Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)

2008-09-28 / 39. szám

‘Evangélikus ÉletS MOZAIK 2008. szeptember 28. !► 11 Égető kérdés: mi legyen az őszi avarral? ► Hangulatos őszi sétánkat többnyire egy dolog rontja el: az utak mentén go­molyogva felszálló, orrfacsaró fust. Az avarégetés amellett, hogy kellemet­len órákat okozhat a szomszédoknak, a természet védelme szempontjából sem ideális megoldás. Mi tehetünk tehát? ÜZENET AZ ARARATROL Először is érdemes megvizsgálnunk, miért is hasznos az avar egy természe­tes élőhelyen. Télen a lehullott levelek­ből álló takaróréteg a természetben fon­tos szerepet betöltő apró élő szerveze­tek (egysejtűek, gombák) számára nyújt védelmet, és gilisztáknak, rovaroknak, csigáknak, apróbb hüllőknek is búvó­helyül szolgál. Sőt a hideg beköszönté- vel egyes madarak is benne kutatnak táplálék után. A természet mintájára kertünk egyes részein - például a fás, bokros részek alatt vagy az ágyásokban - nyugodtan ott hagyhatjuk a lehullott lombot, amely tavaszra szép lassan lebomlik. (A megmaradt halmocskákat a párolgás, gyomosodás megakadályozása céljából esetleg használhatjuk talajtakarásra is.) Ügyeljünk rá, hogy a lombréteg egyen­letes eloszlású legyen, és ne legyen túl vastag. Az avar tehát hasznos tényező a ker­tünkben is végbemenő természetes kör­forgásban. Egyes gazdák azt javasolják, hogy a lehullott lombot közvetlenül forgassuk be a talajba, így a korhadó le­velek tavasszal humuszként gazdagítják a földet. Ha kertünkben nincs lehetőség az összes lehullott lomb talajtakaróként történő felhasználására, akkor az önkor­mányzatoknál beszerezhető (megvehe­tő), kifejezetten zöldhulladék gyűjtésére szolgáló zsákokba helyezhetjük. A zsá­kokat ingyenesen elszállítják a járda szé­léről. Ennél jobb megoldás azonban a komposztálás. A kész komposzt talajba forgatásával biztosítjuk a talaj, így a ben­ne élő növények számára a szerves táp­anyagok utánpótlását, elkerülve a mű­trágya használatát. Kertes házaknál ma talán már nem ritkaság a kert megfelelő részében kiala­kított komposztáló, amelyben a háztar­tásban keletkezett szerves hulladékokat (sok egyéb mellett a lenyírt füvet, a gyü­mölcs- és zöldséghéjat) gyűjtik. Ekkor elegendő beforgatni az avart a már meg­lévő komposzthalomba. Kialakíthatunk kifejezetten csak a lomb gyűjtésére szolgáló úgynevezett komposzthálót is. Előnye, hogy nem kell rendszeresen átforgatni a komposz- tot, csak jól be kell locsolni a lomb bele- helyezése után. Kapható magyar gyártá­sú, kész komposztáló is, ám a háló házi­lag is egyszerűen összeállítható: néhány Rovatgazda: Jerabek-Cserepes Csilla E-mail: ararat@lutheran.hu cölöp és a barkácsboltokban beszerez­hető drótháló kell csak hozzá, igazodva a levelek mennyiségéhez. Fontos megjegyezni, hogy minden­féle levél komposztálható, nyugodtan összekeverhetjük őket, figyelembe vé­ve eltérő lebomlási idejüket. Hosszabb idő (két év) alatt ugyan, de még a dió és a vadgesztenye levelében található nö­vekedésgátló anyag, a csersav is lebom­lik a komposztálás során, így ezeket a leveleket is érdemes gyűjteni. Szintén körültekintően kell bánni a viaszbevo­natú levelekkel; csak kis mennyiségben keverjük a többi levél közé vagy külön komposztáljuk őket! Beteg, fertőzött növényi részeket ne keverjünk a ha­lomba! Ha betartjuk a komposztálás néhány alapvető szabályát, akkor biztosan siker­rel járunk, kímélve egészségünket és kör­nyezetünket. A