Evangélikus Élet, 2008 (73. évfolyam, 1-52. szám)

2008-08-10 / 32. szám

‘Evangélikus ÉletS KULTÚRKÖRÖK 2008. augusztus 10. W 5 Kiállítások a Biblia éve jegyében Jegyzetlapok Több képzőművészeti kiállítás is kap­csolódik a Biblia évéhez; az ország leg­különbözőbb részein megrendezett tár­latokon elsősorban a Szentírás történe­teit feldolgozó és az evangélium üzene­tét illusztráló alkotásokat láthatnak az érdeklődők - mondta el az MTI-nek júli­us végén Pécsük Ottó, a Biblia évét szerve­ző Magyar Bibliatársulat főtitkára. Utalt arra, hogy Vizsolyban, ahol a Károli Gáspár-féle első magyar- nyelvű Bibliát nyomták, augusztus 8-án kezdő­dik a Biblia hete, amelynek keretében egyebek mellett az Emersion elnevezésű keresztény képzőművészeti csoport ál­lítja ki műveit Egyenlőség címmel a falu­házban. A budapesti református Ráday Gyűj­teményben állítják ki szeptember 18-tól Karátson Gábor akvarelljeit Szent János A Biblia éve apropóján A Biblia világa a 16-18. század grafikájában címmel látható kiállítás augusztus 31-ig- a XXIV. miskolci grafikai tríennále kísérő tárlataként - a Miskolci Galéria Feledy- házában. Mint Madarász Györgyitől, a galéria munkatársától megtudtuk, a kiállított anyag leg­nagyobb részét 16-17. századi antwerpeni grafikusok munkái teszik ki. A rendezés elve tematikus: a bibliai könyvek sorrendjét követi. Képünkön Martin de Vos (1532 körül - 1603) és Jan Sadeler (1550-1600) Krisztus a pokol tornácán című metszete. evangéliumának történeteiről, majd még az év folyamán Hajnal Mihály grafi­kus bibliai ihletésű alkotásaiból is nyílik tárlat Visszatekintés és érzelmek címmel. Augusztus 31-ig látható Esztergomban a Liber Librorum (Könyvek könyve) elneve­zésű kiállítás a Keresztény Múzeumban; egyebek mellett bibliai témájú festmé­nyek, faliszőnyegek, rézkarcok tekinthe­tők meg. A kalocsai főszékesegyházi könyvtár­ban szeptember 25-ig nyitva tartó biblia­kiállítás a gyűjtemény legszebb kódexe­in és régi nyomtatványain keresztül mu­tatja be a különböző korok Szentírás- és könyvkultúráját. A könyvtár a Biblia évéhez kötődően kiadta DVD-n egyik legértékesebb középkori kéziratát, Szent Pál leveleit Petrus Lombardus kom­mentárjával. A Studiolum Kiadóval együttműködve elkészített DVD tartal­mazza a 13. századi kézirat teljes fakszi­miléjét, a latin szövegek modern, keres­hető átírását, valamint a magyar, angol, német és spanyol nyelvű fordítást. Pécsük Ottó végül az ELTE Egyetemi Könyvtár gyűjteményéből nyílt bibliai tárgyú kézirat-, ősnyomtatvány- és met­szetkiállításra, a Szentírás jeleneteit fel­dolgozó Dürer-metszetek veszprémi tárlatára, valamint a győri Corvina-kiál­lításra - amelyen egyházi textiltárgyak és ötvösmunkák is megtekinthetők - hívta fel a figyelmet. M MTI Augusztusi születésnapos Hatvankét éves a magyar forint Bár a kínaiak már a 10. században használták a papír fizetőeszközt, térsé­günk első papírpénzei csak 1762-ben jelentek meg. Önálló magyar papírpénzt először az 1848-49-es forradalom és szabadság- harc idején bocsátottak ki. A szabadság- harc bukása és a kiegyezés után, 1878- ban alapították meg az Osztrák-Magyar Bankot, mely a Monarchia közös bank­jegyeit bocsátotta ki - először forintot, majd 1892-től az első világháború végéig koronát. 1924-ben alapították meg az önálló magyar jegybankot, mely bevezette az új valutát, a pengőt. Ennek rövid, mint­egy húszéves pályafutását a világ egyik legnagyobb inflációja zárta le. Jelenlegi fizetőeszközünket, a forintot 1946. augusztus elsején vezették be. Ez - a pengővel ellentétben - már nem aranyalapú pénz volt. Ekkor készítették el a 2, 10, 20 filléres és az 1, 2, 5 forintos érméket. Ezt az érmesort kisebb változ­tatásokkal és bővítéssel egészen 1989-ig verték. A rendszerváltozás után teljesen új tervezésben adták ki a fémpénzeket, amelyek Kosa István és Bartos István pá­lyázati tervei alapján készültek el. (A Ká­sa Istvánnal készített, Isten érmés talentumosa című interjú az Evangélikus Élet 2005/34. számában olvasható.) Az első bicolor ér­mét, a jelenleg is forgalomban levő százforintost 1996-ban verték. A forint váltópénze, a fillér 1999 óta már nincs forgalomban. 1997-ben a Magyar Nemzeti Bank új forint-bankjegysorozat kibocsátását kezdte meg. A Vagyóczky Károly grafikus- művész által tervezett, hét címletből álló bankjegycsalád utolsó - egyben legma­gasabb - címlete, a 20 000 forintos 2001 februárjától van forgalomban. A bankjegyek papírja azért is különle­ges, mert a textiliparban is használatos növényi rostokat, elsősorban gyapotot alkalmaznak a gyártásuk során. Ezzel el­érhető, hogy a bankjegy kézről kézre jár­va, sokszor hajtogatva, néha gyűrve, ese­tenként kimosva is hosszú ideig felis­merhető és forgalomképes maradjon. M Forrás: www.mnb.hu -Wikipédia Mátyás király és Ksiaz vára Az Evangélikus Elet 2008/14. számában a Mátyás király-évforduló és az ez alka­lomból meghirdetett reneszánsz év kap­csán többek között budavári Hunyadi- emlékhelyek'et mutattunk be olvasóink­nak. Az igazságos király nyomát ezúttal külhonban, a mai Lengyelország terüle­tén követjük: Alsó-Sziléziában, Ksiaz vá­rában, melyet Mátyás 1472-ben hódolta- tott a terület megszerzését szolgáló had­járata során. A várkastély Walbrzych városától né­hány kilométerre, a Ksiazanski Tájvédel­mi Körzet hamisítatlan sziléziai erdei környezetében fekszik. Azazhogy ma­gasodik, mivel egy szűk, irdatlan mély­ségű, folyókanyarulatokkal szabdalt völgy több száz méter magas sziklafalá­ra épült. Ksiaz első várát a 13. században a Piastok, vagyis a „lengyel Árpád-ház” tagjai emelték. Ennek az alapjait felhasz­nálva 1288 és 1292 között építtette a be­szédes nevű Kegyetlen Bolko herceg a ma is álló erődítményt. A 14. századtól kü­lönböző sziléziai lovagok bírták. 1427­ben a husziták dúlták, de hamarosan új­jáépült. Mátyás Podjebrád György cseh királytól hódította el, és Jerzy Stein nevű hűbéresét tette meg urának, valamint építkezése­ket is folytatott. Az 1618-1648 közötti harmincéves háború során a vár hatal­mas károkat szenvedett; ezeket a 17. szá­zadban helyreállították, a várat nagyúri lakókastéllyá átalakítva. A második vi­lágháború időszakában Hitler főhadi­szállásának szemelték ki, a tervet azon­ban elvették, ennek ellenére hatalmas föld alatti bunkereket és titkos katonai erődítményt hoztak létre. A vár Mátyás kori reneszánsz stílus­ban fogant részeit a ma napig „Budowla Mathiasza”, azaz „Mátyás-épület” néven jegyzik a kastéllyal foglalkozó történeti és műemléki források. A magyar nyelvű útikönyvek mellett a különböző helyi és lengyelországi idegenforgalmi kiadvá­nyok szinte kivétel nélkül megemlítik Hunyadi hódító hadjáratát és a várkas­tély elfoglalását - a Magyarországgal szomszédos államok jellemző gyakorla­tától eltérően azonban Mátyás király személyét az elvárható történelmi hite­lességgel bemutatva. . ■ Rezsabek Nándor Napló, 2008 Sánta Ferenc halálára. Nagy írót veszí­tettünk el. Novelláit, regényeit olvasva be­lénk villan: az igazi irodalmon nem fog az idő, sugárzik és hat észrevétlenül. Még ak­kor is, ha az író példátlan következetes­séggel, több mint harminc éven át hallga­tott. Úgy érezte, ami fontosat mondani akart, magyart és egyetemeset, azt mind leírta. Megszenvedte és megvallotta. A Székelyföld szótlan szegényeinek életét balladai tömörséggel fogalmazta meg. A Sokan voltunk szívszorító történe­tét Szabó Pál fedezte föl, s küldte rögtön az írót Nagy László, Juhász Ferenc, Simon Ist­ván fényes, tüneményes tehetségű csapa­tába. O sem bújhatott ki a bőréből, ne­héz és aljas korban kellett teljesítenie küldetését. Nem hangos kimondással: rejtetten tárta föl az elaljasuló zsarnoki időket. Az ötödik pecsét című regényét fel­dolgozó filmben ott bujkál az 1956-os forradalom szörnyű megtorlása, az áru­lás és kegyetlenség véget nem érő fájdal­ma! És a többi írásában is, a végső követ­keztetést levonva: akinél a fegyver és a hatalom, az szabja meg az életet, hogy mi a jó és a rossz, de ettől még az ember örök igazsága nem szűnik meg. Június 16. Pontosan ezen a napon, 1989-ben, harmincegy évvel azután, hogy kivégezték, a nemzet tiszteletadása közepette újratemették Nagy Imrét, az 1956-os felkelés miniszterelnökét. Emlékszem, mintha tegnap lett volna, a fölemelő pillanatra, a Hősök terén tar­tott gyászszertartásra, a több mint há­romszázezer emberre. Elolvastam a megemlékezéseket, hallgattam a műso­rokat, s meglepett, hogy a legszebb, leg­fájóbb részről nem esik szó. Az első per­cekről, amikor fölzengett az ország összes harangja, és a végén, a mély csöndben Darvas Iván és Mensáros László fölolvasta a kivégzettek névsorát! Hal­latszott szívdobogásunk. A fejek köszö­netre meghajoltak. Hatalom. Az elmúlt évtizedekben sok szó esett róla. Legtöbbször a szorítá­sában vergődő emberre gondoltunk. A Miatyánk végén mindennap elmondjuk: „Mert tiéd az ország, a hatalom és a di­csőség mindörökké.” Istenről szólunk, az ő erejét ismerjük el, és azt dicsérjük. A hatalom ma, a 21. század első felé­ben egyre inkább a politika és pénz kön­tösében jelentkezik. Pedig ez az erő al­jasságba kényszerít bennünket, méltat­lan előnyöket juttat némelyeknek má­sok kárára. Isten segítségével azonban megőrizhetjük magunkat, szegénysé­günket és bölcsességünket. Gyerekein­ket is szeretetben nevelhetjük. Mosoly. Fiatal, terhes nő megy mel­lettem a borongós délelőttben. Viszi, szinte cipeli kismamahasát, és mosolyog kedvesen. Mondanám neki, Isten vigyáz­za kettőjük életét, de mire fölocsúdom, már el is tűnik a szemem elől. így csak tö­rékeny mosolyát viszem magammal, át a zsúfolt és kedvetlen városon. Apró, alig látható örömkönny ez a lélekben, valami elmondhatatlan remény egész nap. Jeles napok. Jankovics Marcell, a nagy­szerű filmrendező könyvet írt az évsza­kok szimbolikájáról, a számok mélyebb jelentéséről. Számos olyan négyesre bukkanunk a világban - állapítja meg a szerző -, amelyben benne rejlik a három plusz egy: három termékeny évszak és egy halott. Az ember testből, testiélek­ből, szellemtestből és lélekből épül föl... A többkönyves művelődéstörténész próbálja megmagyarázni a tavasz, a tél szó jelentését, sorba veszi nemzeti ünne­peinket, s javasolja, hogy január elseje, Szent István koronázási ünnepe legyen a magyar állam napja. Érdekes az is, hogy nálunk mindig késő ősszel folytak az ellenséggel a győztes harcok, nyár vé­gén következtek be a nagy vereségek. Végül így zárja: „A régiek rendszerben gondolkodtak, nem úgy, mint ma, ami­kor a hitetlenek mindent véletlenszerű­nek próbálnak feltüntetni. Nemzetünk megmaradásának záloga, hogy folyama­tosan tudjuk, kik vagyunk, honnan jöt­tünk, és hová megyünk.” Június. Minden hónapnak külön hangja van. És titkos dallama. Még akkor is, ha mára alaposan felborult a termé­szet rendje. Május rejtettebb és félelme­sebb. Mintha a halál is föl-fölbukkanna váratlanul. Én legtöbbször igyekszem el­tűnni előle vagy elutazni messzire. Június tisztább és vakító fénytől tündöklő. Szí­vünk könnyebb lesz, nem olyan lármás a környezetünk; a mély csend is a gabona érését segíti. Az előző hónapok zaklatot- tabbak és barbárabbak. Alig jut idő be­szélgetésre és olvasásra. Isten pazar tárlata most a teljes nyár­ban ragyog föl. A természetben egyre több a remekmű. Régen hallott dallamok csendülnek föl, szerelmes szavak, ame­lyek tengereken keltek át, s meleg szélből szólnak, mint gyerekkorunkban a hívó orgonamuzsika. Pénteki gyász. A kedves szomszéd- asszony meghalt. Öreg volt, egyedül élt régóta. Délután elszédült, ahogy ment le a kopott téglalépcsőn. Csendes lett a ház, az elhagyott, hatalmas kert. Amikor az idő engedte, mindig kint volt, szépítette és gondozta. Metszette az ágakat, vágta a füvet, kínlódva aprította a kemény fatuskókat, hogy este bemelegít­se a szobáját. Végtelenül csendes volt és reménytelenül szemérmes. Soha nem kért segítséget. A friss gyümölccsel, cso­dálatos süteményével vendégelte meg a gyermekeket. „Nincs senkije” - gondol­tam én is, de ma reggel, két hónap után megjelentek a rokonok, és birtokba vet­ték jussukat, amiért nem tettek semmit, egy ablaknyitást sem a lakásban, egy ka­pavágásnyit nem a haldokló kertben. A világ és mi. Semmit nem változott viszonyunk. A külföld számára mi bar­bárok vagyunk ma is. A Nyugat lenéz bennünket, s valószínűleg a négerek után rangsorol. Az irodalommal se kü­lönb a helyzet. Pedig Ady, Krúdy, Németh László, József Attila, Weöres Sándor, Nagy László, Juhász Ferenc örök fényű csilla­gok. .. Okosabb lenne itthon élnünk, vi­gyázni értékeinkre. Nem törődni azzal, mit gondol rólunk a gőgös világ! Az utolsó találkozás. 1981. március el­ső napjaiban lehetett a székesfehérvári bérlakás szobájában. Ide hívott a költő ta­lálkozásit, amely abból állt, hogy meg­hallgattuk J. S. Bach valamelyik kopott le­mezét a sűrű cigarettafüstben. Két óra után megszólalt, s kérdezte, hogyan utaz­tam. Én új könyvét mutattam, hogy alig lehet már kapni, s a másik kettőt, amit épp olvastam. „Hagyd ezt" - mondta Pilinszky a búcsúzásnál. „Semmi, amit összeír az ember. Por és hamu. Hagyd ezeket. A Szentírásra buzdíts inkább! Az- evangéli­umról beszélj. Semmi más nem fontos.” ■ Fenyvesi Félix Lajos HIRDFTFS__________________________________________________________________________________________________________________________________________ Tisztelettel meghívjuk Önt az Evangélium Színház új bemutatójára! Tudsz-e még világul? Vers, zene, dráma egyben . Verseit írta: Bella István • Zenéjét szerzetté: Ogi Péter • Dramaturg-szerkesztette: O. Szabó István • Szereplik: A leány: Költi Helga • Az ifjú: O. Szabó Soma • Az ős- rőg: O. Szabó István • Zenéli: a zenekar • Zenei vezető: Ogi Péter • Térdekoráció: Nagy Dóra • Fénytechnikai munkatárs: Balás Gergő • Zenei munkatárs: Jilling Já­cint • Ügyeli: Varga György • Rendezgeti: O. Szabó István Bemutató: augusztus 16-án este fél 8-kor Balatonszárszón, a református Soli Deo Gloria Konferencia-központban (8624 Balatonszárszó, Csárda u. 39-41.: telefon: 84/563-011; www.sdgszarszo.hu; Pinke Ágnes: 30/270-3640; asszisztens@sdg- szarszo.hu). Jegyek az előadás előtt a helyszínen válthatók 500 forintért. O. Szabó István művészeti vezető

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom