Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)
2008-01-27 / 4. szám
6 ‘ 2008. január 27. PANORÁMA ‘Evangélikus ÉletS HIRDETÉS____________________________________________________________________________________________ A Károli Gáspár Református Egyetem Középes Kelet-európai Missziói Tanulmányi Intézetének 2007/2008. 2. félévi kurzuskínálata 1. Aktuális tanulságok a magyar protestáns misszió történetéből 2. „Jeruzsálemtől Mánuszig" - Egyetemes missziótörténet életrajzokban 3. Lelkiség és misszió A kurzusok előadója: ár. Anne-Marie Kool, az intézet vezetője. 4. Az afrikai keresztyénség megújulása: aghánai példa (Renewal of African Christianity: the case of Ghana). Napjainkban az afrikai keresztyénség hatalmas növekedésének lehetünk tanúi. Szó lesz az afrikai keresztyénség történetéről, jövőjéről, a napjainkban történő ébredésről. A kurzus intenzív modulban lesz megtartva (március 6-8.), előadásokból és filmvetítésből áll. Előadó: dr. Cephas Omenyo, a princetoni teológia vendégprofesszora. Más egyetemre járó hallgatókat és külső résztvevőként lelkészeket is várunk! A jelentkezéseket legkésőbb február 6-ig várjük a kmti@kre.hu e-mail címre. További információ ugyanitt, illetve az 1/216-2054-es telefonszámon, a 114-es és a 106-os melléken kapható. Bővebb tanegységleírás a http://www.kre.hu/ oldalon (In- tézetek/KMTI) található. HIRDFTFS Pályázat igazgatói állásokra A Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Presbitériumának megbízásából az oktatási osztály (1085 Budapest, Üllői út 24.) meghirdeti a Berzsenyi Dániel Evangélikus (Líceum) Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium (9401 Sopron, Széchenyi tér ii.), illetve az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola (3525 Miskolc, Dayka Gábor u. 4.) igazgatói állását. Képesítési és egyéb feltételek a Magyarországi Evangélikus Egyház közoktatási intézményeiről szóló törvényének megfelelően: egyetemi szintű pedagógusoklevél, legalább ötéves pedagógusi vagy egyetemi oktatói gyakorlat vagy evangélikus lelkészi végzettséget igazoló oklevél és legalább ötéves, közoktatási intézményben szerzett oktatói, hitoktatói gyakorlat; evangélikus vallás; öt éve megfelel az egyházközségi tagság feltételeinek; konfirmáció; lelkészi ajánlás. Juttatások, illetmény, pótlék, egyebek a közalkalmazotti törvénynek megfelelően. Az állás elfoglalásának ideje: 2008. július 1. A megbízás hatévi időtartamra szól. A pályázat benyújtásának határideje az Oktatási Közlönyben való megjelenéstől számított harminc nap. A pályázat elbírálásának határideje: 2008. május 31. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó jelenlegi munkahelyét, beosztását, önéletrajzát, részletes szakmai életrajzát, az intézmény vezetésére vonatkozó szakmai programját, illetve szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelését. A pályázathoz mellékelni kell a pályázati feltételekben előírtak teljesüléséről szóló igazolásokat: a legmagasabb iskolai végzettségét igazoló okirat(ok) hiteles másolatát, érvényes erkölcsi bizonyítványt, lelkészi ajánlást a pályázó gyülekezeti lelkészétől (lelkész esetében az illetékes püspöktől), a konfirmációi emléklap hiteles másolatát vagy a konfirmáció igazolását. Felvilágosítás a részletes pályázati feltételekről: Magyarországi Evangélikus Egyház Oktatási Osztály, 1085 Budapest Üllői út 24.; Mihályi Zoltánná osztályvezető; tel.: 1/429-2035; postacím: Magyarországi Evangélikus Egyház - Országos Egyházi Iroda, 1085 Budapest, Üllői út 24. A borítékra írják rá: „Igazgatói pályázat” - az intézmény megjelölésével. HIRDETÉS Hívogató Bizovácra Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem (EPMSZ) Délvidéki Körének egyik fontos célja, hogy a széthullott Jugoszlávia magyar értelmisége - különböző országokba tagoltsága ellenére - ismét módot találjon az együttműködésre. Ehhez kíván szerény segítséget nyújtani szabadegyetemünk. Az 1994-ben Szlovéniában, majd 2003-ban a szerbiai Vajdaságban lezajlott konferenciánk után most első ízben tartunk akadémiai napokat Horvátországban, az Eszék melletti Bizovácon. A 2008. április 27-től május 3-ig megrendezendő konferencia résztvevői megismerkedhetnek az ottani magyarok történetével, illetve mai helyzetével a tragikus polgárháború következményein túllépő, új, fejlődő Horvátországban. Tanácskozásunk fő témája azonban a jövő lesz, pontosabban a magyarság jövője. Azt vizsgáljuk, hogy a jelenlegi világhelyzet és az Európai Unió milyen esélyeket biztosít vagy biztosíthat a mi jövőnk számára, amelyről merészen azt állítjuk, hogy azé lesz, aki „megműveli”. Vajon képesek vagyunk-e arra, hogy - Kölcsey szellemében - a jövő mesterei lehessünk? Az előadások, pódiumviták, beszélgetések, igemagyarázatok és a kulturális műsor mellett elegendő időt szentelünk a magyarok által is lakott vidék megismerésére. Ellátogatunk a régió fővárosába, Eszékre, megismerkedünk a nevezetes várossal és a Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központtal. Egész napos körút vezet a Drávaszögbe és Szlavónia két ősi, sajátos nyelvjárású magyar falvába. Drávaszögnek nevezzük azt a Duna és a Dráva közötti területet, ahol a honfoglalás óta élnek magyarok; hajdan a történelmi Baranya vármegyéhez tartozott, ma a Horvát Köztársaság része. Itt él a horvátországi magyarság egyharma- da homogén nyelvi környezetben. A másik kétharmad az ország egyéb területein szórványokban található. A Duna közeli részeken lévő enyhe dombokon már a rómaiak gazdag szőlőkultúrát honosítottak meg, s ez a hagyomány azóta sem szakadt meg. A terület déli részén, a síkságon gabonát termesztettek. A folyók kiöntéseiben, a sok tóban intenzív halászat folyt emberemlékezet óta. Amennyire gazdagon megáldott a vidék természeti javakkal, múltja is annyira nevezetes. A magyar egyház- és művelődéstörténet számos rangos fejezetét ezen a vidéken kezdték írni. Érdemes lapozni bennük és megismerni azokat az embereket, akik évszázadok óta ebben a széljárta térségben őrzik magyarságukat, hitüket és múltjuk emlékeit. Az áldozócsütörtöki istentisztelet helyszínéül a restaurálás alatt álló herceg- szöllősi református templomot választottuk. A hely jelentős szerepet játszott a református egyház történetében: a mintegy 430 éve kinyomtatott hercegszöllősi kánonokról előadást fogunk hallani. A Bizovác határában épült fürdőszálloda kényelmes, együttes elhelyezést tesz lehetővé minden résztvevő számára. A programot úgy állítottuk össze, hogy a délutánok többségén az uszoda, a termálfürdő, a szaunák és áz élményfürdő élvezésére is maradjon idő. Érdeklődni, jelentkezni március 15-ig lehet Deák Péternél (Bellerivestr. 59, CH8008 Zürich; tel: +41 (0)44 383 85 37; e-mail: peter.deak@zh.ref.ch). Az EPMSZ programbizottsága Mi csík Béla a vajdasági Törökbecséről érkezett Balatonszárszóra, hogy péntek este „élete fűszeréről”, a népzenéről, ezen belül is elsősorban a magyar citerá- ról beszéljen a találkozó résztvevőinek. A népművészet ifjú mestere, valamint a magyar kultúra apródja címmel is kitüntetett népzenész játszott citerán, tamburán és tekerőlanton, illetve rövid betekintést engedett a délvidéki magyarok életébe. Mint elmondta, az ő „ütőkártyájuk” odakint a hagyomány. Az eredetileg finomműszerészi végzettségű férfi egyébként a hangszerkészítés mellett méhészkedéssel foglalkozik, és a helyi Szent Klára római katolikus egyházközség kántori szolgálatát is ellátja. Micsik Béla és felesége szombat délelőtt külön a gyerekeknek is tartott bemutatót. A kézműves-foglalkozás keretében néhány népi hangszer elkészítésére tanították meg őket, illetve gyöngyöt is fűzhettek. „Fújnak a fellegek Somogy megye felől..."- így kezdődik a találkozó mottójául választott sort is tartalmazó népdal, amelyet- néhány másik somogyi énekkel együtt - Dóra Árontól (furulya), Juhász Rékától (ének) és Bese Botondtól (duda) tanulhattak meg szombat délelőtt a. résztvevők. Botond a magyar duda felépítését is bemutatta, majd szó esett a hangszer hitéleti vonatkozásáról is: amíg a somogyi templomokat nem szerelték fel orgonával, addig a nagy ünnepekkor, amikor a pásztorok is bementek a templomba, dudaszóval kísértek egyes énekeket. A karádi kántor a mai napig otgonál olyan dallamot, amelyet eredetileg egykor az állatbőfből készült népi hangszeren játszottak. Délután, valamint az esti táncházban Réka - immár ütőgardonnal a kezében - és Áron gyimesi dallamokat is játszott a közönségnek. „Az egyházaknak évszázadokig a köz- művelődésben is szerepük volt: egyrészt konkrét útmutatást adtak a mindennapi élethez, másrészt közösséget teremtettek. Ma ez sokszor hiányzik” - fogalmazta meg kritikáját szombat délelőtt Sándor Ildikó néprajzkutató. A Hagyományok Háza folklórosztályának vezetője A néphagyomány szerepe az evangélikus egyházban című előadásában többek között arra figyelmeztette a résztvevőket, hogy hülyén nagy a felelősségük a (népszokások megőrzésében. A Rákoskeresztúri Evangélikus Egyházközség tagjaként néhány példát is mondott arra, hogy saját, német és tót gyökerekkel is rendelkező gyülekezetében hogyan próbálják életben tartani a tradíciókat.