komposztálás eljárásá­ról, kivitelezéséről további hasznos in­formációk olvashatók a http://www.kom- posztalj.hu/ oldalon. ■ -JCsCs­Regionális felügyelői konferencia Szarvason ► Pontosan egy esztendeje Oroshá­zán, a Nyugat- és a Kelet-Békési Egyházmegye felügyelőinek ta­lálkozóján fogalmazódott meg az a gondolat, hogy 2008-ra bővít­sék a kört a bács-kiskuniakkal, azaz a Déli Egyházkerület három egyházmegyéje együtt tartson re­gionális felügyelői konferenciát. Az ötletből az elmúlt szombaton Szarvason valóság lett. A Benka Gyula Evangélikus Általános Is­kola és Óvoda látta vendégül a harminc gyülekezetből érkezett félszáz felügyelőt és az egyház- községek más felelős tisztségvi­selőit. Az összejövetel a kezdeményező Rados- né Lengyel Anna kerületi felügyelő üdvöz­lő szavaival és megnyitó gondolataival kezdődött, majd a házigazda ótemplo- mi gyülekezet igazgató lelkésze, Lázár Zsolt kívánt eredményes tanácskozást a jelenlévőknek. A vendéglátó iskola tanulói Istent di­csérő énekekkel és szép versekkel kö­szöntötték az érkezőket, majd Molnár Istvánná igazgató beszámolt a 2000-ben alapított, azóta dinamikusan fejlődő, je­lenleg négyszázötven gyermeket tanító iskola és a hetven apróságot oktató-ne­velő óvoda munkájáról. A felügyelők himnuszának nevezett 475. ének eléneklése után Gáncs Péter püs­pök Lk 10,1 alapján tartotta nyitóáhíta­tát. Az Úr szolgálatba állított hetvenkét tanítványát kettesével küldte minden városba - mondta, és kérte, hogy a lelké­szek és a felügyelők közösen képviseljék Krisztus ügyét, továbbá mint a gyüleke­zetek társelnökei találják meg az „össz- játék” lehetőségeit. Az első vitaindítót - a lelkészcsalád­ból származó ijj. Zászkaliczky Pál progra­mozó matematikus előadását - élénk ér­deklődés kísérte. Az előadó szólt arról, hogy háromévnyi előkészítő munka előzte meg az Evangélikus Szolidaritási Alapról szóló 2007. évi IV. törvény zsina­ti elfogadását. Elmondta, hogy szüksé­gessé vált törvényi szinten szabályozni az evangélikus lelkészek és más egyházi személyek nyugellátásának, özvegyi nyugdíjának, betegségi ellátásának biz­tosítását. Az alapnak kötelezően tagja minden lelkész, aki a lelkészi névjegy­zékben szerepel. A járulék mértéke har­minc százalék; a rendes tag járulékának felét maga a tag fizeti, másik felét a fog­lalkoztató egyházközségek, egyházi in­tézmények. Az egyház nyugdíjosztálya megszűnik, helyét átveszi az Evangéli­kus Szolidaritási Alap. Szükség volt erre a találkozásra, hi­szen kiderült, hogy a 2009. január i-jén hatályba lépő törvényt a jelen lévő gyü­lekezeti vezetőknek eddig mindössze egytizede tanulmányozta. Többen meg­fogalmazták, hogy különösen a kisebb gyülekezeteknek nincsen forrásuk a já­rulékok befizetésére. Mások előrevetí­tették, hogy komoly konfliktusok lehet­ségesek, elengedhetetlen lesz a törvény többszöri módosítása. A második előadást dr. Rück András, a Kelet-Békési Egyházmegye felügyelője tartotta Mi a felügyelő feladata a korszerű gyülekezet vezetésében? címmel. Érdekfe­szítő vitaindítójában szólt a felügyelő­vé válás lépcsőfokairól, a gyülekezeti béke fontosságáról, a lelkészekkel való jó együttműködésről. Kiemelte annak szükségességét, hogy a lelkész és a fel­ügyelő erőt és hitet tudjon adni egy­másnak. A felügyelő tudjon meghall­gatni, motiválni, ha kell, tudja módosí­tani a véleményét. A testvéri közösség résztvevői egy­más után emelkedtek szólásra, kérdése­ket tettek fel, megosztották egymással a felügyelői munka során szerzett tapasz­talataikat, szóltak a gondokról és az örö­mökről. Az idő jócskán elszaladt, az el­nöklő Radosné Lengyel Anna kerületi felügyelő azzal zárta az összejövetelt, hogy a témát nem lehet befejezni, csak abbahagyni. Cél, hogy a felügyelők hasz­nosítsák tapasztalataikat az egyházköz­ségek építésében, a gyülekezeti munká­ban, így készülve az újabb, 2009. évi bé­késcsabai konferenciára. ■ Koszorús Oszkár Papot játszott a lelkész Na jarmoku (A vásárban) címmel rendezték meg szeptember 19. és 21. között Békéscsabán a dél-alföldi szlovákok találko­zóját. A fesztiválon zenés programokkal, kiállításokkal és gasztronómiai bemutatókkal várták az érdeklődőket. Péntek este a helyi Balassi táncegyüttes (képünkön) előadására került sor. A szlovák és magyar népzenei és táncmotívumokból kore- ografált, több táncosgeneráció részvételével színpadra állított műsor azt a kort idézte meg, amelyben a vasárnapi istentisz­telet után táncmulatságokat rendeztek a csabai Kistemplom előtt. Az esten evangélikus lelkész is fellépett; Aradi András történetesen éppen a szlovák igehirdetőt alakította. A találko­zó zárásaként vasárnap a nagytemplomban ünnepi istentisz­teletet tartottak, melyen Kutyej Pál Albert lelkész hirdette az igét szlovákul, majd megáldották az idei termést. ■ László Jenő CsABAfelvétele EVEL&LEVEL&EVEL&LEVEL Hol lakik Isten? Tisztelt Szerkesztőség! Sajnos csak megkésve reagálok Szeverényi tisztelendő úr Hol la­kik Isten? című írására (EvÉlet, 2008. augusztus 31.). Ha még így is tudják hasznosítani, az jó. Egyébként szíveskedjenek eljuttatni Szeverényi tisztelendő úrhoz. A feltett kérdésre adott válasszal teljes mértékben egyetértek. A templomban egy­más mögötti padokban elhelyezkedő hívekkel kapcsolatban azonban más a vélemé­nyem. Az istentisztelet alatt a hívek ne egymást nézzék (ezzel még nem látják meg a másikban élő Krisztust), hanem csak az igére, az imádságokra, az énekekre, az igehir­detésre figyeljenek! Ha újonnan épül templom, jó lehet a mozgatható ülőhelyek al­kalmazása, elősegítendő az istentiszteleten kívüli hitmélyítő alkalmak tartását (bib­liaóra, ifjúsági foglalkozás és így tovább). A lelkész oltártérben való liturgikus forgásáról is más a véleményem. A gyülekezet felé fordulása az Isten szavának közlését, az oltár felé fordulása a gyülekezet Istenhez szóló szavát jelképezi. Ezt megszoktuk, nem zavaró. A többcélú termekre a leírtak szerint valóban szükség van. Erős vár a mi Istenünk! Tisztelettel: Légrádi György (Pécs) Helyreigazítás Tisztelt Szerkesztőség! Az EvÉlet ez évi 36. számában interjú jelent meg Schulek Csabá­val Csapatban gondolkodni címmel. A tévériporter a fontos emberi teljesítmények kö­zött említi „a kalapácsvető Fazekas Bábért negyedik” helyét. Fazekas Róbert diszkoszvető, és Pekingben a nyolcadik helyen végzett. A kala­pácsvetés negyedik helyét - a versenyben - Pars Krisztián szerezte meg. (Megjegyzem, hogy Pars Krisztián utólag megkaphatja az ezüstérmet, ha a Nemzetközi Olimpiai Bi­zottság - utólag - törli a két, pozitív doppingmintát produkáló fehérorosz verseny­ző eredményét.) Üdvözlettel: Bence István (Budapest) Kommentár nélkül Kedves Szerkesztők! A megalapozott és tudatosan megélt keresztény hit embere bátran néz körül az őt körülvevő világban, és nem tart a más vallásokkal való értekezéstől sem. Ugyanakkor mindennek megvan a maga helye és ideje. Furcsállom, hogy az Evangélikus Élet szep­tember 21-i száma helyt adott a Százötven éve kezdődtek a Mária-jelenések Lourdes-ban és a Sztúpát avatnak Palócföldön című hímek. Ezeket a híreket az MTI tudósításaként idézi evangélikus hetilapunk. A nem keresztény vallások egyre inkább teret nyernek Európában, eközben a ke­reszténységen belül is akadnak a Szentírás zsinórmértékétől eltérő tanítások és gya­korlatok. Erre érzékeny rugalmassággal és ha kell, önkritikától sem visszariadva szükséges reagálnunk. Azt azonban nem tartom helyesnek, hogy a gyakran anyag­torlódással küzdő Evangélikus Élet e - hozzánk máshonnan is elérő - híreket közli. Ha e hírekhez rövid biblikus kommentár kapcsolódna, akkor lenne igazán helyük és értelmük újságunkban. A keresztény hit bátorságából fakadó nyitottság egyik olda­la a megértés szándéka egyetértési kötelezettség nélkül, másik és nélkülözhetetlen ol­dala viszont a hitünkből fakadó látás felvázolása. E kettő együtt értékes és építő. Ez a második lépcső esetünkben hiányzik, így a két híradás akár az egyházon belüli és más vallások felé való ökumenikus nyitottságunk bizonygatásaként is értékelhető. Utóbbi pedig egyre nagyobb teret kap hivatalos teológiai szinten és a „népi kegyességben” egyaránt az „egy az Isten, mindegy, melyik vallás módján imádjuk” gondolatában. Kovács László lelkész (Dunakeszi) A „hitetlenek” se ebédeljenek a ramadán alatt? Megtiltaná az arab országok muzulmán vallású lakosságának többsége a nem muszlimoknak, hogy ételt vagy italt ve­gyenek magukhoz nyilvános helyen a böjti hónapban. A dubaji Maktub Research közvéle­mény-kutató intézet hatezer fős mintán végzett felmérése szerint a térségben élő muszlimok hatvankét százaléka tiltás­párti, vagyis egyetért azzal az állítással, hogy a környezetükben élő nem muzul­mánoknak (például a keresztényeknek) meg kellene tiltani, hogy nyilvános he­lyen egyenek vagy igyanak ramadán ide­jén napközben. A közel-keleti muzulmánok ötvenkét százaléka azt is szeretné, ha a böjti idő­szakban nappal nem is nyitnának ki a vendéglők és a kávéházak. Ez több or­szágban - például Kuvaitban és Szaúd- Arábiában - így is van, máshol - Jordá­niában például - pedig a szállodai étter­mek felmentést kapnak. Marokkóban, Libanonban és Egyiptomban sok hely egész nap nyitva van, de alkoholt ramadán idején nemigen szolgálnak fel. A muzulmán országok többségében idén szeptember elsején kezdődött a böj­ti hónap. A mintegy 1,3 milliárd hívő ilyenkor napközben nem étkezhet, csak napnyugta után napkeltéig. Kivételt ké­peznek a várandós asszonyok, a betegek, a gyerekek és akik éppen úton vannak M MTI Megrendelőlap Ezennel megrendelem az Evangélikus Életet EH egy hónapra: 865 forintért EH fél évre: 5170 forintért EH három hónapra: 2585 forintért EH egy évre: 10 340 forintért Név: Cím: A fenti előfizetési díjak belföldre érvényesek! Kérjük, a szelvényt NYOMTATOTT NAGYBETŰKKEL töltse ki, és küldje vissza az alábbi címre: Evangélikus Élet szerkesztősége, 1085 Budapest, Üllői út 24. (A borítékra szíveskedjék ráírni: „Előfizetés".) A szelvényt az 1/486-1195-ös faxszámra is elküldheti. Kérjük, hogy esetleges kérdéseivel, az előfizetéssel kapcsolatos problémáival keresse Vitális Juditot az 1/317-1108-as vagy a 20/824-5519-es telefonszámon. Előfizetéssel kapcsolatos e-mailjét a judit.vitalis@lutheran.hu címre küldheti el.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom