Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)
2008-09-28 / 39. szám
IO 2008. szeptember 28. KRÓNIKA ‘Evangélikus ÉletS Kölesen kutattak, Itáliában vulkánokra kaptattak A Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium diákjai ezen a nyáron is több táborozási lehetőség közül választhattak. Nagy sikere volt az olaszországi vulkántúrának, a Tisza-tú- rának, a nyelvi és a sporttáboroknak is. Az ökológia-biológia tábor vezetője, Nagy Andrea elkészítette hivatalos beszámolóját, melyben a huszonegy résztvevő hatnapos programját összegezte. A kölesei turistaházban volt a szállásuk, és bár az időjárás nem volt mindig kegyes hozzájuk, mégis sok-sok élménnyel és tudnivalóval gazdagabban tértek haza. Esténként előadást hallhattak a fiatalok a Szatmári-, illetve a Beregi-síkságról, a parlagfűről és az allergiás betegségekről, a gyógynövények gyűjtéséről és felhasználásáról, illetve a környék néprajzi és földrajzi jelentőségéről. Megtekintették Kölese nevezetességeit, megnézték a vízimalmot és a halászati eszközöket, valamint a nagy bukógátat, ahol a Túr-csatorna a Tiszába ömlik. A szatmárcsekei temetőben megkoszorúzták Kölcsey sírját, megcsodálták a csónak alakú sírfákat, és a Petőfi-fánál megemlékeztek a gimnázium névadójáról. Tarpán megismerkedtek a szárazmalom működésével, Csarodán megnézték a világhírű református templomot, az Öreg- Túron kalandos csónaktúrát tettek. E tábor utolsó napjának reggelén részt vettek Sonkádon az Europa Nostra díjas templomban a református istentiszteleten, zárásképp pedig vetélkedőt tartottak a héten tanultakból. A szicíliai vulkántúrán a gimnázium tizenöt diákja vett részt. A Gruber László tanár által vezetett csoport hatezer kilométert tett meg tizenhat nap alatt. Többek között felkaptattak az Etnára, a Li- pari-szigeteken megnézték Európa legaktívabb vulkánját, a Strombolit, továbbá ellátogattak a Vezúvhoz és Pompeji- be is. Kultúrtörténeti sétáik alkalmával toscanai városokat kerestek fel, természetesen Velence és Ravenna megismerése is szerepelt a programjukban. ■ - MRNyílt nap a nyíregyházi evangélikus alma materben „Nagy az érdeklődés a kompetenciaalapú oktatás, az interaktív tanítás, a magas színvonalú technikai felszereltség és a Kossuth-gimnáziumra jellemző diákélet iránt. Az elmúlt három-négy év munkájának gyümölcsét most látjuk beérni" - mondta el Tar Jánosné, a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium igazgatónője az intézmény nyílt napján. A több mint száz érdeklődőt vonzó szeptember 18-i eseményen az igazgatónő hangsúlyozta: az elmúlt évek feszített munkatempója azt eredményezte, hogy a humán tantárgyak mellett a diákok a reál és a természettudományos tantárgyakból is komoly verseny- eredményeket értek el, sőt a továbbtanulási mutatók is módosultak. Többen választják a műszaki, természettudományi területeket, és kiemelkedő a pedagógusképzésben felvételt nyerők száma. Nagy eredmény, hogy az elmúlt években folyamatosan nőtt a továbbtanulók aránya, és hogy országosan is szép eredményeket mondhat magáénak az iskola. A jövőre indítandó nyolc és hat évfolyamos gimnáziumi képzésben a nem szakrendszerű és kompetenciafejlesztő módszerek nyújtanak alternatívát a diákoknak, míg a nyelvi előkészítő, illetve a négy évfolyamos gimnáziumi képzésben az emelt óraszámú nyelvoktatás és a nyelvvizsga-felkészítők segítik őket. Mindemellett számos szakkör, tehetség- gondozó és felzárkóztató program, valamint tömegsport-lehetőség várja a gimnáziumba jelentkező diákokat. Különlegessége a nyíregyházi alma matemek, hogy évtizedek óta működik a külföldi kapcsolatok rendszere, így az ide jelentkező diákok lehetőséget kaphatnak Hollandiában, Németországban, Olaszországban, Franciaországban, továbbá Székelykeresztúron és Técsőn európai projektekben való részvételre, az idegen nyelvek anyanyelvi környezetben való elsajátítására. A diákok gimnáziumba jutását felvételi előkészítő tanfolyamokkal segítik, melyekre szeptember 25-ig jelentkezhettek az általános iskolások magyarból, matematikából és idegen nyelvekből. A Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium vezetősége büszke arra, amit a gimnáziumban az elmúlt években elértek; dinamikus, fiatal, magasan képzett és mindenre nyitott tantestülete folytatja az eddigi munkát. ■ Kecskeméti Zsuzsa ISTENTISZTELETI REND 12008. szeptember 28. Szentháromság ünnepe után 19. vasárnap. Liturgikus szín: zöld. Lefedő: Mt 9,1-8; 2MÓZ 34,1-10. Alapige: Ef 4,20-28. Énekek: 291., 47. I. , Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; de. 10. (német, úrv.) Andreas Wellmer; de. 11. (úrv.) Bence Imre; du. 6. Bence Imre; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. Veperdi Zoltán; II., Modori u. 6. de. 3/411. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. Donáth László; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Hokker Zsolt; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Cselovszky Ferenc; de. 11. (úrv.) Gáncs Péter, Szabóné Mátrai Marianna; du. 6. (orgonazenés) Gerőfi Gyuláné; VII., Városligeti fasor 17. de. n. (úrv.) Aradi György; du. 6. (úrv., ifjúsági) Pelikán András; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza; VIII., Bláthy Ottó u. 10. (Betánia Szeretetszolgálat) de. 9. Benkóczy Péter; IX., Gát utcai római katolikus templom de. 11. (úrv.) Koczor Tamás; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél n. Benkóczy Péter; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) dr. Joób Máté; de. 11. (úrv.) dr. Joób Máté; du. 6. Missura Tibor; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. (úrv.) Missura Tibor; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Bence Imre; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv., szószékcsere) Horváth-Hegyi Olivér; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. (úrv.) Kendeh György; Frangepán u. 41. de. fél 9. Kendeh György; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. II. (úrv.) Tamásy Tamásné; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamásné; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. (úrv.) dr. Varga Gyöngyi; Rákospalota, XV., Régi Fóti út 75. (nagytemplom) de. 10. Bátovszky Gábor; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. Fekete Gy. Viktor; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Marschalkó Gyula; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Eszlényi Ákos; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Wiszkidenszky András; Rákosliget, XVII., Gózon Gy. u. de. 11. Wiszkidenszky András; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. dr. Korányi András; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. dr. Korányi András; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXI., Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Endreffy Géza; Pilisvörösvár (református templom) du. 2. ■ Összeállította: Boda Zsuzsa A bonyhádi gimnázium önképzőköre 1908-1948 Révai nagy lexikona szerint „az önképzőkör speciális magyar intézmény”. A II. József 1784. évi németesítő nyelvrendele- te ellen tiltakozók magyar társaságokat szerveztek. Példájukat követték a demokratikusabb légkörű protestáns gimnáziumok - Sopron, Debrecen, Sárospatak, Nagyenyed, Selmecbánya, Pozsony, Pápa - diákjai. A gimnáziumi „társulati alakulatok" szervezését a Habsburg-abszolutizmus évtizedeken át akadályozta, korlátozta, mert - mint mondották - „a vitatkozás tévútra vezeti az ifjúságot”. A reformkor, majd az 1848-as forradalom után jóval később, az 1867. évi kiegyezést követő évtizedekben gyorsult fel a diákönképzőkörök alakulása. A nyolc évfolyamossá fejlesztett főgimnáziumok V-VIII. osztályos tanulói önkéntesen szervezték őket - Bonybádon is. Az 1806-ban alapított sárszentlőrinci evangélikus algimnáziumot az egyházmegye 1870-ben áthelyezte Bonyhádra, a járási székhelyre. A népszerű iskolát 1906-ban nyolc évfolyamú főgimnáziummá fejlesztették; az intézmény megkapta az érettségiztetést jogát, és új, emeletes épületbe költözhetett. 1908. szeptember 30-án megalakult a - sárszentlőrinci kisdiákról elnevezett - Petőfi Sándor önképzőkör. „A mag, mit Sárszentlőrinc ültetett, / Száz ágú, lombos viruló fa lett, / S mely szép növésnek indult hajdanán, / Megizmosult itt Bonyhád talaján.” (Sántha Károly) A kört tizenegy tagú választmány irányította vezető tanár segítségével. Kéthetente tartottak gyűléseket, amelyeken a diák szerzők jeligés irodalmi dolgozatai, elbeszélései, novellái és versei szerepeltek. A „névtelen" szerző alkotásának bemutatására és minősítésére „hivatalos bírálót” kért fel a választmány. A kör tagjai is kifejthették a véleményüket, olykor vitatkozva a hivatalos bíráló megállapításaival. Végül nyílt szavazással döntöttek a minősítés fokozatáról: érdemkönyvi dicséret, dicséret, méltánylás, elfogadás, elvetés. A legszínvonalasabb alkotásokat az úgynevezett érdemkönyvben örökítették meg. A gyűléseket szavalatok, zene- és énekszámok színesítették. A bonyhádi gimnázium önképzőköre igen népszerű lett, ugyanis 1908-tól évenként négy-öt nyilvános díszgyűlést rendeztek. Ekkor az iskola tornacsarnoka zsúfolásig megtelt a község vezetőivel, társegyesületek tagjaival, szülőkkel és öregdiákokkal. Ilyen alkalom volt március 15-e, október 6-a (e két napra hivatalosan csak 1928 óta emlékezhetünk!), decemberben az irodalmi est, farsangkor pedig a diák színjátszók bemutatkozása (többek között hat ősbemutató előadásával). Kiemelkedő volt az 1944. március 20- ai rendezvény: a német megszállás másnapján - a gyülekezési tilalom ellenére - az önképzőkör megemlékezett Kossuth Lajos halálának ötvenedik évfordulójáról. E díszgyűlésen részt vettek a hitleri pángermán eszméket elutasító, „Hűséggel a hazához!" nevű, bonyhádi kezdeményezésű mozgalom tagjai is. Az önképzőkör fennállásának négy évtizede során sok diák tehetsége csillant fel. A teljesség igénye nélkül csak néhányat említünk. Egyházi íróvá vált Schmidt János, Schlitt Gyula, Zulauf Henrik, Wolf (Ordass) Lajos, Allinger János. Az irodalom és a nyelvészet területén elismert alkotó lett Kardos Tibor, Gál István, Lotz János, Bachál László, Fáy Ferenc. A történettudományt Máté Károly, Béki Emő, Érdy Miklós, Bárdi László és Szita László gazdagította. A művészetek kitüntetettje volt Bokor Vilmos, Merész Károly, Kerti Károly, Mó'csényi Mihály és Mező Lajos. 1948 júniusában államosították az egyházi oktatási intézményeket. A bonyhádi gimnáziumban megszűnt az önképzőkör, a szavalókör, a cserkészet. Helyére lépett a Magyar Diákok Nemzeti Szövetsége (Madisz), majd a Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ), végül a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ). A mozgalmi túl- tengés egyrészt karrierizmust, másrészt passzivitást váltott ki a diákokból. ■ Dr. Kolta László Félkörben a mai önképzők - növénymeghatározás Kölesén Száz éve született dr. Csipkay Sándor fasori tanár Dr. Csipkay Sándor 1908. szeptember i-jén született a Gömör megyei Csetneken, a 14. században épült, gyönyörű evangélikus templomáról híres településen, Csipkay János és Nagy Eleonóra fiaként. A csodálatos táj varázsa már gyermekkorában felébresztette benne azt a természetszeretetet és lelkületet, amely tanári tevékenysége és cserkészmunkája során egyaránt kiteljesedett. Elemi iskolai tanulmányait szülőfalujában végezte, míg az 1920-as évek elejét Hollandiában töltötte, Julianna holland királynőnek az I. világháborút követő segélyakciója révén. Az 1922/23-as tanévtől dr. Hittrich Ödön igazgatósága alatt a Budapesti Evangélikus Gimnázium II. b osztályos tanulója volt. A magyar nyelv iránti érdeklődését osztályfőnöke, dr. Loisch János keltette fel, a latin iránt dr. Remport Elek hatására kezdett érdeklődni. Kiváló tanulmányi eredménye következtében a felsőbb osztályokban is tandíjmentes volt. VI. és VII. osztályos korában az Arany János kör könyvtárosa és az Ifjúsági Gyámegylet ellenőre. 1927/28-ban a cserkészcsapat legjobb őrsét Nádasdy-zászlóval tüntették ki; az őrsvezető: Csipkay Sándor. Nyolcadikos gimnazista korában a cserkész- csapatban rajparancsnoki tisztet töltött be, és az állami köztisztviselők Róth-Te- leki Johanna grófnő által alapított tanulmányi ösztöndíját kapta. 1929-ben, már Mikola Sándor igazgatósága alatt, jeles eredménnyel érettségizett. (Kitűnő érdemjegy akkor még nem volt!) A későbbiekben híressé vált osztálytársai közül itt Scholz László evangélikus lelkész nevét említjük meg. 1934- ben a gödöllői, 1937-ben pedig a hollandiai világdzsemborin vett részt. 1935- ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti karán szerzett magyar-latin szakos tanári, majd bölcsészdoktori oklevelet. A magyar-holland irodalmi kapcsolatok kezdetei (Laskai János) című doktori értekezését az akkori előírásnak megfelelően 1935-ben nyomtatásban is kiadta. Eszményi módon került a Budapesti Evangélikus Gimnázium tanári karába. Csipkay Sándor mint volt fasori diák azokkal a tanárokkal lépett egy közösségbe, akik nevelték, tanították. Tanártársai maguk közé valónak tekintették és fogadták el. Az 1936/37-es tanévben dr. Koch István igazgatósága alatt helyettes tanárként az I. a osztályfőnöke és cserkészcsapattisztként a 16-os Evangélikus Gimnázium Cserkészcsapat parancsnoka. 1938. március 14-én Magyar-holland irodalmi kapcsolatok címmel tartotta meg székfoglaló előadását, melyre a H kandiában töltött hónapok és doktor rtekezése is predesztinálta, hollandnyelvtudása is onnan eredt. Székfoglalójának részlete a gimnázium 1937/38. évi Értesítőjében nyomtatásban is megjelent. Az 1938/39-es tanévben az Arany János önképzőkör társelnöke, ősszel Fülek térségében részt vett a felvidéki bevonuláson. Az 1939/40-es tanévben rendes tanárrá választották, és ő lett az in- temátus eforusa. Tanári tevékenységét és a kapcsolódó feladatokat a fasori szellemnek megfelelően, a kiváló tanároktól kapott és a saját egyéniségéből fakadó szellemiségével, ugyancsak alapos felkészültséggel és az ifjúság iránti szeretettel végezte. Tanári és cserkészvezetői elkötelezettségének és adottságainak csodálatos bizonyítéka volt, hogy mint tanár a gimnáziumban és mint cserkésztiszt a cserkésztáborban meghitt összhangot teremtett diákjaival, akik ugyanakkor cserkészfiai is voltak. 1942. január 7-én esküdtek egymásnak örök hűséget Jakab Erzsébettel a fasori evangélikus templomban, Kemény Lajos esperes szolgálatával. Az 1942/43-as tanév végétől 1945. évi megsebesüléséig tartalékos hadnagyként hadműveleti területen szolgált. Budavár védelmében, a Vérmezőhöz közel szerzett sebesülése következtében hunyt el 1945. február 13-án az Alkotás utcai 11. Helyőrségi Kórházban. Neve a fasori gimnázium II. világháborús emléktábláján több fasori diákéval együtt szerepel. Dr. Csipkay Sándor életének vezérfonala mindenkor a tíz cserkésztörvény betartása volt. Ez akkor is megmutatkozott, amikor 1944 karácsonya körül barátai a katonai szolgálatból történő dezertálásra próbálták rábeszélni, de ő hazafias elkötelezettségéből fakadóan utolsó leheletéig harcolt. Emléke legyen áldott! ■ Dr. Vitális György FOTO: MATE RÉKA
