Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)

2008-10-12 / 41. szám

4 2oo8. október i2. KERESZTUTAK ‘Evangélikus ÉletS Közös pontok 0 Folytatás az i. oldalról Bóna Zoltán ezt követően a reformáció hónapjának kiemelkedő eseményeiről nyújtott tájékoztatást. (A rendezvénysoro­zat részletes programját lapunk múlt heti szá­ma közölte.) A hatvanöt éve alakult MEÖT létre­jöttének körülményeiről D. Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök, a ta­nács elnöke tájékoztatta a sajtó képvise­lőit. Mint olvasóink előtt ismert, a szer­vezet legfontosabb feladatának az egy­házak közötti együtt munkálkodás erő­sítését és a Jézus Krisztusról való közös bizonyságtételt tekinti. Évente számos rendezvényt, országos és regionális konferenciát kezdeményez; közülük ki­emelkedik a minden év januárjában sor­ra kerülő ökumenikus imahét előkészí­tése, az áprilisi ortodox keresztény egy­házi napok és az októberi országos pro­testáns napok megszervezése. Az öku­menikus tanácsnak jelenleg tíz tagegy­háza van, és tizennyolc egyház, illetve egyházi szervezet van jelen benne meg­figyelőként. Az ökumenizmusnak lelkes rajongói, dühödt ellenzői és hűvös elfogadói egy­aránt vannak - hangsúlyozta ár. Márkus Mihály református püspök. A MEÖT alel- nöke néhány gyakorlati problémát is taglalt, példaként említve a vegyes há­zasságok arányának növekedését, a há­zasságkötések közös liturgiájával és a születendő gyermekek vallásával kap­csolatos kérdéskört. Munkatársunk kérésére D. Szebik Im­re felvázolta a szervezet jövőre vonatko­zó terveit. Kiemelte az egyházak PR-te- vékenységével összefüggő teendőket, az ifjúság körében végzendő munkát és azt, hogy még szorosabb együttműkö­dést szeretnének kialakítani a Magyar Katolikus Egyházzal. Az Október a reformáció hónapja elneve­zésű rendezvénysorozatot egy ünnepé­lyes áhítat nyitotta meg, melyen a tag­egyházak püspökei és vezető lelkészei az erre az alkalomra összeállított liturgia szerint szolgáltak. D. Szebik Imre kö­szöntőjét követően már inkább a jubilá­ló ökumenikus intézmény, a MEÖT te­vékenységével voltak kapcsolatosak az elhangzott előadások. Elsőként Márkus Mihály szólt, majd dr. Hafenscher Károly professor emeritus tisztelte meg a közönséget személyes hangvételű korreferátumával. Az öku- mené és az újabb lelkipásztori generá­ciók kapcsolatáról osztotta meg ta­pasztalatait a hallgatósággal dr. Szabóné Mátrai Marianna, az Evangélikus Hittu­dományi Egyetem Gyakorlati Intézeté­nek vezetője. A Közös Pont elnevezésű programot Turcsik Ferenc miskolci egyetemi lelkész mutatta be, aki maga is résztvevője a már nyolc éve működő projektnek. Munkájuk négy szóval jellemezhető: misszió, ifjúság, fesztivál és ökumeniz- mus. A Közös Pont évről évre jelen van a négy legnagyobb ifjúsági fesztiválon (Sziget, Volt, EFOTT és Hegyalja feszti­vál). Ezeken egyrészt a fesztiválozó fia­taloknak hirdeti Jézus Krisztus üzene­tét, másrészt a misszióban részt vevők is megtapasztalhatják, illetve gyako­rolhatják az ökumenét: egymás elfoga­dását - felekezeti hovatartozástól füg­getlenül. Az évfordulós megemlékezés záróak­kordjaként a tagegyházakat képviselő lelkészi elöljárók emléktáblát avattak a MEÖT alapító atyáinak tiszteletére. Az ünnepségen a Cantores Ecclesiae rézfúvós- együttes és a Deák Téri Evangélikus Gimnázium énekkara végzett zenei szolgálatot. ■ Sz.Á. Ünnepi alkalmak október 31-én, a reformáció emléknapján Vésztő Reformáció ünnepi reggeli áhítat Helyszín: református gyülekezeti terem Bartók tér 6. Kezdete: 8.15 Budapest Insula Lutherana-nap Helyszín: Deák téri evangélikus egyházközség 1052 Budapest, Deák tér 4. Kezdete: 9 óra Miskolc Ünnepi istentisztelet Helyszín: Miskolc-Tetemvári Református Egyházközség Palóczy L. u. 21. Kezdete: 10 óra Budapest Reformációi megemlékezés a reformációi emlékparkban, majd templomi zenés istentisztelet Helyszín: 1071 Budapest, Városligeti fasor - Bajza utca sarok Kezdete: 16 óra Vésztő ,duther” - reformációi filmklub - esti könyörgés Helyszín: református gyülekezeti terem Bartók tér 6. Kezdete: 17 óra Budapest Reformációi istentisztelet. Helyszín: református templom 1091 Budapest, Kálvin tér 7. Kezdete: 18 óra Budapest Reformációi hangjáték- protestáns fáklyás zarándokút a Bécsi kapu téri evangélikus templomból a Szilágyi Dezső téri református templomba Helyszín: evangélikus templom 1014 Budapest, Bécsi kapu tér Kezdete: 18 óra Budapest Reformációi ökumenikus istentisztelet úrvacsoraosztással Helyszín: református templom ion Budapest, Szilágyi Dezső tér 3. Kezdete: 19 óra Budapest Reformációi istentisztelet Helyszín: Budapest-Óbudai Református Egyházközség 1033 Budapest, Kálvin köz 4. Kezdete: 18 óra Budapest Ökumenikus reformációi istentisztelet Helyszín: Budapest-Kelenföldi Evangélikus Egyházközség 1114 Budapest, Bocskai út 10. Kezdete: 18 óra Budapest ,A zene összeköt"- reformációi hangverseny az ökumené jegyében Helyszín: a Német Ajkú Református Egyházközség temploma 1054 Budapest, Hold u. 18-20. Kezdete: 18 óra Budapest Reformációi harsonakoncert Helyszín: a rákospalotai evangélikus kistemplom 1152 Budapest, Juhos u. 28. Kezdete: 18 óra Szekszárd Ökumenikus istentiszte let és előadás Helyszín: református templom Kálvin tér 16. Kezdete: 18 óra Miskolc Istentisztelet reformáció korabeli liturgiával Helyszín: Miskolc-Tetemvári Református Egyházközség Palóczy L. u. 21. Kezdete: 18 óra Sárvár A mi Bibliánk- Sárvár a Biblia városa - asztali beszélgetés Helyszín: evangélikus gyülekezeti terem Sylvester u. 3. Kezdete: 18 óra Kocsord Ökumenikus megemlékezés a reformációról Helyszín: unitárius templom Szt. István u. 30. Füzesgyarmat Ökumenikus megemlékezés a reformációról Helyszín: unitárius templom Széchenyi u. 47. Fénylő csillag az ökumené égboltozatán Reményteli esemény a cédrusok országában ► Napjainkban gyakran esik szó az ökumené tétova egy helyben topogásáról, némelyek pedig egyenesen jégkorszakról beszélnek. Közben elfelejtjük, hogy gyülekezeteinkben egyre sürgetőbb a késztetés a felekezetek szoro­sabb együttműködésére és közös szolgálatára. Sok helyütt van példa arra, hogy a különböző egyházak gyülekezetei közösen nyilvánítanak véle­ményt a települést érintő kérdésekben. Jó alkalmat ad erre a Biblia éve is. Felsőbb szinten is él az együttműködés: szeptember 16. és 23. között külön­böző felekezetekhez tartozó püspökök - nagy többségükben a nyugdíjkor­határon túljáró egyházi vezetők - találkoztak újra egymással Libanon fővá­rosában, Bejrútban. A résztvevők négy kontinensről érkeztek - Ausztráliá­tól Dél-Amerikáig és Chicagótól Budapestig - a Fokoláre Mozgalom katoli­kus titkárságának meghívására. Kettős céllal szervezték meg az együttlé- tet. Egyfelől a világ egyházainak képvise­lői meglátogatták a Közel-Kelet két or­szágának, Libanonnak és Szíriának a ke­resztény egyházi vezetőit, akik igen ne­héz, politikailag és vallásilag feszült kör­nyezetben, iszlám többségű országok­ban végzik szolgálatukat. Másfelől a pol­gárháborús viszonyok között ritkán ér­keznek erre a tájra keresztény egyházi képviselők, s a helyi vallási közösségek vezetői méltán örültek - a közös imád­ság lehetőségén kívül - annak, hogy megoszthatták a többiekkel gondjaikat és örömeiket egyaránt. Mindez a vendé­gek sorait is szorosabbra zárta, tudván, hogy csak együtt képesek hatást gyako­rolni a közélet felelős vezetőire szerte a világon a háborúk, konfliktusok lezárá­sa érdekében. Az ökumenikus püspöki találkozó vezérgondolata ,Az Ige testté lett...” (Jn 1,14) ige körül kristályosodott ki. A Fokoláre Mozgalom fontos bibliai látása: Krisztus köztünk van, igéjét na­ponta megélhetjük, szeretetet tanúsítva a környezetünkben és a közös Krisztus­hoz tartozás valóságát felmutatva a ke­resztény egység jegyében. Az idén tavasszal elhunyt Chiara Lu- bich elnök asszony 1943-ban született ve­zérgondolatai mára erős visszhangra ta­láltak világszerte, még az evangélikus többségű skandináv országokban is. így vált lehetségessé az, amit sem a katoli­kus egyház feje, sem más keresztény fe­lekezetek, egyházi szervezetek vezetői nem értek el - talán nem is kívántak elér­ni -: a sokszínű keresztény egyház tizen­egy felekezethez tartozó, harmincnyolc ökumenikus elkötelezettségű püspöke egy hétig együtt imádkozott egymással, istentiszteletet ünnepelt, és küldetésünk elmélyültebb megvalósításáról cserélte ki gondolatait. Christian Krause, a Lutheránus Világ- szövetség korábbi elnöke úgy fogalma­zott, hogy amit a keresztény nagy egy­házak nem tudnak elérni - a keresztény egység előbbre vitelét -, azt az egyház Magányos cédrus a bejrúti öböl magaslatán Ura most a keresztény mozgalmakon keresztül kívánja előremozdítani. A Fokoláre Mozgalom alulról kezde­ményezett laikus közösség, amely a „klé­rus” tagjait hívja soraiba közös céljaik megvalósítása végett. Minél nagyobb a vágy és forróbb az imádság által kifeje­zett egységre törekvés, annál inkább el­éri a hivatalosak szívét, és áthatja intel­lektuális döntéseiket. Az ökumené olykor felhős égboltján új, fénylő csillag ez, amelynek világítania kell az értelem számára éppúgy, ahogy a szíveket át kell melegítenie az összetarto­zás örömével. A világnak ezen a táján, ahol keresztény mártírok sora és értel­metlen háborúk áldozatainak sokasága jelzi a „Ne ölj!” parancsolat elleni vétek gyakoriságát, együtt kell élni és gondol­kozni a másként hívőkkel az ellenség szeretetének mindennapi gyakorlatában. A görög melkita katolikus egyház egyik érseke, Abraham Nehmé így vallott: „Téves az a látás, amely a keresztény egységet kizárólag a közös tanítás mezs­gyéjén tudja elképzelni. Könnyen elfe­lejtjük, hogy közös Urunk és Megvál­tónk van, közös Bibliánk - meggyőző­désünk alapja -, közös egyetemes hitval­lásaink összekötnek minket, közös a megigazulásról vallott látásunk. Miért ne lehetne sokszínű a kegyességünk? Egymás kölcsönös elismerése a szeretet alapfeltétele. Jézus nem a közös hittarta­lom feltételét említette tanítványainak az ismertetőjegyeként, hanem az egy­más iránti szeretetet 0n 13,34-35). Pál apostol is arról szól, hogy a hit, a re­mény és a szeretet közül a szeretet a leg­nagyobb, amely soha el nem múlik (iKor 13,8.13).” A találkozó résztvevői kritikusan álla­pították meg, hogy Keletről érkezik a fény (a szeretet és a világosság kultúrája), Nyugatról a jog felismerései (a vélt és/vagy valós igazság, igazságosság kul­túrája). Nem a teológusok teremtik meg az egyház egységét, hanem a Szentlélek, ezért a hozzá való imádságunk, hogy ő vezesse minden keresztény gondolatait, személyes döntéseit és az egész egyhá­zat, felülír minden más kérést. Két dologról kell még említést ten­nem. Az egyik az, hogy két egész napos látogatást tettünk Szíriában, főként Da- maszkuszban, Pál apostol nyomdokán. Betértünk az Egyenes utcába. Anániás itt kereste fel a Jézussal való találkozás so­rán megvakult Sault, rátette a kezét, mi­re Saulnak megnyílt a szeme világa, megtelt Szentlélekkel, azután megke- resztelkedett, és néhány nap után maga is hirdette a Jézusról szóló örömhírt (ApCsel 9,1-20). Nem kisebb jelentőségű az a kápolna, amelyet a Jézussal való találkozás em­lékhelyeként tartanak számon. Itt egy teológiai kutatóközpont is létesült. A ta­lálkozón részt vevő püspökök e helyen tartottak közös igeliturgiai alkalmat. Ezen a mindannyiuk által ismert görög nyelven mondták el a Niceai hitvallást. (A találkozón egyébként öt nyelvre kellett tolmácsolni.) Megmaradt az a városfal is, amelynek mentén Pál apostolt kosárban engedték le, hogy megóvják az életveszélytől (ApCsel 9,23-25). A másik jelentős alkalom a szír orto­dox egyház vasárnapi liturgiáján való részvétel volt. Ezt a helyi teológiai egye­tem rektora celebrálta. (Az intézmény­ben negyven teológus készülhet a papi pályára, és nyerhet tudományos fokoza­tot.) Az istentiszteletet követően Mór Ig­natius Zakka, Antiókhia és az egyetemes szír ortodox egyház pátriárkája fogadta a résztvevőket. A talán egyik legna­gyobb történelmi múltra visszatekintő egyház vezetője megilletődötten nézte végig a kereszténység sokszínű képvise­letének összetartozását, és bátorító sza­vaival áldást kívánt a közös tanúságté­telre, köztük a nyolc német és skandináv evangélikus püspökre. Emlékezetes maradt az iszlám vallás első számú vezetőjével, a főmuftival va­ló bejrúti találkozásunk. A főmufti be­szédében Jézus aranyszabályára éppúgy utalt, mint arra, hogy a felebaráti szere­tet követelményét kölcsönösen érvé­nyesnek tekintik. Hangsúlyozta, hogy keresztények nélkül elképzelhetetlen Libanon állam léte és jövője. A helyi parlament képviselői fele-fele arányban iszlám hívők, illetve keresztények. Az ország ma ötmillió lakost számlál, a külföldön élő libanoniak száma tizen­ötmillió. A keresztény libanoniak a föníciaiak leszármazottjainak vallják magukat. Bejrútban a protestáns istentiszteleten a helyi lelkész igehirdetésében arra utalt, hogy hitbeli meggyőződésük alapján nem emigrálnak: Isten itt rendelt nekik feladatot, küldetést. Libanonban Szidón és Tírusz városá­ba utaztunk (a biztonság érdekében au­tóbuszunkat kéretlenül is mindenütt ka­tonai autó vezette). Bibliai jelenetek so­kaságát idézték fel az utcák, és emlékez­tettek bennünket a Szentföldön zajlott eseményekre. Megrendítő volt az 1949-ben felállí­tott palesztin menekülttábor látványa. Nemzedékek élnek itt évtizedek óta, az otthon reménye nélkül. A Közel-Kelet ortodox egyházainak sokszínűsége és Libanon cédruserdei­nek szemet gyönyörködtető látványa fe­ledhetetlen marad az országba látogatók számára. A Miloslav Vlk prágai érsek ve­zette utunk anglikán és római katolikus istentisztelettel ért véget azzal a jó re­ménységgel, hogy egy év múlva Witten- bergben és Eislebenben találkozik a püs­pökök testvéri közössége. ■ D. Szebik Imre A konferencia résztvevőinek egy csoportja a Saul pálfordulásának helyszínén emelt templomban

Next

/
Oldalképek
Tartalom