Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)

2008-12-07 / 49. szám

73- évfolyam, 49. szám - 2008. december 7. - Advent 2. vasárnapja Ára: 199 Ft .....máig minden vasár- és ünnepnapon is tentiszteletet tartanak a település mindkét templomában.” Évfordulós megemlékezések egyházunk egyik legrégibb gyülekezetében - 3. oldal „Ihász rámutatott a katolikus báró Baldácsy Antal példájára, aki harminc évvel korábban nyolcezer holdas birtokot ha­gyott a protestáns egyházakra. Hallgatóságának ekkor még nem volt tudomása arról, hogy a példakövetésben magát ál­lította első helyre 1903-ban elkészített végrendeletével.” Ihász Lajos emlékezete -10. oldal „Azoknak az úgymond polgári vagy, ne adj’ Isten, keresz­tény, konzervatív érzelmű embereknek, akik úgy szeretné­nek szórakozni vagy színházba elmenni, hogy ne sértsék meg őket a hitükben vagy érzelmeikben, nehéz dolguk van. Értük jött létre a kávéház...” Oberfrank Pál vendégei voltunk - n. oldal Mégis reménység >► 3. oldal jégszívolvasztás MÖSZ-módra !► 4. oldal Nem csak amíg a készlet tart !► 4. oldal Teológia dióhéjban !► 9. oldal Környezetünk és az egészség >► 11. oldal Utitárs magyar evangéliumi lap + Híd magazin SEMPER REFORMANDA „A bűn az írások értelmében nem egye­dül a testi cselekedeteket jelenti, hanem minden dolgot, ami külső cselekedetek­re unszol és buzdít, vagyis a szív mélyét, annak minden erejével együtt. Ezért bűnt cselekedni annyit tesz, hogy az em­ber mindenestül áldozatává lesz, és bele­sodródik. Mert nem külső cselekedetek­ből származik a bűn, hanem testestül- lelkestül rohan abba az ember. Az írás pedig főképpen a szívre tekint, ebből is minden bűn gyökerére és fő forrására, azaz a szív hitetlenségére. S amiképpen egyedül a hit igazít meg, és a Lélek ad kedvet ahhoz, hogy külsőleg jót csele­kedjünk, úgy egyedül a hitetlenség vét­ke, hogy a testet külsőleg gonosz csele­kedetekre serkenti, amint Adámmal és Évával esett a paradicsomban (iMóz 3).” N Luther Márton: Előszó Szent Pálnak a rómaiakhoz írt leveléhez (Szita Szilvia fordítása) „Az Úr legyen veletek!” Konferencia a magyar tudomány ünnepen ► Tudományos konferenciát tartottak november 26-án az Evangélikus Hit- tudományi Egyetemen (EHE) a ma­gyar tudomány ünnepe alkalmából. A tanácskozás a Bibliát álh'totta kö­zéppontba. Teológiai intézmény esetében e témaválasztás aligha meg­lepő, ám a résztvevők ezúttal - a Bib­lia évéhez kapcsolódóan - interdisz­ciplináris és interkonfesszionális ki­tekintésben részesültek. A napot Karasszon Dezső orgonaestje zárta. „Az Úr legyen veletek!" - így kezdte megnyi­tóbeszédét Csepregi Zoltán, az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektora. Ez az ige (miként „az Úr kegyelme legyen veletek” vál­tozata is) az évszázadok folyamán forra­dalmasította az emberi kapcsolatokat: közös nevezőre hozta őket, átformálta a közösségeket. Korszakok váltják egy­mást, mi pedig újra és újra felfedezzük a bibliai formulákat, és ez egyértelműen jelzi, hogy a Biblia mindig újnak hat, ké­pes megújulni. S ezáltal újabb és újabb közösségeket is képes formálni... Cserháti Márta, az EHE docense a bibliai közösségformálást az asztalközösségek szemszögéből ismertette. Egy kulturális antropológus, Mary Douglas szerint ha egy közösséget külső veszély fenyeget, min­dig felerősödik a test védelme, szigorúbbá válnak például az étkezéssel kapcsolatos szokások s ezáltal a társadalom oltalma­zása. Hiszen ami az étkezés során bekerül a testbe, veszélyeztetheti a közösséget is. így hát nem csoda, ha különböző szak­emberek kutatják, hogy milyen ételek ke­rülnek az asztalra a különböző kultúrák­ban, s kikkel szabad azokat elfogyasztani. Hogy a szokások sorát gazdagítsuk, nem kell feltétlenül terepen kutatnunk, elég hozzá elolvasnunk a Bibliát. !► Folytatás a 3. oldalon A fiatalabb generáció tagjait is várták múlt hét végén a balatonszárszói Evangélikus Konferencia- és Missziói Otthonban. A családok számára szervezett adventi elcsendesedésen - többek között - koszorúkészítésre is mód nyílt. Felvételünkön az ifjú résztvevők mézeskalácshal-kóstolgatás közben láthatók - a címlapfotó kedvéért két gyertyával égő adventi koszorú előtt. 1948 ökumenikus emlékezete Szolgálati közlemény (O Ivásóink, előfizetőink figyelmébe!) Bátran nevezhette ünnepinek a Lágymá­nyosi Ökumenikus Központban decem­ber i-jén tartott közgyűlését a Magyaror­szági Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT), hiszen ennek az amúgy éven­kénti eseménynek a keretében idén az Egyházak Világtanácsa (EVT) alapításá­nak hatvanadik évfordulójáról is meg­emlékeztek. Doug Chial személyében a genfi központból érkezett vendég, az Doug Chial és Bóna Zoltán EVT egyházi és ökumenikus kapcsola­tok programjának vezetője köszöntötte a megjelenteket az évfordulós együttlé- ten, amelyen - többek között - Gáncs Pé­ter evangélikus és dr. Tóth Károly nyugal­mazott református püspök tartott elő­adást. Az EVT 1948-as amszterdami, ala­kuló nagygyűlését Szabó Imréné és dr. Pós- fay György idézte fel. (A két magyar „ko­ronatanú” írásban küldte el személyes visszaemlékezését.) A közgyűlés második részében Tan Zoltán református zsinati tanácsos vázol­ta az ökumenikus tanács megújulásának hazai folyamatát, melyhez ezúttal is né­hány konkrét javaslat igyekezett hozzá­járulni. így elfogadták például azt a javas­latot, hogy a szeptember utolsó és októ­ber első vasárnapja közötti időszakot te­remtésvédelmi hétként ünnepeljük meg a gyülekezetekben. Az ülés harmadik, befejező részében hangzott el D. Szebik Imre elnöki és dr. Bóna Zoltán főtitkári je­lentése, illetve a számvizsgálói tájékozta­tás. A tagegyházak delegátusai ezeket - az alapszabály néhány pontjának módo­sításával egyetemben - elfogadták. H EvÉlet-infó A naptári év utolsó negyedében rendre megszaporodnak a dokumentálásra ér­demesíthető események, életjelt adnak magukról olyan gyülekezetek, intézmé­nyek is, amelyek máskor nem feltétlenül tartanak igényt a szélesebb nyilvános­ságra. Voltaképp örvendetes hozadéka ez a programgazdagság az adventnek, csak hát az olvasó elsősorban ebben az időszakban sem hírekre, hanem „igazi olvasnivalókra”, lelki-szellemi táplálékra vágyakozik, talán még jobban, mint máskor. Igaz ugyan, hogy az egyházi la­pokban többnyire még a címes hírek, tu­dósítások is hordozói közvetve az evan­géliumnak, de a szerkesztő is tisztában van azzal, hogy például felettébb illetlen dolog „szolgálati közleménnyel” tola­kodni az első oldal vezércikkek számára rendszeresített hasábjaira. Különösen akkor, ha már az alcímből gyanítható, hogy itt most valójában az esedékes lap­áremelés bejelentése fog következni. Szolgálati közleményünknek szerencsé­re nem csak erről kell szólnia, s részben ez is oka, hogy ezúttal nem a kiadó igaz­gatója tesz eleget évenkénti kínos köte­lességének. Az immár világméretűnek mondha­tó pénzügyi-gazdasági válság ismereté­ben azon mindenesetre feltehetően senki sem csodálkozik, hogy jövőre ki­adónk is emelni kényszerül hetilapunk árát. Ennek mértékéről azonban az Evangélikus Élet esetében - a kiadó igaz­gatójának, illetőleg az EvÉlet szerkesz­tőbizottságának álláspontját figyelem­be véve - a Luther Kiadó igazgatótaná­csa döntött. Eszerint 2009-ben az Evan­gélikus Elet példányonkénti ára bruttó 250 forint lesz. S hogy miért a főszerkesztő vállalta magára e kellemetlen hír közlését? Nos, mert egy ízben már én magam emlé­keztettem arra, hogy a hetilapunk olva­sótáborának összetételét és olvasói megítélését felmérő kérdőívben egy ilyen kérdés is szerepelt: „Megvenné-e (előfizetné-e) az Evangélikus Életet, ha példá­nyonkénti ára elérné egy kiló kenyér (azaz kb. egy budapesti villamosjegy) árát?” E kérdés­re akkor a válaszadók döntő többsége (88%-a) válaszolt igennel... Ne firtas­suk, mennyibe került egy kiló kenyér 2003-ban, és mennyibe kerül ma. Csu­pán rögzítsük kommentár nélkül a leg­kevésbé sem vigasztaló tényt, hogy tudniillik az EvÉlet ára ezt az összeget 2009-ban sem fogja elérni... (A részlete­ket lásd a n. oldalon!) Az olvasó ezzel együtt jól gondolja, hogy a lapáremelés mértéke valame­lyest több, mint amennyit a külső kö­rülmények legrosszabb alakulása indo­kolna. Ezt a csekély többletet azonban olvasóink remélhetőleg tényleges több­letként, a bevételi oldalon is érzékelik majd. Példának okáért januártól nagyobb be­tűmérettel kívánjuk megjelentetni lapunkat, hogy végre eleget tehessünk sok-sok olvasónk régi kívánalmának. Nyilván­való, hogy nagyobb méretű betűkből kevesebb szöveg fér el ugyanazon az oldalon. Magasabb előfizetési díj fejé­ben ugyanakkor méltánytalan volna kevesebb olvasnivalóval szolgálnunk, ezért 2009-ben az Evangélikus Élet már 16 oldalon fog megjelenni! Ha az olvasnivaló nem lesz is több, a jelentős tipográfiai változásokat is igénylő reform jegyé­ben az újság jóval színesebb lesz. Változat­lan eladott példányszám és nagyjából változatlan kiadói ráfordítás mellett ugyanis a lap példányonkénti árának 250 forintra történő emelése egy to­vábbi lépést is lehetővé tesz. Azt, hogy az Evangélikus Élet jövőre - testvérlapja­inkhoz hasonlóan — színesben jelenjék meg... Hogy mindez milyen kihívást jelent a lapot előállító szerkesztőség munkatár­sai számára, azt e helyütt talán nem ecsetelném. Ellenben - ama 2003-ban megjelent írásból idézve - „legyen szabad most inkább olvasóinkkal együtt hálát adnunk az Úrnak a terjedelembővítés lehetőségéért és reménykednünk abban, hogy sikerül úgy sáfár­kodnunk az újságoldalakkal, mint különleges »talentumokkal«. Hibátlan újságot ugyan to­vábbra sem ígérhetünk, és azt sem, hogy min­denki megelégedésére szolgál majd minden lapszám minden egyes cikke. Az azonban bi­zonyos, hogy mi változatlanul szolgálatra - ünnepi lapszámok készítésére - fogunk töre­kedni.” Miként öt évvel ezelőtt, zárjuk most is köszönettel e „szolgálati jelentést”: kö­szönjük mindazoknak a hűségét, akik előfizetésük megújításával továbbra is bizalmat előlegeznek igyekezetünknek, és köszöntjük azokat is, akik új előfize­tőként teszik ugyanezt. ■ T. Pintér Károly főszerkesztő Új tisztségviselők iktatása a zsinaton Emelkedett és ünnepélyes hangulat jelle­mezte az elmúlt pénteken megtartott zsinati ülésszak délelőtti munkáját. A budapest-fasori evangélikus templom­ban - istentisztelet keretében - iktatta be Ittzés János elnök-püspök a Magyarorszá­gi Evangélikus Egyház (MEE) törvényho­zó testületének újonnan megválasztott lelkészi elnökét, dr. Korányi Andrást (ké­pünkön), majd az immár beiktatott lelké­szi elnök állította hivatalába dr. Székács Györgyöt, az MEE új országos ügyészét. Ugyanekkor került sor az Ordass La- jos-díj átadására is. Az első alkalommal odaítélt kitüntetést Terray László Norvégi­ában élő evangélikus lelkész vehette át. A vonatkozó szabályrendelet értelmé­ben az országos presbitérium által alapí­tott Ordass Lajos-díj „annak a felszentelt (aktív vagy nyugalomba vonult), feddhe­tetlen életű, magyar vagy külföldi lel­késznek adható, aki a magyar evangéli- kusságért kiemelkedően sokat tett”. A kilencedik zsinati ülésszak napi­rendjét természetesen a hagyományos helyszínen, a szomszédos gimnázium dísztermében tárgyalta a testület. En­nek összefoglalását olvasóink lapunk 3. oldalán találják; Terray László laudáci- óját pedig következő számunkban kö­zöljük. ■ Lukács Gabi felvétele KÁ7 ‘ Hv í- flf ' 1 KB ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom