Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)
2008-08-10 / 32. szám
‘Evangélikus ÉletB PANORÁMA 2008. augusztus IO. 7 északi sarkán Összeállította, és a fotókat készítette: Böda Zsuzsa Evangélikus lelkészként ökumenikusán Kai Thierbach német evangélikus lelkész vagyok. Angol feleségemmel, Helennel a Corrymeela ballycastle-i központjában éltünk és dolgoztunk két évet idén augusztus elejéig. Négy kisgyermekünk van. Helennel Londonban találkoztunk, amikor mindketten a fogyatékos emberekkel foglalkozó, franciaországi alapítású L’Arche közösségnél dolgoztunk. Ő a skóciai, ökumenikus Iona közösségben is eltöltött egy kis időt. Mindkét helyen hallottunk Corrymeeláról, és érdekelni kezdett bennünket, milyen is lehet ott valójában az élet. így'jutottunk el a központba. Ám mielőtt idejöttünk volna dolgozni, négy évig Németországban éltünk; Dél-Szászország egyik gyülekezetének a lelkésze voltam. De továbbra is munkált bennünk a vágy, hogy egy keresztény közösségben élhessünk és dolgozhassunk. Ekkor jutott el hozzánk a hír, hogy a Corrymeela közösség ismét egy olyan házaspárt keres, amely itt lakna. Úgy döntöttünk, megpályázzuk a helyet. Egyáltalán nem bántuk meg ezt a döntésünket. Ez a két év számunkra nagyon gazdagító és inspiráló volt. Sokat tanultunk az északír békéből és a hozzá vezető munkából, és nagyon sok fantasztikus emberrel találkoztunk. Lenyűgöz a Corrymeela tagjainak keresztény attitűdje és szociális elkötelezettsége. A központ ökumenikus jellege, a napi áhítatok és mindazok a feladatok, kihívások, amelyek ránk vártak, sokat segítettek abban, hogy saját hitünkben fejlődjünk. Mindezeket a tapasztalatokat magunkkal visszük, amikor idén nyáron visszaköltözünk Németországba. Ba- denben egy evangélikus gyülekezetnek leszek a lelkésze; olyannak, amelynek már van magyarországi testvérgyülekezeti kapcsolata. Szeretnénk, ha ez továbbra is megmaradna, sőt ha - az Eszak-Irországban szerzett ökumenikus tapasztalatainkat felhasználva - tovább tudnánk fejleszteni. Mit jelent számunkra Corrymeela? Shane O’Neill menedzser 2006 júliusától dolgozom itt, a központ úgynevezett „házmenedzsere” vagyok. A vendéglátóiparból érkeztem; ebben a munkakörben sokat tudok használni korábbi tapasztalataimból. Azonban sok szempontból új is a mostani munkám, emellett a központ egyedi jellege és a naponta ideérkező vendégek folyamatosan új és új kihívások elé állítanak. koztak a közösséghez önkéntes ifjúsági munkásként, egymással is ekkor találkoztak először. A találkozásból először barátság, majd szerelem és házasság lett. emlékezetessé válnak a jó időszakok, és elhalványulnak a rosszabb periódusok. Corrymeela bárki számára csodálatos hely; itt megtapasztalhatja, miként élhetnek egymás mellett jobban az emberek. Edvin Bergman önkéntes (Svédország) Corrymeela a találkozások helye, ahol az emberek, ha akarnak, meg tudnak változni. A tisztesség helye egy bizalA feladataim igen széles körűek, olykor megterhelőek, a napjaim mozgalmasak. De az önzetlen jótékonyság és az a tény, hogy én is egy kis része lehetek az északír megbékélési folyamatnak, örömmel tölt el. Kiváltságként élem meg, hogy mindennap ebbe a közösségbe jöhetek dolgozni. Moyra Fleming főszakács Nagyon jó naponta megtapasztalni a valahova tartozás élményét. Emellett minden nap új kihívás, hiszen nincs két egyforma. Ezenkívül is mindketten elmondhatják, hogy életük szorosan kötődik Corrymeelához. Tizenöt évnyi tanítás után Yvonne 1996 januárjától négy évig a központ főállású iskolai munkatársaként dolgozott. Számos tanulmány mellett a közösség két kiadványának elkészítésében is közreműködött illusztrátorként, illetve szerzőként. Richard a Corrymeela közösségnél több bizottság tagja. Mindketten sokszor vállalnak önkéntesi teendőket a központban, otthonuk pedig mindig is nyitott volt az önkéntesek előtt, akik közül sokan élnek is a lehetőséggel. Davey Minish önkéntes (Észak-Írország) Corrymeela olyan hely, ahol az embereknek lehetőségük van egymással találkozni, ahol megoszthatják egymással tapasztalataikat, és tanulhatnak belőlük. matlansággal teli társadalomban. Corrymeela nagy kihívás számomra, ahol sokat lehet tanulni. Sokat kér az embertől, de sokat is ad vissza. Soha nem fogom elfelejteni azokat az embereket, akikkel itt találkoztam. Lilian Owens önkéntes (Gambia) Otthon, Afrikában számítógépes grafikusként dolgoztam. Erről a közösségről a metodista gyülekezetemen keresztül - ahol a kórusnak a tagja, az ifjúsági kórusnak pedig a karnagya vaSzámomra sokat jelent az is, hogy a világ minden tájáról érkező önkéntesek egy évig itt laknak, jó megismerni őket. Richard és Yvonne Naylor közösségi tagok (Észak-Irország) Richard és Yvonne 1973 óta részesei a corrymeelai munkának. 1974-ben csatlaSzámomra nagy élményt jelent a közösségi lét, amikor emberek ennyire közel élnek és dolgoznak egymáshoz; ezáltal gyök - hallottam. Szeretek fiatalokkal foglalkozni, és örülök, hogy itt, Eszak- Irországban erre számos lehetőségem van. Az itteni önkéntes munka sokat segít abban, hogy ne csak másokat ismerjek meg jobban, de magamról is sokat tanuljak. Mókás csapatépítő játék Megtanultam... Megtanultam, hogy senkit sem kényszeríthetek arra, hogy szeressen. Annyit tehetek, hogy szerethetővé válók. A többi már tőlük függ. Megtanultam, hogy ne mérlegeljem, mennyi jót teszek az emberekkel - néhányuktól úgysem kapok vissza belőle semmit. Megtanultam, hogy ha valaki nem úgy szeret, ahogy én szeretném, az nem jelenti azt, nem szeret a maga módján. Megtanultam, hogy évekbe telik, míg a bizalom kialakul, de percekbe sem telik lerombolni. Megtanultam, hogy nem az számít, mim van, hanem hogy milyen ember vagyok. Megtanultam, hogy ne azt akarjam tenni, amit a legjobb emberek tesznek, hanem tegyem a tőlem telhető legjobbat. Megtanultam, hogy egy pillanat alatt is tehetek olyat, ami egy életen át bántani fog. Megtanultam, hogy bármilyen vékonyra vágom is a szeletet, akkor is két oldala van. Megtanultam, hogy sok időbe telik, míg az az ember lesz belőlem, akivé válni szeretnék. Megtanultam, hogy néha sokkal könnyebb cselekedni, mint gondolkodni. Megtanultam, hogy mindig szép szavakkal kellene a szeretteimtől elbúcsúzni, mert lehet, hogy az az utolsó alkalom, amikor látjuk egymást. Megtanultam, hogy még sokáig tudok menni, amikor pedig már azt hittem, egy lépéssel sem tudok többet megtenni. Megtanultam, hogy lelkiismeretesen kell tennem a dolgom, függetlenül attól, hogy mit gondolok róla. Megtanultam, hogy ha nem irányítom a viselkedésemet, akkor a viselkedésem fog irányítani engem. Megtanultam, hogy a hősök azok az emberek, akik a következmények mérlegelése nélkül azt teszik, amit a helyzet épp megkíván. Megtanultam, hogy gyakorolnunk kell, míg megtanulunk megbocsátani. Megtanultam, hogy nem számít, hány olyan barátom van, akiknek én vagyok a támaszuk. Előfordul néha, hogy amikor nekem van szükségem segítségre, egyedül maradok. Megtanultam, hogy vannak olyan emberek, akik nagyon szeretnek engem, csak épp nem tudják kimutatni. Megtanultam, hogy néha pontosan azok az emberek segítenek a bajban, akikről épp azt gondoltam, hogy még belém is fognak rúgni. Megtanultam, hogy néha jogom van dühösnek lenni, de nincs jogom kegyetlennek lenni. Megtanultam, hogy az igazi barátságot és az igazi szerelmet még a legnagyobb távolságok sem győzhetik le. Megtanultám, hogy egy ember érettsége nem éveinek számától függ, hanem a megélt tapasztalataitól és attól, hogy mit tanult belőlük. Megtanultam, hogy a családom nem lesz mindig mellettem. Néha az idegenek többet tesznek értem, mint a rokonaim. Nem csak az a közösség lehet család, amelynek tagjait vérrokonság köti össze. Megtanultam, hogy néha a legjobb barát is megbánt, és hogy ezt is meg kell bocsá- tanom. Megtanultam, hogy a családi hátterem, a körülményeim befolyásolják, hogy ki vagyok, de én vagyok a felelős azért, hogy kivé válók. Megtanultam, hogy nem elég, ha mások megbocsátanak nekem - nekem is meg kell bocsátanom magamnak. Megtanultam, hogy bármekkora szomorúság ért is, a világ nem áll meg a bánatom miatt. Megtanultam, hogy amikor két ember veszekszik, az nem jelenti azt, hogy nem szeretik egymást. És azt is megtanultam, hogy amikor két ember nem veszekszik, az nem jelenti azt, hogy szeretik is egymást. Megtanultam, hogy nem kell a barátaimat feltétlenül váltogatnom csak azért, mert változnak. , V •. Megtanultam, hogy a falra kiakasztott diplomák még nem teszik az embert kedvessé. Megtanultam, hogy hiába nézik ketten ugyanazt a dolgot, néha teljesen másképp látják. Megtanultam, hogy azok, akik őszinték önmagukhoz, messzire jutnak az életben. Megtanultam, hogy az életemet órák alatt olyan emberek is megváltoztathatják, akik még csak nem is ismernek. Megtanultam, hogy amikor azt gondolom, már nincs mit adnom, mégis megtalálom a módját a segítségnyújtásnak, ha egy barátom kér. Elhangzott a Corrymeela Community esti áhítatán 2008 júniusában
