érdekesség, hogy létezik ezen­kívül egy másik másolat is, ez a VI. kerü­leti Epreskertben található. A kompozí­ció központi alakja a teljes királyi dísz­ben feltűnő Hunyadi Mátyás életnagysá­gú szobra; koronáját két angyal tartja. A feliratokon kívül azoknak a területek­nek a címerei láthatók, melyek felett egykor az igazságos király uralkodott. ■ Rezsabek Nándor Mátyás emlékműve a budai Várban A SZERZŐ FELVÉTELE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom