Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)
2008-06-15 / 24. szám
‘Evangélikus Élet®> ELŐ VIZ 2008. június 15. Erősödő szlovák-magyar egyházi kapcsolatok Kassán ülésezett a Szlovákiai Evangélikus Egyház zsinata ► A Magyarországi Evangélikus Egyházat dr. Fabiny Tamás, az Északi Egyházkerület püspöke képviselte június 6-án Kassán, a Szlovákiai Evangélikus Egyház zsinatán. A Szlovákiai Evangélikus Egyház zsinata a kassai evangélikus gyülekezet templomában tartotta éves nyitó istentiszteletét. Az esemény előtt - mintegy jelképesen - a liturgiái bizottság átadta az új szlovák nyelvű agendát Milos Klátik egyetemes püspöknek. Az üdvözlések során a cseh és a lengyel evangélikus egyház képviselői után Fabi- ny Tamás püspök köszöntötte a megjelenteket. Beszédében kiemelte a két - a. magyar és a szlovák - egyház közös múltját, illetve a közös jövő lehetőségét: nem külön-külön, hanem együtt, összefogva tölthetik be igazán küldetésüket. A Milos Klátikkal és Slavomír Sabollal, a Szlovákiai Evangélikus Egyház Keleti Egyházkerületének püspökével folytatott megbeszéléseken egyházunk megerősítést kapott azzal kapcsolatban, hogy ez év végéig magyar lelkészt küldhet a rozsnyói magyar evangélikus gyülekezetbe. Reményeink szerint ez az együttműködés csak a kezdete a kölcsönös kapcsolatépítésnek; a részleteket a közeljövőben a két egyház vezetősége dolgozza ki. ■ Czöndör István Ötszáz éve született a „szlovén Luther.” Ünnepi istentisztelet Ljubljanában ► Magas rangú külföldi állami és egyházi vezetők jelenlétében tartotta ünnepi istentiszteletét a Szlovéniai Evangélikus Egyház június 8-án, vasárnap Ljubljanában, megemlékezve Primoz Trubarról, az ötszáz éve született reformátorról. A Magyarországi Evangélikus Egyházat ár. Fabiny Tamás, az Északi Egyházkerület püspöke képviselte. A „szlovén -Luther” - németesített nevén Primus Trüber - 1508-ban született Ljubljanában. Az ország és a szlovén nép az ő irodalmi munkásságának köszönheti identitását, a szlovén írott nyelvet és a nemzeti nyelvű Bibliát. 1566-ban jelent meg szlovén nyelvű zsoltárfordítása, 1567-ben került ki a keze alól egy szlovén énekeskönyv, 1582-ben pedig készen volt a teljes Újszövetség. Ennek hatására terjedt el Szlovéniában a latin betűs írásrendszer. (Munkásságáról lapunk 2007/45. számában emlékeztünk meg.) A kétmilliós lakosságú Szlovéniában alig húsz-harmincezer evangélikus él, összesen tizenöt lelkész látja el a hívek pásztorolását. E kis létszámú közösség számára nagy lehetőség volt, hogy megmutathatta magát az országban nemzeti hősként tisztelt reformátor születésének jubileumi évfordulója apropóján. Az ünnepi istentisztelet után Fabiny Tamás püspök tárgyalásokat folytatott Géza Emisával, a Szlovéniai Evangélikus Egyház püspökével a magyar-szlovén egyházi kapcsolatok kiszélesítéséről és a szlovén teológusok magyarországi képzéséről. ■ Cz. I. Egykori diákok találkoztak a Berzsenyi-líceumban ► A hagyományok ápolása, az alma mater rendületlen támogatása, valamint a régi diáktársak és tanárok emlékének megőrzése - foglalhat- , nánk össze a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus (Líceum) Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium öregdiák-szervezetének mottóját. E közösen vállalt feladatok mögött olyan szellemi tartalom áll, olyan lelkűiét lángol, amely összeköti az intézmény múltját és jelenét, de erőt ad a jövő küzdelmeihez is. Az egykori licistákat és berzsenyiseket tömörítő Líceumi Diákszövetség május 31-én tartotta szokásos éves közgyűlését az iskola színháztermében. Winkler Barnabás elnök köszöntője után Csukásáé Bencsik Zsuzsanna titkári beszámolója következett, majd a pénzügyekről hallhattak a megjelentek. Tölli Balázs igazgató tájékoztatott a 2007/2008-as tanév eseményeiről, az iskola helyzetéről. Mint elmondta, az utóbbi hónapok a 450 éves jubileum jegyében teltek, de a színvonalas programok mellett a megszokott módon folyt az oktató- és nevelőmunka, zajlottak a „líceumi hétköznapok”. 2007. december 14-én, a soproni népszavazás emléknapján a város Civitas Fi- delissima díjban részesítette a líceumot. Sok szép versenyeredményre, közös és egyéni sikerre is méltán lehet büszke az intézmény több mint hétszáz tanulója és a tanári kar. Ugyanakkor fontos látni az elsősorban anyagi nehézségeket is, a támogatások folyamatos és drasztikus csökkentését. Az új kihívások új válaszokat követelnek, többek között a szakképzés beindítását. A beszámolók elfogadása után a tagok döntöttek a támogatásokat eddig fogadó alapítvány megszüntetéséről. A közgyűlés egy korábbi döntése értelmében ugyanis a szövetség ezentúl közhasznú társaságként folytathatja tevékenységét, s így már önállóan is kezelhet pénzeszközöket. A dísztermi program a Hűségedért a líceumhoz díjak jelképes átadásával zárult. A líceumi családért végzett áldozatos munkáért idén is három tagját jutalmazta éremmel és oklevéllel a diákszövetség, akik azonban egészségügyi állapotuk miatt nem lehettek jelen az alkalmon. Az elismerésben azok részesedhetnek, akik nemcsak hálás szívvel emlékeznek soproni diákéveikre, hanem kitartó lelkesedésükkel már tevőlegesen is példát adtak diáktársaiknak és utódaiknak. A bronzplaketteket Kutas László szobrász- művész, líceumi öregdiák készítette. A díjazottak 2008-ban: Karai (Kamer) jenó' 1931-ben maturált az ősi iskolában, melynek légköre, tanári kara életre szóló élményekben részesítette. Községi jegyzőként helyezkedett el. Jelenleg Bicskén él. A mai napig élénken érdeklődik a líceum iránt, figyelemmel kíséri és aktívan segíti a Líceumi Diák- szövetséget, általa a tehetséges diákok jutalmazását és a rászorulók támogatását. Limberger Gyula 1917. január 27-én született Kismuzslán. Vallásos, erkölcsös neveltetést kapott, ezért került a soproni evangélikus líceumba is. Emlékeiről így vall: „Áldott tanáraink tudósok voltak, de egyúttal melegszívű, mindenkori emberek, akik a katedra magasságát szívesen felcserélték a közvetlenséggel, az őszinte lelkesedéssel ügyes-bajos dolgaink iránt. Nemcsak tanítottak minket, de neveltek a tudományok mellett a hazaszeretetre, hitre, emberségre és becsületre.” Érettségi után 1938-ban utászként szolgált. A világégést követően aknaszedés közben elvesztette a jobb szeme világát. Miután felépült, Jánossomorjára került parancsnoknak. Amikor feljelentették, mert katonáival templomba ment, elvesztette századosi rendfokozatát és állását. Az ötvenes években vasárnapi iskolát vezetett Sopronban, évtizedekig őrizte és rendben tartotta a bánfalvi hadisírokat és a líceumi tanárok elhanyagolt nyughelyeit. A rendszerváltást követően rehabilitálták, őrnaggyá léptették elő, s 1995- ben a Honvédelemért kitüntető cím első fokozatában részesült. Németh Lajos nyugalmazott tanár, doni veterán 1927-1935 között volt licista; ahogy köszöntő levelében írta: „Nem a legjobb, de szorgalmas tanuló. Mindvégig vastagbetűs.” A második világháború alatt ötvenegy hónapig tartalékosként szolgált, közben egy évig vezette a soproni 7. hadosztály híradóközpontját. Németország északi részén angol hadifogságba esett. 1 Főiskolai végzettségét Szegeden szerezte, majd Debrecenben helyezkedett el középiskolai tanárként. Nyugdíjba a cell- dömölki gimnáziumból ment 1976-ban. Bár egészségi állapota megromlott, s így már nem tud részt venni az aktív diákszövetségi munkában, mindig szeretettel gondol az alma materre. ' A közgyűlés után a résztvevők a hagyományok szerint az iskola kapualjába vonultak, ahol hősi halált halt diáktársaikra és egykori tanáraikra emlékeztek. Idén is került koszorú dr. Lampérth Gyula emléktáblájára. Az újra evangélikus iskola első igazgatójának alakját Kó'-Czákler Judit volt tanítvány és kolléga megható szavai idézték meg a tornacsarnok előtt, melynek felépüléséért Lampérth Gyula oly áldozatosan küzdött, ám átadását már nem élhette meg. Az öregdiákok a továbbiakban részt, vettek a líceum szokásos tanévbúcsúztató gálaműsorán. A színes programot Krá- nitz Eszter líceumi tanár szervezte. Másnap az evangélikus templomban istentisztelettel zárult a hétvége; az egykori diákok a viszontlátás reményében az Úr áldását kérték szeretett iskolájukra és társaikra. ■ Kiss Dávid licista öregdiák, politológushallgató HETI UTRAVALO Egymás terhét hordozzátok: és így töltsétek be a Krisztus törvényét. (Gál 6,2) Szentháromság ünnepe után a 4. héten az Útmutató reggeli s heti igéiben az Úr Isten küzdelemre hív a kísértésekben, _______ ap ostola pedig közteherviselésre szólít fel a mindennapokban. Jézus arról tanít, hogy mit jelent az ő törvényének, a szeretet parancsának teljesítése a mindennapi keresztény életben.,Tegyetek irgalmasok..." (Lk 6,36a) „A keresztyén ember akkor irgalmas, ha nem keresi csak a maga hasznát, hanem nyitott szemmel járva szerte, egyformán néz mindenkire, barátra, ellenségre, ahogy mennyei Atyánk cselekszik.” (Luther) S Urunk tiltja a képmutató ítélkezést: „Ne ítéljetek, és nem ítéltettek." (Lk 6,37a) Pál is azt tanácsolja, hogy a hitben erősek ne ítéljék meg az erőtleneket. Mivel senki sem önmagának él, hanem az Úr Jézusnak, „többé tehát ne ítélkezzünk egymás felett, hanem azt tartsátok jónak, hogy testvéreteknek se okozzatok megütközést vagy elbotlást” (Róm 14,13)! Egymás terhének hordozásához Istentől kérjünk erőt: „Nyújtsd ki kezedet segítségemre, óvd meg életemet, hogy dicsőítselek!” (Zsolt 119,1733.175; LK) Gyakorlati hitoktatást pedig a béna ember hordozói tartanak: „.. .felmentek a háztetőre, és a cseréptetőn át eresztették le ágyastul Jézus elé... ” Az Emberfia - a hordozók hitét látva - előbb megbocsátotta a béna bűneit, majd meggyógyította, és ő „Istent dicsőítve hazament” (Lk 5,19.25). A fogságból visszatért nép újjáépítette Jeruzsálem lerombolt várfalát, majd a törvénykönyv felolvasását követően böjtöltek, „azután előállva vallást tettek vétkeikről és őseik bűneiről.”.....és leborultak Istenük, az Úr előtt." (Neh 9,2.3) E különös közteherviselés példája ösztönözzön a hittel mondott közbenjáró könyörgésre: „Es amikor megálltok imádkozni, bocsássátok meg, ha valaki ellen valami panaszotok van, hogy mennyei Atyátok is megbocsássa nektek vétkeiteket." (Mk 11,25) A gyülekezet Krisztus teste; Pál így tanít a hívek közteherviseléséről:.....kölcsönösen gondoskodjanak egymásról a tagok. És így ha szenved az egyik tag, vele együtt szenved valamennyi, ha dicsó'ségben részesül az egyik tag, vele együtt örül valamennyi.” (iKor 12,25-26) Pilátus végül fogolycseréről döntött: a gyilkos és lázadó Barabbás kiszabadult, „Jézust pedig kiszolgáltatta akaratuknak" (Lk 23,25). De Isten akarata teljesült az Úr Szolgájának közteherviselésében: „bűneink miatt törték össze”; „népe vétke miatt éri a büntetés"; „sokak vétkét vállalta magára” (Ézs 53,5.8.12). Az arra menő cirénei Simonra kényszerített kereszthordozás példaértékű: „Ha valaki énutánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel naponként a keresztjét, és kövessen engem.” (Lk 9,23) Mit jelent ez a gyülekezet életében? A jó rend helyreállítását, az intés elfogadását, egyetértésben, békességben zajló, örömteli életet. Erre adja Pál apostoli áldását: „Az Úr Jézus Krisztus kegyelme, az Isten szeretete és a Szentlélek közössége legyen mindnyájatokkal!" (2Kor 13,13) „Áldásoddal megyünk, megyünk innen el. (...) Őrizd életünk mindennap.” (EÉ 553,1) ■ Garai András ÄW5 vfÖUUS n hui L- 1 A Szélrózsa könnyűzenei felelőse SZÓSZÓRÓ ► Húszak Zsolt (40) a Magyarországi Evangélikus Egyház ifjúsági referense három éve. Munkájából kifolyólag a két évvel ezelőtti Szélrózsán is a „tízek” szervezői bizottságának tagjaként az egyik fontos munkaterület felelőse volt, és az ma is. Az alábbiakban őt ismerhetitek meg. . - Mi pontosan a feladatod az idei találkozó szervezése során?- A kultúra munkaágon belül a könnyűzenei területért felelek. Ez azt jelenti, hogy mindent, ami a könnyűzenei programokkal kapcsolatos, nekem kell átlátnom és koordinálnom. A program kialakítása természetesen a „tízek” aktív közreműködésével készült el, de a konkrét feladatok nagyobb részét én intézem. Ide tartozik a fellépőkkel való kapcsolat- felvétel és a szerződések előkészítése, valamint a technikai szükségletek egyez- ■ tetése, továbbá a teljes technikai háttér biztosítása - a színpad- és a hangtechnikától kezdődően a megfelelő működéshez szükséges csapat megszervezéséig. Örömmel jelenthetem, hogy jelenleg mindezek már sínen vannak, és a megfelelő csapat is összeállt.- Miért vállaltad el ezt a munkát?- Már Váraljától kezdve lelkes résztvevője voltam-vagyok a Szélrózsának, külön öröm és megtiszteltetés is egyben, hogy mindegyik találkozón jutott számomra valamilyen feladat is, ami legtöbbször természetesen a könnyűzenével volt kapcsolatban.- Mit jelent számodra ez a megbízatás?- Sok lehetőséget a kreativitásra, koncentrációt, a csapatban dolgozás örömeit és persze fáradságot, olykor kudarcokat is.- Mit vársz a találkozótól?- Amit mindenki más, szervezők és résztvevők egyaránt: azt, hogy minden . Ó dó Ijjúságirovat-gazda: Balog Eszter nagyon jól sikerüljön. Legfőképpen annak örülnék, ha mindenki, aki július 16-20. között eljön Kőszegre, a Szélrózsa fesztivál által kínált színes program- özönben megtalálná azokat, amelyek felejthetetlenné teszik számára az idei találkozót. Hiszek abban, hogy erre jó esélyünk van.- „Szóljon hangosan az ének!...” - és legyen a zene hullámhosszán is áldás. További sikeres szervezést kívánok. H Balog Eszter
